Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sötét a helyzet Németországban és tudni kik a felelősek
A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője Eric Gujer szerint a választást a gazdaság dönti el, és a koalíció mindhárom pártja meg fogja kapni érte a borsos számlát, hiszen az ország lecsúszott. A kérdés az, jobban él-e a lakosság, mint 3 évvel ezelőtt. Nos: a GDP stagnál, a vezető iparágakban esik vissza a termelés, gyengélkedik az export és akadozik a belső kereslet, már eddig több ezer állás szűnt meg. A reálbérek nem tartanak lépést az árakkal, pedig az USA-ban éppen ez volt az egyik tényező, amin elbukott Harris. A németeknél egyértelmű, hogy a kabinet tehet róla. A Scholzról azt írja a kommentár, hogy olyan, mintha egy király ország nélkül vonulna csatába, hiszen a szociáldemokraták nem sorakoztak fel mögötte egységesen. A három párt vis maiorra hivatkozik, vagyis a háborúra és a geopolitikai válságokra. Csak éppen becsukta a szemét a bajok láttán és a tétlenség mostanra megbosszulta magát. Nem igyekezett javítani a feltételeket a vállalatok számára, inkább az ipartámogatást nyomatta. Az eredmény azonban lesújtó. A miniszterelnöknek és a gazdasági tárcsa vezetőjének a szappanbuborékok fontosabbnak bizonyultak, mint a kézzel fogható politikai intézkedések. Kiállhattak volna az EU-ban, hogy ne kelljen kivezetni a belső égésű motorok gyártását és tovább működtethették volna az atomerőműveket. Egyben visszafoghatták volna az iparra kivetett irreális terheket a zöld átmenet kapcsán. A liberális pénzügyminiszter tehet a legkevésbé az előállt állapotokról. Ő ott hibázott, hogy már egy éve be kellett volna dobnia a törülközőt. A kibontakozáshoz azonban nem jók az esélyek, mert Németország ragaszkodik a status quóhoz. Pedig az ország mutatja, mi történik akkor, ha elmarad a növekedés. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
A román elnökválasztás első fordulójának szélsőjobbos győztese igyekszik lehiggasztani a kedélyeket, miután sikere hatalmas döbbenetet keltett egész Európában, ám amit mondott, az nem éppen megnyugtató. Georgescu a patinás brit lapnak adta az első interjút. A helyszín a hevenyészett főhadiszállása volt egy barátja házában, Bukarest közelében, ahol éppen áramszünet zavarta meg a normális életet.
Az újság úgy mutatja be, hogy a 62-éves egykori talajszakértő Putyin-barát és NATO-szkeptikus, aki egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a jövő vasárnap esedékes 2. menet után az új köztársasági elnök legyen, noha a semmiből bukkant fel, teljesen váratlanul.
Arra a kérdésre, hogy miként vetne véget a háborúnak azt felelte, hogy ez nem rá tartozik, őt a románok sorsa foglalkoztatja. Ám felvetődött, hogy NATO-támaszpontokat zárathat be és kiléphet a szövetségből, akkor pedig újabb nacionalista taggal bővülhet a magyar-szlovák-tengely, amely átvette az orosz véleményt a viszály ügyében.
Georgescu annyit árult el: országa jól elvan a szervezetben, de azért ő újratárgyalná a feltételeket, hogy azok a lehető legelőnyösebbek legyenek a román nép számára. Putyint hazafinak nevezte, de gyorsan hozzátette, hogy a szemében Trump is az.
Lesöpörte az asztalról, hogy az Alkotmánybíróság a szavazatok újraszámlálását rendelte el, mondván, hogy nem botok vagy trollok, hanem emberek voksoltak. És minden párt használta a közösségi médiát.
Az biztos, hogy szép számmal talált hívekre, amikor erős emberként lépett fel, vallási elkötelezettségét hangoztatta, sőt még az sem ártott neki, hogy dicsérte a két háború közti fasiszta román vezetőket. Az országot ugyanis derékba kapta az infláció és sokan nem nézik jó szemmel a sok ezer ukrán menekültnek adott támogatást.
Ő maga úgy értékelte, hogy a tömegek jólétet, normális egészségügyi ellátást, tiszteletet és szuverenitást igényelnek. Utóbbi függetlenséget jelent a gazdaságban és az agráriumban, azaz élelmet, vizet és energiát. A környezetvédelemről azt mondja, hogy nagyjából ugyanúgy vélekedik róla, mint az ifjabb Robert Kennedy.
Olyannyira, hogy előszót írt ahhoz a könyvhöz, amelyben az amerikai szaktárca vezető tisztségének várományosa támadja a Covid elleni oltást. Georgescu tagadja az összefüggést az üvegházhatás és a klímaváltozás között. Pedig dolgozott a környezetvédelmi minisztériumnál, majd az ENSz Fejlesztési Programjánál a vízszennyezéssel és a hulladékfeldolgozással foglalkozott.
Die Presse
A közönyösek és a gyávák félnek az erős emberektől, miközben egyre inkább az a benyomás, hogy napjainkban már elment a vonat, a jobboldali radikálisoknak és autokratáknak áll a zászló – mutat rá Anneliese Rohrer, az osztrák újságírás egyik legtekintélyesebb elemzője. Azt látja, hogy teljesen egyértelmű a vágy az ’erős ember’ iránt, pedig egy-két helyen már látszik a végállomás: a diktatúra.
Teljesen mindegynek nevezi, hogy miről van szó: Trump győzelméről, az FPÖ földrengésszerű stájerországi sikeréről vagy arról, hogy Orbán milyen mértékben áradozik a következő amerikai elnökről - ezeket a fejleményeket a társadalom egy része katasztrófának veszi.
Ez a csüggedtség volt az, amely egyszer már sötétséget borított Európára, sőt majdnem Amerikára is. A magyar liberális demokrácia a szemünk láttára szenderült jobblétre, de nem Orbán törekvései, hanem amiatt, hogy a többi EU állam gyáva volt. Nem kötelezte az uniós szabályok betartására. Vagy csak közönyösek voltak a többiek. Illetve és/vagy az ellenzék megosztottsága segítette elő.
De hogy lehet másként is, az megmutatkozik Romániában, ahol közbelépett az Alkotmánybíróság és az eredmény ellenőrzését rendelte el.
Ausztriában nem okvetlenül kell drámába torkollnia a jobbratolódásnak. Attól függ – nem úgy, mint a magyaroknál, illetve az USA-ban -, kapnak-e elegendő védelmet az intézmények. Hogy ez a szempont fontosabb-e az új kormányról tárgyaló három párt szemében, mint a legújabb takarékossági csomag. Meg attól, mennyire erős egyes politikusok gerince. Sok olyan emberre van szükség, aki meghúzza a vészféket, nehogy a vége a tekintélyuralom legyen.
De sajnos, nem úgy néz ki.
FT
A volt ukrán külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy ha így mennek tovább a dolgok, országa el fogja veszteni a háborút. Kuleba az újság fő külpolitikai kommentátorának Gideon Rachmannak adott interjút Londonban, ahol előadást tartott. Az újságíró emlékeztet arra, hogy a politikus négy év után, tavaly szeptemberben mondott le, állítólag azért, mert az egyre romló helyzet folytán fokozódnak az ellentétek a legszűkebb vezetésen belül.
Kuleba a szorult helyzetet arra vezeti vissza, hogy nincsenek meg az eszközeik, amelyekkel meg tudnák fordítani az események menetét. Ugyanakkor a rendezéshez nem azt kell tisztázni, mit kíván Kijev tenni és mit hajlandó elfogadni, hanem hogy mit forral Putyin. Márpedig az ő terve változatlanul az, hogy így vagy úgy, de felszámolja az ukrán államot. És miért fogadna el részeredményt, amikor úgy gondolja, hogy teljesen be tudja kebelezni a szomszéd államot.
Az ex-miniszter szerencsésnek nevezi, hogy az utóbbi három évben Biden volt az elnök, habár a gondolkodásmódja alapvetően hidegháborús. Retteg az atomháborútól, amire persze Putyin rá is játszik, ezért Washington csak nyögvenyelősen szállított hatékony támadó fegyvereket. Ugyanakkor az interjúalany szerint az orosz és az ukrán államfő is lehetőséget lát Trumpban. Utóbbi azért, mert úgy véli, hogy ha orosz kollégája magára haragítja az amerikai politikust, akkor abból Ukrajna jól jöhet ki.
De arról nem szabad megfeledkezni, hogy ha Európa nem segít Kijevnek, akkor a kontinens lesz a következő célpont. Nem védi meg a NATO, hiszen ha a leendő amerikai elnök felmondja az 5-ös paragrafust, akkor onnantól kezdve Moszkva úgy érezheti: bármit megtehet.
A balti köztársaságokat pl. 24 órán belül elfoglalhatja. A katonai szövetség azonban csak hónapok után tudná kiűzni az ellenséget, de a három köztársaság nagyjából olyan állapotban lenne, mint Bahmut vagy a Donyec-medence, amelyet porig romboltak a harcokban. A mostani háború addig zajlik, amíg a Kreml azt hiszi, hogy Ukrajnának nincs joga létezni. Aki nem így gondolja, az vagy bolond, vagy Putyin pénzeli.
Wall Street Journal
A vezércikk azt emeli ki, hogy Németországban a polgárok végre esélyhez jussanak, hogy a gazdasági növekedésről mondjanak véleményt a jövő februárban esedékes választáson. Ez pont az a kampány, amire Európának szüksége van. A német bajok abból erednek, hogy két évtizeden át a nulla széndioxid-kibocsátás programját erőltették a kormányok és ez jócskán felnyomta az energiaárakat.
A Scholz-kabinet megpróbálta még inkább felgyorsítani a zöld átmenetet, de ezzel csak még nagyobb károkat okozott a gazdaságnak. Ám a szót most a lakosság kapja meg. Az uniópártok a növekedést írták a zászlójukra, ellenben a baloldal azzal próbálkozik, hogy amennyire csak lehetséges, hanyagolja témaként a gazdaságot.
A kancellár arra játszik, hogy a fegyverszállításokkal garantálta a békét. Helyettese, Habeck a zöldektől viszont még mindig azt hiszi, hogy a környezetvédelmet el tudja adni az embereknek, habár a közvélemény kutatási adatok egészen másról árulkodnak.
A bevándorlás szintén kulcstéma, itt a nagy pártok próbálják lenyomni a szélsőjobbos AfD-t. Ehhez az lenne az egyik legjobb módszer, hogy keményebben szabályoznák a migrációt, egyben forszíroznák a gazdaság fellendítését, mert az ellenfél nem törődik különösebben ezzel a területtel. Nagyon úgy néz ki, hogy pont erre teszi a tétjét a CDU kancellárjelöltje, Merz, a választás esélyese.
Bloomberg
Nagy bajban van Franciaország, mivel az adósság szintje már-már a korábbi görög állapotokat idézi, ám jól jön neki, hogy az ország Európa egyik kulcsállama. Le Pen ugyan belengette, hogy kormányt buktat, de ezt a kockázatot lehet kezelni, ellenben hosszú távon intézményes és politika válság fenyeget. Így vélekedik Lionel Laurent, a hírügynökség szemleírója.
A szélsőjobbos vezér a héten védekezésre kényszerítette Barnier miniszterelnököt, amikor kilátásba helyezte, hogy a kabinet megnézheti magát, ha nem adja fel a jövőre betervezett nadrágszíjmeghúzó intézkedéseket. Hogy bekeményít, arra megvan az oka, hiszen jövő tavasszal ítélet születik ellene az uniós pénzek jogtalan felhasználása miatt indult perben és az tönkreteheti elnöki álmait.
Nemigen lehet látni, hová vezet a jelenlegi holtpont. A hatalom bírja Brüsszel támogatását és az intézmények elvileg képesek átvészelni a káoszt, ha bedől a kabinet. De az már önmagában herkulesi feladat, hogy az államháztartás hiányát levigyék 6 %-ról 5-re. A feladat példátlan, ráadásul éppen teljesen kifullad a növekedés.
2025-ben 350 milliárd eurós tartozás jár le, csak a kamatok 40 milliárdot tesznek ki. Ez éppen annyi, amennyivel a védelmi tárca gazdálkodik. A közvélemény egyre inkább a takarékossági lépések ellen fordul. Nem kizárt, hogy a következő évben választásokat írnak ki, így lavina indulhat be: az intézmények és az elit válsága. Félő, hogy nem sikerül semlegesíteni a populista hullámot.
Viszont reménysugár, hogy az EKB a jelek szerint hajlandó kamatot csökkenteni. Barnier persze kénytelen a kezében lévő rossz lapokkal játszani. Még egyáltalán nem múlt el a piaci vihar eshetősége.
Bloomberg
A kommentár úgy ítéli meg, hogy a libanoni tűzszünetre építve Netanjahu nagyobb egyezséget is tető alá hozhat a térségben. Csak éppen nem valószínű, hogy él a lehetőséggel. A szerző, Marc Champion szerint ugyanis a kormányfő arra fogja kihasználni a nyugalmat, hogy újra felfegyverkezzen és fokozza a nyomást Gázában a Hamászra. Közben pedig az Iránból érkező fenyegetésre összpontosít.
Hatalmas lehetőséget szalasztana el ily módon, és ez hosszú távon katasztrofális lenne országa, hát még a palesztinok, a libanoniak és a térség többi nemzete számára. A Hamász ellenállása megtört, bár terrorakciókra azért még képes. Izrael az idén kétszer mért csapást Iránra, miután Teherán balga módon megpróbált visszavágni, több iráni tábornok meggyilkolását megbosszulandó.
Ha minden igaz, az ország ily módon jóformán elvesztette a teljes légvédelmét, az izraeli gépek megsemmisítették mind a négy orosz S-300-as rakétaelhárító rendszert. Meggyengültek az Iszlám Köztársaság támogatását élvező milíciák is. Ennélfogva Jeruzsálem elérkezettnek láthatja az időt, hogy lerombolja az iráni nukleáris létesítményeket. Ám azokat hegyekbe rejtették, így szükség volna amerikai segítségre. De így is csak néhány évvel vetné vissza a programot, mert a tudást nem lehet lebombázni.
És 5 év múlva az ún. ellenállás tengelye minden eddiginél erősebben térhet vissza. A gázai háború folytatása viszont nyílt hadüzenettel ér fel Iránnal szemben, ám csupán vég nélküli harcokat eredményez. Oda vezetne, hogy a zsidó állam alighanem pária lenne az egész világon.
Ezt a viszályt Trump valóban be tudná fejezni egy nap alatt – nem úgy, mint Ukrajnában. Csak Netanjahut kell jobb belátásra bírnia. De feltehetőleg nem így lesz, elég csak megnézni kiket nevezett ki a régió ügyeinek intézésére. Ám lehet, hogy megváltoztatja véleményét, mert az arab szövetségesei megbékélést akarnak. Ez jó kezdet lenne ahhoz, hogy a politikus úgy vonuljon be a történelembe, mint aki befejezte az örökkön örökké tartó háborúskodást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ez már nem a gyerekekről szólt
Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné >
Putyin a pusztításban és a kiutasításban bízik: mi lesz az ukrajnai menekültekkel?
Putyin azon van, hogy romboljon Ukrajnában és lehetőleg minél több embert üldözzön el – már jó >
Magyarország korszakváltás előtt
Ezzel a címmel közöl kommentárt Lendvai Pál a bécsi Der Standardban Magyar Péterről, akiről azt írja, >
Biden a saját képmutatását leplezte le, amikor kegyelmet adott a saját fiának
Ezt Trump úgy értelmezi majd, hogy szabad kezet kap az igazságszolgáltatás elleni fellépéshez – fejti ki >
Kérdéses, hogy Orbán Viktor megbirkózik-e ezzel a kihívóval
Ezt a kérdést teszi fel Szirtes I. János politológus a svájci Tagesanzeiger-ben megjelent vendégkommentárjában. A 2026-ban esedékes >
Magyar Messiások
A két hamis-Messiás után igaz Messiás. Mutatja a falon az írást: megszámláltatnak napjaid. Jog, ha van, >
Múlt hétvégén Ösküben
Gránitszilárdságú alaptörvényünket kormányzatunk ismét módosítani tervezi, természetesen nem azért, mert jobb dolga momentán nem akad, hanem >
Sötét a helyzet Németországban és tudni kik a felelősek
A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője Eric Gujer szerint a választást a gazdaság dönti el, és a >
Ezek a betöréses „dógok” csak mendemonda – állítja a csantavéri polgármester
“Alacsony a bűnözés… Na, ez nem igaz! Számoljuk már meg, hogy az utóbbi időben hány betörés >
Van esély, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Putyinnal
Az Economist vezércikk lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Putyinnal, azaz olyan egyezséget >
Románia szélsőjobboldali, Moszkva-barát elcsúszása nagy bajt jelent az EU-nak
Az ultra-nacionalista Călin Georgescu győzelme megkongatja a vészharangokat Brüsszelben, hogy Románia átkerülhet a Moszkva-barátok növekvő táborába. >
„Vučić Szerbiát a tragédiába tolja”:
„A nácik Németország totalitárius állammá alakításának útját a Reichstag (képviselőház) felújtásával kezdték 1933-ban, amiért a kommunistákat >