Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Netanjahuban nem lehet bízni
Erre figyelmeztet a New York Times első számú Közel-Kelet-szakértője, aki már több Pulitzer-díjat kapott a térségről megjelent munkáiért. Thomas Friedman örvendetesnek nevezi, hogy az izraeli civil társadalom (átmenetileg) meghátrálásra kényszerítette a miniszterelnököt, aki át akarta venni az igazságszolgáltatás irányítását, illetve a maga kénye-kedve szerint kívánta vezetni az országot. Ám közben Amerika azzal szembesül, hogy most először az izraeli politikus irracionálisan jár el, veszélyt jelent nem csupán saját nemzetére, hanem Washington érdekeire és értékeire nézve is. Ezért Bidennek és a tengerentúli Izrael-barát lobbinak azonnal át kell értékelnie a helyzetet, mert kiderült, hogy a politikus hazudott. Korábban elképzelhetetlen ingoványos terepre viszi az USA-t és a világ zsidóságát. Destabilizálja Jordániát és fenyegeti az arab országokkal kötött egyezségeket. Lehetetlenné teszi a két állami megoldást, a polgárháború szélére sodorja Izraelt. A bíróságok térdre kényszerítésével az olyan tekintélyuralmak példáját követné, mint Magyarország és Törökország. Ezért a Fehér Háznak legelőször is azt kell elérnie, hogy az izraeli katonai parancsnokság hozzájárulása nélkül ne vessen be amerikai fegyvereket Iránnal vagy Hezbollahhal szemben. Netanjahu a fiával együtt azt állítja, hogy a tömegmegmozdulások mögött Amerika van, miközben országa az évtizedek során milliárdokat kapott a tengerentúlról. Látszik, hogy elvesztette minden erkölcsi kötelékét. Egyértelművé kell, hogy az Egyesült Államok az izraeli néppel van, amely kiözönlött az utcára, hogy az izraeli demokrácia 75. évfordulója ne az utolsó legyen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
Magyarország még egy darabig váratja a „szemtelen” svédeket, ám ezzel ellentmondásos célokat követ. Mindenesetre a halogatással jelzéseket küld keletre és nyugatra egyaránt, bár nem világos, hogy pontosan mi a baja Stockholmmal. Azt azonban csak nehezen lehet elhinni, hogy egyes fideszes képviselők lázadoznak, mert úgy érzik, hogy svéd politikusok a magyarokat sértegetik. Orbán ugyanis keményen kézben tartja a pártját.
Nem tudni, miért választotta el egymástól a két jelentkezést, amikor 4 éve a finnek igen jelentős részben közreműködtek a jogállami mechanizmus megszületésében. Ám most mégis néhány svéd miniszterek kijelentéseivel van baj Budapesten. Egyébiránt a magyar fél újabb és újabb indoklással rukkolt ki az eltelt 8 hónap során. Orbán azonban tagadja, hogy a blokáddal a jogállami vitában igyekszik engedményeket kicsikarni. És tényleg nem is hallani ilyen követelésről.
Az egyértelműnek tűnik, hogy Magyarország azért halad Törökország farvizén, mert maximálni próbálja külpolitikai súlyát. Először is szeretné megmutatni a gyakran agresszívnak tartott „régi” Európának, hogy nem bólint csak úgy rá a brüsszeli döntésekre. De a NATO-bővítés már csak azért is bonyolult kérdés magyar szempontból, mert a kormányfő pontosan tisztában van azzal, hogy nem tud meglenni az európai támogatások és a Nyugat katonai védelme nélkül. Ezért fogcsikorgatva végrehajtja a szankciókat.
Ezzel párhuzamosan azonban jócskán megerősödött a magyar energiafüggőség. Ehhez társul még az antiliberális rezsim politikai rokonszenve. Ám az elmaradt brüsszeli pénzek, a háború okozta infláció, valamint a gazdaságpolitika hibái folytán igen súlyos helyzet állt elő, amelyet a politikus rosszul igyekszik kezelni. Mivel Magyarország erősen sebezhető, igencsak veszélyes, ha bármi okból kiéleződik a feszültség. Ez magyarázza a Fidesz hintapolitikáját.
De ez az oka annak is, hogy a nyugati partnerek megbízhatatlannak tekintik a magyar vezetést. Már nemigen vannak szövetségesei a földrészen. Ha el akarja kerülni az elszigetelődést, nem engedheti meg, hogy hosszabb távon keresztbe feküdjön a NATO északi nyitásának. Ám még ha a végén enged is: a manőver nem növelte a bizalmat iránta.
Washington Post
Netanjahu Izraelje rokonlélekre talál Magyarországban és Lengyelországban, nem véletlen, hogy a novemberi választási siker után Orbán Viktor azt üzente neki: Mekkora győzelem, a kemény időkben erős vezetőkre van szükség, isten hozott ismét! A szerző, Ishaan Tharoor szerint a magyar reakció egyáltalán nem meglepő, hiszen egyívású a két jobboldali nacionalista, illiberális demagóg, aki éveken át kiaknázta az etnikai kisebbségek miatt érzett félelmeket, illetve az összeesküvés elméleteket a baloldali ellenfelekkel vívott harcokban.
A magyar kormányfő, az EU fekete báránya, vélhetően tovább vitte országát az illiberális úton, mint izraeli kollégája. A maga javára alakította át az igazságszolgáltatást, megzabolázta a szabad sajtót, a szavazókörzetek határainak átrajzolásával manipulálta a választásokat, szélsőségeseket vett be a hatalomba, hogy még jobban megszilárdítsa uralmát. Netanjahu mindezt vélhetően csodálattal figyelte, szövetségesei a kampány során átvették a Fidesz szóképeit.
Viszont az tény, hogy Budapestet senki sem vádolta apartheiddel, ellenben Izraelt – a palesztinok miatt – igen. Ugyanakkor sokan aggódnak amiatt, hogy Netanjahu Orbán kottájából játszik. Lásd a bírósági reformot. Ellenfelei kifejezetten attól tartanak, hogy lekoppintja az illiberális nacionalista magyar és lengyel modellt.
A hét végén az Izraeli Demokrácia Intézet konferenciáján Halmai Gábor jogász úgy értékelte: Magyarországon nincs szabad és tisztességes választás, független média, önálló civil szféra.
Hogy az izraeli vezető ilyen konzervatív erőkkel szolidáris, az különös, hiszen Izrael történelmileg nem kér az európai ultranacionalisták programjából. Az izraeli kormányszövetség terve meghiúsult, de mindenképpen vissza kell térni a harchoz, amelyet részben az egyre nagyobb tiltakozó hullám váltott ki. A másik oldal ugyanis nem fog meghátrálni.
FT
A vezércikk kiemeli, hogy Izraelben az ország lelkéért folyik a küzdelem. Netanjahunak azonban nem csupán szüneteltetnie kellene a jogi reformokat, hanem hozzá kell kezdenie, hogy visszavonja azokat. Mindenesetre engedett a tömegnyomásnak, miután az életet megbénították az óriási felvonulások és sztrájkok. Elismerte, hogy polgárháború fenyeget. Ám nyilatkozatai elárulták, hogy taktikázik. Csupán időt igyekszik nyerni, mert próbálja lecsillapítani a polgári engedetlenséget.
Az izraeli demokráciát fenyegető veszély mindaddig megmarad, amíg a szélsőjobbnak döntő szava van a koalícióban. A miniszterelnök az ország megalakulása óta eltelt 75 év legnagyobb válságát idézte elő. Ám ahelyett, hogy kezet nyújtott volna a bírálóknak, egy szélsőséges kisebbséget okolt a megmozduláshullámért.
Valójában ő és ultranacionalista szövetségesei veszélyeztetik a nemzetet, miután a hatalom visszaszerzése érdekében beengedte a szélsőjobbot a politika fő áramlatába. Az összefogás legfőbb kovásza, hogy kantárra vegyék az igazságszolgáltatást. A több százezer tüntető attól fél, hogy jogi puccs révén egy szűk elit ragadja magához az ország irányítását. Tisztelet illeti meg őket a kiállásért. Ám a tét sokkal nagyobb: a zsidó állam lelke.
Nem szabad megengedni, hogy Netanjahu és csapata nyerjen. Hogy eláll az elfuserált jogi változtatástól, az csupán a kezdet.
New York Times
Netanjahuban nem lehet bízni, figyelmeztet az újság első számú Közel-Kelet-szakértője, aki már több Pulitzer-díjat kapott a térségről megjelent munkáiért. Thomas Friedman örvendetesnek nevezi, hogy az izraeli civil társadalom (átmenetileg) meghátrálásra kényszerítette a miniszterelnököt, aki át akarta venni az igazságszolgáltatás irányítását, illetve a maga kénye-kedve szerint kívánta vezetni az országot.
Ám közben Amerika azzal szembesül, hogy most először az izraeli politikus irracionálisan jár el, veszélyt jelent nem csupán saját nemzetére, hanem Washington érdekeire és értékeire nézve is. Ezért Bidennek és a tengerentúli Izrael-barát lobbinak azonnal át kell értékelnie a helyzetet, mert kiderült, hogy a politikus hazudott. Korábban elképzelhetetlen ingoványos terepre viszi az USA-t és a világ zsidóságát. Destabilizálja Jordániát és fenyegeti az arab országokkal kötött egyezségeket. Lehetetlenné teszi a két állami megoldást, a polgárháború szélére sodorja Izraelt.
A bíróságok térdre kényszerítésével az olyan tekintélyuralmak példáját követné, mint Magyarország és Törökország. Ezért a Fehér Háznak legelőször is azt kell elérnie, hogy az izraeli katonai parancsnokság hozzájárulása nélkül ne vessen be amerikai fegyvereket Iránnal vagy Hezbollahhal szemben. Netanjahu a fiával együtt azt állítja, hogy a tömegmegmozdulások mögött Amerika van, miközben országa az évtizedek során milliárdokat kapott a tengerentúlról. Látszik, hogy elvesztette minden erkölcsi kötelékét.
Egyértelművé kell, hogy az Egyesült Államok az izraeli néppel van, amely kiözönlött az utcára, hogy az izraeli demokrácia 75. évfordulója ne az utolsó legyen.
Der Standard
A mostani háborúban nem csupán Ukrajna sorsa a tét, hanem a demokrácia és a szabadság, vagyis az egyetemes értékek. Erről beszélt a volt francia szocialista elnök a lapban megjelent interjúban. Francois Hollande hangsúlyozta, hogy valójában két civilizáció csap össze. Az egyik oldalon Kína azt állítja, hogy kommunista, igazából azonban a világ legnagyobb tőkés országa. Oroszországnak pedig csakis a túlfokozott nacionalizmus az ideológiája.
Azért viseltetnek ekkora ellenszenvvel az USA iránt, mivel szemben állnak mindennel, amit a Nyugat képvisel. Putyin azonban hihetetlen mértékben hazudik. a maszlag az egész orosz propaganda része. Az elnök számára nem kétséges, hogy Ukrajna demokrácia és hadserege nem SS-katonákból áll. Azért hangoztatja mégis az ellenkezőjét, hogy ellenállásra sarkallja az oroszokat.
Azon felül a tárgyalások során igyekszik megfélemlíteni a partnereit. Ezért gondosan megtervezi a pillantását, a testtartását, a dühkitöréseit. Ám határozottnak kell lenni vele szemben, mert csak ezt a nyelvet érti.
Azt hiszi, hogy megtarthatja az elrabolt területek egy részét, viszont az ukránok mindent vissza akarnak szerezni. Ezért Hollande szerint előbb a fronton kell tiszta helyzetet teremteni, utána jöhet csak a diplomácia. Ha Kijev kerekedik felül, az jelzés egyben, hogy az autoriter rendszerek még erő alkalmazásával sem boldogulnak.
Ha viszont Moszkva megtarthat akárcsak egy négyzetkilométernyi idegen földet is, akkor más országok azt gondolhatják, hogy ez az út számukra is járható. Várhatólag az idő lesz itt meghatározó tényező. Putyin abban bízik, hogy az európaiak belefáradnak az ukránok megsegítésébe, a közvéleménynek pedig az energiaárak miatt elege lesz a szankcióktól. Továbbá hogy Amerikában jövőre nem Biden győz.
Kína úgy véli, hogy mindenképpen nyerő helyzetben van: ha a Kreml elveszti a háborút, még jobban függ Pekingtől. Ha győz, megerősödik az orosz-kínai tengely. Emellett a kínaiak külön játszmát is folytatnak: igyekeznek minél több országot megnyerni a 3. világból, hogy azok ne csatlakozzanak a demokráciákhoz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >