Ma Róbert, Robertina, Arianna, Fülöp névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Trump a feje tetejére állítja saját Ukrajna-politikáját
Immár nem Putyin, hanem Zelenszkij barátja, és ez egyértelműen jó hír Európa számára – állapítja meg Brüsszelből Hubert Wetzel. Az elnök ugyan változatlanul szeszélyes és manipulálható, ám itt azért van egynéhány „de”. Először azért határozott Kijev támogatása mellett, mert joggal véli úgy, hogy orosz kollégája hazudik neki, illetve mivel azt akarja, hogy az európaiak fizessenek a tengerentúli fegyverekért. Ez azonban kevés ahhoz, hogy bárki azt higgye: az USA hosszútávon és kielégítő mértékben segít az ukránoknak. Azon kívül Németországon és talán Nagy-Britannián kívül melyik az az állam az EU-ban, amelyben megvan a politikai akarat és kellőképpen vastag a pénztárcája is, hogy elegendő hadfelszerelést vegyen Zelenszkijék számára? De mi van, ha a Fehér Ház ura pár hónap múlva megint ágyba bújik Putyinnal? Másodszor, a Kreml három éven át kibekkelt egy olyan elnököt, aki mély politikai meggyőződésből x milliárd dollárral finanszírozta az ukrán hadsereget. Pontosan tudta, mit jelent a háború Európának, és hogy a földrész biztonsága milyen sokat jelent az Egyesült Államok részére. Aligha valószínű, hogy Trumpból egyszeriben Biden lesz. Hogy mire jó és mennyit ér az 50 napos ultimátum, azt ember nem mondja meg. Moszkva nyugodtan számolhat azzal, hogy az ukrán fél a mostani amerikai kormányzattól sem kap elegendő hadfelszerelést. Harmadszor, Trumpban nem lehet bízni. Hogy határozottan Ukrajna oldalára áll, az nem fér össze a személyiségével, ideológiai meggyőződésével. Azért hajt végre 180 fokos fordulatot, mert Putyin nevetségessé tette, ezért most dühöng. Viszont az EU kihasználhatja a mérgét, hogy fegyvert és lőszert szerezzen be az ukránoknak. Ám hinni soha nem szabad az elnöknek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
A vezércikk azért imádkozik, csak nehogy meggondolja magát az amerikai elnök és kihátráljon Ukrajna mögül. Hiszen róla már szinte közmondásszerű az a vélekedés, hogy az utolsó pillanatban mindig félrerántja a kormányt. Erre már kifejezés is született: TACO, azaz Trump always chickens out.
De egyelőre úgy áll, hogy Kijev több fegyvert kap ezentúl, ugyanakkor a háború vége érdekében fokozni kell a nyomást Putyinra. Mindazonáltal az 50 napos ultimátum kockázatos, mert ha bejön, érzékenyen érintheti Oroszországot, csak sajnos, az egész világot.
Azon felül Moszkva értelmezheti úgy, hogy nem is komoly az új amerikai hozzáállás, ám főként Ukrajna, valamint az USA hitelessége érdekében a Fehér Ház nem visszakozhat. Mindenekelőtt Patriot rakétákat kell küldenie, mivel az utóbbi időben fokozódtak az orosz bombázások, miközben megrekedt a szárazföldi hadművelet.
Továbbá olyan fegyvereket kell adnia, amelyekkel el lehet érni a front mögötti orosz területeket. A párbeszéd kikényszerítésére hatékony eszköz volna az oroszok partnereire kivetendő szankció. Különösen az orosz olaj két fő vevőjét, Kínát és Indiát sújtaná.
A csatározások csak abban az esetben érnek véget, ha Putyin ráébred, hogy többet már nem nyerhet, ellenben igen sokat veszíthet, amennyiben folytatja az offenzívát. Trumpnak egyértelművé kell tennie orosz kollégája számára, hogy komolyan gondolja az ultimátumot.
Washington Post
Max Boot szerint Putyin meg fog fizetni a tévedéséért, miután biztosra vette, hogy Trump kitart mellette. Ugyanakkor az jó, hogy az amerikai elnök meggondolta magát, de még van jócskán dolga a háború befejezése érdekében.
A washingtoni Külkapcsolati Tanács vezető elemzője úgy látja, hogy ha a Fehér Ház ura valamiben következetes volt nagyjából egy évtizedes, viharos politikai pályafutása során, akkor az az, hogy támogatta az orosz diktátort és borúlátóan vélekedett Ukrajnáról. Ám most más hangot ütött meg, bár az ő ultimátumai azért eléggé kétségesek.
Mindenesetre, hogy ezúttal kész tények elé kívánja állítani az oroszokat, az rossz hír a Kremlnek, valamint zsarnoki szövetségeseinek Phenjanban, Pekingben és Teheránban. De főleg az orosz vezetőnek főhet a feje. Hiszen erős a benyomás, hogy alaposan elszámította magát, akárcsak az iráni mullahok, amikor megkísérelték elhúzni az atomtárgyalásokat.
Putyin legkatasztrofálisabb melléfogása persze az volt, hogy feltételezte: néhány hét alatt elfoglalhatja Ukrajnát. Azóta már több mint egy millió, halott és sebesült katonát vesztett, többet, mint országa 1945 óta együttvéve. Ám ahelyett, hogy beismerte volna vereségét, megkétszerezte erőfeszítéseit. Továbbra is bízik a győzelemben, és még a Trumphoz fűződő viszonyát is kockáztatja, csakhogy időt szerezzen hadseregének az előrenyomuláshoz.
Ám semmi jele, hogy közel lenne az áttörés. Ukrajna számára jelenleg az a fő veszély, hogy súlyosan leapadtak a légvédelem lőszerkészletei. Csakhogy a levegőből nem lehet megnyerni egy háborút, viszont meghalhat egy csomó ártatlan civil.
Trump remekül fogott hozzá az új politikához, a legfőbb, hogy adja át Kijevnek a birtokában lévő orosz állami javakat, amelyek értéke már 50 milliárd dollárra nőtt. (Emellett az eddiginél sokkal gyorsabban kellene elrendelnie a szankciókat.)
Khamanei ajatollah és Putyin a legnagyobb sajnálatukra rádöbbentek, hogy mekkora hiba bármiféle feltételezésekbe bocsátkozni az ügyben, mit csinál Trump, illetve mit nem csinál.
Daily Telegraph
Putyin csak most fedezte fel, hogy milyen mértékben tévedett, miután Trump végre elvesztette türelmét Moszkvával szemben. Az új intézkedések közül nem mindegyik lesz hatékony, de a következményeket a Kreml nem egykönnyen emészti meg – fejti ki Samuel Ramani egyetemi tanár, a RUSI, a brit fegyveres erők elemző intézetének munkatársa.
Úgy értékeli: immár teljesen alaptalanok azok a vélemények, amelyek szerint az elnök odadobná Ukrajnát az oroszoknak. A szankciók közül nem mindegyik tesz eleget Kijev várakozásainak, de alkalmasak arra, hogy súlyos csapást mérjenek az orosz hadigépezetre, illetve a hanyatló gazdaságra.
Az amerikai rakéták nem változtatják meg a háború menetét, de növelik az ukránok képességét, hogy támadják az orosz katonai és gazdasági infrastruktúrát. Sok múlik azon, Washington milyen hadeszközöket hajlandó átadni. A legfontosabb a PrSM, a ATACMs-rakéták korszerűsített változata lenne, mert azok hatótávolsága 500 kilométer, szemben az eddigi 300-zal.
Ám mivel jelenleg ilyen hadfelszerelést még szoros NATO-szövetségesek sem kaphatnak, valószínűbbnek tűnik, hogy az USA levegőből indítható JASSM-ER rakétákat szállít, azok majdnem 1000 kilométerre lévő célpontokat is le tudnak küzdeni. Azaz immár nem hencegés lenne Trump részéről, hogy Moszkva is veszélybe kerülhet. Egyben jelezné, hogy többé nem fél Putyin nukleáris blöffjétől.
Az Oroszország kereskedelmi partnerei ellen tervezett vám sokat nem ér, ha nem kísérik már gazdasági lépések. Mivel Moszkva nagyrészt már elvált a nyugati pénzügyi hálózatról, a rövid távú kihatások súlyosabbak lehetnek az orosz áruk vásárlói számára, mint magának a Kremlnek.
Ezzel együtt a új vámok korlátozzák az orosz importot és súlyosbítják az inflációt. Küszöbön állhat a gazdasági visszaesés. Trump immár látja, hogy Putyint csakis a gazdasági és katonai nyomás erősítésével lehet megállítani. A végrehajtás eltarthat egy ideig, de nagy megkönnyebbülés lehet az ukránoknak, akiket Oroszország naponta támad.
Guardian
A szerkesztőség azt ajánlja Brüsszelnek, hogy a vámháborúban őrizze meg az idegeit és merjen álmodni. Az új washingtoni fenyegetés arra emlékeztet, hogy az EU-nak áldoznia kell saját értékeire, egy ingatag és átalakuló világban.
A nemzetközi közvélemény már hozzászokott, hogy Trump időről időre agresszív ultimátumokkal rukkol ki, amelyeket azután felülvizsgál vagy felvizez. De a sokkhatás már messze nem akkora, mint korában. Von der Leyen jól csinálja, hogy egyelőre jegeli az ellenlépéseket.
Amikor gazdasági engedelmességre akarja kényszeríteni az Uniót, a Fehér Ház kereskedelmi háborút kockáztat és évi 1,7 billió dolláros áruforgalmat veszélyeztet. De ha végig akarja vinni, lehet, hogy a piac ezúttal is visszavág.
Áprilisban már meghátrált. Ugyanakkor Európa most attól tart, hogy a nyílt viszály kedvezőtlenül hat ki Ukrajna amerikai megítélésére. Ám a tegnapi bejelentés azt támasztja alá, hogy az EU jól tette, amikor óvatosan nyilatkozott a Trump-Putyin férfibarátságról. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy erősíteni kell a földrész ellenálló képességét, valamint függetlenségét. De sajnos, mintha a szervezet nem ismerné fel, hogy mennyire sürgős a cselekvés.
Von der Leyen ugyanakkor magára haragítja Strasbourgban a haladó pártok, illetve a politikai közép koalícióját, miközben nem kellett volna lemondani a zöld átmenet bizonyos elemeiről, továbbá szükségtelen volt, hogy udvaroljon a populistáknak, pl. a migráció kérdésében.
Holnap jön ki a következő hétéves költségvetés tervezete, ám mivel erősen befolyásolják a pénzügyileg konzervatív tagállamok, alighanem még az eddiginél is óvatosabb lesz. Amikor ennyire viharos idők közelednek, ez aligha lesz elég.
Washington Post
Kézenfekvő, hogy milyen keretek között lehet megkötni a megállapodást Gázáról, de a szenvedés folytatódik – Izrael és a Hamász ugyan közel van az egyezséghez, ám ez még nem jelent szerződést – mutat rá a szerkesztőség állásfoglalása. Ha minden jól megy, több túsz visszanyerheti a szabadságát és újból megindulhatnak az élelmiszer-, valamint gyógyszerszállítmányok, de most már nagyon sürgősen tető alá kell hozni az egyezményt.
A humanitárius válság ugyanis katasztrofális szintet ért el. Csaknem 60 ezer palesztin vesztette életét, gyakorlatilag az egész lakosság, két millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. Az emberek csaknem egyharmadának napi szinten nem jut élelem. A kórházak jó 80%-a megrongálódott vagy megsemmisült.
A Hamászt nemigen izgatja a civil népesség szenvedése. Ragaszkodik ahhoz, hogy távozzanak az izraeli csapatok, illetve hogy bármiféle tűzszünet végleg vessen véget a háborúknak az övezetben. Netanjahu ezzel szemben a gerillák kivonását tekinti alapfeltételnek. Miközben a két fél viaskodik, a polgári lakosság jár pórul, ideértve, hogy izraeli katonák 800 helybélit öltek meg, jó 5 ezret pedig megsebesítettek, miközben azok betevő falathoz próbáltak meg hozzájutni az elosztó központokban.
A terrorcsoportot rá kell kényszeríteni arra, hogy tovább nem tarthatja rémuralma alatt a gázaiakat. A jelek arra utalnak, hogy a lakosságnak elege van a milíciából. Ugyanakkor Netanjahut arra kell rávenni, hogy szüntesse be a légicsapásokat, amelyek kórházakat, iskolákat, menekülttáborokat és élelmiszer elosztóállomásokat vesznek célba.
Minél tovább tartanak a borzalmak, Izrael annál inkább kockáztatja, hogy elveszti azt, ami valamikor a legfőbb kincse volt: az amerikaiak többségének kétpárti támogatását.
Der Standard
Netanjahu felelősségét feszegeti Paul Lendvai a gázai háború kapcsán, mivel nagyon úgy néz ki, hogy a politikus megtorpedózta a fegyvernyugvás lehetőségét. A viszály a gonosz metaforája lett a világban. Az antiimperialista baloldal agresszív kampánya bontakozott ki belőle, miszerint Izrael minden rossz egyetlen forrása – mutatta ki a tekintélyes izraeli szociológus, Eva Illouz.
Bizonyította, hogy a zsidó állam a nemzetközi közvélemény szemében mind inkább páriának számít. Feledésbe merül az október 7-én megölt 1200 áldozat, a terroristák által elhurcolt 250 túsz tragikus sorsa. Mindent felülír az izraeli válaszcsapás, a nap mint nap végrehajtott gázai bombatámadások civil áldozatainak tömkelege. Hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált az élet 2 millió ember számára és jó 55 ezer áldozat van, az felvetette a háborús bűncselekmény vádját és világszerte felszította az antiszemitizmust.
A New York Times azonban bizonyította, hogy az izraeli kormányfő többször is meghiúsította a fegyverszünet lehetőségét, így azt, hogy visszanyerjék szabadságukat az izraeli foglyok. Gyorsan lecsapott a lehetőségre, miután a javára változtak meg az erőviszonyok a térségben. Ügyesen manipulálta a Trump-kormányzatot, és váratlan fordulatot ért el az izraeli belpolitikában.
A vesztegetési vádak és a gázai háború ellenére hivatalában maradhat a jövő októberi választásokig, sőt nyerhet is. Az érme másik oldala azonban az, hogy mélyen megosztott az izraeli társadalom, és megrendül az ország belső stabilitása.
Következő cikk: Hadházy Ákos esete Magyar Péterrel
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hol szégyenkezünk ma?
A Senjak városrészben történt gyilkosság után, amelyben a belgrádi rendőrség immár leváltott vezetője, Veselin Milić is >
Blam, blam, szégyen, szégyen – Tivat
Bizarr és megrázó érzés az, amit ma egy átlagember, aki Szerbiában, Aleksandar Vučić diktatúrája alatt él, >
Aleksandar Vučić montenegrói kalandja
Hogy ki áll e zseniális ötlet mögött, az akkor derül ki, ha választ kapunk arra: ki >
Hogyan zárjuk le a múltat?
Mígnem a csupa póz, színlelés, méltóságoskodás hazai politikájába és politikusai közé berobbant Magyar Péter a maga >
Szerbia készen áll a politikai változásra
A hónapok óta tartó szerbiai diáktüntetésekről Pusić elismerően beszélt: – A mozgalom lenyűgöző erejével, kitartásával és állhatatosságával >
VMDK: Mit tesznek a felelős intézmények a közbiztonság javításáért?
Különösen aggasztó, hogy miközben a közvélemény válaszokat vár, addig a Vajdasági Magyar Szövetség vezetői inkább az >
Trump kudarcot vallott főparancsnokként
„Elnökségének minden egyes újabb hónapjával Donald Trump egyre inkább Amerika főtolvajaként (commander in thief), semmint főparancsnokaként >
Orbán oligarchái idegesek, miközben Magyarország vagyonadó bevezetésére készül
A vagyonadó körüli vita globális jelenség. Brazília kormánya és kaliforniai szakszervezetek is hasonló törvényeket szorgalmaznak. Az >
PAVLE RADIĆ: A rezsim senkiházi figuráinak dühe és epeömlése Mila Pajić ellen
„A Moloch retteg az ilyen elmétől” Bármennyire is mindenhatónak képzelik magukat a rágalmazók és uszítók, és bármennyire >
„Ez a képlet győzte le Orbánt. Trumpot is legyőzheti.”
Orbán legyőzése nem egyetlen csodafegyver eredménye volt, hanem több tényező együttese: országos szervezeti hálózat, személyes kapcsolat >
Vučić hiperaktív és görcsös diplomáciai offenzívája
Kétségbeesett külső támaszkeresés zajlik abban a pillanatban, amikor a belső terep egyre instabilabbá válik. És éppen >
Választási manőverek
És még valami: az az érzésem, hogy nagyon sok ember kötődik a diákokhoz, mert bennük látja >