Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump nixoni ajánlata Kinának?
A Wall Street Journal vezércikke nem tartja kizártnak, hogy Trump akkora dobásra készül Kínában, mint egykor Nixon, amikor leválasztotta Pekinget az oroszok oldaláról. Az elnök célja szintén az, hogy felbomoljon a két szomszéd állam tengelye. A politikus bizonyosan zabos, mivel nem tudta elérni a háború befejezését. Emellett úgy véli, hogy nagyobb nyomást tud kifejteni Moszkvára, ha ráveszi Hszit, hogy az ne támogassa Putyint. Továbbá szeretné tető alá hozni azt a nagy kereskedelmi egyezményt a Középső Birodalommal, amelyet első elnöksége során nem sikerült. India esetében már eredményes volt a presszió: úgy tudni, hogy az ottani finomítók immár nem vásárolnak orosz olajat. Kínának ellenben a ritka földfémek miatt több a tölténye. De a pótlólagos vámokat azért megérezné. Pont akkor, amikor gazdasága meglehetősen harmatos. A hosszútávú kereskedelmi fegyverszünet kapóra jönne neki. Washington már több olyan gesztust tett, ami arra utal, hogy enyhülést szeretne. Engedélyezte pl. a korszerű számítógépekhez szükséges integrált áramkörök eladását. Trump a többi közt azért igyekszik véget vetni a harcoknak ukrán földön, mert szerinte azok még inkább összehozták Oroszországot és Kínát. Csak az a kérdés, mit óhajt Hszi cserében. Lehet-e szó pl. arról, hogy az Egyesült Államok visszafogja Tajvan támogatását? Az elnök úgy lépett hivatalba, hogy meg akar egyezni a gonosz tengelyének mind a 4 országával. Irán ellenszegült, meg is fizette az árát. Oroszország szintén ellenáll, így a Fehér Ház alighanem azt fontolgatja, mitévő legyen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Bloomberg
A finn elnök név nélkül, de arra szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, hogy válasszanak Putyin és a demokrácia között. Egy helsinki konferencián Stubb kijelentette, hogy egyes államok az orosz elnök által pártolt agresszív világrendet támogatják, ahelyett, hogy a szabadságot karolnák fel.
A politikus olyan országokra utalt, ahol a nacionalista eltolódás alávág Kijev megsegítésének. Különösen Orbán és Fico udvarol Moszkvának, ami veszélyezteti az Unió egységes fellépését a fegyveres viszályban.
A finn vezető szerint az opció vagy az érdekszféra és az erő alkalmazása, vagy pedig az államok szuverenitása, a közös szabályok és elvek alkalmazása. Az előbbi visszatérést jelentene ahhoz a helyzethez, hogy a független és demokratikus államok polgárai nem dönthetnének saját sorsukról, hanem egy másik ország cseppet sem demokratikus vezetői mondanák meg, hogy mi történjen velük.
Hozzátette, hogy a kapcsolatokat csak akkor lehet helyreállítani az orosz féllel, ha igazságos és tartós béke jön létre Ukrajnában.
Spiegel
Európa ugyan vállalta, hogy 750 milliárd euróért vásárol energiahordozókat az USA-tól, ám lehet, hogy csupán hatalmas blöffről van szó. Szakértők szerint ugyanis képtelenül magas az összeg – jelenti Rióból Gerald Traufetter, aki korábban a gazdasági ügyek fő szakértője volt a hamburgi szerkesztőségben.
Az EU jelenleg olaj- és gázszükségletének 17%-át szerzi be a tengerentúlról, ám ezt most 57%-ra emelkedne, amihez alaposan fel kellene futtatni az amerikai termelést. De még az sem volna elegendő, ha 2030-ig az eddigi mennyiség dupláját hoznák felszínre – mondja Pedro Fresco spanyol elemző. Ráadásul az érintett cégek magánkézben vannak, az állam nem adhat utasítást nekik.
Emellett az európai importőrök nem tudnak kiszállni az érvényes szerződésekből, de Norvégia, Katar, Szaúd-Arábia nem is hagyná, hogy lyukra tegyék őket. Azt a tételt lehetne ily módon csupán kiváltani, ami idáig az oroszoktól érkezett. De akkor sem jön ki a matek, a sok-sok milliárd.
Az olaj már más tészta, abból a tagállamok évente 262 milliárd értékben vásárolnak, ám át kell állítani a finomítókat. Ily módon nem kizárt, hogy Trumpnak csak azért kellett a szám, mert el akarta kápráztatni hazai közönségét. A már idézett spanyol szakember azt mondja, hogy az elnök egyébként is mind inkább egy párhuzamos világot teremt.
Az sem kizárt ugyanakkor, hogy az ügylet Kína miatt vált szükségessé. Peking ugyanis tavasszal a vámvita miatt megpendítette, hogy visszafogja Amerikából az energiaimportot. Ám most az elnök a kínaiak orra alá dörgölheti, hogy megvan nélkülük is.
Viszont nem tudni, mi szállta meg a Bizottságot, hogy belement a szerződésbe. Fresco szerint ha be akarta húzni a csőbe Trumpot az kockázatos, mert ha az rájön, újból megzsarolja Brüsszelt. De az EU mindenképpen veszít, hiszen most az oroszok helyett az USA-tól kerül függő viszonyba. Azon kívül egyre távolodik a zöld átmenettől, hiszen megint nagy tételben szerez be szénhidrogéneket.
Project Syndicate
Az Egyesült Államokkal aláírt vámszerződéssel Európa gazdaságilag feltette a kezét: megint csak az látszik, hogy képtelen egységesen fellépni. Kapitulált Trump nyomulásával szemben, ily módon az EU bebetonozta függőségét az Egyesült Államokkal szemben. Ám ily módon csupán az amerikai birodalom jólétben élő, ám gyenge függeléke lesz – figyelmeztet Alberto Alemanno, a párizsi HEC üzleti főiskola európai joggal foglalkozó professzora.
A megállapodás hivatalossá teszi, hogy a földrész gazdasági és ideológiai értelemben is megadta magát. Lemondott a világkereskedelmet meghatározó nemzetközi diplomáciáról. A súlyos következmények azonnal jelentkeznek. A vám majdnem 10-szer akkora lett, mint idáig volt. Emellett a közösség három év alatt 750 milliárdért vesz amerikai energiahordozókat, valamint további 600 milliót fektet be az USA gazdaságába. Ez pedig a saját fejlesztéstől és innovációtól vonja el a forrást.
Az meg különösen zavaró, hogy semmi szükség nem volt az engedékenységre. Az Egyesült Államok legfőbb gazdasági partnereként lett volna ütőkártya von der Leyen kezében. Csakhogy több ország vezetői féltek a megtorlástól, illetve nyomás alatt álltak, mert vállalkozásaik nem szerettek volna kiszorulni a tengerentúli piacról. Ily módon a Bizottság elnöke nem tudott az erő pozíciójából tárgyalni.
A szervezet változatlanul képtelen közös nevezőt találni a nemzeti érdekek között. Ily módon a szerződés kizárólag Trumpnak jó, szó sem lehet immár stratégiai autonómiáról. Azaz Európa folyamatosan a vazallussá válás állapotában van. De az is kiderült, hogy Washington milyen mértékben képes fegyverként bevetni a kontinens biztonsági aggályait. Pedig meg lehetett volna mutatni, hogy egy ekkora piacot nem lehet terrorizálni.
Ennélfogva más hatalmak is bevethetik a jövőben a geopolitikai kényszerítés eszközét.
Die Welt
A brüsszeli tudósító azon tanakodik, vajon vége van-e jelenleg ismert formájában az EU-nak? Merthogy – érvel Christoph Schiltz – drámai következményekkel jár a Skóciában összehozott vámegyezség. Hatalmas mértékben esik a jólét, nő a munkanélküliség. A brüsszeli elit azonban még ekkora szégyen után is önmagát ünnepli. A válság viszont alapkérdéseket vet fel.
Már a találkozó körülményei sokatmondóak voltak: Trump két golfparti között röviden fogadta von der Leyent. Az Unió hajlik arra, hogy törpét csináljon saját magából. Politikailag gyenge, a gazdasági erejét ellenben egyáltalán nem használja ki. Sok kárt okoz a vétójog és az is, hogy azért a jogközösség vonzóereje nem minden kormány számára mindenekfelett való.
Brüsszel közben egyre több döntést nyilvánít történelminek, holott mély válságba került, alapkérdések merülnek fel az egész szervezeti modell kapcsán. Elég megnézni az új vámokat, a közösség közel-keleti szerepét valamint az ukrajnai háborút. Az elsőt azzal a felkiáltással nevezi sikernek a Bizottság, hogy lehetett volna sokkal rosszabb is. Ez aztán az önmegalázás!
Az sem igaz, hogy különben Amerika kiszállna a földrész védelméből, mert igaza van a NATO főtitkárának: a két félnek kölcsönösen szüksége van egymásra a szabad világért folyó küzdelemben. De a legrosszabb, hogy ha az Unió összeáll Kanadával, Mexikóval, Dél-Koreával, Brazíliával és másokkal, akkor megálljt parancsolhatott volna Trump vámmániájának. Amúgy a britek egymaguk egész jó szerződést csikartak ki.
A Közel-Keleten csak az számít, amit az USA és Oroszország akar, mert Brüsszel 10 éve hanyagolja a térséget. Azon felül miért nem küld végre elég fegyvert a 27-ek Kijevnek? Ha megtenné, az új idők kezdete lehetne.
Guardian
A vezércikk politikai és gazdasági fenyegetésnek minősíti az amerikai vámokat. A határidő ma lejár, de a nemzetközi kapcsolatokra és kereskedelemre változatlanul nagy veszélyek leselkednek.
A piacok és a kormányok találgatnak még az utolsó pillanatban is. Washington az USA gazdaság központi szerepét igyekszik helyreállítani, bedarálva mindenki mást. Az elnök ily módon a szalaghírekbe kerül, de hát folyton ez a szíve vágya. Ám jelenleg valószínűleg még ő sem tudja, hogy kimondta-e az utolsó szót vám-ügyben.
Az viszont már kiderült, hogy az EU szeretne ugyan gazdasági szuperhatalom lenni, de jelenleg sokat akar a szarka… Kínát viszont az Egyesült Államok nem volt képes térdre kényszeríteni. Ezért meghosszabbította a határidőt, és feltehetőleg nem ez lesz az egyetlen ilyen eset.
De hogy a politikája mennyire sikeres, azt majd a piacok határozzák meg. E pillanatban úgy tűnik, hogy kezelhetőnek tartják a vámokat. Ám ha azok áremelkedéshez vezetnek a tengerentúlon,valamint továbbá lelassítják a növekedést, akkor gyorsan változhat a megítélés. Ez esetben gyorsan módosulhat a választók véleménye is.
The Times
A világ oda volt Trump hatalomra lépése előtt, hogy most aztán mekkora drámák várhatóak, ám az látszik, hogy az elnök ugyan felrúg minden szabályt, de bejön neki. A vámoktól kezdve a bevándorlásig, minden azt bizonyítja, hogy nem mindig számít a hagyományos bölcsesség, bármit is állítanak a szakértők. Így értékeli Gerard Baker, a Wall Street Journal korábbi főszerkesztője.
Azh elnök rávette pl. az EU-t egy olyan szerződésre, amelyről a szakértők helyből közölték, hogy lehetetlen. Az amerikai vámok a 30-as évek óta nem voltak ennyire magasak, a gazdaság azonban köszöni, remekül alakul, az infláció esik. A vámbevételek eddig 150 milliárd dollárral nőttek.
Azt persze korai állítani, hogy eldőlt a kereskedelmi háború, de az látszik, hogy a politikus szinte az össze gazdasági, diplomáciai, társadalmi és kulturális kulcskérdésben fityiszt mutat az elit bejáratott véleményének. Nem az van-e, hogy a képzetlen tömegek az idejétmúlt felfogásukkal mégiscsak bölcsebbek, mint a vájtfülűek? Azaz vizsgázik a populizmus, amely kormányokat és pártokat buktat meg a világban.
Az elnök egész politikai pályafutása során arra épített, hogy olyasmit csináljon, amire az okostojások közlik: na, az aztán ki van zárva, hogy sikerülni fog. A külpolitikában felrúg minden szabályt, de nem fázik rá. Lehet ugyanakkor, hogy a siker csupán átmeneti, de azt látni, hogy az ortodoxia híveiről sorra bizonyosodik be: nincs igazuk. És hogy az új utak nem hoznak rosszabb eredményt, mint ha szó szerint követnénk az eddigi közfelfogást.
FAZ
Az rendben van, hogy Zelenszkij az óriási felháborodás láttán gyorsan visszacsinálta a korrupció-ellenes hivatalok állami ellenőrzés alá vonásáról szóló törvényeket, ám ezzel még nem tudja visszaszerezni a bizalmat – húzza alá a politikai szerkesztő, Reinhard Veser.
Mindenesetre a lépés arról tanúskodik, hogy a kijevi törvényhozás felismerte a helyzet súlyosságát. Ezzel együtt ajánlatos, hogy a szövetségesek éberek maradjanak. Ami most történt, az kármentés. Az forgott kockán, hogy Ukrajna mennyire képes a továbbiakban védekezni az orosz agresszió ellen.
A politikai veszteség azonban így is jelentős, mert az ukrán társadalomban sokan továbbra is attól tartanak: az elnök és csapata nem adta fel a próbálkozást. Egy ennyire kimerült országban nem lesz könnyű még egyszer ekkora nyomást gyakorolni a hatalomra. Ezért az EU-nak és tagkormányainak kell résen lenniük, hogy azonnal vegyék az Ukrajnából érkező jelzéseket és haladéktalanul tegyék szóvá Kijevnek, ha baj van. Itt Európa biztonsága a tét, hiszen az ukránok azt is védik.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nem azért, hogy Orbánt éljenezzék? Az EU láthatóan felfüggesztette a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket
Az EU Bizottsága gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos dossziékkal ügyében a döntések meghozatalát - írta az >
Miért fog összeomlani az EU?
Az EU végét jósolja a Süddeutsche Zeitung brüsszeli tudósítója arra az esetre, ha 2027-ben a jobboldal >
Ezek a mostani iráni tiltakozások mások, mint az eddigiek
Ishaan Tharoor elképzelhetőnek tartja a Washington Postban, hogy hamarosan megbukik az iráni teokrácia, mert mostani tiltakozások >
Az őrült bélyeggyűjtő
Trump, az őrült bélyeggyűjtő, mindennel rendelkezik, amit csak akarhatna – kivéve annak képességét, hogy értékelje mindezt, >
A magyarok belefáradtak Orbánba, Putyin barátja ideges és teszi az előkészületeket a választásra
Most éppen azt dobta be, hogy Trump Budapestre készül, ami nagy hátszelet jelentene a jelentős nyomás >
Economist: A koszovói választások azt mutatják, hogy a demokrácia ott szolidan működik
Mind Koszovó, mind Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni. Több uniós tagállam politikusai azonban azt mondják, >
Jog, morál és egyéb apróságok
Sok baj okozója lehet, ha egy ország életében épp az aktuálisan legfontos kérdésben hiányzik a közös >
Trump megtanítja a világot félni Amerikától
Fareed Zakaria ítéli így meg a Washington Postban, ám ily módon eljátssza az évtizedek alatt megszerzett >
Maduro Minneapolisban
Egy nagy hazudozó egy másik nagy hazugság elemévé válik. Ez lehet költői, de nem igazságos. Ha >
Gúny az nemzetközi jogból
Trump nemzetközi jogot semmibe vevő magatartása Venezuela ügyében – és más latin-amerikai országokkal szembeni hasonló szándékai, >
Miért huny szemet Brüsszel afölött, hogy Fico etnikai kisebbségiektől vesz el földeket a Benes-dekrétumokra hivatkozva?
Ezt kérdezi az EUobserverben Tárnok Balázs, a Közszolgálati Egyetem felvidéki születésű tanára. Úgy véli: a szlovák >
Epsteintől a birodalomig: miért támadta Trump Venezuelát és fenyegette meg Grönlandot?
A venezuelai elnök elrablása nagyrészt figyelemelterelés Trump egyre növekvő hazai problémáiról – vélekedett Kim Lane Scheppele, >