Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Módosítják az EU kudarcot vallott menedékjogi rendszerét
Magyarország és Lengyelország ugyan ellenezte, Bulgária, Málta, Litvánia és Szlovákia pedig tartózkodott, ám a kétharmados minősített többség így is megszavazta, hogy módosítsák az EU kudarcot vallott menedékjogi rendszerét. Az illetékes miniszterek luxemburgi tanácskozásán elfogadott előzetes egyezség kötelező segítséget irányoz elő a peremállamok, főként a görögök és az olaszok javára, vagyis át kell venni tőlük a menedékkérők jelentős részét. Ha erre valamelyik kormány nem hajlandó, akkor fejenként 20 ezer eurót kell fizetnie a Brüsszel által vezetett alapnak. (A magyar és a lengyel fél azzal igyekezett igyekezett elodázni a megállapodást, hogy a kérdést utalják a hó végén esedékes csúcskonferencia elé – a szerk. megj.) Ezzel a jelek szerint hosszú-hosszú vita oldódik meg, hiszen a jövőben igazságosabban osztják el a migránsokat. A belügyi biztos igen jelentősnek minősítette az áttörést. Így most az Európai Parlament törvénybe iktathatja az új szabályozást, várhatóan még a jövő kora nyári EP-választás előtt. Annak része az is, hogy határon gyorsított eljárás keretében kell megvizsgálni, mennyire megalapozott a befogadási kérelem, főleg, ha valaki biztonságosnak tekintett országokon át érkezett. Ez ugyanis megkönnyíti, hogy a menedékre nem jogosultakat visszafordítsák. A brit karitatív szervezet, az Oxfam azonban úgy véli, hogy nem sikerült orvosolni a menedékrendszer krónikus hiányosságait, és csak az látszik, hogy az Unió igyekszik elbarikádozni magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
A kommentár szintén úgy értékeli, hogy az EU elfuserálta a menedékjog reformját, semmit sem enyhít az eddigi rend alapvető hiányosságain. De a magyar és a lengyel kormánynak még ez is túl sok volt. A luxemburgi konferencián Rétvári Bence azzal érvelt a végén nagy nehezen azért mégiscsak jóváhagyott szöveg ellen, hogy nincs arányban a szolidaritás és a felelősség. A kötelező elosztás pedig nem elfogadható. Az egész rendszer felhívás keringőre az illegális migráció számára.
Lengyel kollégája arra hivatkozott, hogy megbüntetik azt, aki nem vesz át menekülteket, ám ezt nehéz lesz megmagyarázni a lengyel polgároknak. Vagyis a szervezet visszalép oda, ahol 2015 után, a kötelező kvótákkal tartott.
Mindenesetre a déli államok ezentúl kötelesek lesznek megbízhatóan regisztrálni az érkezőket, és nem inthetnek nekik egyszerűen továbbot észak felé. Ugyanakkor segítséget kapnak, ha erősödik a beáramlás. Ha súlyosra fordul a helyzet, kötelező lesz a menedékérők átvétele. Egyben egységesítik az elbírálási feltételeket.
A gond azonban az, hogy ily módon nem lesz kevesebb dráma a Földközi-tengeren és a befogadott menekültek sem követnek el kevesebb erőszakos cselekményt. Merthogy sokan úgy is nekivágnak a kockázatos útnak, hogy tudván tudják: semmi esélyük. Másrészt változatlanul nem világos, mi lesz azokkal, akikről a határon elvégzendő gyors eljárás kideríti: nem léphetnek be az EU területére. A kitoloncolásuk jelenleg is főként amiatt hiúsul meg, hogy a származási ország nem hajlandó visszavenni őket.
Neue Zürcher Zeitung
A svájci lapnak adott interjúban Novák Katalin megismételte azt a hivatalos véleményt, hogy a szankciók többet ártottak Magyarországnak, mint Oroszországnak, de egyébként a háború megítélésében jobban igazodott a nyugati állásponthoz, mint ahogy a kormány szokott. A beszélgetést ahhoz időzítették, hogy tegnap koraeste beszédet mondott a magyar gazdaságról az Interlakeni Fórumon.
Ő is felemlegette, hogy Kijev korlátozni készül a kisebbségi jogokat, ami szerint nem csupán kétoldalú probléma. Ám mint mondta, hiába tette szóvá nemrégiben az ukrán kormányfőnek. Viszont azt hangsúlyozta, hogy kezdettől fogva elítélte az agressziót, és hogy Magyarország támogatja a megtámadott ország területi épségét. Továbbá nem szabad megengedni, hogy az orosz fél elérje katonai céljait.
Fél ugyanakkor attól, hogy az ukránoknak adott katonai segítség csupán felszítja a viszályt. Más kérdés, amikor a civil lakosság védelméről van szó. Szerinte azonban a világ már érti a magyar álláspontot. A büntető intézkedésekről úgy vélekedett, hogy egyensúlyt kell teremteni a józan ész és az érzelmek között. Nem lehet egyre újabb és újabb lépéseket bevezetni, anélkül, hogy megnéznénk, mire vezettek az eddigi retorziók.
Mert ugyan van hatásuk, de csak korlátozottan és Magyarország esetében pl. visszaütöttek. Viszont nem gondolja, hogy a magyar gazdaság le tudna válni az orosz energiáról, nem veszélyeztetheti a gazdaság életképességét. Paks esetében pedig nem könnyű új szállítót találni.
Rámutatott, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja, ez határozza meg jövőbeni viszonyát Moszkvához. Úgy értékelte, hogy bizonyos nyugati szereplők erősen beavatkoznak a magyar belügyekbe, igyekeznek a keresztény-konzervatív irány módosítását elérni. A kormányt azonban demokratikusan választották meg.
A bírálatok sokszor megalapozatlanok, de itt lehet, hogy a magyar vezetés időként nem kellőképpen magyarázza meg, hogy mit miért csinál. A jogállami eljárásról azonban úgy látja, hogy azt nem tisztességes módon alkalmazták. Brüsszel folyton új igényekkel áll elő, így nem lehet előrelépni, azon kívül sérti a magyar szuverenitást. Így viszont félő, hogy gyengül az EU támogatottsága. Egyenlő felekként kell együttműködni, még akkor is, ha az európai intézmények néha rossz irányba mennek.
Yahoo
Az orosz Ortodox Egyház azt közölte, hogy közbenjárására az orosz hadvezetés átadott Magyarországnak legalább 11 kárpátaljai hadifoglyot. A közvetítést a magyar kormány kérte és arra áldását adta az egyházfő, Kirill pátriárka (akit az EU éppen a magyar vezetés követelésére nem tett fel a tilalmi listára – a szerk. megj.). Úgy tudni, hogy a megállapodásban közreműködött a Szuverén Máltai Lovagrend is. Viszont Kijevet kihagyták az egészből.
Ukrán források szerint az orosz Ortodox Egyház azt reméli, hogy a lépés révén visszanyeri legitimitását, miután a Nyugat több szankciót is hozott ellene. A szóban forgó magyar kisebbségieket a moszkvai közlemény a kijevi rezsim áldozatainak nevezte. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy az egyház az orosz hatalmi rendszer egyik fő támasza. Maga Kirill a KGB ügynöke volt a 70-es években.
FT
Brookings Intézet nevű washingtoni agytröszt európai és amerikai ügyeinek felelőse azzal tért haza az ukrán fővárosban tartott biztonsági konferenciáról, hogy Kijevből látszik Európa összes erőssége és gyengesége. Constanze Stelzenmüller aki megért egy nagy orosz éjszakai dróntámadást, továbbá kénytelen volt igazodni az éjféltől érvényes kijárási tilalomhoz, a bajok közé sorolta, hogy a földrész jó részén ismét markánsan jelen van a jobboldali populizmus. Elég hozzá az olasz, a francia, a lengyel és a német példát említeni, miközben a kormányok piti vitákra pazarolják az energiáikat, lásd a német koalíció és a hőpumpa ügyét.
Viszont a háború példátlan módon átformálja a kontinenst. Macron például immár partnernek tekinti a keleti országokat. De ezt támasztja alá, hogy Moldovában a minap 48 ország első számú vezetőjének részvételével tanácskoztak a kollektív biztonságról. Vagyis a változás érződik, aminek Ukrajna áll az élvonalában, de rajta múlik az egész földrész jövője.
Az ukrajnai út tanulsága továbbá, hogy egy ukrán diplomata szerint elvesztette befolyását az ország oligarcha kasztja, pedig az évtizedeken át fojtófogásban tartotta Ukrajnát. Ez a viszály járulékos következménye, ami jó hír az egyre magabiztosabb civil társadalomnak. Egyelőre azonban változatlanul érvényben van a szükségállapot és az emberek a harc és a túlélés létkérdéseivel vannak elfoglalva.
Politico
Az Európai Emberi Jogi Bíróság visszautasította azt a keresetet, amelyet egy csoport lengyel asszony nyújtott be, tiltakozásul az abortuszjog kemény megszigorítása ellen. Az indoklás szerint a kezdeményezők nem támasztották alá megfelelő bizonyítékokkal a beadványt, amikor azzal érveltek, hogy a módosított jogszabály az emberi jogaikat sérti, mivel akkor is ki kell(ene) hordaniuk a terhességet, ha a magzat bizonyíthatóan valamilyen károsodással jönne a világra.
A testület szerint nem foglalkozhat olyan kérdéssel, amely a jogok feltételezett, jövőbeli megszegésén alapul. Azon kívül a beadvány aláírói nem bizonyították, hogy őket személyesen mennyire érinti a szabályozás.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >