Ma Konstantin, András névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Egy barátság titkai
Amikor a legnagyobb hívei nyomás alá helyezik Trumpot, ő pedig beperli a jobboldali sajtómágnást, Murdochot, nos, akkor az elnök tényleg bajban – éspedig az Epstein-ügy miatt – mutat rá a Süddeutsche Zeitung hosszú címlapsztorija. Az egész MAGA-mozgalmat megrázta a történet, amely szexről és hatalomról, pénzről és titkokról szó. A különleges az benne, hogy ezúttal saját táborából bírálják a politikust, mert úgy érzik, hogy becsapta őket. Így most elnöksége eddigi legnagyobb problémájával kerül szembe. Pont ő, aki még egy büntetőper elmarasztaló ítéletét is átvészelte. A rajongók nagy része azonban meg van győződve arról, hogy Epsteint megölették olyanok, akik a balliberális cinkosokat igyekeztek menteni. Ezekben a körökben már-már a megszállottság szintjét éri el, hogy van lista azokról, akik igénybe vették a pénzember által felhajtott tinilányok szolgáltatásait. És vezérük a kampány során megígérte, hogy tisztázza a részleteket. Csak éppen a hatalom most azt állítja, hogy nincs itt semmi látnivaló, amire Elon Musk rögvest azt mennydörögte, hogy bizony, eltussolnak dolgokat. De hasonlóképpen nyilatkozott Tucker Carlson, valamint a keményvonalas szenátor, Taylor Green is. Az emberek csaknem 70%-a úgy véli, hogy a kormányzat elhallgat részleteket. Hirtelen az a benyomás, hogy Trump a mély állam része. Immár nem tudja kénye-kedve szerint alapítani a valóságot. Minden bizonnyal súlyosan alábecsülte tábora reakcióját. Bár eddig semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy bármi rosszat csinált volna. Az azonban biztos, hogy jó régen és jól ismerték egymást a történet főhősével, akit 6 éve holtan találtak a börtönben. Utóbbitól most mindenki elhatárolja magát, akivel akár csak a legcsekélyebb kapcsolatban volt. Az elnök, szokás szerint a médiát és a demokratákat vádolja. Az ABC, a CBS, a Facebook és az egykori Twitter korábban már milliókat fizetett neki peren kívül. De most Murdoch az alperes, a Fox News tulajdonosa. Ez még inkább megoszthatja Trump követőit. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Paul Lendvai elárulta, hogy a mai napig hordozza magában a náci idők megaláztatásait, azzal együtt, hogy piszok szerencsével menekült meg. A lap azért kereste meg, mert most jelent meg 21. könyve – ezúttal a saját életútjáról. (Szokásos hétfői kommentárjában, a Der Standardban a szerző maga foglalja össze pályáját – a szerk.)
Keserű örökségnek nevezi, hogy megmaradt benne a bizonytalanság érzése, a félelem, hogy minden egy csapásra megváltozhat az életben. Mostanában, ha éjjelente felébred, gyakran gondol a halálmenetre. Az kérdezi, miként úszhatta meg egyáltalán. Igazából a véletlennek köszönheti, mert a háztulajdonos fia és a házmester rátalált a csoportra Budapesttől nem messze és elvonta az őrök figyelmét. Így tudtak ők ketten elszökni az apjával.
Az akkor idők következménye nála, hogy rendkívül büszke és egyben igen érzékeny. De azt sem felejti el, ha valaki segít neki és tisztességes vele. Álmodni több nyelven szokott. A feleségével magyarul beszél, anyanyelvén számol, de egyetlen szót sem ír magyarul, mert németül jobban ki tudja fejezni magát. Elhunyt korábbi nejével 40 éven át angolul társalogtak.
Az 56-os forradalom után azért nem ment Izraelbe, mert nem tudott héberül és nem volt vallásos. Viszont osztja a sorsközösséget a zsidósággal. Nagyon aggódik Izraelért, de Magyarországért is. Igen rossz látnia, amint Orbán és Netanjahu halálra dicséri és ölelgeti egymást.
A legjobban Sorost csodálja, aki azonban azzal az érzéssel kénytelen meghalni, hogy kudarcot vallott. Hiába áldozott ugyanis több százmillió dollárt a nyílt társadalom tervére. Ettől azonban még Lendvai vallja, hogy érdemes harcolni a kultúráért, a civilizációért, a szabadságért, az emberekért. Csak már nem akarja megváltani a világot, vagy új társadalmat felépíteni.
Nyugtalanítja, hogy Oroszország milyen mélyen benyomult Ausztria életébe. Putyin terjeszkedési vágya hamarosan a Baltikum ellen fordulhat. És ebben a helyzetben a német szociáldemokraták nem jut jobb az eszükbe, mint hogy békenyilatkozatokat adjanak ki. Felfoghatatlan, hogy egyesek mennyire nem okulnak a történelemből.
Az osztrák újságírás 95 éves doyenje végül azt üzeni az fiataloknak, hogy soha ne adják fel, ne veszítsék el a reményt. Soha ne gondolják, hogy már nem lehet semmit sem tenni.
Die Welt
Kemény oldalvágást helyez el a magyar szélsőjobbon a lap szerkesztője, Adriano Sack, amikor a német melegek helyzetéről ír. Érintettként nyilvánul meg, megjegyezve, hogy nemi vonzalmáról nem tehet, nem büszke rá, de nem is szégyelli magát érte. Viszont már többször megverték és kigúnyolták miatta. Ennek ellenére nem panaszkodhat, mert sok más országban sokkal nehezebbek a körülmények a sorstársak számára.
Abból az alkalomból fejti ki véleményét, hogy politikai vita tárgya lett a most szombati berlini Pride, amely a kisebbségek jogairól és a jogbiztonságról szól, de egyben a nemi kisebbségek ünnepe. Pont akkor, amikor német földön az az érzés: veszély fenyegeti a régóta biztosnak vélt szabadságjogokat.
Az ellenoldal legaljasabb érvelése, hogy meg kell védeni a gyerekeket, Magyarországon erre hivatkozva korlátozták a melegek jogait, illetve tiltották be a Büszkeség menetét. A szerző látta, hogy Budapesten a 200 ezer felvonulóval szemben feketébe öltözött ellentüntetők azt harsogták: Mi vagyunk Spárta, amivel a Thermopülei szoros maroknyi bátor védőjére utaltak.
Egyúttal azonban jelezték, hogy készek az erőszakra, illetve hogy ideáljuk a kigyúrt férfitest. A jobboldali radikálisoknak mindig is ez a kettő volt a szenvedélyük. Viszont csattanós választ kaptak a magyar szélsőségesek, mert a tömeg azt válaszolta nekik: Mi meg Athén vagyunk. Ott, 2500 évvel ezelőtt gyakorolták és ünnepelték a férfiak egymás iránt érzett szerelmét. Az volt az európai civilizáció bölcsője, mint tudjuk.
Guardian
Timothy Garton Ash azt tartaná a legjobbnak a kialakult helyzetben, ha Nagy-Britannia visszalépne az EU-ba. Mert ugyan az ország remekül át szokta vészelni a nehézségeket, ám – teszi hozzá az oxfordi történész – mi lenne akkor, ha a vezetői netán tudnák, merre haladnak?
Starmer sikeresen újraindította a kapcsolatokat Európával, ám az egyetlen helyes stratégia a tagság helyreállítása volna, de az még nagyon messze van. Mert ugyan a miniszterelnök hidat kíván képezni az Unió és Amerika között, csak éppen Trump megkérdőjelezi az egész transzatlanti együttműködést, és különös ellenszenvvel viseltetik Brüsszel iránt.
A Brexit után az lett volna az egyetlen logikus út, hogy az ország ott tegyen szert haszonra, ahol csak képes rá, Svájc és Szingapúr mintájára. Olyan erkölcsökkel, mint egy kockázati alap. Paradox, hogy van egy európai ország, amely már közel jutott ehhez a célhoz: az orbáni Magyarország.
Az orosz invázió hatására az Egyesült Királyság vállvetve küzd a franciákkal, németekkel és lengyelekkel Ukrajna, valamint Európa védelmében. Ám mivel nincs bent az Unióban, nem élvezi annak gazdasági előnyeit. Ezért félre kellene tennie büszkeségét és el kellene fogadnia, hogy a korábbinál előnytelen feltételekkel kerüljön be újra. Csakhogy az európaiaknak nincs sok kedvük az újabb házasságkötéshez.
Ezért marad az, hogy London kibekkelje a dolgokat. Starmer igazi államférfiúi erényeket villant Ukrajna kapcsán és bizonyosan teljesíti ígéretét, hogy Nagy-Britanniát ismét komoly tényezővé teszi.
Die Welt
Hogy a PiS teljesen átalakította a lengyel igazságszolgáltatást, az másfél évvel a párt bukása után is érezteti hatását, a bíróságok a politika eszközei lettek – jelenti Varsóból Philipp Fritz. Hogy ez így van, az elsősorban Dudának, a távozó elnöknek tulajdonítható, de úgy néz ki, hogy utódja is meg fogja vétózni a Tusk-kormány reformjavaslatait.
A májusi államfőválasztás ügyében elvileg már minden kétely elhárult, sokan mégsem hiszik, hogy Nawrocki törvényesen győzött. Az eredményt ugyanis a Legfelsőbb Bíróság szentesítette, annak tagjait azonban egytől egyik az előző kabinet nevezte ki. Olyan rendszer alakult ki, amelyben a politikai erők tetszés szerint értelmezhetik a bírósági ítéleteket. A hatalmi ágon belül zűrzavar és anarchia uralkodik.
Mivel a Szejm visszamenőleg megtagadta a PiS időkben létrehozott testület jogszerűségét, megkérdőjeleződik kb. 3 ezer bíró megbízatása, illetve akár egy millió ügyben az általuk hozott döntés. Ha igaz a Római jog alaptétele, miszerint a jogtalanság nem keletkeztethet jogot, akkor át kell alakítani a teljes lengyel igazságszolgáltatást.
Jakub Jaraczewski, a berlini Democracy Reporting International szakértője azonban igen nehéznek tartja a feladatot, mert Nawrocki várhatóan ellenáll, és teljesen impotensnek állítja majd be a kormányt.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy Trump részéről már régóta esedékes volt a fordulat Ukrajna ügyében, ám az európaiaknak konkretizálniuk kell a támogatási terveket, mert lehet, hogy az elnök megint bemutat egy-két csavart. Jelenleg mindenesetre úgy látszik, hogy ráébredt arra, amit a legtöbb megfigyelő már tudott: Putyin csak szórakozik vele. A váltás pont akkor dob mentőövet Kijevnek, amikor az erősen sebezhető katonailag és politikailag.
A Fehér Ház a jelek szerint belátta, hogy hiába ajánlotta fel a tűzszünet fejében azt, amiről úgy gondolta, hogy kell Moszkvának. Felsült a próbálkozással, mert az orosz fél többre vágyik: szét kívánja verni a független ukrán államot.
Úgy tűnik, az európai vezetők eredményesen lobbiztak Washingtonban, hogy csakis a keménység hoz eredményt. De a legfőbb, hogy Trump belement a fegyverek eladásába, bár a cechet az európaiak állják, ami azért sajnálatos, mert az látszik, hogy Amerika többé nem hajlandó áldozni a földrész védelmére.
Hogy pótlólagos vámot vetne ki az orosz olaj vásárlóira, annak nagyobb a füstje, mint a lángja. Sokkal hathatósabb volna, ha megállapodna a G7-es, illetve az európai partnerekkel az alacsonyabb ársapkában, illetve az árnyékflotta megregulázásában. Az Uniónak mindenesetre gyorsan lépnie kell, még mielőtt az elnök netán ismét meggondolja magát.
FAZ
A kínai elnök derék marxistaként abban bízik, hogy országa gazdasága a végén rábírja engedményekre Európát, úgyhogy a földrész szíveskedjen tiszteletet tanúsítani Pekinggel szemben. Így értelmezi Jochen Stahnke, az újság Kína-szakértője. Azt érzékeli, hogy a kínai fél semmiben nem hajlandó közeledni az EU álláspontjához, legyen szó Ukrajnáról vagy a kereskedelemről.
Pedig a gazdasága éppen lefelé tart, a lakosság öregszik, lélekszáma csökken. Nő az eladósodás és a munkanélküliség, a nép körében érezhető a borúlátás. Ezt tudja a vezetés is, ebből következik, hogy ennyire keményen lép fel az USA-val és az Unióval szemben. Azt akarja, hogy fogadják el országát erősnek.
Ezt érzékelteti is, de emellett van a hozzáállásnak egy belpolitikai vonulata is: Hszit a propaganda tévedhetetlennek és megingathatatlannak ábrázolja. Ő pedig ragaszkodik a várerőd gazdasági koncepciójához. Úgy véli, hogy a nyugati tőkésosztály a végén nyomást gyakorol a kormányokra, mert hozzá akar jutni a kínai termelőeszközökhöz.
Peking ugyanakkor az elnyomó apparátus jóvoltából képes sakkban tartani 600 millió polgárát, aki nem keres többet havi 150 eurónál. És az irányvonal marad mindaddig, amíg a kínai politikai elit erősnek hat, a nyugati összetartás viszont gyengül.
Következő cikk: Magyarországon és Szerbiában leginkább a közmédia terjeszti az álhíreket
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Hívjátok a rendőrfőnököt a gyilkosság miatt”
Ezek a konfliktusok – különböző intenzitással – végig jelen voltak azóta, hogy az SNS 2014-ben megszerezte >
„Mindig egy forrásból ered, a koszovói út”
Jó, hagyjuk most Jugoszláviát, kit érdekel már az a csodálatos ország a távoli múltból. Nem Jugoszlávia >
Megakasztotta-e a „Senjak-ügy” Vučić választási matematikáját?
A Senjakban történt gyilkossági ügy késleltetheti a gyors, nyári választásokat, mert egyetlen kormánypárt sem akar úgy >
„Az antiszemitizmus orgiája söpör végig a nyugaton”
Azokra a művészekre és filmesekre utal, akik Izrael bojkottjára szólítanak fel. – Szerintem ez mind antihumanista >
A magyar hatóságok új szerv létrehozását jelentették be: hogyan hathat ez a magyar üzletemberek szerbiai cégeire?
„Ha ez az ügynökség bizonyítani tudja, hogy jogellenesen jutottak forrásokhoz, akkor ezeknek a cégeknek valószínűleg büntetőjogi >
Hogyan talált magára Európa
Az irónia az, hogy Trump talán véghez vitte azt, amire európai beszédek, stratégiai dokumentumok és nyilatkozatok >
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >