Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Egyáltalán nem biztos, hogy Trump nem tér vissza jövőre a Fehér Házba
A Financial Times vezércikke veszélyesnek tartja, hogy visszatérhet a hatalomba Trump. Mint ismeretes, egy réges-régi szexuális zaklatás ügyében 5 millió dolláros büntetést szabtak ki rá, de még az sem fogja vissza a lendületét. Viszont az jó, hogy az amerikai jogrendszer képes felelősségre vonni. Ám sajnos, több ilyen fórum a jelek szerint már nincs az USA politikai és intézményi rendszerében. Hogy a sajtó mennyire nem tudja számon kérni rajta a dolgokat, az kiderült egy nappal az ítélet után, a CNN által összehozott stúdióbeszélgetésben. A politikus egyrészt folytatta a kirohanást a vádlói ellen, másrészt hazugságok sorozatával rukkolt ki, beleértve, hogy 3 éve ellopták tőle a választást, és hogy ő bizony megpróbálta meghiúsítani a csőcselék támadását a törvényhozás ellen. Sajnálatos módon a republikánusok sok vezetője, illetve elnökjelöltségének több várományosa nem akarja, vagy nem képes szóvá tenni a viselt dolgait, ami azt jelzi, hogy kézben tartja a pártot. Úgy tűnik, hogy támogatói mind inkább alternatív valóságban élnek és készek átsiklani a leghajmeresztőbb botlásai felett is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Egy tucat uniós ország megelégelte a négy érintett keleti tagállam kétkulacsos politikáját Ukrajna ügyében és aggályát fejezte ki, amiért az EU belement az ukrán gabonaexport korlátozásába. A Bizottságnak küldött levélben a 12 mezőgazdasági miniszter rámutat, hogy a különalku sérti az egységes piac elveit.
Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária a múlt hónapban megtiltotta, hogy ukrán gabonaszállítmányok lépjenek be a területére. Válaszul Brüsszel 100 millió eurós segítséget ajánlott fel a négy ország termelőinek, és beleegyezett, hogy csakis a 3. országokba szánt ömlesztett agrártermékek haladhassanak át ezeken az államokon.
Ám a 12-ek, köztük a németek és a franciák úgy látják, hogy az eljárás komoly aggályokat vet fel és sürgősen lépni kell, annál is inkább, mert az EU az ügyben nem kérte ki a többiek véleményét. Szerintük, ami történt, az sérti a piac elveit és működését, valamint az Ukrajnával szemben vállat uniós kötelezettségeket is.
A francia szakminiszter úgy látja, hogy a négyek kettős mércét alkalmaznak. Egyfelől támogatják a fegyverküldeményeket és a szankciókat, másfelől viszont hátukat mutatják, amikor valamilyen terhet kellene vállalniuk.
A közös kiállás újabb jelzés, hogy az EU többi részének lassan tele a hócipője. Egy európai diplomata szerint egyértelmű jelzést kívántak küldeni Varsónak és cimboráinak, hogy most már jó lenne, hogy a négyek nem lennének ennyire kétszínűek, ha a szolidaritásról van szó. Nem lehet egy fenékkel két lovat megülni, vagy másként: az nem megy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
Euractiv
Az illetékes biztos úgy ítéli még, hogy az új igazságügyi reformtól függetlenül Magyarországnak azért még van egy-két tennivalója, még akkor is, ha a héten elfogadott új szabályozás hatályba lép. Addig viszont a kérdés nem kerülhet a Bizottság elé jóváhagyásra. Reynders szerint Brüsszel előbb látni kívánja, miként ültetnek át a gyakorlatba több fontos rendelkezést. Ideértve, hogyan osztják el az ügyeket a Kúriánál, illetve hogy mennyiben változik meg a Bírói Tanács működésének a finanszírozása.
Szerinte a vitás kérdéseket a jövő hónap végéig vagy július elejére rendezni lehet, az ügyet csak utána tűzhetik napirendre a Bizottságban. A jelentés idézi több magyar civil szervezet, köztük az Amnesty International, valamint a Helsinki Bizottság véleményét, miszerint a jogi változtatások nem felelnek meg az uniós kívánalmaknak. Vannak ugyan benne kedvező elemek, ám nem küszöböli ki a jogállamiság ügyében emelt kifogásokat.
Spiegel
Az unió külpolitikai biztosa az este nem kívánta kommentálni Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Magyarország addig nem hajlandó az új szankciós csomagról tárgyalni, amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a háború támogatóinak listájáról. Borrell arra hivatkozott, hogy még nem hallotta, mit mondott a magyar politikus. Az azonban köztudomású, hogy az Orbán-kormány kétségbe vonja a megtorló lépések értelmét.
A Bizottság olyan korlátozásokat készít elő, amelyek elvileg magyar cégek üzleteit is érinthetik. A fő cél azonban az eddigi tilalmak szigorúbb betartatása. Szijjártó azt bizonygatta Stockholmban, a Külügyminiszteri Tanács ülésének margóján, hogy a magyar pénzintézet semmi törvénytelent nem követett el. Ukrán megítélés szerint azonban egyértelműen támogatja a terrorizmust, miután oroszországi leányvállalata a háború kirobbanása után sem szüntette be tevékenységét.
Bloomberg
Rátett egy lapáttal EU-ellenes retorikájára Orbán Viktor, amikor azt kérdezte Veszprémben, hogy egyáltalán szükség van-e az Unióra. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy Veszprém éppen Európa egyik kulturális fővárosa. A kezdeményezést amúgy azért találták ki, hogy rajta keresztül is előmozdítsák az együttműködést és az egységet.
A kormányfő Brüsszelt hibáztatta a szankciókért, valamint a gazdaság lelassulásáért, noha a jelenség a világ nagy részét érinti. A bírálat felerősödött a részéről, amióta a Bizottság a jogállami normák megsértése, továbbá a korrupció miatt több mint 30 milliárd dolláros támogatást tart vissza. Még az is felvetődött, hogy nem vezeti-e ki az országot a szervezetből, de tagadja a szándékot.
A legutóbbi Euróbarométer-felmérés szerint a magyarok körében 12 %-kal esett az EU támogatottsága, ami rekordnak számít a tagállamok között.
Neue Kronen Zeitung
Hitler világuralmi terveihez hasonlította az európai egység megteremtésének gondolatát Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, hogy a szervezetben egyszerre van jelen az önálló nemzeti lét, illetve a birodalmi gondolkodás. Azaz a szuverenitás és az egyre szorosabb unió. Utóbbi egyébiránt az alapszerződések bevezetőjében is benne foglaltatik, így kötelező minden tagállam számára. Gyurcsány Ferenc úgy reagált: Ez az ember beteg.
A populistának számító politikus egyre-másra szidja a „brüsszeli bürokratákat”, szerinte az Unió olyan, mint az egykori Szovjetunió. 2010 óta többé-kevésbé tekintélyuralmi eszközökkel irányítja Magyarországot, nem kér a kötelezettségekből, pl. a menedékpolitika és a jogállamiság kapcsán. Viszont az ország jelentős európai támogatásokat kap. A pénzek egy részét azonban jelenleg befagyasztották, mert bizonyos értelemben már nem független az igazságszolgáltatás. Emiatt pedig bizonytalan, hogy az alapokat mennyire jogszerűen és korrupciómentesen használják fel.
FAZ
A második világháború kirobbanásának körülményeiről tett kijelentésével kiváltotta Lengyelország felháborodását a magyar vezérkari főnök. Böröndi Gábor Oroszország megbékítését tartja szükségesnek, akárcsak Orbán Viktor, aki csupán félszívvel ítéli el az agressziót, viszont minden lehetséges alkalommal kifogásolja az ukránoknak nyújtott támogatást.
A kormányfő tegnap arról beszélt a rádióban, hogy tűzszünet és béketárgyalás kell, mert különben nem lehet megmenteni sok tíz- vagy százezer életet, amivel a kárpátaljai magyarokra célzott. Továbbá, hogy egy atomhatalom ellen nem lehet háborút nyerni.
Mint emlékezetes, a magyar tábornok azt fejtegette, hogy az elején csupán korlátozott regionális viszály zajlott németek és a lengyelek között, ám csak azért fajult, mert elmaradt a békeközvetítés. A lengyel nagykövet tiltakozott, mondván, hogy a magyar vezetésnek az áldozat és nem a támadó oldalára kellene állnia.
Utalt arra is, hogy azért azokban az időkben Magyarország szolgált jó példával is, hiszen Teleki miniszterelnök nem támogatta Lengyelország lerohanását. Csak azt nem említette meg, hogy a politikus, aki alatt egy sor antiszemita törvényt hoztak, a területi igények teljesítése reményében belevitte az országot a háborúba. Majd öngyilkos lett. De mintha ez kimaradt volna a tananyagból, amikor az új vezérkari főnök az iskolába járt.
Economist
Annyira szorosnak ígérkezik a holnapi török választás, hogy aligha lehet azonnal eredményt hirdetni, ám kérdés, hogy mennyire lesz szabad és tisztességes a lebonyolítás módja. Erdogan 20 éve nem kényszerült ilyen kemény küzdelemre, miután fokozatosan tekintélyuralmat vezetett be és jogsértő módon kiterjesztette befolyását a bíróságokra, a jegybankra és más intézményekre. Az ellenzéket és a sajtót megfélemlítette.
De kihívója legyőzheti, ha nem lesznek visszaélések. Vannak félelmek, hogy az elnök manipulálja a szavazást, illetve ha veszít, megkérdőjelezi az eredményt. Sőt, az is lehet, hogy egyáltalán nem fogadja azt el. Erős emberként nem oszlatta el ezeket az aggodalmakat.
Először is kérdéses, hogy megfelelő módon számolják-e össze a voksokat, bár a hatpárti ellenzéki szövetség minden szavazóhelyiségbe küld megfigyelőket. Továbbá nem lehet tudni, mi lesz azzal a másfél millió emberrel, aki a földrengés miatt kénytelen volt máshová költözni, de nem regisztráltatta magát. Ők a jogosultak 2 %-át jelentik.
Idáig sohasem csalták el nyíltan a választásokat. De ha most megpróbálják, netán puccsot kísérelnek meg, az tömegtiltakozást, erőszakot, gazdasági felfordulást eredményezhet. Mostanra talán a szavazóurna lett az utolsó biztonsági szelep az elégedetlenség kiengedésére. Ha elzárják, felrobbanhat az ország.
Time
Eddigi legkeményebb próbatételére készül a török államfő, akkor is, ha kikap. Így vélekedik Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző alapító igazgatója. Megjegyzi, hogy Erdogan bizonyos fokig függetlenséget harcolt ki magának a Nyugat és Oroszország közti mezsgyén. Udvarol mind a kettőnek, valamint az USÁ-nak, de mind a hármat fel szokta dühíteni szinte az összes fontos kérdésben.
Ám a két oldalt csak korlátozottan tudja egymás ellen kijátszani, mert a biztonsága a NATO-tól függ, ugyanakkor az idegenforgalmi bevételeit nagyban befolyásolja, jönnek-e az orosz turisták. Viszont hogy továbbra is gátolja Svédország belépését, az kellemetlen figurává tette a katonai szövetségen belül.
Ez a fő oka annak, hogy Európában és Amerikában is üdvözölnék, ha Kilicdaroglu lenne a befutó. Gyakorlatias megfontolásokból ő is közeledne Putyinhoz, de igyekezne helyreállítani a bizalmat országa iránt az EU, valamint a NATO részéről.
Ám hiba volna lebecsülni Erdogan elszántságát. A következmény utcai megmozdulás lenne és abból politikai zűrzavar bontakozhat ki. Továbbá azzal is számot kell vetni, hogy az elnök igen tehetséges és hívei kitartanak mellette. Azaz megvan hozzá a képessége, hogy nyerjen.
Der Standard
Az EBRD fő közgazdásza arra hívja fel a figyelmet, hogy Oroszország közvetítő kormányokon keresztül minden bizonnyal hozzájut a szankciós termékek egy részéhez. Erre utalnak a statisztikák, mármint hogy visszaesett az EU orosz kivitele, ám a korábbinál sokkal több európai cikket vásárol Örményország, Kazahsztán és Kirgizisztán. No meg ne feledkezzünk meg Törökországról és Kínáról sem. Főleg olyan árukról van szó, amelyek a tilalom alá esnek.
Beata Javorcik, aki közgazdaságtant tanít Oxfordban, hozzátette, hogy az örmény, kazah és kirgiz cégek sokkal többet szállítanak orosz partnereiknek, mint a háború előtt és itt is fontos, hogy mit. Vagyis nagyon valószínű, hogy az ő segítségükkel játsszák ki az embargót. A számítógépeknél ezek a szállítások már ellensúlyozzák a kiesett mennyiséget.
Ha a szankciót elrendelő országok nyomást gyakorolnak valamelyik tranzitállamra, az illegális forgalom hamar más utat talál magának. Vagyis nem betonszilárd az intézkedés érvényesítésének rendszere. Ezért a Nyugatnak megfelelő mechanizmust kell kidolgoznia, hogy javuljon a koordináció.
FT
A Financial Times vezércikke veszélyesnek tartja, hogy visszatérhet a hatalomba Trump. Mint ismeretes, egy réges-régi szexuális zaklatás ügyében 5 millió dolláros büntetést szabtak ki rá, de még az sem fogja vissza a lendületét. Viszont az jó, hogy az amerikai jogrendszer képes felelősségre vonni. Ám sajnos, több ilyen fórum a jelek szerint már nincs az USA politikai és intézményi rendszerében.
Hogy a sajtó mennyire nem tudja számon kérni rajta a dolgokat, az kiderült egy nappal az ítélet után, a CNN által összehozott stúdióbeszélgetésben. A politikus egyrészt folytatta a kirohanást a vádlói ellen, másrészt hazugságok sorozatával rukkolt ki, beleértve, hogy 3 éve ellopták tőle a választást, és hogy ő bizony megpróbálta meghiúsítani a csőcselék támadását a törvényhozás ellen.
Sajnálatos módon a republikánusok sok vezetője, illetve elnökjelöltségének több várományosa nem akarja, vagy nem képes szóvá tenni a viselt dolgait, ami azt jelzi, hogy kézben tartja a pártot. Úgy tűnik, hogy támogatói mind inkább alternatív valóságban élnek és készek átsiklani a leghajmeresztőbb botlásai felett is.
Ezzel együtt egyáltalán nem biztos, hogy nem tér vissza jövőre a Fehér Házba. Így a világnak fel kell készülnie arra, hogy olyasvalaki áll majd az USA élén, aki bosszúszomjas és rágalmaz, viszont már jobban tudja, miként érheti el céljait. Ezáltal Kijevre is nagyobb nyomás nehezedik, hogy a közelgő hadműveletet sikerre vigye. Mindazok, akik támogatják az Amerika vezette nemzetközi rendet, továbbra is abban bíznak, hogy 2024-ben minden jól alakul. De igencsak tanácsos, hogy a legrosszabbra készüljenek.
Következő cikk: A demokraták ébredjenek fel és kapcsoljanak rá, mert komoly esélye van annak, hogy Trump jövőre újból elnök lesz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >