Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Simicska Lajos példája intő lehet Musk számára
Jan-Werner Müller úgy véli így a Guardianben. Nem mintha a torzsalkodás változtatna a lényegen, mert a kormányzati munka áramvonalasítására létrehozott Doge tovább rombol, azon kívül a jövőben is szorosan összefonódik az elnök és a milliárdos sorsa. A Princetoni Egyetem politológia professzora emlékeztet arra, hogy a világ leggazdagabb embere által összeverbuvált kormányzati csapat változatlanul a helyén van, és fennmarad a muskizmus is, tehát folytatódik az állam önkényes megcsonkolása, valamint a legszegényebbek elleni durva támadás. A dereguláció nagyon is tetszik az oligarcháknak, csak az állam visszaszorítása innentől kezdve nem lesz annyira látványos, ellenben nagyon is módszeresen zajlik. Emögött az van, amit Magyar Bálint maffiaállamként határozott meg. A haszon a politikai családé (jelen esetben az most egybeesik a Trump-famíliával), de a haszon ára a feltétlen hűség és a hallgatás törvénye, az omertá. A maffiaállam hasonlít a Hotel Californiára: kijelentkezhetsz, de sosem léphetsz ki a rendszerből. Példa rá Simicska, aki alulmaradt az autokrata Orbánnal szemben. A botrány láttán annak idején az ellenzék szaftos leleplezéseket várt, belharcokat. Ám csak annyi történt, hogy a Fidesz korábbi pénztárosa nagy PR-kampányokat finanszírozott a korrupció ügyében, no meg egy Orbán-ellenes pártot, de még a hatalmas sajtóbirodalom sem volt elég: ma visszavonultan gazdálkodik a földjén. Nehéz, sőt bizonyos esetekben lehetetlen lesz visszacsinálni a Musk és emberei által okozott károkat, ellenben ezek után nagyon is könnyű lesz cáfolni a mítoszt, miszerint minden jóra fordul, ha egy üzleti zseni veszi át a kormány irányítását. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
„Nem engedjük meg, hogy szétrombolják a városainkat, megerőszakolják lányainkat és asszonyainkat, békés polgárainkat megöljék”. Ezt mondta Franciaországban Orbán Viktor a Patrióták rendezvényén, hozzátéve, hogy az EU migrációs politikája nem más, mint szervezett lakosságcsere. Brüsszel célja az, hogy megváltoztassa a földrész kulturális alapját. Ő maga azonban az Unió ellenállása dacára is visszaszorította a hívatlan vendégeket. A szintén jobboldali-populista Salvini azt fejtegette, hogy iszlám illegális bevándorlók inváziója zajlik, amit az európai bürokrácia szervez és finanszíroz.
https://www.diepresse.com/19776964/treffen-rechter-politiker-in-frankreich-le-pen-empfaengt-orban-fpoe-schickt-fuerst
The Times
A „woke” Unión gúnyolódott Le Pen és Orbán Viktor azon a Párizs közeli nagygyűlésen, amelyet a szélsőjobb magának szervezett, hogy megünnepelje a populista, bevándorlás-ellenes pártok erősödését a kontinensen. Mindketten azt bizonygatták, hogy a mozgalom egyre jobban erőre kap.
A házigazda, aki próbál lendületbe jönni, miután uniós alapok elsikkasztásáért tavasszal elítélte a bíróság, kiemelte, hogy át akarja venni a hatalmat mind Franciaországban, mind Brüsszelben. Célja az hogy visszaadja Európát az embereknek.
Orbán, a legszélsőségesebb kormányfő a 27-eken belül, büszkén vállalta, hogy ő a fekete bárány. Ismét azzal az összeesküvés elmélettel hozakodott elő, hogy az EU-elit nem fehér bevándorlókkal szándékozik elárasztani a kontinenst.
Ugyanakkor az ünnepi esemény kísérlet volt, hogy elfedjék a résztvevő pártok közti alapvető ellentéteket. Mert pl. a magyar miniszterelnök Putyin szövetségese és Trump csodálója, Le Pen viszont a háború óta elhatárolódott korábbi támogatójától, Moszkvától.
Le Monde
A Nemzeti Tömörülés nélkül nem tudjuk elfoglalni Brüsszelt, nem vagyunk képesek megmenteni Magyarországot az EU guillotinjától – állította Orbán Viktor a Patrióták fórumán. A többi felszólaló is masszívan kirohant az Unió ellen. Le Pen közölte, hogy rendet óhajt teremteni a szervezetben, a woke, ultraliberális birodalomban.
A pár kilométerrel odébb tartott, kb. 5 ezres ellentüntetésen a két szakszervezet, a CGT és a CFDT vezetője azt hangoztatta, hogy talpalatnyi földet sem szabad átengedni a szélsőjobbnak. Nem lehet csendben maradni, miközben veszélyben van az európai demokrácia.
Der Standard
A „győzelmi ünneppel” Le Pen úgy adta elő, mintha egységes lenne Európában a szélsőjobb, ám a rendezvény valószínűleg arra szolgált neki, hogy elterelje a figyelmet sanyarú belpolitikai helyzetéről – mutat rá párizsi jelentésében Stefan Brändle. A szónoklatokat úgy foglalja össze, hogy azok visszaböfögték a jól ismert témákat, nemzetről, családról, keresztény kultúráról.
Ukrajna kapcsán Orbán a tűzszünet szükségét hangoztatta, de hogy nincs, azért nem az orosz rezsimet, hanem Ukrajnát tette felelőssé. A házigazda a külföldi vendégsereggel a francia igazságszolgáltatásra igyekezett nyomást gyakorolni, hogy az jövőre változtassa meg az ítéletet, miszerint jelentős uniós pénzek törvénytelen felhasználása miatt a Nemzeti Tömörülés elnöke az évtized végéig nem tölthet be közhivatalt.
Emellett azt is sugallni kívánta, hogy az Európában tapasztalható jobbos hullám, aminek legutolsó eredménye a lengyel Nawrocki elnökké választása volt, két év múlva beviszi Le Pent az Elysée-palotába.
Bardella pártelnök kijelentette, hogy vége az elszigeteltségnek, hiszen a populisták gyakorolják a hatalmak az olaszoknál és a magyaroknál, illetve a hollandoknál a koalíció részei. Azt ugyanakkor senki sem említette, hogy Strasbourgban a szélsőjobb továbbra is három csoportra tagozódik, és nem a Patriótáké a vezető szerep. Szó sincs egységes frontról.
Politico
A sörgőzös hívek nagy ünnepséget rendeztek Le Pennek, de ha jól figyelt, akkor nincs sok oka az örömre. A meghívott nacionalista vezetők meleg szavakkal méltatták és kinevezték a mozgalom tiszteletbeli vezetőjének. A gesztus javarészt jelképes, megerősíti, hogy a nemzetközi partnerek szemében ő francia szélsőjobb ura. Ám tanácsos, ha óvatosan fogadja az ilyen babérlevelet, mert inkább egy karrier lezáró elismerésének számít, semmint a pályafutás csúcsának.
Lehet persze, hogy az orvos ezt írta fel neki. Mindenesetre a szónokok érintettek minden lényeges kérdéskört, a gender identitástól kezdve, a migráció megszigorításáig. A tömeg közben perui húsos batyut majszolt és maghrebi kolbászt nyomott le a sör mellé.
A záróbeszédet Le Pen protezsáltja, a pártelnök Bardella tartotta, ám ő egyre inkább vetélytársnak tűnik a Nemzeti Tömörülésen belül. Neki elvileg a kormányfői tisztet szánják, ha a főnök asszony elhódítja az elnöki hivatalt. Ez a képlet – legalábbis egyelőre.
Politico
A lengyel külügyminiszter abból a szempontból előnyösnek tartja Nawrocki múlt heti győzelmét, hogy az új elnök hozzásegítheti az országot a kapcsolatok megjavításához az Egyesült Államokkal és Magyarországgal. Sikorski úgy nyilatkozott a portálnak, hogy ha a politikus rá tudja beszélni a Kreml-párti Orbánt Kijev támogatására, illetve az ukrán EU-tagsággal szembeni vétó feladására, akkor az nagyon hasznos volna és a polgári jobboldal erősen támogatná.
Azért lát rá esélyt, mivel a PiS támogatottja egyetért azzal: el kell riasztani Oroszországot. Emellett az összes fegyverszállítási szerződést még az előző kormány alatt írták alá. Szóval nyugodtan lehet feltételezni, hogy a leendő államfő is híve az ország védelmének. Szerinte ily módon nem változik a lengyel hozzáállás Moszkvával szemben.
Washington Post
Ishaan Tharoor feltűnőnek tartja a hallgatást Trump és Musk szétválása ügyében a külföldi szövetségesek részéről. Szerinte a nagy csend jelzi: milyen korlátok akadályozzák a szolidaritást a globális jobboldalon.
Figyelembe véve, hogy milyen egókról van szó, a szakítás már jó ideje benne volt a pakliban, mégis meglepő, hiszen ez volt a mostani kormányzat meghatározó partnersége. Összekötötte a republikánusok populista bázisát az ultragazdag tech jobboldallal és úgy tűnt, hogy a század erősödő illiberális korszellemét testesíti meg.
Ám most meg nem szólalna a Farage-féle Reform Párt, az AfD és Meloni sem. Pedig nagyra értékelik a Musktól kapott lökést, mert a Szilícium-völgy segített jobbra fordítani egy csomó fiatal választót. Viszont a jobboldalon belül megosztó téma a vámok elrendelése, Kína megítélése, valamint a vendégmunkások, illetve külföldi egyetemisták beengedése.
Ugyanakkor rávilágít, hogy napjainkban a populizmus legfőbb jellemzője a személyiség. Viszont ha egyetlen ember köré szervezel mozgalmat, akkor minden más nélkülözhetővé válik. Az USA ellenfelei nem tudják hová tenni a fejleményeket.
FT
Gideon Rachman úgy gondolja, hogy Musk tanulhatna Hodorkovszkij és a kínai milliárdos, Ma esetéből, mert ha hatalmi harc tör ki a politika és az üzleti világ valamely képviselője között, akkor mindig az utóbbi húzza a rövidebbet. Az újság fő külpolitikai elemzője szerint ez nem is lehet kétséges, hiszen a politikai hatalom felhasználhatja az állam minden eszközét, a hadsereget, az ügyészséget, az adóhatóságot. Az pedig többet számít, mint az, hogy kinek hány milliárdja van a bankszámlán.
Természetesen a politikusoknak is kell a pénz, főleg ha kormányra akarnak kerülni. A választás drága, mint ahogy a tekintélyuralmi államok klientelista működési formája is. Putyin megmutatta, hogy ki az úr, amikor Hodorkovszkij az ország leggazdagabb embereként próbált független politikai szereplő lenni. 10 évet töltött börtönben.
Ma viszonylag szerencsésebben megúszta, miután bírálta a pénzügyi szabályozást. Üzleti csoportjának részvényeit felfüggesztették a pekingi tőzsdén és ő évekre eltűnt a világ szeme elől. A Kommunista Párt megmutatta az ország első számú kapitalistájának, hol a helye. De neki legalább nem kellett rács mögé vonulnia, szemben Jimmy Lai-jal, a hongkongi sajtómágnással, akire hosszú-hosszú szabadságvesztést szabtak ki.
Ha egy milliárdos meg akarja magát kímélni a nagy ember szeszélyeitől, akkor a legjobb az, ha ő áll az ország élére, ahogyan azt Berlusconi, vagy a grúz Ivanisvili csinálta. Ám ekkora váltásra csak kevés oligarcha vállalkozik. A többieknek ajánlatos, ha óvatosak. Tudniuk kell, hol a határ, ha szeretnék megtartani vagyonukat.
Steve Bannon már azt sürgeti, hogy vegyék közkézbe a Musk-féle SpaceX-et, továbbá fontolják meg, hogy bevándorló lévén utasítsák ki az üzletembert. Az államosítás és száműzés nem jellemző Amerikára, de Trump korában immár semmit sem lehet kizárni.
New York Times
A vezércikk azt minősíti igazi vészhelyzetnek, hogy Trump szövetségi csapatokat vezényelt Los Angelesbe, hiszen itt nem természeti katasztrófa vagy civil zavargásokról, netán közegészségügyi válságról van szó. A helyi hatóságok a maguk eszközeivel tudnák kezelni a helyzetet.
Utoljára jó 60 éve fordult elő, hogy az akkori elnök saját szakállára bevetette a Nemzeti Gárdát, ám most a Fehér Ház maga idézi elő a zűrzavart, amelyet állítólag el akar hárítani. Hogy milyen jogi alapon, azzal a Kongresszusnak haladéktalanul foglalkoznia kell.
Ugyanakkor a tiltakozók nem segítik elő saját ügyüket, ha erőszakot alkalmaznak. Viszont a washingtoni döntés nem állítja helyre a törvényt és a rendet. Inkább azt üzeni, hogy a kormányzat túlreagálja a dolgokat és túlterpeszkedik hatáskörén. Amikor a karhatalom könnygázt vetett be, az megerősíti, hogy Trump aránytalan közbeavatkozása fokozza a káoszt, a félelmet és a kockázatokat, jóllehet már amúgy is feszült a helyzet.
Ráadásul most olyanok vannak az elnök közvetlen környezetében, akik nem sok fenntartásuk van a jogsértő eszközök használatával szemben. Ám ők az alkotmányra esküdtek fel, az pedig erősebb, mint a jelenlegi főparancsnok. És kérdés, hogy kit szolgál a hadsereg: a népet vagy az elnök politikai programját? Tudván, hogy ki lakik jelenleg a Fehér Házban, biztosra lehet venni, hogy a megoldást nem a jogállam környékén keresi. Azt nézi inkább, hogy mi szolgálja a saját érdekeit és érzéseit.
Washington Post
Az volna a legjobb módszer a feszültség csillapítására Los Angelesben, ha mindkét fél visszafogná magát – foglal állást a szerkesztőség. Ez egyrészt azt jeleni, hogy semmi szükség a szövetségi csapatok mozgósítására. Ugyanakkor kijár annak a büntetés annak, aki a rend őreire támad rá, legyenek azok akár a Bevándorlási Hivatal emberei, vagy azok, akik a Kongresszust védik.
A lázadás nem a tiltakozás legitim formája. Emellett azonban azt is le kell szögezni, hogy a tengerészgyalogosok kirendelésre csak olaj a tűzre, mert meghosszabbítja az erőszakot. A helyi erők azon voltak, hogy ellenőrzés alá vonják a helyzetet. A teendő most az: hogy le kell szerelni a válságot, ám sajnálatos módon mind Trump, mind a kormányzó, Newsom láthatólag azt tartja a maga szempontjából előnyösnek, ha folytatódnak az utcai harcok.
A helyszínről érkező képek az elnök kezére játszanak, mert neki a legnagyobb politikai erejét az illegális bevándorlás széles körű elutasítása jelenti. A kormányzó ezzel szemben arra játszik, hogy a Fehér Ház túlreagálja a dolgot és ez elidegeníti tőle még azokat is, akik egyébként egyetértenek a migráció megszigorításával.
Lehet, hogy a lakosság a bíróságoktól várja a megoldást, ám úgy tűnik, az elnök szilárd jogi alapot talált a karhatalom bevetéséhez. A helyzetet úgy lehetne a lehető leggyorsabban rendezni, ha az elégedetlen tömegek levonulnának a közterekről.
Spiegel
Európa csak magára támaszkodhat, mert Oroszország miatt lényegesen megnőtt a 3. világháború kockázata, ezért a földrésznek és Németországnak erőteljesen fel kell fegyverkeznie. Így nyilatkozott Joschka Fischer, korábbi német külügyminiszter, aki annak idején rendíthetetlen pacifistának tűnt. Ám most azzal érvel, hogy napjainkra gyökeresen megváltozott a nemzetközi helyzet, úgyhogy immár szükségesnek tartja saját országában a kötelező katonai szolgálat visszaállítását is.
Az USA ugyanis nem hajlandó többé szavatolni a kontinens biztonságát. A 77 éves politikus ma már nagy hibának nevezi, hogy egykor azt hitték: Putyinnal lehet kesztyűs kézzel bánni, mert annak a szemében csakis az erősebb joga számít.
Az ex-politikus az érvényes szerződések miatt kizárja, hogy Németország atomfegyvert szerezzen, viszont nagyon is keresztülvihetőnek tartja, hogy a francia és brit nukleáris erő szolgáljon elrettentésül a kontinens ellenségei számára.
Úgy látja, hogy Amerika már feladta szuperhatalmi státuszát. Manapság termonukleáris hatalmak vetélkednek – a technológiában is, ahol a mesterséges intelligencia jelenti a hajtóerőt. A kérdés, Európa képes-e lépést tartani a folyamattal, vagy végképp leszakad.
Berlinnek világossá kell tennie Moszkva számára, hogy nem hagyja magát zsarolni és védekezik. Azon kívül a kontinens két részre szakad: a demokráciákra, illetve az ún. orosz világra. Ám azt sosem szabad elfogadni, hogy a Kreml rátámadjon a Nyugatra, illetve a korábbi szovjet köztársaságokra. Ugyanakkor a földrészt mindenképpen sikerre kell vinni.
Der Standard
Paul Lendvai szerint kifordult sarkaiból a világ, és Trump ötletszerű politikája nem csupán a nemzetközi biztonságot rendíti meg, hanem már az sem egyértelmű, mennyire biztonságos hely az USA a továbbiakban a befektetők számára.
A populista, EU-ellenes, nacionalista Nawrocki győzelme hetedhét határon túl is aggályokat váltott ki, mármint hogy mi lesz a haladó, Európa-barát Tusk-kormánnyal. Az új államfő egyértelművé tette, hogy minden törvényes eszközzel próbálja megbuktatni a koalíciót. Az Unió számára kézenfekvőek a várható következmények, elég megnézni hozzá, milyen rombolást végez a magyar és a szlovák kormány a földrészen.
Ráadásul Amerika támogatja a gátlástalanul nacionalista, Brüsszelt elutasító jelölteket, ami 180 fokos fordulatot jelent Truman óta az eddigi elnökök politikájához képest. Ők ugyanis erősíteni szándékoztak a demokratikus Európát.
Trump a háború kapcsán egyenlőségjelet tesz agresszor és áldozat közé, és ezzel elárulja, miként is vélekedik a világról.
FAZ
A jobboldali populisták nem akarnak igazi megoldást, ezt bizonyítja a legújabb holland kormányválság: Wilders éveken át küzdött, hogy pártja bekerüljön a koalícióba, majd amikor sikerült, akkor egyszerűen kilépteti a minisztereit és új választásokat kényszerít ki. Azaz az ilyen politikusok szívesebben pózolnak, semmint az országukat szolgálják. A kérdés csupán az, miért engedi meg a lakosság, hogy a demagógok ezt tegyék vele? – teszi fel a kérdést Justus Bender belpolitikai szerkesztő. A válasza az: ez korunk nagy talánya.
A szélsőjobbos vezető most azt reméli, hogy elnyeri jutalmát a szavazópolgároktól, ha az ellen a kormány ellen kampányol, amelynek saját pártja is részese volt. Ez egyszer már bejött neki, 15 éve.
A hozzáállását persze jobban meg lehetne érteni, ha amögött racionalitást lehetne felfedezni, de jelenleg úgy néz ki, hogy Wilders nagy ostobaságot követett el. Hiszen ezek után senki sem áll össze vele, a következő kabinetet minden bizonnyal baloldali erők alakítják meg.
Viszont az a nemzetközi tapasztalat, hogy az emberek jóformán mindent megbocsátanak a jobboldali populistáknak, holott azok egyáltalán nem szándékoznak beváltani az ígéreteiket. Inkább egy politikai szappanopera sztárjaira emlékeztetnek, akik azt nézik, miként reagál rájuk a publikum. Halvány reményük az, hogy egyszer abszolút többséget szereznek.
Következő cikk: Az izraeli kormány veszélyt jelent a zsidók számára a világon mindenütt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >