Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugat része
Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője. Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát. Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam. Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez.
The Times
A volt brit külügyminiszter Ukrajna szempontjából igen előnyösnek tartja, hogy a puccstól rettegő Putyin folyamatosan cserélgeti a különféle posztokon a tábornokokat, így mindig változik az aktuális elképzelés a hadsereg élén. Ez viszont lehetőséget nyújt, hogy Kijev sokktaktikával segítse elő az elnök bukását.
William Hague hangsúlyozza, hogy ehhez a Nyugatnak át kell adnia a szükséges hadfelszereléseket. A meglepetésszerű támadást elősegíti, hogy az orosz tábornokok feneke alatt nem tud megmelegedni a szék. Idézi a Haditanulmányok Intézetének legfrissebb elemzését, miszerint a legfelső parancsnokoknak folyton udvarolniuk kell az elnök kegyeiért, miközben egymással rivalizálnak. Ez viszont aligha tesz jót egy olyan fegyveres erőnek, amelyik éppen egy igen költséges háborúba bonyolódott.
Az oroszok teljesen irracionálisan viselkedtek a télen, Bahmutnál olyan 100 ezer embert vesztettek. Most meg várják az ellenoffenzívát, a jól kiképzett és felfegyverzett ellenség részéről. Putyin esetében úgy áll: túl határozatlan ahhoz, hogy megnyerje a háborút, még ha az lehetséges is volna. Ugyanakkor politikailag túlságosan is elkötelezte magát, ezért nem képes véget vetni a konfliktusnak, még ha személy szerint esetleg szeretné is.
Ez pedig elhúzódó háborút vetít előre, ideértve hogy az elnök nem fog beleegyezni semmiféle észszerű béke megállapodásba. Ugyanakkor az oroszok igencsak sebezhetőek a harcmezőn. Legfelső parancsnokságuk megosztott, nincs tekintélye. A terepen a tiszteknek nincs joguk önállóan reagálni. Moszkva eközben utálja elismerni, hogy bármi is félresikeredett volna.
Az ukrán oldalon viszont brillírozik a katonai vezetés. Ellenben Putyin, az ellenőrzés nagy mestere, akinek uralma azon alapul, hogy tudjon mindenről, kiszolgáltatottá tette magát olyasvalamivel szemben, amire nem számít.
Politico
Az USA egyik korábbi NATO-nagykövete úgy látja, hogy addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugati katonai szövetség, illetve az EU tagja. Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője.
Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát.
Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam.
Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez. Egyelőre azonban nem világos, miként léphet be a NATO-ba. De az nem holnap lesz, viszont mindenképpen el kell jutni odáig.
SzL
Következő cikk: A bikkfanyelv Vučićnak is, Kurtinak kedvez
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >