Ma János, Iván névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Trump always chicken out”, azaz: mindig összecsinálja magát
Gideon Rachman a Financial Times-ban úgy látja: az amerikai elnök annyira gyáva, hogy erre már külön betűszó is született: taco, vagyis „Trump always chicken out”, azaz: mindig összecsinálja magát. Ezt jól tetten lehet érni a külpolitikában is – mutat rá a lap fő külpolitikai elemzője, bármit is hord össze a politikus arról, hogy a másik fél majd megnézheti magát. Valójában roppant ideges, amikor felmerül, hogy erőt kell alkalmaznia. Jeremy Shapiro az Európai Külkapcsolati Tanácstól tanulmányban mutatta ki, hogy a véres fenyegetések a legtöbbször csupán szájtépést jelentenek nála. 22 esetből mindössze kétszer fordult elő, hogy beváltotta a szavát. Azaz olyan, mint egy agresszív kisgyerek a játszótéren. Valójában fél és csak akkor lép, ha semmi esély, hogy a másik visszavágjon. Ezért nem lehet számítani arra, hogy tegyen Irán ellen, ha nem úgy alakulnak a tárgyalások. Ukrajna kapcsán valószínűleg még óvatosabb lesz, mint Biden, eszébe sincs, hogy súlyosbodjon a vita Putyinnal. Azt sem lehet várni, hogy megkockáztatna egy háborút Tajvan miatt. Így azoknak kell aggódniuk, akik sebezhetők, lásd Grönlandot. Viszont félő, hogy előbb-utóbb mégiscsak odavág, mert bizonyítani akarja, mennyire kemény fickó. Sosem tanácsos kigúnyolni egy erőszakos figurát. Így a legjobb, ha megtartják maguknak a véleményüket azok az országok, amelyek feltételezik, hogy nem kell berezelni Trump fenyegetőzései miatt.
Washington Post
Ukrajna burkoltan üzenetet küldött a kiterjed drónakcióval: elegánsan jelezte, milyen is ez a háború – mutat rá a szerkesztőségi állásfoglalás. Kijev először is ékes választ adott Putyinnak, aki fokozta a támadásokat az ukrán városok ellen, mert minden bizonnyal azt akarta jelezni, hogy nála az erő. Ám az ukrán fél bebizonyította, hogy használja az eszét, és hogy a küzdelem még nem dőlt el.
Továbbá azt is értésre adta Trumpnak és az európai partnereknek, hogy tud érzékeny veszteségeket okozni az oroszoknak, noha lehet, hogy embert és fegyvert tekintve hátrányban van. És hogy nem lehet kihagyni a tárgyalásokból. Ellent tud állni, ha Washington rossz egyezségre próbálná rábírni, főleg ha az európaiak továbbra is támogatják.
Végül pedig az ukrán támadás célpontjai nem civil létesítmények, hanem legitim katonai bázisok voltak. Az eltelt jó három év alatt egyre világosabb lett, mennyire eltérő erkölcsi alapról cselekszik a két oldal.
Az ukránok kinyilvánították: kemények, elszántak és igazuk van. Olyan harc ez, amelyet az USA-nak büszkén segítenie kell. Majd meglátjuk, elég lesz-e mindez, hogy meggyőzzék a Fehér Házat: legyen keményebb Putyinnal szemben.
Die Welt
A Bundeswehr müncheni Katonai Akadémiájának egyik professzora abból indul ki, hogy Putyin igen erőteljesen fog reagálni az ukrán dróntámadásokra. Carlo Masala biztosra veszi, hogy az orosz fél ballisztikus rakétákat, robotrepülőgépeket és drónokat vet be e célból, de nem szereli fel azokat atomrobbanófejekkel. Bármit is hangoztat a moszkvai dezinformációs kampány.
Az ukránok ugyanakkor egyértelművé tették, hogy ugyan pl. a Donyec-medencében defenzívában vannak, ám nagyon is képesek támadó műveleteket végrehajtani. Világos jelzés ez a nyugati támogatók számára, hogy megéri kitartani mellettük. Merthogy Kijev tud olyasmit tenni, amit a világon senki sem várt tőle.
Daily Telegraph
A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese azt gondolja, hogy Putyint meg kell ijeszteni, csak az vezet el az igazságos békéhez. Az ésszerűség teljesen céltalan a despotával szemben, legújabb követelései ezt csak megerősítik. Richard Kempben, aki harcolt Afganisztánban, a hétfői isztambuli béketárgyalások az egykori szovjet külügyminisztert, Gromikót idézik fel, aki mindenre nemet mondott. A maximumot követelte, ultimátumokat terjesztett be és semmiben nem engedett.
A feltétel ez esetben a teljes ukrán megadás volna, az országnak le kellene mondania szuverenitását. Megosztanák, elszigetelődne, megfosztanák hadseregétől és Moszkva-barát bábkormányt juttatnának hatalomra Kijevben. Nehéz belátni, a Kreml miként tudna hátralépni ettől a pozíciótól, de azért a párbeszédet folytatni kell. Ám az elnököt csak az térítheti jobb belátásra, ha komoly elmozdulások lesznek a csatatéren vagy a gazdasági helyzetben.
Trump igyekezett kesztyűs kézzel bánni orosz kollégájával, de azután érzékelte, hogy erre Putyin nem vevő, csak őt próbálja levenni a lábáról. Ezért most Washingtonnak másfelől kell nekifutnia. Továbbra is keze ügyében kell tartania a béke olajágát, ám ezzel párhuzamosan fokoznia kell Kijev katonai támogatását és Európát is rá kell vennie ugyanerre.
Ha megerősítené az USA NATO-elkötelezettségét, az erős üzenet lenne Moszkvának. Azon felül lehetővé kell tennie, hogy az ukránok még nagyobb károkat okozzanak az ellenségnek. Ideértendő, hogy a nyugati fegyverekkel oroszországi célpontokat is lőhessenek. A mostani drónakció bizonyította, mi minden lehetséges.
Továbbá az Egyesült Államoknak rá kell szánnia magát, hogy tényleges gazdasági veszteségeket okozzon az oroszoknak. Az európaiak többet fizetnek Oroszországnak az energiahordozókért, mint amennyiből fegyvereket vesznek az ukrán félnek. Nagy csapás volna Putyinnak, ha a Nyugat végképp rátenné a kezét a 330 milliárd dolláros orosz állami követelésre. Itt az idő, hogy Trump végre elővegyen egy méretes korbácsot, mert a mézesmadzag nem segített.
Washington Post
„Azt látjuk, hogy a szuperhatalom Amerika öngyilkosságot követ el, hiszen amikor az elnök támadást intéz a tudomány és az oktatás ellen, akkor az ország különleges státuszát sodorja veszélybe”. Erre figyelmeztet Max Boot a washingtoni Külkapcsolati Tanácstól. Trump azt hiszi, hogy az USA és ő maga a hadsereg miatt erős, ám hiába szervez nagy katonai parádét a jövő szombatra a fegyveres erők és saját maga születésnapján, ez csupán sekélyes próbálkozás.
Igazából ugyanis hatalmas és alighanem visszafordíthatatlan károkat okoz az amerikai erő igazi forrásainak, ideértve a tudományos kutatást. Hadat üzen a tudománynak és ennek a gazdaság issza meg a levét. Hiszen az utóbbi jó 80 évben az egyetemek alaposan kivették részüket a gazdasági-katonai fejlesztéséből, elég csak az internetre, a GPS-e, az okos telefonokra vagy a mesterséges intelligenciára utalni.
Ám a kormányzat most lényegesen, több mint 50%-kal visszavágná a tudományos alapot. A legnevesebb egyetemek jelentős állami támogatástól esnének el, a Harvarddal az élen. Azt kell mondani, hogy őrült populizmussal állunk szemben, ideértve hogy a hatalom szabadulni igyekszik a külföldi egyetemistáktól.
A legnagyobb haszonélvező feltehetőleg Kína lesz, amely már a GDP csaknem 9%-át költi tudományos célokra, szemben az USA 4,7%-ával. Trump ily módon betesz Amerika gazdasági és katonai versenyképességének, amikor ellenséges az értelmiséggel szemben.
Die Welt
Geert Wilders ugyan bedöntötte a kormányt, amelynek saját pártja is tagja volt, ám kérdés, mire megy vele, hiszen a holland választók azt látják, hogy jobbratolódás ide vagy oda, alapkérdésekben nem történt semmi változás a koalíció csaknem egyéves működése során. A politikus alighanem azért határozott az együttműködés felmondása mellett, mert nem tudta megemészteni, hogy nem ő a miniszterelnök – fejti ki Dirk Schümer, aki politikai szerkesztő a jobboldali újságnál.
A szélsőjobb vezére az eltelt időben még a saját minisztereit is bírálta. Tudta, hogy ha új választásokat kényszerít ki, a két partnerre feltehetőleg sanyarú sors vár. Olyannyira, hogy azok még a kisebbségi kormányzást is vállalták volna.
Most minden tekintet Rutte pártjára irányul, de nem valószínű, hogy az összeállna Wildersékkel. Azaz nagyon úgy néz ki, hogy túlzott követeléseivel a politikus saját magát szigetelte el. Ily módon akaratlanul is a közép új összefogásának szálláscsinálója lehet.
Szelestey Lajos
Következő cikk: Trump kedvenc európaija
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az illiberalizmus legélesebb tesztje
Mindenesetre vége annak a hitnek, hogy Orbánt nem lehet legyőzni. A felmérések szerint a Tisza már >
Trump és a 12 napos háború
Hogy Teherán milyen harmatosan tudja csak megtorolni az amerikai támadást, az mutatja, mekkora károkat szenvedett Hamenei >
Még mindig olyan szabad vagy
A gazdaság stagnál, a korrupció egyre nyilvánvalóbb, a felmérések első ízben mutatnak reális esélyt a kormányváltásra. >
Bármit mond Trump, Amerika belépett a háborúba
Simon Tisdall a Guardianben úgy véli: teljesen mindegy, mit mond Trump, az USA háborúba lépett és >
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnökségét
Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a >
Trump annak az áldozata, hogy nincs semmiféle terve a külpolitikában
Ezt írja Washingtonból keltezett vezércikkében a Spiegelben, René Pfister. Megállapítja, hogy az elnök szívesen adja az >
A minél erősebb kétharmadért
Viszont a Momentum után Józsefváros független és népszerű parlamenti képviselője, az ízig-vérig baloldali Jámbor András is >
Sarokba szorult Vučić, a balkáni zsarnok, helyzete elbizonytalanodott
Kitartónak bizonyulnak a diáktüntetések, amelyek választásokat követelnek. Mivel azonban közeledik a tanév vége, a fiataloknak választaniuk >
Mi történhet Iránnal, ha megbukik a rendszer?
Ami egy ajatollahok utáni Iránra vár, az a belső káosz és alighanem egyfajta polgárháború. Az ellenzék >
Vučić már nem képes megnyerni a választást
A Belgrádi Egyetem egyik politológia professzora úgy gondolja, hogy Vučić már nem képes megnyerni a választást, >
Minden 2023. október 7-én kezdődött
Azt sem lehet kizárni, hogy Orbán számára is hozhatnak nemvárt komplikációkat a közel-keleti fejlemények. Az elmúlt >
Magyarország lágy hatalma találkozik Ukrajna kemény valóságával Kárpátalján
A háborúban mintegy 400 magyar nemzetiségű ember szolgált az Ukrán Fegyveres Erőkben, mások pénzügyi támogatás mellett >