Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszországot ismét elárasztják a Sztálin-emlékművek
A tömeggyilkos népi hősként éled újjá, még csak nem is kellett hozzá a Kreml parancsa. Amit egyesek történelmi amnéziának minősítenek, az logikusan következik Putyin politikájából. Így vélekedik a Süddeutsche Zeitung moszkvai tudósítója, Silke Bigalke. Ő már látta a legújabb retro alkotást: egy hófehér domborművet, 50 méterrel a föld alatt: a Taganszkaja metróállomáson. A „gazda” évek óta lopakodik vissza az orosz mindennapokba. Sorra állítanak fel neki újra szobrokat, amelyeket jó 60 éve leromboltak. De hát az elnök gátlástalanul vegyíti a mostani háborút, illetve a náci Németországgal vívott harcot. Immár csak Sztálin sikerei számítanak, az áldozatok mellékesek. Egyébiránt a tisztelet láthatóan a társadalomból indul ki. A többség felnéz rá. Ugyanakkor Andrej Kolesznyikov arra mutatott rá a Novaja Gazétában, hogy a „történelmi feledés” a mai ellenzékiek üldöztetésének másik oldala. Az emlékek lenyomása része a belső ellenség felszámolásának. A resztalinizálás ellen nyilvánosan csak a Jabloko Párt tiltakozott. Tudni kell, hogy a zsarnok a terror csúcsán, 1937-38-ban milliókat vetetett őrizetbe és felük nem élte túl. Egészen 5 évvel ezelőttig Moszkvában évente megemlékezést tartottak az áldozatok tiszteletére, de utána betiltották az ilyen rendezvényeket. Már csak egy páran szoktak összegyűlni, hatalmas rendőrségi készültség közepette. Mert aki a halottakra emlékezik, az szembekerül a mostani államhatalommal. Így hal meg tehát az emlékezet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Policy
A brit külpolitikai intézet, a Chatham House európai programigazgatója ébresztőnek nevezi a lengyel elnökválasztás eredményét a politikai közép számára. Armida van Rij szerint azonban az emberek változást sürgetnek a korruptnak és megrekedtnek tartott kormányoktól, így Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában is.
Emellett igaz, hogy az egész földrészen az látható: a szélsőjobb jól szerepel a felmérésekben, de az urnáknál a középpártok kerekednek felül és a szélsőséges erők valamelyest elmaradnak a várakozásoktól. Ám a lengyeleknél Nawrocki nyert és ennek jócskán lesz kihatása nemzetközi keretekben is. Az elnök nem gondolja, hogy országának jó kapcsolatokra kellene törekednie Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal, továbbá ellenzi Ukrajna NATO-tagságát.
A tét hatalmas, mert a populizmus leegyszerűsített válaszai sok választót elcsábíthatnak, miután azok egyik válságot a másik után élték meg. A középnek azonban nincs életképes terve a jelenség feltartóztatására és ez veszélyes. Az eddiginél sokkal behatóbban kell foglalkoznia az emberek gondjaival, a megélhetéssel, a gazdasággal és a biztonsággal.
A nagy kérdés az, miként lehet tömegtámogatást szerezni olyan politikához, amely sokak zsebét érinti. Napjainkban azt látni, hogy önálló irányvonal helyett a középerők a szélsőjobb törekvéseiből csemegéznek, ám ez hozta fel pl. a németeknél az AfD-t.
A magyaroknál egyre jobban áll Magyar Péter, aki a korrupció ellen hirdetett hadjáratot, miközben az infláció magas és a választópolgárok úgy érzik, hogy egyre rosszabbul élnek.
Economist
Ha egy kormány Amerika segítségére tart igény, akkor bölcsen teszi, ha nacionalistákat választ meg. Az USA új diplomáciai eszköztárába beletartozik, hogy visszautasíthatatlan ajánlatokat tesz. A MAGA-világ olyan erőkkel flörtöl, amelyek egykor kettészakították Európát.
Azt látni, hogy az Egyesült Államok már nem látja létfontosságúnak a maga szempontjából a földrész biztonságát, kéreti magát és feltételekhez köti a támogatást. Ezért akik szeretnék élvezni Washington védelmét, jól teszik, ha kinyilvánítják hűségüket a trumpizmus iránt.
Az öreg kontinensnek fel van adva a lecke, mert a Fehér Ház másutt látja a veszélyeket, mint az európaiak. Megszállítottan hajtogatja, hogy a határokat kell megvédeni, ugyanakkor ég a vágytól, hogy egyezségeket kössön Putyinnal. Az EU-t viszont ellenséges hatalomnak tekinti.
Fájdalmasan egyértelmű, hogy Európai belekeveredett az amerikai pártpolitikába. A trumpi világban a földrész a globalista, woke elit menedéke, amelyet térdre kell kényszeríteni, úgy, mint pl. a Harvardot.
Csak épp az a gond, hogy Európa azért olyan, amilyen, mert ilyennek akarták a korábbi amerikai elnökök, tehát Trump velük viaskodik valójában. Németországban pl. azért lehet betiltani a szélsőséges pártokat, mert annak idején Amerika félt, hogy visszatér a nácizmus.
És a modell sikeres. Semmi esélye, hogy, mondjuk, háború robbanjon ki a németek és a lengyelek között. Viszont éppen az amerikai befolyás teszi lehetővé, hogy a mostani kormányzat az oszd meg és uralkodj taktikáját alkalmazza az Unió ellen. Trump ily módon potyautas, kihasználja, amit az elődei teremtettek.
Project Syndicate
Vége annak, hogy az Egyesült Államok terjesztette a világban a demokráciát, valamint az emberi jogok tiszteletét, Trump alatt új külpolitikai doktrína formálódik, és mint annyi minden más, ez is élesen szakít a múlttal. A lényege: Amerikának semmi köze ahhoz, ami a világban történik – fejti ki Richard Haass, a washingtoni Külkapcsolati Tanács tiszteletbeli elnöke.
Vagyis az USA a jövőben nem kíván beleszólni, hogy egyes kormányok mit művelnek saját határaikon belül. Nem bírálta Erdogant, amiért az börtönbe záratta fő ellenfelét, sem Netanjahut, aki megkísérelte meggyengíteni a Legfelsőbb Bíróságot. Ugyanígy megúszta Orbán, noha módszeresen dönti be a demokratikus intézményeket.
Trump szidja ugyan Putyin és Hszit, a kül-, illetve gazdaságpolitika miatt, de nem csinált nagy ügyet abból, hogy elnyomják saját népüket. Viszont leépítette az Amerika Hangját, továbbá a USAID-et, amelyek a demokratikus mozgalmakat segítették világszerte. Világossá tette, hogy nem kíván felszólalni a tekintélyuralmi jogsértések miatt, a politikai foglyok elengedése érdekében.
Ám ily módon az amerikai érdekek ellen dolgozik, hiszen a demokrácia jó az USA-befektetőknek. Az új irányvonal ellenben sok barátot és szövetségest elidegenít.
Odahaza ugyanakkor nő az esélye, hogy ráerősít a belső elnyomásra, igyekszik felforgatni a jogállamot. Az otthoni jogsértések miatt azonban nemigen hirdetheti az amerikai értékeket a nemzetközi porondon.
Az Egyesült Államok változik: kezd hasonlítani sok olyan országra, amelyet korábban bírált. Ez tragikus és egyben ironikus.
FT
Sylvie Kauffmann úgy ítéli meg, hogy Európa és a jelenlegi amerikai vezetés mást és mást ért értékeken, ezért a földrész számára nem az a legnagyobb veszély, hogy az USA esetleg csapatokat és fegyvereket von ki, ami kihat a biztonságra, ám leginkább az vet fel problémákat, ha az elnök rendszerváltást hajt végre.
Mert amit ő és a vazallusai csinálnak a demokráciával, az sokkal fenyegetőbb. A transzatlanti szövetség elvileg a közös értékeken nyugszik. Ha az Egyesült Államok átértelmezi ezeket az értékeket, sőt ellenük fordul, nos, azt a kontinens árulásnak venné. Mert pl. amit Rubio külügyminiszter álruhás zsarnokságnak nevez, az a német kormány szemében: demokrácia.
Vagy amikor Vance belső fenyegetést lát, sok európai vezetőnek inkább Washington miatt fő a feje. Megítélésbeli különbség már korábban is volt az Atlanti-óceán két oldala között, ám az amerikaiak most azt akarják, hogy a szövetségesek kövessék őket az új úton.
Éppen akkor indítják meg a támadást, amikor sok európai kormány sebezhetőnek érzi magát a szélsőjobbos hullám miatt. Utóbbit ugyanakkor Trump remek eszköznek véli a MAGA-program népszerűsítésére. Ám a siker nem biztos, hiszen az elnök által támogatott jelölt pl. kikapott a románoknál. Azon felül egyes európai szélsőjobbos vezetők nem szeretnék, ha kapcsolatba hoznák őket a Fehér Ház népszerűtlen lakójával.
Wall Street Journal
A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a merész ukrán dróntámadásból okulnia kell az Egyesült Államoknak, mivel az szintén sebezhető a hasonló akciókkal szemben. Nem kell ahhoz sok krimit olvasni, hogy valaki el tudjon képzelni egy hasonló forgatókönyvet Amerikában is.
Az egyik lecke, hogy egyáltalán nem olyan felesleges a Trump által forszírozott Arany Kupola rakétavédelmi rendszer, ahogyan azt a sajtó tálalja. A szalagcímek az űrbe telepítendő elfogó rendszerekkel vannak tele, ám a veszélyt nem csupán a ballisztikus hordozóeszközök jelentik. A drónoktól kezdve a cirkálórakétákig minden idetartozik.
Izrael már bizonyította, hogy innovatív és tehetős társadalmak lézerrel le tudják pl. szedni a drónokat. Elismerés jár az elnöknek, amiért elsődleges céljának tekinti a rakétavédelem magasabb szintre emelését.
Emellett tanácsos volna megerősített hangárokat építeni a B21-es bombázóknak, mert ezt a tételt valahogy lehagyták a katonai költségvetésből. Ha új viszály robban ki, bizonyos, hogy az USA az első vonalba kerül. Fel kellene készíteni a lakosságot, hogy lehetnek veszteségek is, mivel nem elég azt hangoztatni, hogy az amerikai hadseregnek nincsen párja, mert van.
Ukrajna szívességet tett az Egyesült Államoknak azzal, hogy jelentős károkat okozott a hadászati légierőnek Washington egyik ellenfelénél. Egyben világossá tette, hogy Amerikának fel kell ébrednie az önhittségből.
Project Syndicate
Vége a német elégedettségnek – úgy néz ki, hogy Merz lesz az, aki végrehajtja az előző kancellár, Scholz által meghirdetett fordulatot így Németország vállalja azt a geopolitikai felelősséget, ami arányban van gazdasági és diplomáciai erejével. Ám addig még több vizsgán kell a kormánynak túljutnia, odahaza és külföldön egyaránt. De vége Berlin hosszú ideje tartó stratégiai bizonytalankodásának.
Így értékeli Daniela Schwarzer, a Bertelsmann Alapítvány igazgatósági tagja. A kormányfő sokáig elkötelezett transzatlantista volt, de ma már nyíltan elismeri: az USA-ra immár nem lehet számítani az európai biztonság szavatoló tényezőjeként, illetve megbízható gazdasági partnerként.
A belpolitikára összpontosít, ideértve, hogy sokat szándékozik költeni a védelemre és az eddiginél autonómabb Európában gondolkodik. Ehhez épít az olyan, hagyományos amerikai értékre, mint a demokráciába és a szabadságba vetett hit.
Az új német külpolitika három pillérre támaszkodik: Ukrajna szilárd katonai támogatására, az európai szuverenitás erősítésére, valamint Izrael differenciáltabb megítélésére. Elszántságát csak fokozta az orosz agresszió. Vagyis Németország végre kezdi vezetni a kontinenst - saját feltételei alapján.
Neue Zürcher Zeitung
Már csak az olyan gyenge országok akarnak csatlakozni az euróövezethez, mint Bulgária, a maradék öt ország vonakodik – írja Brüsszelből Daniel Inwinkelried, miután a Bizottság megadta a zöld jelzést Szófiának. Így az jövőre tag lehet. Az EU-nak az ukrajnai háború miatt jól jön a bővülés, különösen azért, mert gazdaságilag erős államok küszködnek a közös fizetőeszközzel.
A bolgár gazdaság törpének számít, a GDP-je a legalacsonyabb az egész Unióban, az átlagnak csupán 64%-át éri el. A többiek mindazonáltal aligha szólalnak fel a felvétel ellen, mert amikor ilyen feszült a világhelyzet, nem árt az, ha szorosabban Brüsszelhez kötik az országot. A 27 tag közül 25 ellenségnek tekinti Oroszországot (kivétel: Magyarország és Szlovákia – a szerk.), azon felül nem jól alakul a viszony az USA-val.
A dánok engedélyt kaptak, jelen állás szerint ők sosem fizetnek odahaza euróval, ám a többiek hallani sem akarnak a közös pénzről, illetve nem teljesítik a feltételeket, annyira rossz a gazdasági helyzetük. Ilyen Magyarország és Románia: magas az infláció és olyan komoly a költségvetés hiánya, hogy az Unió eljárást indított ellenük. A lengyelek büszkék a zlotyra és nem látnak semmiféle előnyt az euróban. Azon kívül a meggyőződéses Európa-barát Tusknak Nawrocki miatt most van éppen elég más gondja.
Handelsblatt
Wilders miatt lehull a varázs Európában a jobboldali populistákról. A hágai kormány megbuktatásával az irányzat őskövülete leginkább azt bizonyítja: nem éppen leányálom, amikor kormányzati felelősséget vállalnak az egyszerű válaszok kiötlői. Ő maga nyilvánvalóan teljesíthetetlen követelésekkel zsarolta szövetségeseit, miután az eltelt egy évben jóformán nem volt egyetlen hét sem, amikor a koalíció ne civakodott volna nyilvánosan.
Wilders fegyvere az éles szó és a provokatív fellépés. De látványos kudarcot vallott, hogy kívülről irányítsa a kormányt. A partner konzervatív Néppárt ugyanakkor abban az illúzióban ringatta magát, hogy berkeken belül meg lehet fékezni a jobboldali populistát, de nem, ez teljes tévedés az ilyen politikusok esetében.
A jobboldal másutt is egyre nagyobb kísértést érez nyugaton, hogy megpróbálkozzon a szélsőjobbal, illetve a demagógokkal. Ám a holland példa mutatja, hogy azok semmiféle kompromisszumra nem hajlandóak, amint kormányra kerülnek. Ezt érdemes megfontolnia a CDU keletnémet tartományi szervezeteinek is, miután azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy társulnak az AfD-vel. Az eredmény ugyanis Hollandiában az lett, hogy a politika populista kézbe került.
Következő cikk: Takaréklángra tették a magyar törvényjavaslatot, amely bekötné a rendszer kritikusainak a száját
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >