Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Donald Trump pusztító elterelő taktikája
Trump csikorgó elterelő hadművelethez folyamodott, mert nem tudja betartani ígéretét, hogy ti. kitoloncol sok millió illegális bevándorlót. Részben ezért küldi a Nemzeti Gárdát Los Angelesbe – fejti ki a Der Standard elemzője, Kim Son Hoang. Az már az elnök első időszakában kiderült, hogy ebben az ügyben könnyebb ígérni a rendteremtést, mint megcsinálni. Az illetékes hatóságnak egyszerűen nincs elég munkatársa ahhoz, hogy évente egy millió embert kizsuppoljon. A katonaság sem tud sokat segíteni. Emellett a származási országok sem tolonganak, hogy visszavegyék saját polgáraikat. Obama 12 éve még 430 ezer migránst küldött haza, a mostani számok ennek a közelében nincsenek. Viszont amikor a Fehér Ház arról szónokol, hogy kemény kézzel helyreállítja a rendet a demokratikus erőd Kaliforniában, akkor abban bízik, hogy ily módon elfedi a Muskkal történt szakítást is. Minden botrány segít neki, hogy elvonja a figyelmet saját bajairól és gyengítse az ellenállást uralmával szemben. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
Orbán Viktor kijelentette, hogy Le Pen győzelmében bízik a két év múlva esedékes elnökválasztáson. A politikus abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a Nemzeti Tömörülés meghívta, a tavalyi EP-választáson aratott nagy sikert megünneplendő. Kifejtette, hogy a politikus (akiről még azt sem tudni, hogy indulhat-e 2027-ben, hiszen első fokon elmarasztalták egy anyagi visszaélés ügyében), már akkor is kiállt a Magyarországot ért igazságtalanságok ellen, amikor ők ketten még nem is ismerték egymást. Mindig is támogatta a szuverén államok álláspontját.
Ha ő lesz az államfő, a magyar kormányfő segíteni kíván neki, hogy Európa ne költsön a háborúra, még kevésbé az európai bürokráciára, illetve hogy fontos jogkörök kerüljenek vissza a tagországokhoz. Mint mondta, azért dolgozik, hogy a földrészen ismét jobboldali, keresztény fölény legyen.
Örömét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok már eljutott idáig. A szólásszabadságról és az LMBT-jogokról szólva mindenkit megnyugtatott, hogy Magyarországon a politikai viták sokszínűsége fontosabb, mint a franciáknál. Megengedett még az igen erős bírálat is.
Hogy a Patrióták rendezvényének Franciaország földrajzi középpontja adott otthont, azt jelképesnek nevezte, mert szerinte a városka mint cseppben a tenger mutatja, mi ment végbe Európában. Hiszen Loiret pár évtizede még tehetős hely volt, ám megszűntek a munkahelyek, viszont megjelentek a migránsok és velük a bűnözés, valamint a kábítószer.
Ezt Magyarország még elkerülheti, habár a könyökvédős brüsszeli diplomaták ezt a jövőt szánják a magyaroknak is: a behódolást és a hanyatlást.
Libération
A Nemzeti Tömörülés arról álmodozik, hogy az európai szélsőjobb vezetője lesz, írja a tegnapi szélsőséges dzsemboriról Nicolas Massol külpolitikai szerkesztő. A Patrióta frakció abban bízik, hogy le tudja előzni azon az oldalon a Meloni fémjelezte konzervatívokat és reformereket.
Utóbbiak még mindig fölényben vannak, de azért egy év alatt erősödött a Patrióták helyzete. A radikális jobbratolódás nem kérdőjelezte meg a Néppárt, a szocialisták és a liberálisok fölényét, de új, jobboldali többséget eredményezett, benne az EPP-vel és a három szélsőjobboldali csoporttal. (A 3. a Szuverén Nemzetek Európája, élen az AfD-vel – a szerk.)
A mérsékelt jobb gyakran már a szélsőjobb segítségével lövi ki a politikai közép, illetve a baloldal javaslatait. Ettől még maradt persze a cordon sanitaire. A Patrióták változatlanul a margón vannak a Meloni táborához képest. Utóbbi befolyását látva, Bardella, frakciófőnök arról ábrándozik, hogy Franciaországban egy nap az egyesült jobboldal lesz a befutó az urnáknál.
Viszont egyelőre minden további nélkül beleilleszkedett európai szerepkörébe. Ugyan nem túl gyakran bukkan fel a Külügyi Bizottságban, de általános a vélemény, hogy jól összefogja a 15 tagpárt munkáját.
Másfelől azonban a csoport továbbra is erősen megosztott a szabad kereskedelem, a homofóbia, az abortusz és a nemi kisebbségek jogainak kérdésében. Az érintett pártokban az a közös, hogy nem hajlandók további jogköröket átruházni az Unióra, elvetik a bevándorlást, viszont védik a nemzeti identitást.
A Nemzeti Tömörülés kevésbé reakciós, mint a többiek és ez gátolja, hogy egyértelműen átvegye az európai szélsőjobb irányítását. Figyelemre méltó pl. hogy Le Pen és Bardella nem volt jelen a múlt héten Budapesten a CPAC fórumán. Pedig ott összegyűlt az irányzat színe-java. Ám francia részről csak Leggeri EP-törvényhozót (a Frontex volt igazgatóját) delegálták, aki kevésbé ismert. Nehéz nem meglátni, mennyire nem tetszik a lepenistáknak, hogy Trumpék megkísérlik befolyásuk alá vonni a kisebb európai testvérpártokat.
Tegnap a vendégek között egyébként olyanok voltak, mint Babis, Salvini, továbbá a spanyol Vox vezére, Abascal.
New York Times
A korrupció elárasztja Amerikát és már repedeznek a gátak, pont úgy, ahogyan az Magyarországon történt. Így vélekedik a szemleíró, Ben Rhodes, miután Trump egy év alatt több mint megkétszerezte vagyonát. Milliárdokkal gyarapodott ingatlan, illetve kripto vállalkozása. Ez azonban azzal fenyeget, hogy az ország többé nem a nép, hanem egy korrupt erős ember érdekeit szolgálja.
A mintapéldány Oroszország, de kicsiben ugyanezt adta elő Orbán is, aki a hatalom segítségével félreállította ellenfeleit, viszont kitömte a haverok zsebét, ideértve a vejét. Családtagok és munkatársak segítettek neki, távol a törvényektől és hatóságoktól. Léderer Sándor a K-Monitortól arra figyelmeztet, hogy a jelenség egy idő után megszokottá válhat, és olyan lesz, mintha a tömegek egy szappanoperát néznének. Úgy érzik, hogy nem tehetnek ellene semmit sem.
A magyar ellenzéki pártok, akárcsak az amerikai demokraták, nem értették meg, hogy a rendszer azért omlott össze, mert befellegzett a jognak, amelyre támaszkodott. De Trump messze túlmegy azon, ameddig magyar kollégája elmerészkedett. Hiszen az általa vezetett vállalkozást úgy hívják: Egyesült Államok, és mint ilyen, a világ legnagyobb ereje.
De itt nem csak arról van szó, hogy a politikus és a família gyorsan megszedje magát. Ha az ország nem készül fel a mesterséges intelligencia korszakára, az biztonsági kockázatokat vet fel. Annál is inkább, mert a hasznot itt is Trump fölözheti le. Meg akit odaenged. És neki a pénz fontosabb, mint a törvény.
A demokratáknak ellent kell állniuk, mert megdrágul az élet, és sokan elveszíthetik az állásukat. Nem beszélve arról, milyen kockázatok leselkednek a világra, ha az elnök számára csak az az irányadó, hogy újabb és újabb ügyleteket kössön, illetve egyfolytában hizlalja az egóját. A vége az lehet, hogy rámegy a demokrácia.
Spiegel
Trump sosem fogja megérteni Putyint és Hszit, mivel azt hiszi, hogy a világpolitika úgy működik, mint a new yorki ingatlanbiznisz. Ám ez tévedés és tönkreteheti az elnökségét. A szerző, a washingtoni tudósító, René Pfister elismeri ugyanakkor, hogy a politikus meglepően rugalmas: már visszakozott Kanada, Grönland és Gáza ügyében, de a piac nyomására meghátrált a vámok kapcsán is.
Mondják róla persze, hogy betoji és soha nem is volt az elvek embere. Azt csinálja, amit az üzleti életben megtanult: maximális követelésekkel áll elő, abban bízva, hogy az arcátlanság átsegíti a nehézségeken. A Republikánus Pártnál ez be is jött. De a Wall Street már ellenállt és semmi sem utal arra, hogy az orosz vagy kínai vezetés meghajolna az akarata előtt.
Hiszen nem lehet adni a szavára. Esetében a vezérlőelv az: Trump mindenekelőtt. Lehet, hogy van benne bosszúvágy, de nincsenek halálos ellenségei. A világot aszerint ítéli meg, hogy kivel lehet üzletet kötni. Ebből azonban az következik, hogy világtalanként botorkál a nemzetközi politikában. Nem fogja fel, hogy Putyin a szovjet hatalom fénykorát igyekszik visszahozni, Kína tajvani terveibe pedig bőven belefér, hogy akár atomháború tör ki az USA-val.
Mivel az amerikai elnök puhány, alighanem nagyon is kiszámítható. A baj csak az, hogy a világszínpadon nem üzletemberek, hanem ideológusok veszik körül, akik a sikert nem dollárban mérik.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy Amerikában kezdődik a deportálási hadművelet, sőt háború: a kaliforniai tiltakozások jelzik, hová fajulhatnak el a dolgok. Azt persze nem lehet mondani, hogy az elnök ne figyelmeztetett volna már a kampány során, ám kockázatos, ha a megmozdulások erőszakba torkollnak és a Fehér Ház katonai erővel reagál.
A gond az, hogy az erőszakszervezetek átfésülik a várost, ideértve cégeket, illegális bevándorlók után kutatva. Egyes helyeken összetűzések robbantak ki, ezért a Fehér Ház – egy ritkán használt jogszabályra hivatkozva – bevetette a Nemzeti Gárda 2 ezer fegyveresét – egy olyan ügyben, amely tipikusan az adott állam hatáskörébe tartozik.
Valójában az elnök nagyjából már kihúzta az egész ügy méregfogát, amikor lezárta a déli határokat. Csakhogy a helyettes stábfőnök mindenkit deportálni akar, aki törvényellenesen jutott be az országba. Olyanokat is, akik tiszteltben tartják a törvényt, dolgoznak, családot alapítottak.
És sokszor olyan munkakört vállaltak, amit a született amerikaiak nemigen óhajtanak betölteni: építkezéseken, a vendéglátásban, mezőgazdaságban és egészségügyben. Ha menniük kell, az visszaüt a munkaerőpiacon.
A kaliforniai kormányzó szerint semmi szükség a Nemzeti Gárdára, ami igaz lehet, de akkor a demokratáknak kell fenntartaniuk a rendet mindenütt, ahol hatalmon vannak. Szóval át kellene engedni a terepet a józan észnek mindkét oldalon, de ilyesmire kár számítani.
Daily Telegraph
Trump kifut az időből, ezért azonnal meg kell indítani a katonai akciót, hogy Irán ne juthasson atomfegyverhez – véli a brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese, aki megjárta Afganisztánt. Richard Kemp emlékeztet arra, hogy az elrettentés alapja a fegyveres erő, ám ha a lator állam Teheránt nem sikerült megfékezni, akkor mi lesz az atomhatalom Oroszországgal és Kínával?
Az Iszlám Köztársaságnak esze ágában sincs megegyezni, csak azért tárgyal, hogy húzza az időt és minél közelebb jusson az atombomba előállításához. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint már nagyon közel jár hozzá. A fejlesztés üteme a jelek szerint csak felgyorsult, amióta megkezdődött a párbeszéd az Egyesült Államokkal.
Ráadásul gyors ütemben igyekszik pótolni a korábbi izraeli támadások során megsemmisült ballisztikus rakétákat. Ezekből adna az általa fenntartott gerillaszervezeteknek is. Netanjahu azonban addig nem tehet semmit sem, amíg nem kapja meg a szabad jelzést Washingtonból.
Ám nem lehet tovább halogatni a csapásmérést, mert látnivaló: ha lesz is megállapodás, az nagyjából annyit ér majd, mint a papír, amelyre nyomtatják. Teherán úgysem fogja betartani. Az ügy kimenetele azért sem mindegy, mivel Moszkva és Peking éberen figyel, és ha az USA csak egy kicsit is puha kezűnek bizonyul, azt a gyengeség jelének veszik.
https://www.telegraph.co.uk/news/2025/06/08/trump-must-act-now-to-crush-irans-nuclear-dream/
Economist
Ha törik, ha szakad, Putyin megindítja a nyári hadműveletet, mert mindenképpen meg akarja törni az ukránok harci morálját, illetve fel kíván mutatni valamit, amit legalább jelképes győzelemként el tud adni. Ezért már megparancsolta a gyilkoló gépezetnek: nagyszerű sikert kell aratni, bármi áron.
Az utóbbi két hét súlyos csapásai csak az előjátékot jelentették, sok ukrán város már a végső leszámolásra készül. Konsztatyinyivkára naponta 25 irányított bomba hull. A rendőrfőnök szerint az oroszok három irányból vonják szorosabbra a gyűrűt. A recept: ölni, rombolni, folytatólagosan.
Az ukrán felderítés azt gondolja, hogy a település és a közeli Pokrovszk lesz az offenzíva fő célpontja. Szuminál ugyanakkor már 50 ezer orosz katona sorakozott fel, ennek megfelelően jelentős az előrenyomulás északon. Ám ha létrejön az ún. ütköző övezet, akkor az agresszor alighanem ismét a Donyec-medencére összpontosít.
Csakhogy az erőviszonyok nem változtak meg lényegesen az eltelt 4 évben. Elfogott orosz tisztek mondták, hogy a nyári támadás az utolsó nekiveselkedés lesz, emberélet nem számít. Moszkva háromszor annyi újoncot tud mozgósítani, mint az ukránok, ez 10-15 embert jelent havonta.
Ugyanakkor az oroszok nagyot léptek előre a drón technológiában, de ezzel együtt sem valószínű, hogy sok eredménnyel járnak a nyáron. Viszont legalább Putyinnak lesz mire hivatkoznia, hogy kitartson a harcok mellett. A konsztatyinyivkai rendőrparancsnok azt mondja, hogy nekik nagyon nem mindegy, hány katonát vesztenek, Putyinnak viszont nem kell elszámolnia az életekkel.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >