Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kísértet járja be Európát, a Trumpizmus 2.0 kísértete
Az elemzés arra szólítja fel Európát, hogy készüljön fel arra az esetre, ha jövőre Amerikában Trump, vagy valamelyik hasonszőrű republikánus politikus, mondjuk, a floridai kormányzó lesz az elnök, mert jelenleg teljesen védtelen az eshetőséggel szemben. A kommentár úgy fogalmaz: kísértet járja be Európát, a Trumpizmus 2.0 kísértete. Ez aztán megviseli az idegeket. Pedig mindenki tudja, hogy baj lehet, csak éppen nincs egyetértés abban, hogy mit kell tenni. Olyan, mint amikor egy szarvas éjszaka megbénul a közeledő autó reflektorfényében. Európa is meredt szemekkel nézi, mi zajlik. A legfőbb aggály, hogy mi lesz Ukrajnával, ha Amerika megint a trumpi nagyságot célozza meg. Az optimális az volna, ha az oroszok kikapnának, még mielőtt szavaznak az amerikaiak. Ám ezt Putyin is tudja, ezért várhatóan megpróbálja egészen addig elhúzni a háborút. Közben Biden alatt csak fokozódott az európai függőség az USA-val szemben. Amerika a NATO vezető tényezője, márpedig a szervezet szavatolja az európai biztonságot. Az orosz gázt leginkább amerikai cseppfolyósított földgáz váltja ki. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Orbán Viktort piszkálja a cseh külügyminiszter, miután Magyarország is felkerült Oroszországban az „ellenséges államok” listájára. Lipavskynál a csípősség és talán a káröröm keveredett, amikor azt üzente a magyar kormányfőnek: isten hozott a klubban, drága barátok. Továbbá felajánlotta, hogy átadja a tapasztalatokat, mármint hogy mi lehet ilyenkor tenni, miután Csehországot - és Amerikát - az oroszok már csaknem két éve indexre tették – a maguk módján.
A névsor immár 48 országot tartalmaz, beleértve az EU egészét. A tagok közül idáig csak Magyarország jelentett kivételt. Orbán Viktort több uniós, illetve NATO-szövetséges is bírálja az ukrán háborúban elfoglalt álláspont, valamint a Moszkvához fűződő szorosabb viszony miatt.
Euractiv
A kommentár szerint Orbán Viktor elszigeteli magát, csak éppen nincs semmi értelme. Már az sokatmondó, hogy Magyarországot nem hívták meg a tegnap véget ért háromnapos washingtoni demokrácia csúcsra. Hogy milyen következményekkel jár a Biden-kormányzat döntése, az még nem világos, ám amikor a magyar fél másfél éve hasonló pofont kapott, a válasza az volt, hogy még jobban beásta magát a bunkerjébe. Így viszont egyre nagyobb lesz az árok a magyar vezetés, szomszédjai, valamint feltételezett szövetségesei között.
Az Országgyűlés törvénybe iktatta a finn NATO-csatlakozást, amit 8 hónapos, teljesen értelmetlen halogatás előzött meg. Viszont a svédek belépését még mindig lebegteti, mert ahogy Kovács Zoltán közölte, nem megfelelő Stockholm hozzáállása és svéd politikusok korábban sértő megjegyzéseket tettek az országra. Nem világos, hogy ez mit jelent.
Ám ha jobban utánakaparunk, azt látjuk, hogy svéd miniszterek is felszólítottak annak idején az újjáépítési alap befagyasztására, a korrupciós és jogállami elvek megszegése miatt. A magyar eset nem egyedi, mégis különlegessé teszi, hogy az Orbán-kabinet visszautasítja azt a nemzetközi szervezetet, amelynek tagja és egyik fő haszonélvezője.
A Fidesz abból indulhat ki, hogy az elszigetelődés otthon kifizetődik. Ám középtávon ez semmiképpen sem igaz. Európai diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy a svéd és finn kérdésben tanúsított halogatás tartós károkat okozott a magyarok hírnevének. A kérdés az, meddig hajlandó elviselni az EU és a NATO egy ilyen megbízhatatlan partnert. Egy ponton véget kell érnie az magányos dzsungelharcnak, vagy az ország valóban teljesen egyedül találja magát.
Wall Street Journal
Egy konzervatív elemző azzal vádolja meg az amerikai elnököt, hogy az elfogult volt, amikor eldöntötte, hogy kiket hívjanak meg Washingtonba a tegnap lezárult, háromnapos nemzetközi konferenciára. A fórum feladata elvileg a demokrácia megerősítése volt a világban. Sadanand Dhume, az American Enterprise Institute kutatója szerint azonban a rendezvénynek nem sikerült egyesítenie az államokat a tekintélyelvűség ellen, fontos szövetségeseket idegenített el, ugyanakkor kétes vezetők alá adott lovat.
Vagyis ugyanazt a hibát követte el, mint másfél éve, amikor az első ilyen eseményt szervezte. A cél az lett volna, hogy demokratikus koalíció álljon össze Peking ellen. A liberális demokráciák erősítése bizonyosan Amerika hosszú távú érdeke. Csak éppen ez a mostani értekezlet úgy jött össze, hogy törvénytelennek kívánta nyilvánítani mindazokat, akik annak idején Trumppal rokonszenveztek.
Példa rá, hogy mindkétszer távol tartották Orbán Viktort, a republikánusok egy részének kedvencét. Az igaz, hogy az általa képviselt populizmus valószínűleg ártott a magyar demokráciának. A Freedom House szerint Magyarország csupán részben szabad. A svéd V-Dem Intézet pedig a napokban választási autokráciának minősítette a magyar politikai rendszert.
Ezzel együtt az ország nem kevésbé demokratikus, mint Irak, Angola és a Demokratikus Kongó, amely viszont ott lehetett a tanácskozáson. Orbán kisstílű kizárása csak az egyik kiemelkedő példa a következetlenségre. Washington fontos érdeke, hogy szorosabb viszonyra törekedjen olyan országokkal is, amelyek visszalépnek a demokrácia területén. De hogy a listát véletlen alapon állították össze, az nem olyan elnökre utal, aki keményen fellép a liberális demokráciáért és Amerika nemzetbiztonságáért. Ehelyett inkább csak üresen pózol.
New York Times
A vezércikk azt hangsúlyozza, miután megszületett a vádemelési javaslat Trump ügyében, hogy még egy elnök esetében is lehetővé kell tenni a felelősségre vonást. Merthogy a politikus jóformán sportot űzött abból, hogy semmibe vegye a demokratikus és jogi normákat, megpróbálta befolyásolni az igazságügyi tárcát, valamint a bíróságokat. Úgy viselkedett, mintha rá nem vonatkoztak volna a szabályok. Pedig de, amint azt a legfrissebb hír alátámasztja.
Az ügyészek jól tették, hogy félretették az aggályokat, mármint hogy az eljárásnak milyen politikai következményei lehetnek. Trump teljesen felrúgta az elnökség és a jogállam viszonyát. Igen nagy károkat okozott az ország politikai és jogi intézményeinek, legutóbb azzal fenyegette meg őket, hogy széles körű tiltakozást robbant ki, ha perbe fogják. Ám hiábavaló volt a próbálkozás.
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot szavatolni neki, csak azért, mert elnök volt. Most persze azt állítja, hogy politikai szempontok vezérlik a demokrata ügyészt.
De jó az esély erre, hogy még komolyabb ügyekben is bíróság elé kerül, mert a másik három vizsgálat arra vonatkozik, hogy kifejezetten visszaélt hatalmával. Pl. amikor rá akarta venni a legutóbbi választás után a georgiai hatóságokat: hamisítsák meg az eredményt, amely Bidennek kedvezett.
Vagy amikor a csőcselék felheccelésével és a törvényhozás ostromával igyekezett megakadályozni a hatalom átadását. Végül pedig, hogy miként lehettek a magánbirtokán államtitkot képező iratok. És akkor még ott van egy sor civil kereset is.
Nem kétséges, hogy ezen ügyek miatt csak még nagyobb lesz a politikai megosztottság, ami már amúgy is annyi kárt okozott Amerikának. De az ár még nagyobb lenne, ha nem vinnék végig a jogi eljárást egy olyasvalaki ellen, aki elkövethette a terhére rótt bűncselekményeket.
Bloomberg
A NATO volt főparancsnoka arra figyelmeztet, hogy Oroszország és cinkosai valóságos szellemhajó flottát működtetnek, így játsszák ki az embargót, ám ezek az elaggott tankerek annyira lepusztult állapotban vannak, hogy bármikor környezeti katasztrófát okozhatnak. John Stavridis nyugállományú tengernagy rámutat, hogy ezek a hajók kikapcsolják a jeladójukat, hogy ne lehessen nyomon követni őket, nem kötnek biztosítást a fuvarra, emellett nem esnek át a szokásos, ám igen drága rendszeres műszaki szemlén sem.
Becslések szerint több mint 500 ilyen jármű van forgalomban, és a nyersolaj 10 %-át juttatják célba, főleg Indiába és Kínába, miközben valóságos istenkísértés, amit csinálnak, mert valóságos lélekvesztők. Emellett sokszor a nyílt tengeren fejtik át a rakományukat, ami megint csak hatalmas kockázatot jelent, a tábornok ezt pontosan tudja szakmai előélete folytán.
És jó 20 éve már volt példa a drámára, amikor kettétört egy olcsó (bahamai) zászló alatt közlekedő tartályhajó és 50 ezer tonna fűtőolaj ömlött a vízbe a portugál és a spanyol partoknál. Ezért a világ nem várhatja ölbe tett kézzel, hogy megint bekövetkezzen a baj. Ha másként nem megy, az ENSZ-nek fel kell hatalmaznia a tagállamok partvédelmét, illetve haditengerészetét, hogy vessenek véget ennek a tengeri bűnözésnek.
Economist
Az elemzés arra szólítja fel Európát, hogy készüljön fel arra az esetre, ha jövőre Amerikában Trump, vagy valamelyik hasonszőrű republikánus politikus, mondjuk, a floridai kormányzó lesz az elnök, mert jelenleg teljesen védtelen az eshetőséggel szemben. A kommentár úgy fogalmaz: kísértet járja be Európát, a Trumpizmus 2.0 kísértete. Ez aztán megviseli az idegeket.
Pedig mindenki tudja, hogy baj lehet, csak éppen nincs egyetértés abban, hogy mit kell tenni. Olyan, mint amikor egy szarvas éjszaka megbénul a közeledő autó reflektorfényében. Európa is meredt szemekkel nézi, mi zajlik. A legfőbb aggály, hogy mi lesz Ukrajnával, ha Amerika megint a trumpi nagyságot célozza meg.
Az optimális az volna, ha az oroszok kikapnának, még mielőtt szavaznak az amerikaiak. Ám ezt Putyin is tudja, ezért várhatóan megpróbálja egészen addig elhúzni a háborút. Közben Biden alatt csak fokozódott az európai függőség az USA-val szemben. Amerika a NATO vezető tényezője, márpedig a szervezet szavatolja az európai biztonságot. Az orosz gázt leginkább amerikai cseppfolyósított földgáz váltja ki.
A franciák hiába figyelmeztettek, főként ha a biztonságról van szó. Elsősorban a közép-európaiak csakis az Egyesült Államokban bíznak. Legkevésbé pedig Franciaországban és Németországban. De azért a megosztott földrésznek is vannak diplomáciai ütőkártyái. Mert még egy republikánus elnök is Kínát tekinti a fő veszélyforrásnak, ahhoz pedig Washington szüksége van Európára, hogy elszigetelje Pekinget. Ám az öreg kontinens csupán csökkenteni akarja függőségét az ázsiai nagyhatalomtól, nem szeretné teljesen beszüntetni az együttműködést.
Bárhogy is nézzük, a földrész úgy vág neki a jövő évnek, hogy csak reménykedhet a legjobbakban, de nincs semmi a kezében, hogy bármi mást tegyen.
Euractiv
Meggondolta magát az Európai Néppárt vezetője és már nem látja úgy, hogy a jogállamiság helyzete az Unióra tartozik. Weber két éve, amikor az EPP ebben a kérdésben szembekerült a Fidesszel, azt mondta, hogy a közösségnek alkalmaznia kell a frissen alkalmazott jogállami mechanizmust, erre válaszul távozott a párt az EP konzervatív frakciójából.
Most viszont, amikor a görögökkel vannak hasonló gondok, a bajor politikus azt fejtegette, hogy az Európai Parlamentnek nem kell a kérdéssel foglalkoznia. A vitát a zöldek kezdeményezték, és csatlakozott hozzá 3 másik nagy csoport, miután egy strasbourgi tényfeltáró bizottság súlyos jogsértéseket állapított meg. Így azt, hogy komoly veszély fenyegeti a görögöknél az alapjogokat, a bíróságok függetlenségét, a sajtószabadságot, no meg volt egy kemény lehallgatási botrány is.
Az ügy súlyos fejfájást okoz a Néppártnak, amely hónapok óta igyekszik a szőnyeg alá söpörni az ügyet, miután a hatalmon lévő Új Demokrácia Párt a tagjai közé tartozik.
Project Syndicate
Daron Acemoglu és egy másik török származású vezető közgazdász arra figyelmeztet, hogy a földrengés nyomán újjá kell építeni Törökországot, továbbá helyre kell állítani a demokráciát. Az MIT professzora és Cihat Tokgöz, aki több nemzetközi pénzintézetnél is dolgozott, úgy ítéli meg, hogy a törököknél elkerülhetetlen az alapos politikai és gazdasági átalakulás.
Véget kell vetni a korrupciónak, amely erősen közrejátszott abban, hogy 50 ezer áldozatot követeltek a földmozgások, miután az igen befolyásos építőipari lobbi kijárta, hogy a hatóságok a korábbi természeti csapások ellenére ne követeljék meg a szakmai normák alkalmazását.
A demokratikus intézmények igencsak meggyengültek az autoriter Erdogan két évtizede alatt. Plusz még itt volt a földrengés, egyelőre mégsem utal sok jel arra, hogy a politikus megbukik. A sajtó nagy része úgy tálalja, hogy a hatalmas tragédia „Isten akaratából” történt. Tudni kell persze, hogy a médiát a hatalom ellenőrzi. Újságírókat börtönöznek be és szerkesztőségeket záratnak be, ha ujjat húznak az államfővel.
Az ellenzéki oldal alig-alig képes eljuttatni mondandóját a szavazópolgárokhoz, főleg ha járványos korrupciót, vagy a kormány hozzá nem értését kívánja kipellengérezni. De önmagában az sem elég, ha az ellenzék nyer. Az alkotmányos intézményeket kell újból felépíteni, ám az nem lehetséges, ameddig ennyire erős az építőipari lobbi.
Hogy hol mutatkozik meg, hogy van tömegigény a változásokra? A stadionokban. A két legnépszerűbb csapat legutóbbi meccsén a szurkolók az elnök lemondását követelték. A demokrácia visszaállítása érdekében el kell mozdítani tisztségéből Erdogant, és talán legelőször a sajtónál meg kell kezdeni az alapvető intézmények helyrehozatalát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >