2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Pressman: Nincs ingyen ebéd

Pressman: Nincs ingyen ebéd

A budapesti amerikai nagykövet arra figyelmeztette az Orbán-kormányt, hogy nincs ingyen ebéd, azaz ára van annak, hogy Magyarország ennyire szoros viszonyt ápol Kínával. Pressman úgy fogalmazott az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara tanácskozásán, hogy a kínaiak többnyire feltételeket szabnak a politikai és gazdasági együttműködésben, és kamatot nem ritkán a szuverenitás fizeti. Az éles bírálat rámutatott, hogy a szerződések nem átláthatóak, igen gyakori a korrupció. Ugyancsak nehezményezte, hogy a nacionalista Orbán-kabinet beenged az országba kínai munkásokat, illetve hogy kínai járőrök dolgozhatnak a magyarországi utcákon. Mint mondta, az USA is üzletel Pekinggel, de nyíltan, egyértelmű szabályok alapján és közben figyelembe veszi a szövetségesek biztonsági érdekeit. Úgy fogalmazott, hogy egy fenékkel nem lehet két lovat megülni, azaz az nem megy sokáig, hogy a magyar fél tagja a demokratikus közösségnek, de ezt úgy tekinti, hogy az semmiben sem korlátozza. Vagyis él a jogokkal, ellenben nem mindig tekinti magára nézve kötelezőnek a közös előírásokat. A Reuters jelentése hozzáteszi, hogy Budapest és Washington kapcsolata legutóbb azért romlott meg, mert Orbán Viktor sokáig halogatta a svéd NATO-tagság jóváhagyását. Emellett a jobboldali vezetés fontos kereskedelmi és befektetési partner lett Kína számára, miközben más uniós államok azon vannak, hogy kevésbé függjenek Pekingtől. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

A lett elnök azt közölte a keleti NATO-tagállamok rigai csúcsértekezlete után, amelyen nem vett részt Sulyok László, hogy az érintett tagok Magyarország nélkül hangolják össze Ukrajna-politikájukat, méghozzá az eddiginél szorosabban. Rinkevics szerint a magyar államfő a hét végén mondta le részvételét. Nem volt ott a fórumon a szlovák Caputová sem, de ő megmagyarázta, hogy azért nem, mert mandátuma e hét végén lejár, ugyanakkor a merénylet után lábadozó Fico még nem tud utazni.

Stoltenberg főtitkár, aki ma Budapestre látogat, nem kívánt megjegyzést fűzni hiányzásokhoz. A tudósítás szerint azonban ellentétek azt jelzik: ellentét van a közép-európai államok között Oroszország és Ukrajna megítélésében. Orbán Viktor változatlanul szoros kapcsolatokat tart fenn Putyinnal és nem hajlandó fegyvert küldeni Kijevnek.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai szerint a választás kimenetele pofon Orbánnak, ugyanakkor reményt nyújt Magyarország számára. A politikai ejtőernyős, Magyar Péter bizonyította, hogy veszélyes kihívó. Ő az EP-választás politikai és erkölcsi nyertese, apparátus és sajtóháttér nélkül, az Orbán-rezsim rágalomhadjárata közepette is besöpörte a szavazatok majdnem egyharmadát. Joggal emlegetett utána politikai földrengést.

A nagyképű autokrata ugyan nem került ugyan padlóra, de kapott egy nagy gyomrost. Pedig nemrégiben még azon elmélkedett, hogy el kell foglalni Brüsszelt. Azt viszont majd meglátjuk, hogy a Tisza Párt üstökösszerű felemelkedése valóban Waterloot, a vég kezdetét jelenti-e a kormány számára.

Tekintve a hatalom korlátlan titkosszolgálati, anyagi és adminisztratív eszközeit, valamint hogy a kormányváltás felelősségre vonással járna a „maffiaállam” élén álló korrupt klán számára, a következő két évben minden elképzelhető.

Viszont két következmény már most jól kivehető a Tisza felemelkedése folytán: a megosztott ellenzékből mindössze két törpepárt maradt: a DK és a Mi Hazánk. Magyar Péter ugyanakkor a gátlástalan demagóg Orbán ellen a nemzeti kártyát kívánja kijátszani, egyben pedig olyan konzervatív liberális vonalat vinne, mint a lengyeleknél Tusk. Nehéz egyensúlymutatvány lesz.  

De az segíthet neki, hogy az Európai Néppárt máris leendő tagjának tekinti. Ily módon még több Fidesz-hívőt hódíthat el azzal, hogy győzelme esetén ismét megnyílhatnak az uniós pénzcsapok.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy Orbán szoros kapcsolatot tart fenn Melonival és Le Pennel. Emellett bízik Trump győzelmében. De a magyar polgárok „megbüntették”, bár meg nem buktatták. Eddigi legveszedelmesebb ellenfele, Magyar nagy reménység a sokat szenvedett magyarok számára. Nem több, de nem is kevesebb.

 

Die Welt

 

A német rendőrség fokozott készültséget rendel el a magyar-német, valamint a magyar-skót meccsre is a Labdarúgó EB-n, mert mindkét találkozóról úgy vélje, hogy ott súlyos dolgok történhetnek. Orbán Viktor mind a két találkozót megtekinti, az az elsőn, jövő szerdán ott lesz rajta kívül a díszlelátón Scholz kancellár is.

 

Der Standard

 

Az európai viták éleződésére számít a múlt heti választáson bekövetkezett jobbra tolódás után Daniela Schwarzer. A lapnak nyilatkozva a neves német politológus ezt még akkor is fenntartja, ha a Fidesz és a PiS eredménye jócskán elmaradt a várttól. Vagyis azért hatottak az érvek, illetve bejött az előre mutató politika.

Ezzel együtt bebizonyosodott, hogy a migráció és az éghajlatvédelem továbbra is jelentős támadási felületet kínál a jobboldali populisták számára. Az is nyugtalanító, hogy mennyi fiatal adta voksát a jobboldalra. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ezt a réteget nem tudták megszólítani a mérsékelt pártok. A demagógok sokkal inkább jelen vannak a közösségi médiában és azon keresztül mozgósították a fiatalabb rétegeket.

A kemény jobboldal továbbra is megosztott Oroszország, illetve Ukrajna megsegítése ügyében, ezért egyáltalán nem biztos, hogy képes közös frakciót alkotni. Viszont igazából az a fontos, hogy a nemzeti választások milyen eredményt hoznak az idén, hiszen az EU-ban alapvetően az állam- és kormányfőket tömörítő Tanács az irányadó.

Ugyanakkor a súlyos belpolitikai fejlemények megkötik mind Macron, mind Scholz kezét. Így a két ország erősen rászorul Lengyelországra, hogy Európa előbbre tudjon lépni. 

 

Guardian

 

Európát globális veszélyek szorongatják, ám nagy kérdés, hogy ezekkel miként birkózik meg a destabilizált EU – mutat ár Nathalie Tocci, az Olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője. Putyintól Kínáig, drámai változásokkal szembesül a földrész, és a jobbratolódás folytán nem képes úgy megvédeni a népeit, mint idáig.

Le Pen az egész országban átfogó győzelmet aratott, a németeknél a kelet-nyugati szakadék rajzolódott ki az eredmény alapján. De a szélsőjobb az élen végzett az olaszoknál és az osztrákoknál is. Ellenben elmaradt a jósolt szinttől a lengyeleknél, hollandoknál, spanyoloknál, svédeknél, finneknél, dánoknál, cseheknél, sőt még Magyarországon is.

Meloni 29 %-ot ér el, de hol van az Salvini 5 évvel ezelőtti 34 %-ához képest? Azaz mondhatni, hogy elmaradt a földrészen a szélsőséges hullám, ez az irányzat 20-ról mindössze 23 %-ra növelte részarányát Strasbourgban.

Von der Leyen az újjáválasztáshoz fordulhat a három nagy frakció felül a zöldekhez, illetve az olasz kormányfő vezette Konzervatívokhoz és Reformerekhez. Az előbbieknél több sikerrel járhat, mint legutóbb.

Viszont a kontinens előtt álló feladatok drámaiak, de a választás eredménye láttán a megkönnyebbült sóhaj maximum keserédes lehet. Merthogy nem romlott tragikusan a helyzet, ám ez csupán csekély vigasz, mivel Európa óriási nehézségekkel néz szembe.

 

Project Syndicate

 

A jó nevű lengyel politikai elemző, Slawomir Sierakowski úgy ítéli meg, hogy az európai választásnak két igazi nyertese van: Tusk, illetve Le Pen. Elmaradt a jósolt illiberális forradalom, bár egy-két szélsőséges erő előretört. De a kormányrúdnál maradnak közép liberális pártjai.

A lengyel tapasztalatok azt mutatják, hogy foggal-körömmel harcolni kell a populista szélsőség ellen. Ez kifizetődött az urnáknál, bár látszik, hogy a PiS-nek milyen jelentős a bázisa. A döntő azonban az volt, hogy a kormányfő érzékeltetni tudta: a tét az EU jövője. És ez most már kihat a földrészre, mert Varsó befolyása lényegesen megnő Brüsszelben. Gyakorlatilag a Polgári Koalíció adja a Néppártnak a legtöbb képviselőt.

A fő gond ugyanakkor Franciaország, ahonnan az egész kontinensre átterjedhet a zűrzavar. Macron három évre béna kacsa lehet, és ez csak tovább javítja Le Pen elnöki kilátásait. Semmi garancia nincs továbbá arra, hogy a polgárok zárják soraikat a parlamenti választás 2. fordulójában a szélsőjobbal szemben. Viszont ha az mégsem nyer, akkor Macron újból kisebbségi kormányt hívhat életre.  

Mindent egybevéve, Európában úgy áll, hogy egyelőre ünnepel a szélsőjobb, bár nem lett semmi az illiberális pálfordulásból. Tusk pedig bebizonyította, hogy vissza lehet verni a jobboldali populistákat.

 

Die Welt

 

Az egyik vezető német politológus attól tart, hogy Európa csak akkor tér magához, amikor Ukrajnában a vereség már az ajtón kopogtat. Christian Mölling, a Német Külpolitikai Társaság kutató intézetének igazgatóhelyettese úgy véli, hogy Ukrajna a legtöbb helyen semmilyen irányban nem befolyásolta érdemben a választást, de a rövidebbet húzhatja, ha Le Pen nyeri az idő előtti parlamenti választást. Elhúzódhatnak ugyanis a segélyek.

Mondhatni, hogy az emberek általában a nemzeti politikáról nyilvánítottak véleményt, bár a németeknél több párt is a béke jelszavával lépett fel, akárcsak Orbán, de hogy mennyire eredményesen azt most még nem tudni. Viszont az immár kétséges, hogy Macron be tudja-e váltani az ígéretét és több hadfelszerelést ad Kijevnek. De ennél súlyosabb, hogy meggyengül részéről a politikai támogatás.

Pedig fontos volna, hogy az ukránoknak legyen mivel harcolniuk, illetve hogy Putyin lássa: a szövetségesek kitartanak Zelenszkijék mellett. Ám az orosz elnök nyugodtan alhat, hiszen nyugaton nyíltan megy a vita a támogatás anyagi gondjairól és az egyéb akadályokról.

Ily módon még több lesz a halott és a megtámadott ország további területeket veszít. Szélesebb körű felhatalmazást kell adni a számára, hogy oroszországi célpontokat lőhessen.

 

Wall Street Journal

 

Az európai vezetők védelmi pozíciót vesznek fel, mert attól tartanak, hogy katasztrofális következményeket von maga után, ha Trump nyer novemberben, a nagyobb baj azonban saját házuk táján fenyegeti őket, hiszen a választások megmutatták, hogy erősödik a populista jobboldal.

Ezt fejti ki Gerard Baker, az újság szemleírója, kiemelve, hogy a nagy veszélyt ily módon saját népük jelenti a földrész politikai elitje számára.  Bebizonyosodott, hogy egyre többeknek elegük van a kétpárti, progresszív-haladó-világi-globalista felállásból. Nyomulnak az olyan pártok, amelyek ellenzik a tömeges bevándorlást, a túlzó klímavédő intézkedéseket, és nem akarják, hogy a civilizációjuk multikulti péppé olvadjon.  

A sajtó az Atlanti-óceán mindkét felén megjósolható módon riadót fúj a fejlemény láttán. Úgy értékeli, hogy a „szélsőjobb” nyert, ami burkoltan a nácikat és a fasisztákat jelenti. Ezeknek a pártoknak egy része bizonyosan gusztustalanul szélsőséges, de a többség egyszerűen szeretné korlátozni a migrációt,a zéró kibocsátással együtt járó rombolást és orvosolná a súlyos szerkezeti gondokat a gazdaságban.

 

Wall Street Journal

 

A szerkesztőségnek az a véleménye, hogy megbuktak a német zöldek, mert az európai polgároknak elegük van nulla szennyező anyag kibocsátás hátulütőiből. A választásnak ők lettek a legnagyobb vesztesei. Támogatottságuk jóformán összeomlott a 30 évesnél fiatalabbak körében.

Ebbe belejátszik, hogy a németek belefáradtak a koalíciós kormányba. Fontosabb tényező viszont, hogy a klímaváltozás már korántsem áll annyira az érdeklődés előterében, mint 5 éve, most a biztonságpolitika és a bevándorlás a fő téma a közvélemény szemében.

A kulcsiparágak, mint az autógyártás és a vegyipar küszködnek az iszonyatos energiaárakkal valamint a széndioxid kibocsátás korlátaival. De sokan rokonszenveznek a gazdákkal is, akik a zöld politika jegyében elrendelt adóemelések ellen tiltakoznak.

A választás megmutatta, hogy azok a pártok emelkedtek fel, amelyek nem hajlandók feláldozni a gazdasági biztonságot klímapolitika vélt jövőjéért. Így ajánlatos, hogy az EU vegyen vissza a saját programjából, de nem árt, ha az amerikai demokraták is odafigyelnek a történtekre.

 

FT

 

Vezércikk úgy látja, hogy Franciaországban 2027 helyett előre jött a leszámolás a szélsőjobbal és a parlamenti választás formájában már néhány hét múlva megtörténik. Csakhogy ez igen kockázatos húzás Macron részéről, mert súlyos következményekkel járhat a francia demokráciára, valamint Európa jövőjére nézve.

Az elnök a jelek szerint fel akarja rázni a szavazópolgárokat, meg kívánja mutatni nekik, mit jelent az a gyakorlatban, ha egy ilyen erő kerül hatalomra. Ideértve, hogy egy ilyen kormány esetén az ország viszályba keveredne az EU-val.

Csakhogy túl sokaknál betelt a pohár, elegük van a többi pártból és Macronból. Ő viszont azon van, hogy szerződést kössön a többi párttal Le Pen kirekesztésére, ám ehhez nem hagyott elég időt nekik. A többiek ellenben érthető módon nincsenek jó véleménnyel erről az „utánam az özönvíz”-felfogásról.

Macron lépésének ugyanakkor van egy elővágás jellege: azt reméli, hogy ha az emberek látják, mit jelent a Nemzeti Tömörülés uralma kicsiben, akkor utána nem kérnek abból nagyobb adagban. Azaz elzárja az utat Le Pen elnöksége felé. De mi van akkor, ha az NT jól teljesít kormányon, ahogy azt Meloni csinálja? Azon felül a populista Trump aztán csak igazán kaotikusan működött, az amerikaiak mégis ismétlést kérnek belőle.

Európában háború dúl, a földrész versenyképessége hanyatlik, sürgősen fel kellene gyorsítani a zöld átmenetet, ennélfogva az EU-nak nagy-nagy szüksége van a maximálisan elkötelezett Franciaországra. Ám ha az elnök kísérlete kudarcot vall, pont az ellenkezője sülhet ki belőle: a franciák teljesen befelé fordulhatnak.

 

Washington Post

 

Nem lesz gyerekjáték Macron számára megállítani az etnocentrikus hullámot, miután megalázó vereséget szenvedett a választáson, de még kijuthat neki a megpróbáltatásokból – írja Párizsból az amerikai lap európai szemleírója, Lee Hockstader. A migráció segítette hozzá a szeizmikus győzelemhez Le Penéket.

A Nemzetgyűlés feloszlatása után azonban bejöhet a rémületes forgatókönyv: a Nemzeti Tömörülés szerzi meg a kormányalakítás jogát, és az elnök csak korlátozottan tudja gyakorolni hatalmát a kabinet fölött.

Az európai kemény jobb mára új nyelvre tért át, de az alapvető üzenet változatlan: főleg a muzulmán migránsok kedvezőtlenül befolyásolják a nemzeti identitást. A választások ugyanakkor nemigen tudják ellensúlyozni a franciaországihoz hasonló rendszerhibákat.  Hogy az államfő most hazardírozik, az taktikai szinten hajthat hasznot, de nem valószínű, hogy útját állja a három évtized óta mind inkább kibontakozó etnikai nacionalizmusnak.

 

Der Standard

 

Aggasztónak tartja a kommentár, hogy Bulgária kaput jelent a Kreml számára Európa felé, mivel olyan erők győztek a választáson, amelyek nem a közös értékeket képviselik. Az egyik a volt testőr és miniszterelnök klienspártja, a Gerb, a másik pedig az amerikai szankciós listán szereplő oligarcha, Pejevszki tömörülése, amely arról hírhedt, hogy szavazatokat szokott vásárolni.

Maga a pártelnök jobbnak látta, ha Dubaiba teszi át a székhelyét. Egy olyan országról van szó, amelyben nem csupán a sajtószabadság van veszélyben, hanem nincs független igazságszolgáltatás, nem létezik a hatalmi ágak szétválasztása. Azaz a bolgárok esetében nem igaz, amit az EU hirdet, hogy ti. a szervezet egységesen a biztonság és a jog övezetét alkotja.

Egy sor uniós nagykövet a múlt hónapban mégis igen szívélyes megbeszélést folytatott Pejevszkivel. Von der Leyen pedig ellátogatott Szófiába, alighanem azért, mert kellenek neki a szavazatok az újraválasztáshoz. És hát Boriszov hasznot, mert benn van a Néppártban.

De a hatalomnál fontosabbnak kellene lennie Európa biztonságának. És Boriszov volt az, aki lehetővé tette a Török Áramlat gázvezeték megépítését az országon keresztül. Bármit is mond, ha a részvételével alakul kormány, az minden lesz, csak nem védőbástya az oroszokkal szemben.

 

 Washington Post

 

Csak csigavér, mert ha nyer, Trump visszamegy az időben és megold minden külpolitikai problémát – ironizál Max Boot, az egyik legjobb amerikai biztonságpolitikai szakértő. A gúnyt az váltotta ki nála, hogy a volt elnök visszatérően azt állítja: egy sor nemzetközi válság nem állt volna elő, ha még mindig ő a Fehér Ház lakója. Tényleg?

Nem igaz ez Irán megfékezése, sem az ukrán háború ügyében. Az efféle kijelentések nem többek vágyálomnál. Arról nem beszélve, hogy a politikus átírja a történelmet, és úgy tünteti fel, mintha a diplomáciában világra szóló győzelmeket aratott volna. Valójában azonban csupán kevés sikert ért el, lásd az közel-keleti Ábrahám Szerződéseket és az Iszlám Állam legyőzését.

Viszont nem tudott megálljt parancsolni Teherán, valamint Észak-Korea nukleáris programjának. Nem volt képes továbbá ellensúlyozni az orosz és kínai fenyegetést sem. Sokkal jobb volt viszont Trump, amikor szerződéseket kellett felrúgni. Nála a stílus többet számít a tartalomnál.

Biden ellenben büszke lehet, mert a NATO lényegesen megerősödött és Washington meg tudta szervezni Ukrajna nemzetközi támogatását. Csak éppen nem tudja úgy eladni ezeket az eredményeket, mint Trump a nem létező sikereket.

2024. június 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak

Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >

Tovább

Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség

Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >

Tovább

Fogaggyisten

Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >

Tovább

Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának

Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >

Tovább

A világháló összeomlásának tanulsága

Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >

Tovább

Magyar Péter – hoz vagy visz?

Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >

Tovább

Trump attól félt, hogy az ördög elviszi?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kiadója úgy véli: Trump nem fél attól, hogy elviszi az ördög a >

Tovább

Mirre gondol?

Nem szoktam nagy sikert aratni azzal a gondolattal, hogy a kormányváltás itt nem elég, a rendszert >

Tovább

A futball nyelve a spanyol

Kérdés, a világfutballnak lesz-e koncepciója elkerülni a hasonlóan bágyasztó tornákat. Mert ma még megvan a csaknem >

Tovább

Putyin rájött, mennyire sebezhető

A brit védelmi tárca szerint az orosz hadsereg az utóbbi két hónapban 70 ezer embert veszített, >

Tovább

Az alaptalan elvárások elnöke

Von der Leyennél jelenleg nem lenne jobb elnöke a Bizottságnak, ám a sima megválasztása illusztrálja, milyen >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump imádná, ha von der Leyen elbukna. Ezért meg kell tartani a tisztségében

Ezt fejti ki Paul Taylor, az Európai Politikai Központ nevű elemző intézet vendégkutatója a Guardianben. Úgy véli, >

Tovább