Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Takaréklángra tették a magyar törvényjavaslatot, amely bekötné a rendszer kritikusainak a száját
Orbán – meglepetésre – az őszre hagyta az Orwellt idéző „átláthatósági törvény” jóváhagyását. Lehet, hogy azért, mert Magyar Péter jól áll a közvélemény kutatásokban. Pedig úgy volt, hogy az Országgyűlés szokás szerint ezt a szabályozást is simán átengedi – jelenti Budapestről a Der Standardnak Gregor Mayer. A norma lehetővé tenné, hogy a kormány tetszése szerint illegalitásba kényszerítsen civil szervezeteket, alapítványokat, szerkesztőségeket, ha kárt okoznak Magyarország „szuverenitásának” és bármiféle segítséget kapnak külföldről. A nyomás hatására bőven előfordulhat, hogy az érintett csoportok, orgánumok kénytelenek beszüntetni tevékenységüket. Munkatársaik utána éveken át nem láthatnak el semmiféle funkciót a szakmában – tisztára orosz mintára. A ”szuverenitás” leginkább azt jelenti, hogy érinthetetlen a jobboldali-populista autokrata Orbán és korrupt környezete. De hogy a hatalom miért fújt visszavonulót, az nem világos. Szó sincs persze arról, amit Kocsis Máté mondott, hogy ti. még meg kell vitatni a frakcióban a javaslatot, mert az ilyesmi nemigen jellemző a képviselőcsoportra. Inkább az lehet mögötte, hogy ideges a főnök és az őt körülvevő bagázs, mivel Magyar Péter komoly vetélytársat jelent. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Neves német közéleti személyiségek felszólították az EU-t, járjon közbe, miután Magyarországon veszélybe került a hónap végén a Pride megtartása. A nyílt levél kiemeli, hogy az Uniónak ki kell állnia a nemi kisebbségek gyülekezési szabadsága mellett. Nem lehet annyiban hagyni, hogy az egyik tagállamban kiüresítik az emberi jogokat, valamint a demokráciát – mutat rá az üzenet, amelyet a magyar és a német kormánynak is címeztek.
Az aláírók, köztük művészek, újságírók, valamint politikusok, mint a szociáldemokrata EP-képviselő, Barley, a zöld frakcióvezető Dröge, illetve balpárti kollégája Reichinnek kifejtik, hogy nem szabad bűncselekménynek nyilvánítani egy békés felvonulást.
Emellett az is megállapítják, hogy Magyarországon egyre jobban kiéleződik az LMBT-közösség helyzete. Ehhez Reintke, a strasbourgi zöld képviselőcsoport első embere azt tette hozzá, hogy teljesen nevetséges az indoklás, miszerint a gyermekeket kell megvédeni a törvénnyel. A politikus egyébként jelezte: az idén is ott lesz a Büszkeség menetén.
Süddeutsche Zeitung
A mai budapesti tárgyaláson bejelenti, hogy éhségsztrájkot kezd az a német baloldali radikális, nem bináris vádlott, akit azért kívánnak felelősségre vonni, mert felmerült, hogy jó két éve a Kitörés napján többedmagával szélsőjobbosnak tartott járókelőket támadott és sebesített meg.
A német hatóságok egy éve adták ki, mint a karlsruhei Alkotmánybíróság megállapította: jogellenesen, ám a fiatal úgy érzi: Magyarországon élve eltemették. Magánzárkában van, séta közben sem találkozhat másokkal, ezért úgy érzi: idegileg kimerült. A nemzetközi felfogás az, hogy ilyen körülmények között csak legfeljebb két hétig lehet tartani bárkit, mert utána már kínzásnak minősül.
A per igen lassan halad, eddig három tárgyalás volt. A többieket egytől egyik odahaza állítják az igazságszolgáltatás elé. Ezért Maja T. ügy döntött: meghatározatlan időre nem vesz magához ételt, mert abban bízik, hogy hamarosan visszaszolgáltatják Németországnak. Annál is inkább, mivel az őrizet embertelen – mondta az apja, aki jelenleg Budapesten tartózkodik.
A védelem hasztalan próbálkozott azzal, hogy házi őrizetre változtassák a fogva tartást, pedig a család letette volna a kauciót. Az elutasítás indoklása az volt, hogy továbbra is szélsőbalos nézeteket vall. A szülők most az új német kormányban bíznak, de hogy legyen bármiféle fejlemény, ahhoz előbb le kell zárulnia a magyar bírósági eljárásnak.
Reuters
Esik vissza a Wizz Air haszna, mert a hajtóműproblémák miatt annyi gépe kényszerül a földre, ennek megfelelően zuhannak a cég részvényei is: már 23%-ot vesztettek értékükből. Egy hónap óta 37 repülőgép vesztegel, miközben a javítás átlagos ideje 300 nap. Azaz ilyen tempó mellett a 2026-os pénzügyi év első felének végére 34 gép továbbra sem tud felszállni.
A társaság tavaly már két profitfigyelmeztetést is kiadott, a szorult helyzet visszafogja terjeszkedési terveit. Váradi József vezérigazgató korábban úgy nyilatkozott, hogy a következő két-három évben előreláthatólag fennmaradnak a problémák.
A működésből származó jövedelem a március végén befejeződött fizetési évben csaknem 62%-kal lett kisebb, 167 millió eurós haszon képződött, szemben a várt 246 millióval. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kiadások előreláthatólag nőnek, mivel jövőre lecserélik az A320A-as flottát. Ezért a vállalat 2026-ra egyelőre nem ad ki üzleti előrejelzést.
Ugyanakkor késnek a megrendelt Airbus-ok. Ezért a Wizz Air úgy számol, hogy a jelenlegi 231 helyett 2028 tavaszára 305 gépe lesz, de eredetileg 380-nal tervezett.
FT
A MAGA-világ gyűlöli Európát és az Atlanti-óceán innenső partjára is kiterjeszti a kulturális háborúskodást, ami kihat az egész nyugati szövetségre – véli Guy Chazan, a new yorki tudósító. Trump zsigerien nem bízik az Unióban és munkatársai ebből immár ideológiát gyártottak, amelyet nyilvánosan terjesztenek, bízva abban, hogy az majd jól megrémíti az európai fővárosokat.
Vagyis a földrész is front lesz a liberális bástyák ellen indított harcban. Az elnök legtöbb célpontja: elit egyetemek, kormányzati ügynökségek, otthoni, de most már külföldön is készülnek csaták. Pont akkor, amikor Brüsszel próbálja elkerülni a transzatlanti kereskedelmi háborút és igyekszik megtartani Washingtont Kijev oldalán.
A Regensburgi Egyetem egyik professzora emlékeztet arra, hogy a populisták, ha hatalomra kerülnek, gyakran úgy állítják be magukat, mint a demokrácia igaz védelmezői. A kulturális csatározás arra szolgál számukra, hogy törvényesítsék a tekintélyuralmat.
De az új ideológia arra is kiterjed, hogy Európa dekadens, meddő, ráadásul ki akarja oktatni az USA-t pl. az emberi jogok ügyében. Viszont potyázik, amikor bebújik az amerikai védőpajzs mögé. Washington viszont már nem csupán jobboldali politikusokat és pártokat gyámolít a kontinensen, hanem nyíltan szélsőjobbos jelölteket támogat több ország választási kampányában.
Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatási igazgatója emögött kettős célt lát: egyrészt ily módon meg lehet torpedózni a Trump által mélyen elutasított európai tervet. Emellett olyan transzatlanti viszony jöhet létre, ami alapvetően illiberális. Ez az igazán nagy veszély.
Project Syndicate
Timothy Snyder csatlakozik azokhoz, akik gyáva alaknak tartják Trumpot, bármennyire is próbál az erősnek mutatkozni. A világhírű történész, aki az egyetemek elleni támadás miatt Kanadába tette át székhelyét, már csak azért is gyengének gondolja a politikust, mert az felszámolja a demokratikus intézményeket, így csak nyápic, hozzá nem értő talpnyalók maradnak a környezetében. Az állam leépítésével viszont az USA-nak nincsenek eszközei, hogy kezelni tudja a gázos ügyeket a világban.
A pénzügyi befektetők már alkalmazkodtak a tacó-hoz, ami a „Trump mindig összecsinálja magát” angol rövidítése. Hiszen mindig meghátrál, amikor szembekerül a piac megfellebbezhetetlen törvényeivel. Vagyis puhány erős ember, és ezt az USA ellenségei valószínűleg jobban látják, mint maguk az amerikaiak.
A politikus tehetséges színész és a tévében eljátssza, hogy ő aztán mennyire kemény fickó. De csak azért tud hatni, mert a közönség vevő a produkcióra: azt reméli, hogy nem kell semmit sem csinálnia, majd az elnök elintézi helyettük. Karizmával azonban nem lehet problémákat megoldani, Trump nem tudta megfélemlíteni Kanadát és Mexikót, hát még Kínát, Iránt vagy Oroszországot.
Ez a taktika azonban csak otthon válik be. Nincsenek ugyanis mögötte intézmények, tele szakavatott munkatársakkal. Valójában a politikus annyira erőtlen, hogy Putyin feltételezte: még többet is ki tud préselni belőle, ezért elmélyítette a háborút. Trump bárány farkasbőrben, de ezt a farkasok érzékelik.
Az amerikaiak viszont tévednek, amikor azt hiszik, hogy az erő velük van, amikor a hatalom bontja le a CIA-t és az FBI-t, és olyanokat nevez ki az élükre, mint Tulsi Gabbard, Kash Patel vagy Pam Biondi. A Kreml joggal bízik abban, hogy a kimiskárolt USA nem tud válaszolni, így ő nyert helyzetben van Ukrajnában. Ugyanez vonatkozik Kínára is.
Mindebből a Wall Street rövid távon profitálhat, ám egy gyenge erős ember csakis veszteséget hoz. Trump felszámolja a normákat, a törvényeket és a szövetségeket, mindazt, ami segít megakadályozni a háborút. Sőt, gyenge jellemű emberként valósággal csábít rá.
Bloomberg
Napjaink erős emberei imádják a fizikai erőt, és a hozzákapcsolódó erőszakot - példa rá az új lengyel elnök, aki pont ilyen, azaz megfelelő egy populista vezető legfőbb követelményének – mutat rá Adrian Wooldridge a kommentárban. A mintapélda természetesen Putyin, de az egész orosz befolyási övezet tele van machó politikusokkal. Ilyen Kadirov, Lukasenko, de Hszi és Erdogan is.
Nem beszélve Trumpról, aki annyira oda van a pankrációért, hogy a világszövetség bevette a a sportág halhatatlanjai” közé. Hogy miért szerelmes orosz kollégájába, arról szép számmal vannak forgalomban összeesküvés elméletek, leginkább azért, mert az orosz vezető pont az a típus, amelyet az elnök annyira szeret.
A fizikai erő kultusza mögött azt lehet tetten érni, hogy a liberalizmus egyenlő a gyengeséggel és itt csak az autoriter vezetők segíthetnek. Meg hogy a szabadelvűség bénultságot okoz, miután ragaszkodik a szabályokhoz, valamint a közmegegyezéshez. Ezzel szemben az erős emberek főleg bizonytalan időszakokban szakítani képesek ezzel az egész képtelenséggel és megőrzik a nemzeti hagyományokat.
E megközelítésből egyenesen következik, hogy a populisták, ha győznek az urnáknál, aláássák a független intézményeket, főleg ott, ahol gyengék a demokratikus gyökerek. De Trump is módszeresen rombolja a fékeket és ellensúlyokat.
Csakhogy tévedés azt gondolni, hogy a tekintélyuralom erős, viszont a liberalizmus gyenge, hiszen utóbbi számolta fel a kommunizmust. Ezzel szemben az autokráciákat szektás harcok jellemzik, törékenyek. Úgyhogy ez könnyen visszaüthet a lengyeleknél: az új államfő, akiről úgy gondolják, hogy erős ember, elkerülhetetlenül alávág az országnak.
Guardian
A vezércikk úgy ítéli meg a dróntámadás után, hogy Ukrajnában a legkorszerűbb eszközökkel folyik a háború, de továbbra is nagy szükség van a szövetségesek támogatására. Kijev ismét bizonyságát adta, hogy mennyire innovatív, vagyis megmutatta, hogy azért még van egy-két adu az inge ujjában, noha Trump februárban azt vágta Zelenszkij fejéhez a Fehér Házban, hogy annak már nincsenek ütőkártyái.
Nyilvánvaló elégedettség kíséri, hogy olyan orosz bombázók és felderítő gépe semmisültek meg, amelyeket ukrán civilek ellen vetettek be. Az oroszok bizonyosan kénytelenek elgondolkodni a saját védelmükön, de még ennél is nagyobb jelentőségű, hogy a rajtaütés mennyire megdobja az ukránok erkölcsét és a nemzetközi segítséget.
Az eset kivívta Trump érdeklődését is, ám nem a Kreml mondandóját kellene szajkóznia. Nem úgy néz ki, hogy ki tudott volna szabadulni az orosz nukleáris fenyegetőzés bűvöletéből. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának legújabb jelentése rámutat, hogy nyárra az oroszok embervesztesége eléri az egymilliót, ám még sokáig tudnak harcolni.
Ezért a Szenátusban mind többen értenek egyet azzal, hogy további szankciókat kell elrendelni, ám ez aligha megy Trump egyetértése nélkül. Ukrajna ugyanakkor rászolgált a fokozott amerikai támogatásra, ám a kármentés reálisabb opciónak tűnik. Sajnos, nem sok jele van annak, hogy az amúgy is szeszélyes elnök változtatna az irányvonalon.
Washington Post
Stanford esettanulmányként illusztrálja, miként hatol be Peking a legjobb amerikai egyetemekre. Diákújságírók leplezték le, hogy több kínai társuk is kémkedik saját országának, vagy meggyőződésből, vagy azért mert megzsarolták – fejti ki Marc Thiessen, az American Enterprise Institute vezető munkatársa.
A kormányzat éppen most határozta el, hogy megvonja a tartózkodási engedélyt azoktól a hallgatóktól, akik kapcsolatban vannak a Kínai Kommunista Párttal, illetve akiknek a szakterülete kritikusnak minősül. Az új kérelmezők esetében pedig megszigorítják a biztonsági vizsgálatot.
Ez már nagyon időszerű volt, mert Peking évtizedek óta módszeresen behálózta az amerikai felsőoktatást. Saját polgárait használta fel, hogy értesüljön a legújabb tudományos eredményekről, illetve hogy szellemi tulajdont lopjon. Ez ugyanis kell neki, hogy előrelépjen a technológia, illetve a haditechnika fejlesztése területén.
Több egyetemista elmesélte, hogy beszámoló céljából rendszeresen találkoznia kell tartótisztjével, ám ha valaki vonakodik, akkor azt otthon maradt családtagjaival bírják jobb belátásra. A kínai állambiztonság keze messzire elér. A Középső Birodalomból nem egészen 300 ezren folytatnak felsőfokú tanulmányokat az Egyesült Államokban. A hazai Ösztöndíj Tanács lehet az egyik eszköz, amellyel ráveszik a kiszemelt fiatalokat a kémkedésre.
Stanford azonban elfordítja a fejét, mert fontos neki a bevétel. A washingtoni Képviselőház Kína-bizottságának elnöke a minap azt fejtegette, hogy az amerikai tanulási lehetőség trójai faló Peking számára, mert így bejut a legjobb intézményekbe és közvetlenül fenyegeti a nemzetbiztonságot.
Következő cikk: A Padányi ügy és Magyar Péter magyarázata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >