2026. január 23. péntek
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján

Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján

A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett döntöttek: helyi kezdeményezések és közösségek a költségvetésükből például drónokat vásárolnak, vagy pénzzel támogatják a besorozottakat.

A kárpátaljai magyar közösség sokszínű, amint az volt a háború előtt is. Egyes esetekben az orosz támadás és Orbán retorikája félelmet keltett, és megosztottsághoz vezetett. Másokat arra ösztönzött, hogy fegyvert ragadjanak, és csatlakozzanak a közös harchoz.

A kárpátaljai magyaroknak mindenesetre meg kell találniuk a helyüket egy olyan térségben, amelyet mélyen átformál a háború, a migráció és a nagypolitika hatása.

A kárpátaljai magyarok évszázadok óta együtt élnek itt ukránokkal, románokkal és másokkal, egyedülálló, sokszínű közösséget alkotva, de az utóbbi években Orbán Viktor Kijev elleni hatalmi játékának kulcsfontosságú eszközének szerepében találták magukat – írta a The Kyiv Independent nagyon hosszú, több mint tíz gépelt oldalas helyszíni riportjában.

„A magyar befolyás Kárpátalján nem új, és várhatóan fenn is marad a jövőben is” – mondta Vitalii Antipov, a beregszászi tanács tagja, aki magyar és ukrán származású. Beszámolt arról, hogy az egyszerűsítő budapesti beállítástól eltérően nagyon különböző módon reagáltak a háborúra: volt, aki nyugat felé menekült, mások fegyvert ragadtak kötelességérzetből és szolidaritásból.   

A szerző ismertette a térség történetét, és leszögezte: a földrajzi és történelmi közelség erős kötődést hozott létre Magyarország és a kárpátaljai magyarok között, és Budapest tesz róla. hogy ez így is maradjon. Szólt a cikk arról is, hogy a 2010-es években diplomáciai viszály alakult ki Budapest és Kijev között, mert Magyarország útlevelet és – az ukrán törvények által nem engedélyezett - állampolgárságot adott az ukrajnai magyaroknak. Ezt a helybeliek szerint sokan arra használták fel, hogy jobb munkalehetőséget keressenek az EU-ban, mások Ukrajnában élve a magasabb magyar nyugdíjat akarták megkapni.

Magyarország a helyi civil szervezeteken keresztül támogatja a magyar nyelven tanító iskolákat, kulturális eseményeket és még sok mást – ezt már Fedinec Csilla, a HUN-REN Társadalomtudományi központjának kutatója monda Budapesten. Emellett a kárpátaljai magyaroknak megvannak a saját újságjaik, magyar nyelvű tévéadásuk – mondta el Andrii Liubka, az ungvári Közép-Európai Stratégiai Intézettől.

A kutatások azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű sajtóorgánumok lényegében Orbán Viktor média-impériumának ellenőrzése alatt állnak. Fedinec Csilla szerint ez azt jelenti, hogy – mivel nem is mindenki beszéli az ukrán nyelvet -, lényegében a magyar állami médiából tájékozódnak, és nem is nagyon vannak tudatában annak, hogy mi történik az országban, ahol élnek.

Voltak esetek, amikor a magyar közösség felemelte a szavát Orbán ellen, például 2023-ban, amikor Magyarország Ukrajna uniós csatlakozásához szükséges tárgyalások megkezdésének megakadályozásával fenyegetőzött a kisebbségi jogok sérülésére hivatkozva, a magyar közösség vezetői nyílt levélben fordultak Orbán Viktorhoz.

A szerző megállapította: Beregszász utcáin a politika nem téma. Számos piaci árust, vásárlót, járókelőt kérdezgetett, és arra jutott: a legtöbb helybeli az itteniek békés egymás mellett éléséről beszélt, és sokan teljesen különálló identitásként „kárpátaljainak” nevezték magukat.

Antipov elmondta: a 2017-ben elfogadott, de még csak ezután életbe lépő ukrán oktatási törvény miatt Orbán Viktor a magyar kisebbség jogainak megsértésével vádolja Ukrajnát, és a magyarok tartanak attól, hogy elvesztik nyelvi identitásásukat, és félnek az asszimilálódástól. „Pedig nem az orosz dominancia ellen hozott nyelvtörvény a fő veszély a magyarokra nézve, hanem az elnéptelenedés. 

Legutóbb 150 ezer ember mondta magát magyar nemzetiségűnek, de a számuk a feltételezések szerint csökkent, és most mintegy 70-80 ezer. Sokan, főleg fiatalok elmentek Magyarországra, és az orosz támadás felgyorsította a folyamatot. A helybeliek szerint azonban sokaknak nem könnyű Magyarországon új életet kezdeni, és a háború után talán visszajönnek.

Antipov szerint a kárpátaljai magyarok mindig idegenek, ukránok lesznek Magyarországon.

Ugyanakkor a háború keletről hoz embereket, ez megváltoztatja a társadalom szövetét, és feszültségeket okoz. Ezt több megkérdezett járókelő is megerősítette. Egyikül elmondta: az újonnan érkezőknek például nem tetszik, ha a helybeliek oroszul, vagy magyarul beszélnek.

A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett döntöttek: helyi kezdeményezések és közösségek a költségvetésükből például drónokat vásárolnak, vagy pénzzel támogatják a besorozottakat.

A kárpátaljai magyar közösség sokszínű, amint az volt a háború előtt is. Egyes esetekben az orosz támadás és Orbán retorikája félelmet keltett, és megosztottsághoz vezetett. Másokat arra ösztönzött, hogy fegyvert ragadjanak, és csatlakozzanak a közös harchoz.

A kárpátaljai magyaroknak mindenesetre meg kell találniuk a helyüket egy olyan térségben, amelyet mélyen átformál a háború, a migráció és a nagypolitika hatása – írta a lap.

 

 

2025. június 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán nukleáris félelemkeltő kampánya

Orbán az atomháborúról beszél, és az EU-t vonja felelősségre három okból: a belső hatalom megőrzése érdekében, >

Tovább

Magyarország üzlete a szankcionált Gazprommal – miért engedi meg az USA?

Orbán Viktor nagyot dob, ha a MOL tényleg meg tudja szerezni a szerb olajtársaság többségi tulajdonát, >

Tovább

Trump nem feledkezik meg Amerika régi szövetségeiről – meg akarja azokat semmisíteni

Ezt fejti ki a Guardian kolumnistája, Rafael Behr. Az európai vezetőknek azt ajánlja: lássák, hogy az >

Tovább

Háború Ukrajnában: Ungváron, a Kárpátokban béke, oly közel, mégis oly távol

A Monde kiküldött tudósítója azt tapasztalta Ungváron, hogy oly közel és mégis oly távol van a >

Tovább

A Gazprom megvált az energiaóriástól – Horvátország aggódik a finomítójáért

Bár megszületett a kötelező érvényű szándéknyilatkozat arról, hogy a MOL megveszi a szerb olajtársaság többségi tulajdonát >

Tovább

VMDK: Pásztor ne a hatalom által diktált narratívát, hanem a valós politikai helyzetet ismertesse

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a Szerbia és az Európai Parlament közötti közelgő találkozó kapcsán nyilvánosan >

Tovább

Európa vakfoltja: Szerbia ma Moszkva hírszerzési hídfőállása

Ebben a helyzetben az EU-nak túl kell lépnie a passzív megfigyelésen, és aktívan támogatnia kell egy >

Tovább

Miközben egyre nagyobb a megosztottság Grönland körül, Európa megvizsgálja a lehetőségeit

Valami eltört: egyre nagyobb az ellentét Grönland ügyében. Európa a lehetőségeit tanulmányozza, azt számolja, hány tölténye >

Tovább

Trump Norvégiának írt levele legyen az utolsó csepp a pohárban

Trump környezete találhatna módot arra, hogy megállítsa őt — ahogy néhányan meg is tették az első >

Tovább

A Guardian véleménye Trumpról és Grönlandról: légy őszinte! A zaklatás nem erő

A Guardian vezércikke azt üzeni Trumpnak, hogy térjen észre: ha erőszakoskodik, azzal nem azt üzeni, hogy >

Tovább

Trump elárulta a NATO-t

A markánsan jobboldali Daily Telegraph azzal vádolja meg Trumpot, hogy az elárulta a NATO-t. A szerkesztőségi >

Tovább

Százhárom sorsfordító perc

Most karácsonykor, egy másféle interjúban olyasmit hallottam tőle, amit korábban soha: „Nap mint nap egyre növekvő >

Tovább