2026. február 15. vasárnap
Ma Kolos, Györgyi, Georgina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A világ cserben hagyja a gázai palesztinokat

A világ cserben hagyja a gázai palesztinokat


Pedig mivel az éhínség kísérti az övezetet, a hadművelet befejezésére kellene rászorítani Izraelt. A helyszínről érkező képek szívszorítóak: anyák ölelik magukhoz rettenetesen lesoványodott gyerekeiket. A holttestek zsákokban sorjáznak. A helyi egészségügyi források szerint az áldozatok száma már a 60 ezerhez közelít. Egész városok váltak a földdel egyenlővé, a jó 2 milliós lakosság zömét a pusztaságba terelték össze. A Hamásznak már rég el kellett volna engednie az összes túszt, de aduként használja őket, ami szégyenletes. Viszont az is igaz, hogy az izraeli hadjárat már jó ideje túllépett az arányos mértéken. És minél tovább tart, annál inkább megmutatkozik, hogy azon keresztül bosszút akar állni Netanjahu szélsőjobbos kormánya, mert szét kívánja rombolni a palesztin társadalom szövetét. Kisebb léptékben, de ugyanez megy Ciszjordániában is. Egyre több szakértő mondja azt, hogy Gázában népirtás folyik. A hivatalos cáfolat ellenére mind több bizonyíték támasztja alá az etnikai tisztogatást. Ám a nyugati szövetségesek vonakodnak, hogy a háború befejezésére szorítsák rá a zsidó államot. Pedig szankciókat kellene elrendelniük. Ideértve a fegyverszállítások leállítását, illetve hogy követik Macron példáját és elismerik a palesztin államot. A világ olyan mulasztást követ el a palesztin néppel szemben, amely kísérti majd a következő években. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

A gazdaság állapotát elnézve a magyar kormánynak van oka a szerénységre. Gyakorlatilag ez  a lényege a budapesti jelentésnek, miután Nagy Márton jócskán visszavágta az eredetileg 3,4%-os előrejelzést, miközben egyre gyarapodnak a nehézségek a választás előtt. Pedig Orbán Viktornak ennyire még sosem adták fel a leckét – állapítja meg Kasnyik Márton.

 

Erős ellenszélbe ütközött a „repülőrajt”, a gazdaság újból a recesszió szélére került. A forint az új szám közzététele után 0 ,4%-kal gyengült az euróhoz képest, ami negatív rekord a 23 feltörekvő ország sorában.

 

A növekedést megviseli, hogy gyengélkedik az ipar, így főként az Orbán által motornak szánt akkugyárak nem hozzák az eredményt. Hiába remélte továbbá a kormány, hogy a kiskereskedelem majd ellensúlyozza a termelőágazatok gyengéit. A cégek csökkenő megrendelésekkel küszködnek, amit csak súlyosbít a vámok körüli bizonytalanság, valamint a kormány jó pár önkényes intézkedése.

 

Ily módon az üzleti világ bizalmi indexe nagyjából 5 éve nem volt ennyire alacsony. A fogyasztók is nagyon-nagyon borúlátóak, a megélhetési válságnak köszönhetően tört az élre Magyar Péter. A hatalom mindazonáltal bízik abban, hogy lendületet tud adni a gazdaságnak, ami kellene is, ha el akarja kerülni, hogy ősszel leminősítsék hitelfelvevőként. Az S&P-nál már így is a befektetésre nem ajánlott kategória peremén van.

 

Die Welt

 

Az idén már harmadszor találkozott Orbán Viktor a szélsőséges német AfD vezérével, de előreláthatólag késő őszre máris előirányoztak egy újabb egyeztetést. Tegnap a Karmelitában zárt ajtók mögött a két strasbourgi frakció együttműködése is szóba került, ami azért érdekes, mert Weideléket a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés nyomására nem vették be a Patrióták közé, ezért a német szélsőségesek kénytelenek voltak külön pártcsoportot alapítani.

Ám most úgy tűnik, hogy a két párt mégiscsak közelebb kerül egymáshoz. A német vendég azt hangsúlyozta, hogy erős Európáét akarnak szuverén államokból, de úgy, hogy a polgár álljon a politika középpontjában. Szintén kitértek a két frakció lehetséges közös fellépésére. További téma volt az Unió következő hosszútávú költségvetésének jóváhagyása.

 

Azt tervezik, hogy összehangolják álláspontjukat az illegális migráció, valamint a „hazafias” pártok közötti kapcsolatok kiépítése ügyében is. A két politikus között igen bensőséges a viszony. Weidel honlapján az X-en a nyitóképen ő és Orbán Viktor látható.

 

Politico

 

A volt litván külügyminiszter, az Európai Külkapcsolati Tanács tagja arra kéri négy kelet-európai állam, köztük Magyarország agrártermelőit, hogy tegyék félre indulataikat és fontolják meg: tényleg az az érdekük-e, hogy Ukrajna kívül maradjon az Unión. Landsbergis azért fogalmazta meg véleményét, mert a Bizottság csaknem két hónapja visszavonta az engedélyt, hogy az ukrán áruk vám nélkül juthatnak be az egységes piacra. Ezért az ukrán cégek most milliárdokat veszítenek.

 

A bolgár, a magyar, a lengyel és a szlovák mezőgazdasági miniszter nemrégiben közös nyilatkozatban sürgette, hogy az EU ne hosszabbítsa meg a szabadkereskedelmi egyezményt Kijevvel. Ez azt jelenti, hogy egy ideig maradnak a magasabb árak bizonyos termények esetében és az érintett kormányok döngethetik a mellüket, milyen hősiesen küzdenek Brüsszel ellen.

 

Csakhogy ha Ukrajna elesik, és utána Putyin megindul tovább, nyugat felé, akkor viszont az első áldozatok a szomszédos országok gazdái lesznek: életük tönkremegy, földjeiket elveszik. Ezért nagyon is támogatniuk kell az ukránokat, akik az egész földrészt védelmezik. Téves a felfogás, hogy ez nem a „mi háborúnk”, mert az alapján csak akkor lépnének, amikor már túl késő megállítani az agressziót, hiszen megkezdődött.

 

Az érintett miniszterek részéről különösen gyalázatos volt azt állítani, hogy nem szabad beengedni az ukrán termékeket, mert tekintettel kell lenni a „frontországok” érdekeire. Nos, Litvánia pont az, de Landsbergis hangsúlyozza, hogy nekik az lenne a legjobb, ha Ukrajna gyorsan győzne és megerősödne a jogállami rendszer.

 

Azt kérdezi, nem az volna-e a hatalmas nemzetbiztonsági előny, ha az ukránok teljes mértékben integrálódnának a Nyugatba. De ha a négy ország gazdái, akiknek eddig a hajuk szála nem görbült meg, gyengébb Ukrajnát akarnak, az olyan, mintha a pulyka azt kérné, hogy tálalják fel a karácsonyi asztalra.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az egykori keleti tömb egyetlen tagja sem fejlődött gyorsabban, mint Lengyelország, amely hegy főre vetítve hamarosan beelőzi még Japánt is. Erről bizonyosodott meg a kiküldött tudósító, Volker Pabst az egyik regionális motornak számító Poznanban és környékén. Jó persze a nagyváros a nyugati határ közelében fekszik, vagyis közel van a piac és bőségesen akad képzett munkaerő.

 

Az egész vidék olyan, mintha egyetlen nagy ipari part lenne: mindenütt ipari üzemek, raktárcsarnokok és irodaépületek. A varsói Kozminski magánegyetem egyik professzora, Marcin Piatkowski azt emeli ki, hogy a gazdaság teljesítménye most 3,5-szer nagyobb, mint 35 évvel ezelőtt.

 

Ebben öt tényező játszott szerepet: a kiváló oktatás, a jó gazdaságpolitika, a vállalkozói szellem, az egalitárius társadalom, amely gyors felemelkedést tett lehetővé, valamint az EU. De a belépés előtti reformok fontosabbnak bizonyultak, mint a későbbi brüsszeli támogatások.

 

A külföldről érkezett 350 milliárdnyi tőke többségében Varsótól nyugatra hasznosult. Ugyanakkor szitokszó lett a bevándorlásból, pedig a lélekszám alakulását látva nagyon is szükség volna a helyzet tisztázására. Ennyire kevés gyerek nem sok helyen születik másutt a földrészen. A vállalkozók egyik legnagyobb gondja, hogy nincs elég munkaerő.

 

Az viszont rekord, hogy a milliónyi ukrán menekült 80%-a dolgozik. A szakértő szerint azonban így sem lehet megúszni a munkáskezek importját. Az országnak nyitottnak kell maradnia, különben a saját sikereit sodorja veszélybe.

 

General Anzeiger

 

Ukrajnában még semmi sem dőlt el, de Carlo Masala, a Bundeswehr müncheni Akadémiájának tanára végigzongorázta, mi várható, ha Putyin nyer. Mint ismeretes, az elnök célja az, hogy új biztonsági rend alakuljon ki Európában, amiben Oroszország központi helyet foglalna el, birodalmi befolyási övezettel. Továbbá visszacsinálná a NATO keleti bővítését és az amerikai csapatoknak el kellene tűnniük Lengyelországból és a Baltikumból.

 

A német professzor abból indul ki, hogy sikere esetén Moszkva megkapja az ukrán állam területének egynegyedét. A válság – kisebb intenzitással ugyan, de megy tovább, partizánakciókkal körítve.  Hatalmas tömegek kerekednek fel, sokan közülük lengyel és német földre igyekeznek.

 

De a Kreml pont ezen dolgozik, mivel az emberáradat kiélezi a társadalmi vitát és célországokban, fokozza a belpolitikai feszültséget. A németek ellen egyébként is javában zajlik a hibridhadviselés, hogy még inkább meginogjon a közbizalom az intézmények iránt.

 

A nagy erőpróba az 55 ezres észtországi Narwánál lehet, ahol a lakosság 80% orosz anyanyelvű. A kisebbség körében elégedetlenséget lehet szítani, még az sem kizárt, hogy felkelés tör ki a manipuláció hatására. Akkor pedig az oroszok védőhatalomként léphetnek fel.

 

Ez esetben vizsgázik a NATO 5. paragrafusa, annál is inkább, mert már most is sokan kétlik, hogy a többiek segítséget nyújtanának a megtámadott országnak. Ha nem, mondja a professzor, az a szövetség végét jelenti. A Kreml viszont lökést kapna, hogy lélegzetvételnyi szünet után nagyobb csapásra szánja el magát.

 

New York Times

 

Putyin, mint általában a despoták, megszállottan áhítozik arra, hogy elismerje a világ, de hiába – állapítja meg Alexander Baunov, a Carnegie berlini Oroszország-Eurázsia Központjának szakértője. Az elnökről általános a vélemény, hogy olyan diktátor, aki lábbal tapod a jogon és ez igaz is. Csakhogy előszeretettel hivatkozik a törvényre, miközben megszegi.

 

Manapság Oroszországban a politikai elnyomás minden új hullámát a vonatkozó szabályok felülvizsgálata előzi meg. A politikus egész pályafutása azzal telt, hogy a jognál is erősebb legitimitást találjon magának. Mert az szeretné, hogy a katonai győzelem nyomán az ország ismét helyet kapjon a nagyhatalmak sorában. Ez pedig lehetetlen a Nyugat elismerése nélkül, ám azt aligha kaphatja meg.

 

Az önkényurak nem a nép akaratából kerülnek uralomra, ez magyarázza, hogy előszeretettel hamisítják meg a választásokat. De sokan közülük a világtól remélik rendszerük jóváhagyását. Ezért mennek folyton külföldi útra, csúcsértekezletekre.

 

Csakhogy amikor 13 éve Putyin úgy döntött, hogy saját normáit felrúgva visszaveszi az elnöki tisztséget, hatalmas nemzetközi tiltakozás kerekedett. Ezt látva kezdte emlegeti a „hagyományos orosz értékeket” a káros nyugati befolyással szemben. A Krím megszállása a szemében egy történelmi igazságtalanság korrigálása volt.

 

A béketárgyalásokra azért van szüksége, mert ott győzelmet arathat, nem úgy, mint a harctéren. Ezért követeli, hogy az ukránok adjanak át olyan területeket, amelyeket az oroszok el sem foglaltak. Célja, hogy ő diktálja a feltételeket, újra rajzolja a határokat és elfogadtassa az új helyzetet. De még az amerikai kormányzat vele rokonszenvező tagjai is úgy vélik, hogy túl sokat akar (a szarka).

 

Egyre fogy a türelem vele szemben. Most pont azzal a dilemmával kerül szembe, mint Sztálin és alighanem ő is az erőben bízik, nem pedig a Nyugatban. Ez is lehet egyfajta győzelem, de nem az, amire vágyik.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Trumpnak lila gőze sincs, miként vegye rá Putyint a fegyvernyugvásra, hiába fenyegette meg orosz kollégáját. Így vélekedik Reymer Klüver a napi aktualitások-rovat gazdája. Az amerikai elnök szeret nagy szavakkal dobálózni. De mi van akkor, ha büntetővámokat vet ki Oroszországra? Az égvilágon semmi, olyan csekély a kétoldalú áruforgalom értéke. Meg Moszkvát egyébként sem zavarták túlzottan az ultimátumok.

Pláne hogy sokszor a Fehér Ház hosszabbította meg a határidőt. Szóba került ugyanakkor most az is, hogy az USA másodlagos vámmal sújt olyan államokat, amelyek nagyban kereskednek az oroszokkal. Hogy Kína miként reagál az ilyen fenyegetésre, az kiderült pár hete, amikor is leállította a ritka földfémet szállítását az Egyesült Államokba. Onnantól kezdve Washington többet szóba nem hozta a 145%-os vámtételt.

 

De egyébként is ezek a számok nem többek blöffnél, azt leplezik, hogy gőze nincs Trumpnak, miként bírja jobb belátásra Putyint. A kardcsörtetés valójában leleplezi, hogy mennyire gyenge az az ember, aki folyton tépi a száját.

 

Wall Street Journal

 

Trump sorra aratja le a babérokat, azaz köt újabb és újabb kereskedelmi szerződéseket, mert erőszakos stílusával kikényszeríti a szövetségeseiből, hogy tegyenek engedményeket és osszák meg a terheket. Az ő szempontjából azonban az eredmény szentesíti az eszközt, csakhogy különválasztotta biztonság és a kereskedelem kérdését.

 

Ám mivel indulatában sorra tépi szét a korábbi egyezményeket, a külföldi kormányok elgondolkodhatnak azon, vajon mennyi ideig tartja tiszteletben a velük aláírt megállapodásokat – fejti ki Walter Russel Mead, a New York-i Bard College professzora.

 

De akadnak más gátló tényezők is: a bíróságok egyre többet foglalkoznak azzal, mennyire szabad elnöki rendeletekkel ilyen mértékben módosítani a vámpolitikát. Azon felül a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy a vámok hosszútávon eltorzítják az ösztönzőket, a külföldi befektetéseket kevéssé hatékony ágazatok felé terelik és lassítják a növekedést.

 

Ám a Fehér Ház a jelek szerint azt hiszi, hogy a szövetségesek még akkor is kitartanak az USA mellett, ha cseppet sem tetszik nekik, amit az csinál, mert oly mértékben függnek gazdaságilag és stratégiailag az Egyesült Államoktól.

 

De a kapcsolatok megerősítéséért az orosz agresszió és a kínai kereskedelmi, illetve biztonságpolitika sokkal többet tesz, mint amit Trump idáig elkövetett a viszony meggyengítésére.  Ugyanakkor nagyon is ráébresztette a partnereket arra, hogy mennyire fontos a nyers erő, illetve a gazdasági érdek. Így azok számára e pillanatban nem annyira lényegesek a közös értékek. A politikus egyben megmutatta, hogy melyek a szövetségesek mozgatórugói és ha erről a későbbi elnökök megfeledkeznek, annak maguk láthatják a kárát.

 

New York Times

 

Thomas Friedman úgy látja, hogy Netanjahu palira vette Trumpot Gázában. Máskülönben miként volna lehetséges, hogy egyenként kilőtte Iránban a legfontosabb atomtudósokat, Tel Avivtól 40 kilométerre meg nem tudja megszervezni az élelmiszerellátást az éhkoppot nyelő palesztinoknak.

 

Utóbbinak azonban egészen szégyenletes oka van: a szélsőséges kormány hírhedt tagjai, mint Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter arra utaztak, hogy csak szenvedjenek a tömegek az övezetben, mert akkor csak elmennek a csudába. Netanjahu azonban tudta, hogy ezt az USA semmiképpen sem engedné  meg, ennélfogva minimális segélyt beengedett. Annyit, amennyiért saját héjái még nem buktatják meg.

 

A szerző, a térség háromszoros Pulitzer-díjas elemzője rámutat, hogy a borzasztóan alultáplált kisgyerekek látványa még Trumpnak is sok volt. De hát minden idők legrosszabb izraeli kormánya áll szemben a palesztin történelem leghitványabb, legfanatikusabb, leggyilkosabb szervezetével.

 

A kettő nem csupán abban hasonlít egymásra, hogy szörnyűek a céljaik: kisöpörni a másikat és a Jordántól a tengerig ellenőrzés alá vonni az egész területet, hanem hogy olyan vezetők állnak az élükön, akiket leginkább csak a saját politikai túlélésük foglalkoztat.

 

A Hamász beteges és torz szerveződés, de a világ nem vetett még számot azzal, mennyire beteges a Netanjahu-kabinet is. A hatalom igyekszik felszámolni a jogállamot, megfosztaná az legfőbb őreitől, a belső titkosszolgálat, valamint a hadsereg parancsnokaitól, de még a legfőbb ügyésztől is. Sőt, Ciszjordániából is kiűzné a lehető legtöbb palesztint, hogy elfoglalhassa az országrészt.

 

Trump és térségi megbízottja sosem fogta fel a lényeget. Ezért tudta velük Netanjahu ilyen sokáig a bolondját járatni, akárcsak Putyin. De kiéheztetés stratégiája PR-katasztrófa lett Izrael számára.

 

Nagyon úgy néz ki, hogy a Hamász meg tudja őrizni uralmát, illetve hogy a háború végén az izraeli kormányfő még mindig hatalmon lesz. Akkor azonban búcsút lehet inteni a kétállami megoldásnak, ellenben készülni lehet a vég nélküli háborúskodásra.

 

2025. július 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán fokozza a „háború vagy béke” kampányt, miközben Magyarország sorsdöntő szavazás előtt áll

Elemzők szerint azért ezt a vonalat választotta, mert cudar állapotban van a gazdaság: továbbra sem tud >

Tovább

VMDK: A mezőgazdaság helyzete tarthatatlan

A VMDK rámutat arra is, hogy a Prosperitati Alapítvány támogatásai elveszítik értelmüket, ha közben a Vajdasági >

Tovább

A magyarországi választás nem csupán Orbánról szól, hanem átalakíthatja az egész balkáni hatalmi dinamikát

Ez Aleksandar Vučić szerb elnök esetében a legnyilvánvalóbb: az orbáni Magyarországra gyakran tekintenek úgy, mint amely >

Tovább

A részvétel nem minden

Színjáték, hogy a NOB elnök asszonya könnyes szemekkel és elcsukló hangon jelentette be: kénytelenek kizárni egy >

Tovább

Szex, hazugságok és mérgező gyárak: Orbán sarokba szorult a választási kampányban

A magyarországi választási kampány sárdobálásba torkollik. A kormánypárti média pletykákat terjeszt, miszerint léteznek olyan videofelvételek, amelyeken >

Tovább

Szerbia az EU-hoz szeretne csatlakozni – legalábbis az elnöke ezt állítja

A szerb elnök úgy tesz, mintha változatlanul feltett szándéka lenne belépni az Unióba, ám ő nagy >

Tovább

Klára, Gergő és az ország

Kovács Gergely valóban vicces ember, viszont az egyeduralom, a maffiaállam csöppet sem az. Millióknak okoz valamilyen >

Tovább

A korrupció mocsarába süllyeszti a vajdasági magyarokat az SNS-SPS-VMSZ hatalmi gépezet

Fel kell tennünk a kérdést: Pásztor Bálint szerint ez lenne az a „normalitás”, amit oly büszkén >

Tovább

Rubio Magyarországra látogat, miután Trump kiállt jobboldali szövetségese, Orbán mellett

Washingtonban közölték, hogy most vasárnap és hétfőn látogat Budapestre Rubio külügyminiszter, miután Trump támogatásáról biztosította a >

Tovább

Kijutott a megpróbáltatásokból a washingtoni Kennedy Centernek

Annak idején azzal alakult meg, hogy a kultúra háza lesz mindenki számára, ám renoválására hivatkozva hamarosan >

Tovább

Hogyan hatol be a „remigráció” az európai politikai fősodorba?

A „remigráció” nacionalista elmélete egyre inkább behatol a politika fő áramlatába, ha valaki ma karriert akar >

Tovább

Lezárni az Orbán-korszakot

Orbán nem akart egy jobb országot, nem akart egy elégedettebb nemzetet, tanultabb fiatalságot, egészségesebb időseket – >

Tovább