Ma Paszkál, Ditmár, Rezeda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin Berlinig akar menetelni
Anne Applebaum teljesen egyértelműnek tartja, hogy Putyin Berlinig akar menetelni. A vezető osztrák lap a Die Presse azért kereste meg a Pulitzer-díjas amerikai történész-újságírót, mert jövő szombaton ő nyitja meg a Salzburgi Ünnepi Játékokat. Sajnálatosnak nevezi, hogy Európában sokan nem látják: az oroszokat nap mint nap arra nevelik, hogy gyűlöljék és ellenségnek tekintsék a földrészt. Bármikor készen állnának, hogy harcoljanak a haza anyácskáért az idegenek ellen. Az elnök célja, hogy helyreállítsa a Szovjetuniót, valamilyen formában ismét felépítse az Orosz Birodalmat. És ahhoz számára hozzátartozik Németország is. Az egész kontinensen folynak az orosz szabotázscselekmények, megy a propaganda offenzíva, amelynek célja nem egyszerűen a NATO megrendítése, hanem Európa meggyengítése és megosztása. Ostobaság és naivitás volna nem érzékelni a Kreml terjeszkedési szándékát. Hiszen mennyire más lenne máris Oroszország, ha el tudta volna foglalni Ukrajnát. Teljesen átalakulnának a nemzetközi erőviszonyok. De az ukránok még tudnak nyerni, azaz meggyőzhetik az oroszokat, hogy le kell állítaniuk a háborút. Moszkva azonban jelenleg nem akar békét. Célja az, hogy felszámolja a független szomszédos államot, illetve bizonyítsa a NATO és az EU tehetetlenségét, jelentéktelenségét. Meg hogy fennmarad az orosz birodalmi uralom.
The Times
Kijev igyekszik megküzdeni a Kreml kémjeivel, akik ámokfutást rendeznek a frontvonalak mögött. Most éppen az ukrán titkosszolgálat egyik ezredesét lőtték le a főváros egyik védett negyedében, de az ügynökök állandóan próbálnak behatolni az ukrán védelmi vonalak mögé.
A kijevi tudósító, Maxim Tucker azt hallotta ukrán hírszerzési körökből, hogy Moszkva folyamatosan próbál embereket toborozni, és nem csak odahaza, hanem Ukrajnában, Európában és az USA-ban is. Felderítőnek, szabotőrnek. Vagyis az ügynökök háborúja nem sokára az egész világra kiterjed. De az ukránok egyelőre azt igyekeznek kinyomozni, vannak-e az oroszoknak más sejtjeik is az országban.
Jahun vezérőrnagy, aki 10 éve vonult nyugdíjba az SBU-tól, az ukrán titkosszolgálattól, képtelenségnek nevezi, hogy egy magán biztonsági cég védi azt a negyedet, ahol meggyilkolták az ezredest. Ráadásul a vállalkozást hírek szerint kapcsolatok fűzik a szakadár „Luhanszki Népköztársasághoz”.
A szakértő szerint azonban a válasz legalább olyan csattanós lesz, mint a múlt hónapban végrehajtott Pókháló-művelet, amikor is egy sor oroszországi katonai repülőteret ért dróntámadás. Egy másik szakértő úgy véli: a két hírszerzés csatája akkor még jó ideig folytatódik majd, akkor is, ha Ukrajnában már elhallgatnak a fegyverek. Az ügynökök idegen fővárosokban fogják egymást gyilkolászni. Thaiföldön, Afrikában.
The Times
Mark Galeotti úgy gondolja: leginkább nem Trump, hanem Hszi volna képes, hogy befolyást gyakoroljon Putyinra a háború ügyében, ám aligha él a lehetőséggel, mivel neki sokkal nagyobb céljai vannak. A neves brit Oroszország-szakértő szerint az orosz-amerikai áruforgalom értéke olyan csekély, hogy Washington hiába lenget be 100%-os vámokat.
Az már sokkal nyomatékosabb fenyegetés, hogy Amerika szankciókat vet ki az orosz olaj vásárlóira. Ez alapjaiban fordíthatja meg a dolgokat, mert tavaly az ilyen bevételek 192 milliárd dollárt tettek ki, bár Moszkva ezzel együtt joggal tekinti ezt is üres fenyegetésnek.
Mert ugyan a vevők között ott van pl. Japán, Törökország, Magyarország és Szlovákia, ám náluk nagyságrenddel többet kap Kína és India. Velük pedig Amerika nem sokat tud kezdeni. Mert csak destabilizálná a piacot és felhajtaná az üzemanyagárakat az Egyesült Államokban.
Vagyis Hszinek igen jó aduk vannak a kezében, ám eszében sincs kijátszani azokat. Hiszen most már fegyvereket is szállít az oroszoknak, továbbá egyre több kínai vállal szerepet zsoldosként a harcokban. A Kreml fogcsikorgatva ugyan, de kénytelen elismerni Peking elsőbbségét egy sor régióban, amely korábban orosz érdekövezetnek számított.
A kétoldalú szövetség azonban nem súrlódásmentes: a verseny és sokszor az eltérő érdek jellemzi. Peking számára nem sürgős a háború lezárása, mert az oroszok egyre inkább függő helyzetbe kerülnek.
Putyin feltehetőleg új világrendet akar, Kína pedig mindig inkább saját intézményekkel váltja ki a nemzetközi szervezeteket.
Economist
A jövő héten Pekingben elvileg a diplomáciai kapcsolatok felvételének félévszázados évfordulóját ünneplik meg az EU és Kína képviselői, ám olyan ádáz vita zajlik a két fél között, hogy az erősen beárnyékolja az eseményt. Pedig nemrégiben még arról volt szó, hogy erősítik együttműködésüket és így kompenzálják az amerikai bezárkózást.
Az Unió fél Trumptól és a kínaiaktól is. Az utóbbiakkal fenntartott viszonyban alapgondok mutatkoznak, főként a kereskedelem és a biztonság területén. A 27-ek azzal vádolják a másik oldalt, hogy agyontámogatott dömpingárukkal tönkreteszi az iparukat. És félnek, hogy az amerikai vámok miatt még több ilyen termék érkezik. Az év első felében a kétoldalú forgalomban a kínai export 7%-kell lett nagyobb, az import 6%-kal csökkent. Különösen fájó pont a kontinens számára a kb. 20%-kal olcsóbb elektromos autók beözönlése.
Ugyancsak kulcskérdés, hogy Peking szűken méri a ritka földfémeket, továbbá, hogy támogatja Oroszországot a háborúban. Azt jó alkalomnak tekinti, hogy elszívja a nyugati erőforrásokat. De emellett, ha minden igaz, Hszi különleges hada digitális támadást folytat a kontinens ellen. Egyes tagállamokban bízik, hogy megossza a közösséget. És akkor még nem esett szó a Tajvan elleni fenyegetésről.
Guardian
Netanjahu mindig a maga javára döntött, amikor választania kellett, hogy a saját bőrét mentse-e vagy mások életét. És ha netán hamarosan belemegy a tűzszünetbe, az csak azért lesz, mert az időpont kedvező számára, de még neki és az országnak is el kell számolnia egy s mással – fejti ki Jonathan Freedland külpolitikai kommentátor.
Emlékeztet arra, hogy a közvélemény 74%-ának már elege van a háborúból és a kormányból éppen most kivált egyik szélsőséges párt vezetője sem érti, mit keresnek Gázában. Az ENSZ szerint az övezetben rövid hat hét alatt 800 embert öltek meg az élelmiszerelosztó központoknál. Közben izraeli katonák is meghalnak.
Hogy akkor miért folytatódik mégis az öldöklés? Mert az jól jön a kormányfőnek, hogy hatalmon maradjon. Különben bíróság elé kellene állnia a korrupciós vádak miatt és Trumphoz hasonlóan benne is páni félelem dolgozik: csak nehogy börtönbe kelljen mennie.
Számára a politikai túlélés fontosabb volt, mint a zsidó túszok kiszabadulása. De a közelgő választáson úgy fogja beállítani, hogy ő győzte le az ország legnagyobb ellenségeit. Vizsont hogy a Hamász végre tudta hajtani az október 7-i rajtaütést, az mindenki másnak a bűne, csak nem az övé.
Izraelnek és legfőbbképpen Netanjahunak még számot kell adnia a gázai pusztítás kapcsán. A politikusnak fontosabb volt a saját sorsa, mint az, hogy ne haljanak meg mások. Ezt a szégyenbélyeget élete végéig hordoznia kell.
The Times
Meg kell állítani Netanjahut, mert amit Gázában művel, azzal csak újraszítja az iszlám szent háborút – figyelmeztet a szakíró, Matthew Syed. A civilek elleni brutális és elhúzódó támadás pont az, amit a Hamász ki akart provokálni október 7-én. Ahogy egy jordániai szakértő megfogalmazta: a térségben új radikalizálódási hullám indul be.
Közben a terrorhálózatokhoz tódulnak az új harcosok, minden elesett milicista helyére öt új jelentkezik. Az iszlám fundamentalizmus a vérontásból él. Nem lehet bombázásokkal megadásra kényszeríteni, ahhoz támadni kelle Afganisztánt, Ománt, Pakisztánt, Algériát, Bahreint, Szíriát, Marokkót, Bangladest és ki tudja, még hány másik országot.
A zsidó állam viszont eljátszotta tekintélyét a régióban, illetve a 3. világban, de még a vele korábban rokonszenvező nyugaton is. Ez pedig kísérteni fogja a következő 50 évben. Pedig ha visszafogottabban reagál, létrejöhetett volna a közeledés Szaúd-Arábiával, befellegzett volna a Hamásznak. Feltartóztatta volna a terrorizmust, mert annak az ellenszere a józanész, a kereskedelem, a béke és a növekedés.
A fanatikusoknak azért jön jól az ártatlan gázaiak halála, mert egyrészt paranoiások, másrészt tudják, hogy a lerombolt épületek és vérző gyerekek látványa olyan propagandaértékkel bír, amit nem lehet pénzzel megfizetni. Ezért kísért újra a dzsihad. Ám az nem csupán Izraelt, hanem az egész Nyugatot érinti.
Az izraeli kormányfőnek azonban megálljt kell parancsolni, számára ugyanis az a fontos, hogy folytatódjon a mészárlás, akkor ugyanis késleltetheti az ellene zajló pert. Ezért köti össze sorsát még jobban a kabinet fasisztáival.
Washington Post
A vezércikk kiemeli, hogy az összeesküvés elméletek mindig is akkor harapóznak el az Egyesült Államokban, amikor kertel az adott kormányzat. Kezdve a Kennedy-gyilkosságtól, a mostani Epstein-botrányig. A lényeg mindig az, hogy a hatalom elveszti hitelét, megszűnik az közbizalom az állami intézmények iránt. A mostani helyzetbe belejátszott, hogy Trump egy évtizeden át ostorozta a „mély államot”.
Mindazonáltal a héten kiderült: az elnök nem képes minden határon túl befolyásolni a szavazóbázisát. De hát először azt állította, hogy teljesen kamu az Epstein-sztori, majd mégis utasítást adott, hogy adják ki a szexuális visszaélésekkel vádolt férfi bírósági tanúvallomásának teljes szövegét. Az persze csupán elenyésző része volna az összegyűjtött bizonyítékoknak. Aligha tartalmazza pl. azt az állítólagos levelet, amelyet Trump a pénzügyi szakember születésnapjára küldött.
A közvélemény érthetően gyanakszik. De az elnök csak annak a termését aratja le, amit vetett. Hiszen amikor a mostani botrány főhőse végzett magával a rács mögött, a politikus igyekezett Clintonra terelni a gyanút haláláért.
Hogy Washingtonban paranoid stílusban megy a politika, abban nincs semmi új. Elég csak Vietnámot, a Watergate-et vagy Irak megtámadását említeni. A jelenlegi elnök 9 éve részben ezek miatt a kudarcok miatt kerülhetett hatalomra. A kormányzatra most az a feladat hárul, hogy újraépítse a közbizalmat. Ám egyelőre túl sok illetékes inkább bontja azt.
Spiegel
A főszerkesztő bevallja: sokszor bajban van a munkatársaival együtt, mert nem tudják, miként foglalkozzanak a cikkekben a szélsőjobbal. Abban persze egyetértenek, hogy sokkal nehezebb lenne a sajtó helyzete, ha uralomra kerülne az AfD, ami már nem is annyira elképzelhetetlen.
Dirk Kurbjuweit stábja számára fel van adva a lecke, mert a szélsőségesek gyakran fenyegetik, pocskondiázzák őket. Pártkongresszusokon, a neten. Ez azonban nem befolyásolja véleményüket a pártról, mert világos, hogy az rasszista és rokonszenvvel viszonyul a náci időkhöz.
Azon dolgozik, hogy Németországból illiberális demokrácia legyen. Azaz fenyegetést jelent a szabadelvű berendezkedés szempontjából. Ugyanakkor felvetődik, vajon nem a pártot segíti-e a lap, amikor a koalíciót bírálja?
A szélsőség kívül marad a demokratikus közmegegyezésen. Próbálja lejáratni a rendszert. Ostorozza a minőségi újságírást, amely a régebbi pártokkal együtt igyekszik megvédeni a jogállamot az AfD-től. A médiának ez azért fontos, mert csakis a demokrácia szavatolja a sajtószabadságot.
Ezzel együtt a szerkesztőségnek az a véleménye, hogy nem szabad engedni, továbbra is el kell számoltatni a hatalmat. A migrációval meg az van, hogy az egyáltalán nem annyira súlyos kérdés, mint ahogyan a radikálisok beállítják. Szükség van a bevándorlókra, csak szabályozni kell, tiszteletben tartva az érintettek emberi jogait.
Szelestey Lajos
Következő cikk: Vajon a csendőrök ma letartóztatnák-e Zoran Đinđićet?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy ráccsal kevesebb
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk nem >
A „kisebbik rossz” elvéről
Az ellenzéki szavazók szemszögéből a „kisebbik rossz” elve azt diktálja, hogy arra a szereplőre adják a >
Út a börtönbe
Túl kellene lépni a Fidesz-éra tizenhat évén, de azért nehéz, mert csak Orbánék bukása után látható >
Uglješa Bokić: Veselin Milić ugyanannál az asztalnál ült a lelőtt személlyel, majd segített eltüntetni a nyomokat
A Danas újságírója és a szerb belügyminisztérium (MUP) egykori tagja, Uglješa Bokić az N1 televíziónak azt >
A magyar üzleti elit a szerb piacon is milliárd eurókat forgat
Szerbia tudatosan vált a történet részévé, amikor a jelenlegi hatalom úgy ítélte meg, hogy politikailag előnyös >
Putyin megmentésére kérni Ukrajnát
Ma már az a vita, hogy Ukrajnát be kell-e engedni a NATO-ba, átadta helyét annak a >
A vallomás szégyene és nehézsége
A fideszesek egyelőre óvják magukat az önmegsemmisítéstől, annak tudatosításától, hogy politikai pályájuk és tekintélyes vagyonuk egyaránt >
Fordul a kocka Oroszország ellen Ukrajnában?
Mindez azt jelenti, hogy most van itt az idő fokozni Ukrajna támogatását, hogy tovább növelhesse a >
Amikor a balkáni háborús bűnösök bocsánatot kérnek, kevesen akarják meghallgatni őket
„A szerb Állambiztonsági Szolgálat egykori vezetője, Jovica Stanišić a múlt héten megbánását fejezte ki bűnei miatt >
Szodoma százhúsz Ferrarija
Semmi mással nem lehetne ez ellen érvelni, mint hogy ezek valamiért különleges emberek, egészen mások, mint >
Mit tett a VMSZ értünk, vajdasági magyarokért?
A felszín alatt, még ha nem is látszik kezdetben, megmozdult valami. A víz lassan fodrozódik, az >
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >