Ma Ildikó, Emil, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin kitart, Trump ingadozik, így viszont igen távoli az igazságos béke Ukrajnában
Ezt állapítja meg Olga Csizs, a Torontói Egyetem tanársegéde a Guardianben. Pedig az USA lehet béketeremtő is, ám fennáll a veszély, hogy olyan baleknak bizonyul, aki segít helyreállítani Oroszország birodalmi státuszát. Az amerikai elnök már szinte minden lehetséges ellentmondásba belebonyolódott. Az eredmény szédítő, mert a rögtönzést semmiképpen nem lehet stratégiának venni. A kiszámíthatatlanság pedig nem erő egy háborúban, ahol életek függnek attól, mennyire lehet hitelesnek tekinteni az Egyesült Államok kötelezettségvállalását. De lehet, hogy a Fehér Ház ura végre rájön: orosz kollégája csak játszik vele. Ám időről időre az derül ki, hogy Trump hajlandó megbocsátani a másiknak, legalábbis amíg az megígéri, hogy ezentúl másként lesz. Közben az ukránok kitalálták, miként kerüljék meg a közvetlen amerikai katonai segítséget, igaz, ez horribilis összegbe kerül. Európai pénzből vesznek tengerentúli fegyvereket és közben felfuttatják saját hadiiparukat. Így legalább fenn tudják tartani a status quót. Ám csak folytatódik az öldöklés, de legalább a megtámadott ország nem kényszerül térdre. Mivel az orosz államfő nem tud felülkerekedni a fronton, visszatért a ködösítés, a manipuláció, az ellenfelek felmorzsolásának eszközéhez. Lázas diplomáciai tevékenység látszatát kelti, mert azt reméli, hogy ha a háború kikerül a szalaghírekből, fű alatt meggyezhet a szankciók eltörléséről, a segélyküldemények leállításáról. Az igazi vesztes – túl Ukrajnán – Trump maga, mert ha jó politikát választ, a szabad világ megmentőjeként ünnepelnék, hiszen Putyin tiszteli a katonai erőt. Ellenkező esetben Amerika megpecsételi saját hegemóniájának hanyatlását. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
Így kezdődik egy önkényuralom? – kérdezi a washingtoni tudósító, miután újabban katonák masíroznak fel s alá a fővárosban. Mindenesetre Majid Sattar a jelenséget jelképesnek tartja, mivel sok más területen is tetten lehet érni az ország autoriter átalakulását.
Trump persze büszkélkedik a sikereivel, hogy mennyire visszaesett a bűnözés, de az nem Nemzeti Gárdának, hanem annak köszönhető, hogy kitoloncoltak egy csomó erőszakos illegális migránst. A kormányzati üléseken mégis úgy ünnepelteti magát, mint egy afrikai katonai diktátor a 70-es évekből.
De a republikánusok, illetve a párthoz közelálló független szavazók úgy gondolják, hogy az elnök könnyen meg tudná oldani a gondokat, ha nem kellene a Kongresszussal, valamint a bíróságokkal hadakoznia. Szakértők már jó ideje kimutatták az összefüggést a populisták felemelkedése, illetve aközött, hogy a képviseleti demokrácia hagyományos szereplői csak hellyel-közzel képesek orvosolni a bajokat. Ezért az emberek jelentős hányada nyíltan a flörtöl a tekintélyuralmi alternatívával.
Ez mára általános jelenség lett a nyugati demokráciákban. Amerikában mindehhez még hozzájön, hogy a civil társadalom már nem a jogállam bástyája. Ami mostanság történik, az ellen alig látni nyilvános tiltakozást. A baloldali tévék nézettsége visszaesett.
A Demokrata Párt arra szorítkozik, hogy riadót fúj, de a cselekvéssel adós marad. Trumpnak már a kampány során sikerült demagóg módon összekapcsolnia a migrációt és a bűnözést. Most pedig arra alapoz, hogy a lakosság jelentős része vagy egyértelműen támogatja, vagy legalábbis hallgatólagosan tudomásul veszi autoriter törekvéseit.
Washington Post
Három tekintélyes amerikai Kína-szakértő közös cikkben mutat rá, hogy az egész USÁ-nak árt az Amerika Hangja anyacégének főnöke, amikor azt állítja, hogy a rádió Peking érdekeit szolgálja. Larry Diamond a Hoover Intézettől, Orville Schell az Ázsia Társaságtól, illetve Robert Daly, a Kína-USA Intézet volt vezetője kézből cáfolja a Trump által kinevezett Kari Lake vádjait.
Mert nem igaz, hogy a VOA együttműködik a Kínai Kommunista Párttal, sőt az egyik leghatékonyabb védőbástyát jelenti a pekingi aknamunkával, a külföldi terjeszkedési szándékokkal szemben. Nagyon is valós képet fest a kétoldalú kapcsolatokról, a kínai dezinformációról. Mondják ezt úgy a hármak, hogy ők maguk is közreműködtek jó néhány műsor elkészítésében.
Nem véletlen – teszik hozzá -, hogy a kínai hatóságok évtizedeken át zavarták az adásokat, majd kitörő örömmel fogadták, amikor az amerikai kormányzat tavasszal szinte az egész intézmény működését leállította. Lake az igazgatót a múlt héten bocsátotta el – illegálisan – és meg akar válni jó 500 munkatárstól is.
Az elemzők kiemelik, hogy ha Washington komolyan veszi a Kínával folytatott versenyt, akkor fokozottan kell támogatnia az Amerikai Hangja mandarin programját.
Die Welt
Élesen bírálja a Nyugat hozzáállását a háború megoldásának ügyében egy volt orosz diplomata, aki szerint a vereség beismerése az a trumpi ötlet, hogy Oroszországgal kell összefogni Kína ellen. Bondarjev az agresszió elleni tiltakozásul felmondott a moszkvai Külügyben és jelenleg svájci emigrációban él.
Úgy látja, hogy mind Európa, mind Amerika teljesen hiszékeny Putyinnal szemben, aki ily módon az orruknál fogva vezeti őket. Mindenki a tárgyalások szükségességét hangoztatja, de nem határozzák meg, hogy mit akarnak elérni azokkal, márpedig így ez az út csakis kudarchoz vezet.
Nem értelmetlen biztonsági garanciákról vagy a Kremlnek átengedendő területekről kell papolni, mert az orosz elnök sok mindenben okosabb, mint a nyugati politikusok. Trump még azt sem fogja fel, miért annyira veszélyes a fegyveres viszály az USA számára, és ezt azután orosz kollégája alaposan ki is használja. Azt mondja: adjátok ide Ukrajnát és utána lehetünk barátok.
A Nyugattól mást sem lehet hallani, mint hogy béke kell, de csak ímmel-ámmal szállít fegyvereket, sőt fél az ukrán győzelemtől. Így nem lehet nyerni. A tárgyalás nem jelentheti azt, hogy az oroszok megtarthatják az elhódított földek egy részét, miközben egyértelmű jelzéseket küldenek a bombázásokkal és a kémekkel. Putyinnal más nyelven kell beszélni. Csak akkor ül le a zöld asztalhoz, ha látja, hogy minden más opció veszélyesebb számára.
De a cél az, hogy Európának ne kelljen semmit sem tennie. Nem védi a saját értékeit, retteg, és ily módon a Kreml azt csinál, amit akar. A szankciók önmagukban nem buktatják meg az orosz gazdaságot, egyidejűleg katonai lépésekre is szükség van.
FAZ
A kommentár szembeszáll azzal az amerikai hivatalos sugallattal, hogy egyes európai országok akadályozzák az USA ukrajnai béke erőfeszítéseit, mert igazából egy valaki gördít akadályt Washington útjába: Putyin.
A felelős külpolitikai szerkesztő, Nikolas Busse rámutat: Trump másodlagos szankciói miatt kerül közelebb India Kínához, ahelyett, hogy ellensúlyt képezne Pekinggel szemben. De jól mennek a dolgok Putyin szempontjából is: az amerikai elnök szó szerint vörös szőnyeget terített a lábai elé Alaszkában, noha láthatólag cseppen sem gyengült az orosz-kínai szövetség.
A Kreml a legfőbb kerékkötő a harcok befejezése ügyében, hiszen folytatja a támadásokat és ragaszkodik maximális követeléseihez. Hogy ezt Amerika nem akarja tudomásul venni, az arról árulkodik, mennyire felületes a kormányzat gondolkodásmódja. De az nem lehet az ország érdeke, hogy stratégiai ajándékot adjon az oroszoknak.
Ugyanakkor az európaiaknak is többet kell tenniük, hogy növeljék a nyomást Moszkvára. A következő szankciós csomag fontosabb annál, minthogy az legyen a fő tárgya: elkobozzák-e a nyugaton befagyott orosz állami javakat. A pénzhez Putyin már jó ideje úgysem jut hozzá. Most a folyó költségeket kell megemelni számára.
Die Zeit
Németországban teljesen hisztérikus a közhangulat a migráció ügyében, így nem lehet józanul megvitatni a kérdést, noha a gazdaságnak évente 3-400 ezer bevándorlóra van szüksége. Ám nem jönnek, mert látják, mi várná őket, és ezt járulékos veszteségnek kell tekinteni. Így nyilatkozott Steffen Mau, a berlini Humboldt Egyetem makrószociológusa.
Adatokkal igyekezett megvilágítani, hogy miért nem szabad kétségbeesni a menedékkérők száma kapcsán: a földrésznek van 500 millió lakója, ebből kb. 9. millió, vagyis 2% a menekült, ami kezelhető szám. Három keletnémet tartomány: Türingia, Szászország és Szász-Anhalt egyszerűen nem tud meglenni idegen munkaerő nélkül.
Csakhogy a paláver kizárólag arról megy: le kell zárni a határokat és ennek megvan a maga következménye. Egyébiránt az az érv sem állja meg a helyét, hogy távol kell tartani a képzetlen tömegeket, mert rájuk is szükség van. Pl. az ápolásban, a vendéglátásban. Ugyanakkor minél inkább megbarátkoznak a németek a vendégmunkások jelenlétével, annál kisebb lesz a kilökési reakció.
Csakhogy a felfokozott érzelmek a jobboldali populisták malmára hajtják a vizet, miközben a társadalom többsége belátja, hogy kellenek a bevándorlók. Csak szabályozni kell a folyamatot. Ezzel párhuzamosan – véli ez az iskola – be kell tartani a humanitárius kötelezettségeket. Ehhez meg kell szervezni, hogy sikeres legyen a beilleszkedés. Ám az AfD miatt széles körű a félelem, mivel a párt azt hirdeti, hogy a migráció fenyegetést jelent.
The Times
Trump Amerika fejére hoz bajt, amikor összekülönbözik az indiai elnökkel, aki már a hívását sem hajlandó fogadni, viszont közeledik Hszihez. Trump harcias geopolitikai felfogása visszaüt, mint ahogy a Nobel-békedíj utáni vágya, valamint a büntetővám is – fejti ki a washingtoni, illetve új-delhi tudósító.
David Charter és Amrit Dhillon emlékeztet arra, hogy Modi immár a tengerentúli áruk bojkottjára szólít fel. A bajok akkor kezdődtek, amikor a Fehér Ház ura azt állította, hogy közvetített az indiai-pakisztáni határvita rendezésében. Majd következtek a vámok, amelyek csak Brazília esetében ennyire magasak.
A politikus rossz néven vette, hogy az indiai vezető nem csatlakozott Pakisztánhoz, amely Nobel-békedíjra javasolta őt. Ez pedig sokba kerül mind a két gazdaság, mind a politikai kapcsolatok szemszögéből. Modi 7 év után elment Kínába, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcsértekezletére, ugyanakkor nem lépett vissza az orosz olaj vásárlásától.
Indiában felháborodást váltott ki, amikor Trump kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro kijelentette, hogy mivel Új-Delhi ily módon támogatja Oroszországot, ez gyakorlatilag Modi háborúja. Hiszen Peking sokkal több orosz energiahordozót vesz és mégsem sújtják kemény vámok.
Az indiai elnök egyébként máris meghívta házigazdaként Hszit a jövő évi Brics-csúcsra, vagyis folytatódik a kétoldalú olvadás, hála a Fehér Ház Amerika mindenekelőtt-politikájának.
Guardian
A vezércikk szerint Izrael azért öli módszeresen az újságírókat Gázában, hogy a világ ne tudhassa meg, mi folyik ott. Idáig 189 palesztin tudósító vesztette életét, vagyis nagyjából egy egész nemzedék – közölte az Újságírók Védelmével foglalkozó bizottság.
A média szempontjából mostanában nem volt ennyire gyilkos háború, az áldozatok száma nap mint nap emelkedik, de mind nagyobb a felháborodás is. Ám a szenvedések egyre csak fokozódnak. Az izraeli hadsereg három napja harci övezetnek nyilvánította az éhínség által sújtott Gáza-várost.
Fokozza a támadásokat, és már nem engedi, hogy legalább időnként bejussanak az élelmiszer-szállítmányok. Pedig az izraeli vezetés megtehetné, hogy véget vet a pusztításnak, akkor megszűnnének a bírálatok vele szemben. Ám ehelyett azon van, hogy elhallgattassa azokat, akik beszámolnak a kegyetlenkedésekről.
A Riporterek Határok Nélkül vezérigazgatója kifejtette: ha így megy tovább, nem marad senki, aki tájékoztatni tudna a fejleményekről. Az újságírók az övezetben elviselhetetlen körülmények között dolgoznak. Időnként megszakítják a munkát, hogy élelmet kerítsenek családjuknak és maguknak. Segítenek kiásni a holttesteket a romok alól vagy menedéket keresnek sebesült rokonaiknak.
Mindannyian tudják, hogy szemtanúként mekkora veszélynek teszik ki magukat. De folytatják, mert védelmezni akarják az igazságot. De őket magukat kell megvédeni.
Következő cikk: VMDK: Köszönjük, Márta! – Egy korszak vége a pártlap élén
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Klára és a magyar baloldal
A fideszes Kaló tehát nem nyerhetett volna, ha nem ketten indulnak ellene, de ez az eredmény >
A terror iránti vágy
A modern zsarnokság a terror kezeléséről szól. Amikor a terrorista támadás bekövetkezik, emlékezzünk arra, hogy az >
Iszonyatos nyomás alatt élni
Magyar Péter viszont ezúttal is gyors és éles volt. Megvédte Orbánt, hogy semmiképp ne lehessen őt >
Megmentheti Donald Trump Orbán Viktort?
A POLITICO Poll of Polls összesítése szerint a Tisza párt jelenleg kilencpontos előnyt élvez Orbán Fideszével >
Az egyetlen cél
Újabb és újabb hazugságokat fogsz hallani Magyar Péterről is, Zelenszkijről is, mert a 2022-es választás kampányánál, >
Héja beavatkozáspolitika
Trump akár az Egyesült Államokat is páriává teheti nyugati szövetségesei szemében, ha ismét előveszi időről időre >
Kitől kell megvédeni Magyarországot?
Tőle. Bár a szavazók egy része ezt még mindig nem ismerte fel, számottevő többségbe kerültek azok, >
Le Monde: Sokba kerülhet Orbánnak a Samsung ügye
A liberális felfogású, párizsi Le Monde Gödről készült tudósításában foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktornak sokba kerülhet >
Trump sarokba szorította magát az iráni háborújával
Az elnöknek gyors győzelemre van szüksége, hogy elkerülje a mocsarat – de hosszú háborúra van szüksége >
Trumpnak nincs terve az iráni nép számára
Ahogy egy ellenzéki bennfentes a korábbi amerikai támadás idején mondta nekem, önmagában Irán bombázása nem fog >
Miért kell megtámadni Iránt?
A háború olyan időszak, amikor azt mondják majd nekünk, hogy ne tegyünk fel kérdéseket. De valójában >
Guardian: Orbán Viktor szavazatokat próbál szerezni azzal, hogy Ukrajnát teszi meg bűnbaknak
A jobboldali, populista kormány által finanszírozott és mesterséges intelligencia segítségével készített óriásplakátok – amelyeken Volodimir Zelenszkij >