Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Wanted! Milorad Dodik továbbra is kigúnyolja a boszniai igazságszolgáltatási rendszert, miután Orbán fogadta Magyarországon
Orbán fogadta a boszniai szerbek elnökét, aki továbbra is gúnyt űz országa igazságszolgáltatásából. Dodik zavartalanul felkeresi a baráti államokat, noha a szarajevói központi hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki ellene, miután megszegte a Daytoni békemegállapodás több pontját. Oroszország és Szerbia változatlanul a szakadár politikus mellett áll. Így azután az Budapest előtt elment Moszkvába, Izraelbe és Belgrádba is. Az Unión belül azonban Magyarország az első állam, amelyet felkeresett, amióta körözik. De Orbánt az sem zavarta különösebben, hogy Netanjahu szintén rajta van a nemzetközi letartóztatási listán, mert áprilisban őt is fogadta. A boszniai központi rendőrség alig egy hónapja őrizetbe tudta volna venni Szarajevóban a szerb politikust, de letett róla, nehogy megfékezhetetlen erőszak robbanjon ki. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
A páratlan dróntámadással Ukrajna stratégiai fordulatot ért el a háborúban, mert megmutatta, hogy egy kicsiny, de elszánt nép képes olyan technológiát kifejleszteni, amellyel fel tudja venni a verseny egy sokkal erősebb ellenféllel szemben. Ezt fejti ki Ian Bremmer, a washingtoni Eurázsia Csoport igazgatója.
Ő 20 megsemmisített stratégiai bombázóról tud (az ukránok 41-et jelentettek), de az üzenet nem kétséges: lehet, hogy kisebbek és gyengébbek vagyunk, de keményen oda tudunk vágni, bárhol Oroszországban. Kelet-Szibériában, a mongol határ mentén, vagy az Északi-sarkvidéken.
A drónok előállítása nem kerül többe, mint egy Iphoné, ezzel szemben egy ilyen bombázó 100 millió dollárt kóstál, és a szankciók miatt jelenleg pótolhatatlan. Ráadásul a fejlemény alapjaiban módosítja a korszerű hadviselés elveit. Hiszen alapvetően korlátozta egy atomhatalom képességét a visszavágásra.
Putyin sutba dobhatja meggyőződését, hogy az idő neki dolgozik. Nem véletlen, hogy a támadást az isztambuli fórum elé időzítették, mivel azt jelezte, hogy Kijev nem a gyengébb pozíciójából tárgyal és nem lehet rossz alkura rákényszeríteni. Úgy néz ki, hogy az oroszok kezdik felismerni: a háború kockázattal jár számukra is.
Az átfogó békeegyezmény persze változatlanul igen messze van, de szó lehet kisebb jelentőségű megállapodásokról. 30-napos tűzszünetről, humanitárius folyosóról, fogolycseréről. Ebben segíthet az amerikai-európai nyomás. Annál is inkább, mert ily módon csökken a viszály eszkalálódásának veszélye. Viszont mivel gyengének látszik, ez arra ösztökélheti Putyint, hogy drámai módon odacsapjon.
Alighanem még inkább válogatás nélkül támadja a városokat és a polgári infrastruktúrát, de lehet, hogy még a harcászati atomfegyver lehetőségét is fontolóra veszi. Ám az ukránok bizonyították, hogy nem csupán reagálnak, hanem képesek megszabni az események menetét. Így most egy apró ablak nyílt a diplomácia számára. Az alternatíva olyan mélyebb és még inkább kiszámíthatatlan viszály, amely minden nappal veszélyesebbé válik.
Guardian
A brit kormány egyik stratégia tanácsadója úgy értékeli, hogy az Egyesült Királyság gyakorlatilag hadban áll Oroszországgal, ezért meg kell tennie a szükséges lépéseket, főleg, miután az USA már nem megbízható partner. Fiona Hill, aki Trump első elnöksége idején a Fehér Ház fő Oroszország szakértője volt, kettős állampolgár, de most a Starmer-kabinet felkérésére hazatért.
Lord Robertsonnal, a NATO volt főtitkárával és Sir Richard Barrons nyugalmazott tábornokkal együtt már ki is dolgozta a szigetország védelmi reformjának tervét. Úgy értékeli, hogy Londonnak a putyini Oroszország Szküllája, illetve a mind kiszámíthatatlanabb USA Kharübdisze között kell navigálnia, szóval fel van adva a lecke.
Moszkva azért indította meg a háborút Ukrajna ellen, mert uralkodó katonai hatalom kíván lenni a földrészen. Mérgezésekkel, orgyilkosságokkal, szabotázzsal, digitális támadásokkal fenyegeti Nagy-Britanniát. Ez pedig már háború. Hill 10 éve megmondta, hogy a Kreml hadat üzen a Nyugatnak. Az első szakaszba bevonta Kínát, Észak-Koreát és Iránt is.
Azt gondolta, hogy Kijev már levált az USA-ról és tény, hogy Trump különleges viszonyra törekszik Oroszországgal, a fegyverzetkorlátozás, illetve üzleti vállalkozások területén, aminek eredményeként a pereputtya még jobban megszedheti magát. Putyinnak már nem kell, hogy ennél is tehetősebb legyen.
A szakember a Fehér Házat már olyan bíróságnak tekinti, ahol az alkuvezérelt elnököt saját vágyai és érdekei hajtják, és gyakorta arra hallgat, akivel utoljára beszélt.
FT
A vezércikk erősen nehezményezi, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány tudatosan szétrombolja a palesztin állam alapjait, jóllehet az jelenti az egyetlen kiutat a tartós válságból. Egyben rámutat, hogy a kabinetet felelősségre kell vonni azért, amit Gázában és Ciszjordániában művel.
Az egyik helyen a héten pl. tüzet nyitott éhező palesztinokra, akik a segélyek elosztóhelyére tartottak. A Jordán folyó nyugati partján 22 új település tervét jelentették be, ami teljesen törvénytelen. A rövidebbet mindenütt a palesztinok húzzák, mert a hatalom kollektívan büntetni őket október 7-ért. Ám erősen kirajzolódik, hogy a végső cél akár a két övezet elhódítása és az arabok elűzése lehet.
Az európai közösség azonban nem hagyhatja annyiban a dolgokat, ha már egyszer Trump nemigen mozgatja még a füle botját sem a humanitárius katasztrófa láttán. Fokozni kell a nyomást Netanjahura. Így lépéseket kell tenni a palesztin állam elismerése felé, mert az aláhúzná Európa elkötelezettségét a kétállami megoldás mellett. Azt üzenné Izraelnek, hogy még számít a nemzetközi jog és igazságosság.
Bloomberg
A NATO európai erőinek volt főparancsnoka levezeti, hogy az USA és Izrael miként semmisítheti meg az iráni atomfegyverprogramot, ha Teherán nem hajlandó békésen megegyezni. Stavridis nyugalmazott tengernagy szerint a zsidó állam most akar csapást mérni, mert a korábbi rajtaütések miatt az Iszlám Köztársaság katonailag gyenge, ám Trump adna még egy esélyt a diplomáciának.
De ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor jön a fegyveres megtorlás. Biztosra lehet venni, hogy gőzerővel megy a hadművelet tervezése, a támadásba minden bizonnyal bevonnak cirkálórakétákat, drónokat és vadászgépeket.
Az első lépés nagy valószínűséggel az átfogó digitális kampány lenne, egyben kilőnék a még megmaradt iráni légvédelmi egységeket. Ennek érdekében Izrael feltehetőleg különleges erőket szállítana a helyszínre. A célpontot az elektromos hálózat kulcsberendezései, a radarok és a stratégiai kommunikációs pontok jelentik.
A légierő gépeit minden bizonnyal drónokkal tennék ártalmatlanná, mielőtt egyáltalán felszállhatnának. Itt már megjelennének harci gépek is, amihez még egy anyahajót kellene a térségbe küldeni, de az nem egészen két hét.
Majd következnének a hadászati bombázók az óriási, betonromboló szerkezetekkel, amelyek elpusztítanák a hegyek mélyébe rejtett atomlétesítményeket. Így alighanem legalább egyéves késedelmet szenvedne a fegyverprogram. A válasz erőteljes lenne, akár még a Hormuzi-szoros forgalma is leállhat. Sok lehetősége azonban nincs Teheránnak, hiszen elveszítette a Hamászt és a többi gerillaszervezetet. Ezért ha nem egyezik meg, akkor igen csúnya végjáték vár rá.
Következő cikk: A Trump-Musk-vita csupán ízelítő a jövőbeli katasztrófákból
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >