Ma Lukrécia, Veronika, Hajnalka névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, de nem lehet tudni, hogy ki bírja tovább a küzdelmet: az elnök vagy a tiltakozó diákok. Dušan Pavlović emlékeztet arra, hogy már a lakosság legkülönfélébb rétegei álltak be a fiatalok mögé, hatalmas eufóriát érzékelni. Sokan már nem riadnak vissza, hogy szóvá tegyék a visszásságokat. Az egyetemisták mellett polgári gyűlések is szerveződtek. Ha a hatalom netán belemegy a választások megtartásába, nem lehet kizárni, hogy veszít. Jócskán leapadt a népszerűsége, viszont az ifjúság hatalmas tömegeket mozgósított, amelyek ismét a politika felé fordultak. Ám a kormány arra alapoz, hogy az emberek belefáradnak a zajongásba. Csakhogy ez ellen szól, hogy két év múlva Expo lesz a szerb fővárosban, a rendezvénybe hatalmas pénzeket, 18 milliárd eurót fektetnek be, ennélfogva a hatalom egyszerűen nem teheti meg, hogy addig ne álljon helyre a nyugalom. A beruházók idegesek lennének, ha azt látják, hogy tovább tart az elégedetlenség. Szóval a diákok nem véletlenül sürgetik a választásokat, hozzátéve, hogy az elnök fél a vereségtől, ezért nem írja ki. Ugyanakkor a rendszer abban bízik továbbra is, hogy meg tudja hamisítani a végeredményt. Az ellenzék részéről viszont félre kell tenni a belső ellentéteket és közös célokat kell megfogalmazni. A szakértő úgy véli: ha erősödik a nyomás, megrendezik a választásokat, viszont nem tartja valószínűnek az erőszakot, illetve a polgárháború közeli állapotokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az Európai Unió egyszerűen nem fogadja azokat a számokat, amelyekkel Magyarország és Szlovákia igyekszik igazolni, hogy az ellátásbiztonság érdekében továbbra is szüksége van az orosz gázra. Erről egy uniós diplomata nyilatkozott névtelenül, miután az EU azt tervezi, hogy két év múlva teljesen leválik az orosz energiahordozókról.
A magyar és a szlovák kormány ellenzi a szándékot, Brüsszel viszont úgy véli, hogy mind a kettő meghamisítja az adatokat, amikor igazolni kívánja álláspontját. Egy másik forrás azt feltételezi, hogy Budapest és Pozsony csupán a markát tartja a támogatás fejében.
Az illetékes biztos arról beszélt a portálnak, hogy mindenképpen alternatív forrásokat akarnak találni és egyetlen tagállam sem marad energia nélkül az új javaslat alapján. Mindenesetre a Bizottság olyan jogi megoldást talált ki, amely lehetetlenné teszi a magyar-szlovák vétót. Ám az új szankciók bevezetéséhez és a régiek meghosszabbításához változatlanul szükség van a két állam beleegyezésére. Mind a kettő jelezte, hogy cserében kivételes elbánásra tart igényt.
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének egyik munkatársa úgy véli, hogy a magyar és szlovák ellenállás miatt különösen sok függ az Egyesült Államoktól. Az olajársapkát nem lehet nélküle lejjebb vinni.
Guardian
Kb. 70 európai képviselő lesz ott a jövő szombaton Budapesten a Büszkeség menetén, hogy kifejezze szolidaritását a magyar nemi kisebbségekkel, miután Orbán Viktor megpróbálta betiltatni a rendezvényt. Az érintettek a javarészt a liberális, a baloldali és a zöld frakció tagjai.
A szocialista pártcsalád vezetője, a spanyol García Perez a tegnapi vitában kifejtette, hogy ki akarnak állni a melegek mellett, büszkén és hangosan. Tineke Strik, az EP holland jelentéstevője, aki nemrég a magyar fővárosban járt, közölte: ő és70 kollégája megteszi azt, amit a Bizottság nem. Ott lesznek Budapesten és bizonyítják, hogy a magyarok nincsenek egyedül.
Úgy tudni, hogy az amszterdami polgármester és egy holland miniszterhelyettes szintén részt vesz az eseményen.
Az illetékes biztos többszöri kérésre sem reagált, mármint hogy csatlakozzon a felvonuláshoz. Azt viszont megerősítette, hogy Brüsszel vizsgálja a vonatkozó magyar törvényt. A felszólalók közül szélsőjobbos és nacionalista francia, olasz, spanyol és német törvényhozók védelmükbe vették az Orbán-kormányt.
A Néppárt megbízottai csupán mérsékelten támogatták a meleg jogokat. Ők inkább a gyülekezés szabadságára és a demokratikus normákra összpontosítottak. Az EPP egyik svéd képviselője úgy fogalmazott, hogy Orbán láthatóan fél, miután jön fel az ellenzék.
FT
Olvadoznak Brüsszelben a befagyasztott magyar pénzek. A tegnapi nagyköveti tanácskozáson a többség támogatta azt az előterjesztést, amelynek értelmében Magyarország megkapna 1,2 milliárd eurót a felfüggesztett alapokból. Ám ez nagy felháborodást váltott ki olyan tagállamok részéről, amelyek mindaddig elutasítanak minden engedményt, amíg a magyar vezetés nem állítja helyre a jogállami normákat.
A lényeg, hogy a regionális alapokból fel lehetne használni más célokra olyan összegeket, amelyeket nem költöttek el. Az elképzelést még meg kell vitatni az Európai Parlamenttel. Svédország és Finnország az indítvány ellen voksolt. Hollandia, Ausztria, Belgium, Luxemburg és Írország nyilatkozatban tiltakozott.
A svéd Európa-miniszter úgy foglalt állást, hogy egyetlen euró sem mehet olyan országoknak, amelyek nem tartják be a demokratikus normákat.
Nem ez az első alkalom, hogy Budapest hasznot húz a hangulat enyhüléséből. Februárban 157 millió eurót kapott, majd márciusban további 605 milliót kért, különféle jogi kiskapukra hivatkozva. Utóbbi tételről e hónapban dönt a Bizottság.
Reuters
Magyarország több üzleti megállapodásról tárgyal az Egyesült Államokkal, a többi közt az energia területén, valamint az űr- illetve a hadiiparban folytatandó együttműködésről, hogy ily módon ellensúlyozzák a vámok okozta hátrányokat. Csakhogy egyrészt nem valószínű gyors megállapodás, másrészt pedig a vámokról nem lehet külön egyezséget kötni, mert a kereskedelempolitika közösségi hatáskör. Ezt Magyar Levente közölte Londonban, a magyar nagykövetség rendezvénye alkalmából.
A jelentés emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor áprilisban még azt mondta, hogy hat hónap alatt szeretnék összehozni az üzleti szerződést.
A külügyi államtitkár a brit fővárosban ugyanakkor kijelentette: nem tudja, egyáltalán napirendre kerül valaha is a törvényjavaslat a külföldi támogatást élvező civil szervezetekről. Mint megállapította, igen sok ellentmondás volt az indítvány körül, ezért halasztották az érdemi részt őszre. Ám nem értesült róla, megvan-e a döntés hozzá, mármint hogy újra az Országgyűlés elé vigyék.
New York Times
Obama szerint az Egyesült Államok már veszélyesen közel jár ahhoz, hogy a kormányzat úgy lépjen fel, ahogy az az a tekintélyuralmakban szokás, ám ez ellen az állami tisztségviselőknek fel kell lépniük, már ha komolyan veszik az esküjüket, mert különben az ország arra az útra lép, amelyen az orbáni Magyarország halad.
A korábbi elnök egy civil rendezvényen kifejtette, hogy omlanak le az olyan értékek, mint a jogállam, a független igazságszolgáltatás, a sajtószabadság és a tiltakozás joga. Ám ezt nem hagyhatják annyiban a köztisztviselők, bírák és az igazságügyi tárca jogászai, mert nekik az a kötelességük, hogy fenntartsák az alkotmányt.
Mint mondta, az USA még nem tart ott, mint a Fidesz, ám már nagyon közel van ahhoz, hogy elfogadottá váljon az ilyesfajta hozzáállás. Arra biztatta az ügyvédi irodákat, egyetemeket és a vállalatokat, hogy álljanak ki nyilvánosan a Trump-adminisztráció törekvéseivel szemben. Mert már ott tartunk, hogy alapvető tények is megkérdőjeleződnek.
New York Times
A vezércikk óvja a Fehér Házat attól, hogy ajtóstul rohanjon az Irán elleni háborúba. Mert az igaz, hogy a világ kevésbé lenne biztonságos, ha Teherán atomfegyverhez jutna. Destabilitálná a térséget, Izrael létét fenyegetné. Továbbá más államokat is arra ösztökélné, hogy szerezzenek nukleáris csapásmérő képességet.
Netanjahu anélkül vágott bele az iráni atomfegyverkezés szétzúzásába, hogy megszerezte volna hozzá a szövetségesek támogatását. Így most félő, hogy az Egyesült Államok belekeveredik egy újabb háborúba a régióban. Ám ha Trump a szerepvállalás mellett dönt, akkor az alkotmány egyértelműen rendelkezik: meg kell kérnie hozzá a Kongresszus felhatalmazását.
Még van bőven idő rá, hogy a törvényhozók megtárgyalják. Vannak komoly érvek mellette és ellene is. Trump a jelek szerint annyit felfog, hogy a háború elhatározás kérdése. Korábban keményen kiállt a beavatkozás ellen, de legújabban már csupán mismásol.
Szíve joga változtatni a nézetén, de ez esetben meg kell magyaráznia a nemzetnek, hogy amerikai vér fog omlani. Ha nem teszi fel szavazásra a kérdést a Kapitóliumon, azzal beismeri, hogy a közvélemény nem pártolja az elképzelését, amelynek nincsenek egyértelműen megszabott céljai és nem tudni, mi lesz a háború után.
Bloomberg
Az izraeli-iráni háború egyszerre három viszályt jelent, mert nem csak arról van szó, hogy meg kell állítani Teheránt, hanem meg kell akadályozni az atomfegyverek elterjedését, és szembe kell szállni az autokraták tengelyével. Azaz több fronton vizsgázik a nemzetközi rend – állapítja meg Hal Brands, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem tanára, az American Engerprise Institute vezető munkatársa.
Lehet, hogy az igen nagy tét miatt Trump hamarosan szörnyű választás elé kerül. Először is átalakulnak az erőviszonyok a térségben. Minél jobban meggyengül az Iszlám Köztársaság, annál jobban kedveznek a dolgok a régióban az USA-nak. Azon kívül van esély, hogy Izrael rákényszerítse a mullahokat az atomfegyverkezés lassítására, de akár a feladására is. Végül pedig mivel a zsidó állam nyomást gyakorol Iránra, amely a gyenge láncszem az orosz-kínai-észak-koreai összefogásban, hátráltatja azok együttműködését.
Ez pedig aláhúzza, milyen fontos szövetséges Izrael az Egyesült Államok számára. Ám hadserege nem képes az idők végezetéig fenntartani a mostani tempót. Lehet, hogy a Fehér Háznak döntenie kell, beleavatkozik-e mélyebben a harcokba.
Az elnök sok tekintetben utálná, ha ilyesmire kényszerülne, mert az megosztaná a MAGA-mozgalmat, erőket vonna el a Csendes-óceán térségéből és az égbe lőné ki az olajárakat. Viszont még sosem volt ennyire könnyű légi hadműveletet indítani Irán ellen, mert Izrael tönkretette annak a légvédelmét. És ha Washington egy pár évre ki tudja lőni az iráni nukleáris erőfeszítéseket, az jól jönne egy olyan embernek, aki imád nyerni. Mondhatná, hogy egyszerre három fronton is győzött.
FT
Az iráni háború megosztja a Tegyük Újra Naggyá Amerikát irányzat híveit és mivel az elnöknek lassan határoznia kell arról, vállal-e fegyveres szerepet a konfliktusban. Egyes hívei máris ellene fordulnak, pedig idáig a leglelkesebb támogatók közé tartoztak. Köztük Tucker Carlson és Steve Bannon. Egyszerűen árulásnak tekintenék, ha Trump beleártaná magát a harcokba – állapítja meg Gideon Rachman.
Sőt a jelek arra utalnak, hogy közös nevezőt talál a háborúellenes jobb- és baloldal. Trump maga úgy reagált, hogy Carlsont dilisnek nevezte. Ugyanakkor ő mellette sorakozik fel az a szárny, amely ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok a világ csendőre legyen.
A legutóbbi felmérés azt hozta ki, hogy a republikánus táborból 53% ellenzi a katonai fellépést, ám ez változhat, ha amerikai gépek jelennek meg Irán felett. Ilyenkor általában a zászló köré csoportosulnak az emberek. Ám ha a dolog balul üt ki, akkor annak súlyos következményei lehetnek. Akár rámehet a MAGA-mozgalom.
Economist
Trump világában tabunak számít, hogy más államok vezetőit buktassák meg, inkább egyezségekkel szokás rezsimváltást kikényszeríteni. Az elnök komolyan gondolja, hogy visszakényszeríti Teheránt a zöld asztalhoz – mondják beavatott körök. Ezt a véleményt erősíti meg a hír, miszerint nem engedte meg, hogy Izrael likvidálja a legfőbb iráni politikust.
Merthogy Hamanei halálával veszélyes vákuum keletkezne. De egyébként is az a véleménye, hogy a háború csak bajjal jár, pusztít, gyakran ellentmond a józan észnek, életeket és javakat pusztít el. De ettől még kész megöletni olyan külföldieket, akik az USA-t fenyegetik. Egy forrás úgy foglalja össze a lényeget, hogy utálja a háborút, de nem fél tőle.
A szövetségesek egyelőre próbálják megsaccolni, hogy mit is akar Trump. Európa a diplomáciát nemzetközi erőfeszítésnek tekinti, hogy visszafogják az agresszív latorállamokat. A jelenlegi amerikai külügy viszont a nyers erőre épít.
Ha netán megdől az iráni rendszer, a Fehér Házban az éljenzés aggodalommal fog keveredni.
Következő cikk: Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pénz legyen vagy szabadság? - ez itt a kérdés
Nem lehet, hogy épp ez a DK-ra kiosztott feladat, a Tisza kétharmad megakadályozása? Elvégre ettől rettegnek >
30 éve történt Srebrenica: Európa szégyene
Keno Verseck Európa szégyenének nevezi az éppen 30 évvel ezelőtt történt szrebrenicai mészárlást, amelynek során boszniai >
Az EU a füle botját nem mozgatja, miközben a szerb elnök fokozza az állami elnyomást a tüntető diákokkal szemben
A Bizottság változatlanul Vučićot támogatja, ám az most már annyira brutális eszközöket alkalmaz, hogy Brüsszel választás >
Sok hasonlóság van az izraeli és az Európában honos jobboldali populizmus között
Ezt állapítja meg Richard Schneider, aki 56-os magyar szülők gyerekeként Németországban született és igen sokáig volt >
Piszkos üzletek Dodikkal
A bírálók piszkos ügyletnek nevezik, hogy visszavonták a letartóztatási parancsot a szakadár szerb kisebbségi vezér, Dodik >
Veszélyben a demokrácia Európában, amiért az elmeszesedett agyú elit a felelős
Erre mutat rá Daniel Johnson, miután a földrész fiatalsága a 30-as éve óta nem volt ennyire >
Lehet itt rendszerváltás?
Lehet, hogy Magyar Péter lesz a következő miniszterelnök. Kimondottan sokra tartom őt. De abban biztos lehetsz, >
A Trumponomics 2.0 lerombolja az USA jólétének alapjait
Az Economist vezércikke így foglalja össze a most átnyomott amerikai költségvetés lényegét. Ez azonban egy nagyobb >
Izrael igazi barátai: az Egyesült Államok, Szerbia, Magyarország és Csehország
A Jerusalem Post főszerkesztője azt írja, hogy október 7. után megmutatkozott, kik Izrael igazi barátai: az >
Borzasztó következményekkel járhat Ukrajna számára az amerikai fegyverszállítások leállítása
A Washington Post szerkesztőségi véleménye arra figyelmeztet, hogy borzasztó következményekkel járhat Ukrajna számára az amerikai fegyverszállítások >
A Budapest Pride sikere pofon Orbánnak...
... de Európának azért ajánlatos óvatosnak lennie, mivel a szélsőjobb el akarja venni az összes szabadságjogot. >
Magyarországtól Szerbiáig: Az emberek keserűen harcolnak a szabadságuk védelméért
Délkelet-Európa országaira súlyos teherként nehezednek az autoriter irányzatok, az oroszbarát populisták. Felszámolják a hatalmi ágak megosztását, >