Ma Lukrécia, Veronika, Hajnalka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Veszélyben a demokrácia Európában, amiért az elmeszesedett agyú elit a felelős
Erre mutat rá Daniel Johnson, miután a földrész fiatalsága a 30-as éve óta nem volt ennyire dühös a vezetőire, és éppen ez hozza fel a populistákat. A kommentátor idézi a YouGov felmérését, miszerint a Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születetteknek csupán 57%-a támogatja a demokratikus kormányzati formákat, viszont minden 5. közülük az autokráciát részesíti előnyben. Az ifjúság úgy gondolja, hogy a hozzá nem értő és öntelt elit cserben hagyta, miközben szakadékba viszi a kontinenst. Európa még sosem érezte magát ennyire gyengének és jelentéktelennek, a járvány, Trump és Putyin miatt. Nem véletlen ezek után, hogy ennyire vonzó a diktatúra szirénhangja. Hogy a németeknél a történelmi múlt ellenére ilyen sok fiatal pártolja a szélsőjobbot, az Merz és Scholz bűne. Az olaszoknál Meloni van annyira tekintélyelvű, hogy meggátolja egy Mussolini-típusú fasizmus felbukkanását. A franciáknál a fiatalság fele erős embert akar. A demokráciával szembeni kiábrándultság párosul a politikai erőszak felkarolásával, már pedig ez az út egyenesen a diktatúrába vezet. Már csak az autoriter személyiség kultusza hiányzik hozzá, de arra ott a közösségi média. A földrész olyan vulkánra hasonlít, amely bármikor kitörhet. Az ifjabb nemzedékek fogékonyak az olyan patkányfogó populisták tanításaira, mint Alice Weidel és Nigel Farage. De lehet, hogy azok Putyin szálláscsinálói lesznek. Nincs kizárva, hogy a fiataloknak elegük van az önös politikai vezetőkből és most a despoták felé fordulnak. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Atlantic
Anne Applebaum úgy látja, hogy Trump átállt Putyin oldalára az ukrajnai háborúban, immár arra ösztökéli orosz kollégáját, hogy az csak gyilkolja és gyilkolja az ukránokat. A Pulitzer-díjas történész-újságíró szerint fokozódik az invázió. Jóformán minden éjjel lakóházak, gyárak, infrastrukturális létesítmények, továbbá emberek esnek a légitámadások áldozatául.
Ráadásul az ukrán főparancsnok közölte: készül a nyári offenzíva, az oroszok e célból 695 ezer katonát dobtak szét a front mentén. A Kremlt nem érdekli, hogy havonta 35-55 ezer katonát, továbbá hetente sok milliárd dollár értékű hadfelszerelést veszít. Nem akar tűzszünetet, mert azt gondolja, hogy meghódíthatja az egész megtámadott országot.
Látja ugyanis azt, amit mindenki: mellé áll az USA – Ukrajna és Európa ellenében, éspedig egyre nagyobb mértékben. Olyan fegyvereket is visszafordít, amelyek már úton voltak Kijevbe, legfőbbképpen Patriot-rakétákat, amelyek létszükségletet jelentenek az orosz gépek és rakéták elhárítására.
Ezzel párhuzamosan, kevésbé látványos módon, Washington gyakorlatilag feloldja a szankciókat. Egyszerűen azzal, hogy nem tesz semmit azok kijátszásának megakadályozására. A USAID, valamint egyebek közt a Szabadság Rádió tervezett bezárása azt jelenti, hogy Amerika kapcsolata megszakad az orosz ellenzéki médiával, és a közvélemény nem kaphat független tájékoztatást.
Hogy az elnök főmegbízottja, Witkoff elfogadja az orosz álláspontot, az szintén a harcok folytatására ösztönzi Putyint. A célja – Ukrajna leigázásán túl – Európa megosztása, illetve hogy végzetes károkat okozzon a NATO-nak. Ezen felül hogy csökkentse az USA erejét a világban.
Az öreg kontinens, Kanada és a demokratikus világ többi része kitart az ukránok mellett. Az alternatíva nem más, mint az, hogy vége az ukrán civilizációnak, nyelvnek, de sokak számára az életüknek is. A létéért küzdő ország azonban még nyerhet, ha megváltozik az amerikai politika. Csakis ez hozhatja el a békét.
Washington Post
Senki ne higgyen annak a visszaköszönő bölcsességnek, hogy az ukránok sikerével zárulhat a háború, mert még nagyon is veszíthetnek, méghozzá különféle formában és az randa lesz – írja Párizsból az újság európai fő elemzője, Lee Hockstader.
Mert Moszkva igenis képes elviselni a vérfürdő hatalmas katonai és gazdasági terheit. Sőt győzelmi esélyei jelentősen javultak az utóbbi napokban, miután az amerikai vezetés visszatart egy sor alapvető harceszközt. Ily módon Kijev és más nagyvárosok gyakorlatilag mind inkább védtelenek az orosz ballisztikus rakétákkal szemben.
A vég nem okvetlenül úgy jelentkezik, hogy mind a jó ezer kilométeres fronton összeomlik az ukrán ellenállás, majd utána hatalmas területek kerülnek ellenséges kézre és megindul az öldöklés a meghódított településeken. A drónok miatt az oroszok számára egyelőre várat magára a döntő áttörés.
Viszont Kijev rákényszerülhet, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön. Ugyanakkor Washington hozzáállása megerősítheti a Kremlben azt a hitet, hogy Moszkva tovább bírja a küzdelmet, mint Zelenszkij és a nyugati szövetség. És bár erősen számítani lehetett rá, hogy Trump győzelmével az USA kifarol Ukrajna mögül, a váltás igen váratlanul következett be.
Nem kétséges, hogy alaposan visszaveti az ukránok morálját. És most már csak az a kérdés, még hány ilyen csapást képesek elviselni.
Die Presse
Az egyik vezető német orosz szakértő úgy látja, hogy Oroszország kiszorul a Közel-Keletről, képtelen egyszerre két fronton harcolni. Klaus Mangott, aki szoros kapcsolatot ápol a Kremllel (egyes vélemények szerint talán túl szoros is a viszony – a szerk.), azt nem tudja megjósolni, mi lesz Ukrajnában, azt viszont látja, hogy a Közel-Keleten tektonikus mozgások mentek végbe és emiatt Moszkva igen-igen sokat veszített.
Putyin azon van, hogy jelentősen növelje országa tekintélyét, és ebben helyenként sikeres is volt, ám közben hatalmas pofonok érték, mint pl. a már említett Közel-Keleten. Így már nemigen tud beleszólni az ottani eseményekbe, fejtette ki az Innsbrucki Egyetem professzora.
Neue Zürcher Zeitung
Új oligarcharéteg alakult ki Ukrajnában, így nem véletlen, hogy az ország Magyarország mögött, Szerbiával karöltve, a 2. a Transparency International korrupciós listáján az európai államok sorában. Ezek a nagy vállalkozók hatalmas hasznot húznak a háborúból, azzal együtt, hogy hazafiak, nyugatbarátok és igen diszkrétek.
Zelenszkijjel együtt gondoskodnak a katonákról, ugyanakkor kulcspozíciókat építettek ki az energetikában, az építőiparban, a pénzügyekben és a logisztikában – állapítja meg Kijevből Guillaume Ptak.
A vezető ötös berendezkedett a hadigazdálkodásban, abba invesztál, hogy helyreállítsa mindazt, amit az orosz hadsereg lerombol. Egy vagyont keres a stratégiai ágazatokban. Ez tipikus háborús nyerészkedés – meg nem is.
Hiszen támogatják a hadsereget és a polgári lakosságot. Nem olyanok, mint klasszikus elődeik, akik a rendszerváltás után szedték meg magukat. Azokat egyébként javarészt elsöpörte a háború. Az új nemzedék nem tévéket, újságokat vagy képviselőket vásárol, sem pártot vagy magánhadsereget. A gyeplőt az elnök tartja kézben.
Ugyanakkor gyakoriak a közbeszerzéseknél a túlárazások. De a hatalom ezzel együtt szívesen látja az új oligarchákat, bár ez nem jelenti azt, hogy azokat automatikusan jó viszony fűzi az államfői hivatalhoz. Ugyanakkor azt remélik, hogy a béke még jobban kifizetődik számukra.
New York Times
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Trump a politika teljes ellenőrzése alá vonta az FBI-t, ám ez Amerika biztonságát fenyegeti. A támadás szinte azonnal megindult a januári elnökváltás után, megy a tisztogatás, fontos főnököktől és szakemberektől szabadulnak meg, ám emiatt veszélybe kerül, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda el tudja látni több, alapvető feladatát.
Több százan maguktól mentek el, mert nem voltak hajlandóak végrehajtani a hatalom utasításait. Utóbbi szándéka egyértelmű: saját eszközévé kívánja tenni az ügynökséget, és aki nem parirozik, annak a helyét olyanokkal tölti be, aki engedelmes.
Az elnök nem szeretné, ha folytatódna a nyomozás egy sor barátja és szövetségese ellen. Igyekszik félelmet csepegtetni a bírálókba és ellenfelekbe. Látnivalóan meg kívánja gyengíteni a demokráciát, illetve minél több jogkört próbál összpontosítani a saját kezében. Ebből a szempontból az egyik legarcpirítóbb az, amit az FBI-jal történik.
A fejlemények nyugtalanítóak minden amerikai számára, pártállástól függetlenül. Az Iroda ugyanis már nem képes a korábbi szinten helytállni a többi közt a terrorizmussal, a kémkedéssel, a szervezett bűnözéssel, a kábítószer kereskedelemmel szemben. Hogy mi a cél, azt jól mutatja, hogy az új főnököt, Kash Patelt egy valami tette alkalmassá a tisztségre: feltétlenül hűséges az elnökhöz.
Ugyanakkor riasztó mértékben tűnik el a hozzáértés, a legjobb erők mennek el/kénytelenek venni a kalapjukat. Aki marad, az sokszor olyasmivel foglalkozik, mint hogy felkutasson illegális bevándorlókat, akik nem követtek el semmi rosszat. De hát Trump kiadta, hogy naponta 3 ezer migránst kell őrizetbe venni. Ily módon meginog az egész FBI tekintélye, és megkérdőjeleződik a hatékonysága is. Ez pedig alapvetően befolyásolja az amerikai közvélemény biztonságát.
The Times
A szakíró, Mark Bennett azt kérdezi, képes-e egymás mellett élni Izrael és a Hamász, mert ettől függ Trump tűzszüneti elképzelése. A terrorcsoportnak még mindig van 20 ezer katonája, ennélfogva Netanjahu kényelmetlen egyezségre kényszerülhet.
Mindenesetre több havi vérontás után úgy tűnik, van némi mozgás a diplomácia területén. Persze az kérdéses, hogy a terroristák, mondjanak bármit is, tényleg hajlandóak-e szabadon bocsátani a maradék túszokat a békéért és sok ezer bebörtönzött tagjuk elengedéséért cserében.
A Jeruzsálemi Biztonsági és Stratégiai Intézet egyik fő szakértője úgy látja, hogy a milícia meggyengült, de még mindig képes érvényesíteni akaratát a gázai lakosság körében. A túszokat pedig ütőkártyának tekinti. Merthogy azoktól függ a túlélése.
Ezért úgy tudni, hogy Trump emberei arról igyekeznek meggyőzni a szélsőségeseket, hogy a korábbi két esettől eltérően ezúttal működni fog a fegyvernyugvás, az átfogó megállapodás bevezető szakaszaként. Csakhogy félő, amint arra egy palesztin ellenzéki emlékeztet, hogy ti. amint bejelentik a harcok leállítását, a Hamász emberei előbújnak az alagutakból, bosszúra éhesen.
Egyiptom és az Emirátusok azt szeretné már látni, hogy a terrorcsoport elveszíti hatalmát, de nem lehet tudni, hogy ha létrejön a megállapodás, kié lesz a döntő szó Gázában. Igen baljós, hogy több százan vesztették életüket az élelmiszer elosztó pontokon.
Ennélfogva a nagy kérdés, hogy beadja-e a derekát a szélsőséges szervezet. Ha igen, akkor az USA-nak és Izraelnek azt kell tisztáznia saját magával: milyen szinten képesek elfogadni a Hamász jelenlétét az övezetben?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pénz legyen vagy szabadság? - ez itt a kérdés
Nem lehet, hogy épp ez a DK-ra kiosztott feladat, a Tisza kétharmad megakadályozása? Elvégre ettől rettegnek >
30 éve történt Srebrenica: Európa szégyene
Keno Verseck Európa szégyenének nevezi az éppen 30 évvel ezelőtt történt szrebrenicai mészárlást, amelynek során boszniai >
Az EU a füle botját nem mozgatja, miközben a szerb elnök fokozza az állami elnyomást a tüntető diákokkal szemben
A Bizottság változatlanul Vučićot támogatja, ám az most már annyira brutális eszközöket alkalmaz, hogy Brüsszel választás >
Sok hasonlóság van az izraeli és az Európában honos jobboldali populizmus között
Ezt állapítja meg Richard Schneider, aki 56-os magyar szülők gyerekeként Németországban született és igen sokáig volt >
Piszkos üzletek Dodikkal
A bírálók piszkos ügyletnek nevezik, hogy visszavonták a letartóztatási parancsot a szakadár szerb kisebbségi vezér, Dodik >
Veszélyben a demokrácia Európában, amiért az elmeszesedett agyú elit a felelős
Erre mutat rá Daniel Johnson, miután a földrész fiatalsága a 30-as éve óta nem volt ennyire >
Lehet itt rendszerváltás?
Lehet, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök. Kimondottan sokra tartom őt. De abban biztos lehetsz, >
A Trumponomics 2.0 lerombolja az USA jólétének alapjait
Az Economist vezércikke így foglalja össze a most átnyomott amerikai költségvetés lényegét. Ez azonban egy nagyobb >
Izrael igazi barátai: az Egyesült Államok, Szerbia, Magyarország és Csehország
A Jerusalem Post főszerkesztője azt írja, hogy október 7. után megmutatkozott, kik Izrael igazi barátai: az >
Borzasztó következményekkel járhat Ukrajna számára az amerikai fegyverszállítások leállítása
A Washington Post szerkesztőségi véleménye arra figyelmeztet, hogy borzasztó következményekkel járhat Ukrajna számára az amerikai fegyverszállítások >
A Budapest Pride sikere pofon Orbánnak...
... de Európának azért ajánlatos óvatosnak lennie, mivel a szélsőjobb el akarja venni az összes szabadságjogot. >
Magyarországtól Szerbiáig: Az emberek keserűen harcolnak a szabadságuk védelméért
Délkelet-Európa országaira súlyos teherként nehezednek az autoriter irányzatok, az oroszbarát populisták. Felszámolják a hatalmi ágak megosztását, >