Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve
A 11.11.11. nevű belga civil csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak ki rövid úton az EU külső határain, azaz naponta több mint 600-at, noha az uniós jog értelmében mindenkinek joga van menedéket és nemzetközi védelmet kérni. Arról nem beszélve, hogy kifejezetten tilos bárkit úgy visszazavarni, hogy nem nyújthat be kérelmet. Ehhez képes a magyar kormány büszkélkedik a gyakorlattal, a jogsértések kétharmada hozzá kötődik. Ezt a hivatalos magyar statisztikák igazolják. És hiába hozott döntést a kérdésben az Európai Bíróság, civilek, kutatók arról számolnak be, hogy a déli határon mindennaposak az ilyen esetek. Azon felül egy szerb orvos elmondta, hogy minden héten vannak olyan visszaküldött emberek, köztük gyerekek, akiknél a magyar hatósági fellépés súlyos sérülésekkel, töréssel jár, nem egyszer a fejen. Amúgy pedig a belgák szakértője úgy véli, hogy a negyedmilliós szám alighanem csupán a jéghegy csúcsa. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A luxemburgi kormányfő ismét azt üzente Orbán Viktornak, hogy a melegség nem választás kérdése, viszont a véleményét ezúttal megtoldotta azzal, hogy nagyon is döntés dolga, ha valaki elutasítja a nemi kisebbségeket. Bettel, aki vállaltan egy férfival él együtt, közölte: az nem úgy van, hogy megnézel egy filmet és utána a saját nemedhez kezdesz vonzódni.
Annak kapcsán nyilatkozott, hogy az uniós kormányok hétfőig kapcsolódhatnak be abba a perbe, amelyet a Bizottság indított Magyarország ellen a homofób törvény miatt az Európai Bíróságon. Szerinte az eljárásnak emlékeztetnie kell a magyar vezetést, hogy az EU célja a béke és a tolerancia, nem pedig a gyűlölet és a megosztás. Ám vannak olyan hatalmak, jegyezte meg, amelyek rászorulnak, hogy időről időre oldalba lökjék őket ez ügyben. Olyan ez, mint az ismétlő oltás járvány esetén.
Úgy értékelte, hogy az egész világon romlik az LMBT-közösség helyzete. Szomorúan állapította meg, hogy egyre több az olyan ember, aki gyűlöli a nemi másságot. A politikus két éve egy uniós csúcson igen nagy megrendülést váltott ki, amikor megint csak a magyar jogszabály kapcsán könnyek közt Orbán szemébe mondta: nem azért meleg, mert az akart lenni. Elutasította a megbélyegzést és közölte: a magyar szabályozás vörös vonalat lép át, mert alapjogot sért (a szerk. megj.).
Yahoo/Bloomberg
A magyar kormány újfent azt állítja, hogy már csupán karnyújtásnyira van a megállapodás az EU-val és így hamarosan megkaphatja azt a csaknem 28 milliárd eurót, amelyet a Bizottság azért tart vissza, mert erős fenntartásai vannak a jogállam és az alapvető jogok magyarországi helyzete miatt. Bóka János, aki Orbán uniós megbízottja és igazságügyi államtitkár, azt közölte, hogy Brüsszel a jövő hét elején árulja el, mi a véleménye a magyar bírósági rendszer tervezett reformjáról. Szerinte már nincsenek politikai akadályok.
Mindenesetre ha átmegy az indítvány, akkor az Országgyűlés már a jövő hónap közepén törvénybe iktathatja, így Bóka szerint a 3 negyedévben megnyílhat az újjáépítési alap. Ám elismerte, hogy az egyeztetés nem halad olyan gyorsan, ahogy szeretnék, mert az EU időről időre új aggályokkal áll elő. Úgyhogy a megjelölt határidő tartásához gyorsabb munkát sürgetett. Az egyezség ugyanakkor nagyot lendítene a politikai bizalmon - hangsúlyozta.
Egy névtelenséget kérő uniós illetékes azt mondta, hogy jól alakulnak az egyeztetések, és napokon belül létrejöhet a megállapodás. Az előzmény az volt, hogy Orbán, a nacionalista bujtogató, aki a nemzetközi szélsőjobb modellje lett, ostorozza az Uniót, mert szerinte az beleüti az orrát a magyar ügyekbe. Ám közben a közösségi milliárdokból finanszírozza az illiberális demokráciát, amely kihajítja a közösségi értékeket. Ezek után mondta azt a Bizottság, hogy csak akkor lehet szó a milliárdokról, ha helyreáll az igazságszolgáltatás önállósága és érvényesülnek az alapjogok a nemi kisebbségek, a tudomány és oktatás, valamint a menedékpolitikai területén.
Euractiv
Egy belga civil szervezet az adatok összesítése alapján arra jutott, hogy Magyarország mindenkit kenterbe ver az illegális kitoloncolások számát tekintve. A 11.11.11. nevű csoport úgy tudja, hogy tavaly több mint 225 ezer határsértő pateroltak ki rövid úton az EU külső határain, azaz naponta több mint 600-at, noha az uniós jog értelmében mindenkinek joga van menedéket és nemzetközi védelmet kérni.
Arról nem beszélve, hogy kifejezetten tilos bárkit úgy visszazavarni, hogy nem nyújthat be kérelmet. Ehhez képes a magyar kormány büszkélkedik a gyakorlattal, a jogsértések kétharmada hozzá kötődik. Ezt a hivatalos magyar statisztikák igazolják. És hiába hozott döntést a kérdésben az Európai Bíróság, civilek, kutatók arról számolnak be, hogy a déli határon mindennaposak az ilyen esetek.
Azon felül egy szerb orvos elmondta, hogy minden héten vannak olyan visszaküldött emberek, köztük gyerekek, akiknél a magyar hatósági fellépés súlyos sérülésekkel, töréssel jár, nem egyszer a fejen. Amúgy pedig a belgák szakértője úgy véli, hogy a negyedmilliós szám alighanem csupán a jéghegy csúcsa.
FT
A lap úgy értékeli, hatalmas változást jelentene Orbán Viktor oroszbarát felfogásában, ha a most folyó tárgyalások eredményeként a francia állami Framatome venné át a Roszatom szerepét a paksi bővítésben. A politikus idáig ellenállt más tagok nyomásának, hogy az orosz atomenergetikára is terjesszék ki a szankciókat. Ha most jobb belátásra tér, az megerősíti, hogy kész pragmatikus együttműködésre kulcsfontosságú stratégiai kérdésekben az uniós, illetve NATO-partnerekkel, függetlenül a Brüsszel-ellenes retorikától és az illiberális rezsim ügyében folyó vitától.
A francia vállalat a Siemens-szel az oldalán alvállalkozó a két blokk építésében. Elvileg az ellenőrző rendszert szállítja, már ha a német kormány megadja hozzá az engedélyt. Mivel a háború elhúzódik, kérdésessé vált, hogy mennyire kivitelezhető az eredeti terv, benne a kulcsszereplő oroszokkal. Így a kormányfő kénytelen alternatív megoldás után nézni. Orbán Balázs, aki névrokona politikai igazgatója elismerte, hogy foglalkoznak a kérdéssel, mert aggódnak. Ám szerinte 180 fokos fordulatot nem tanácsolnak a szakértők, mert az évekkel vetné vissza a programot. Abból pedig nagy gondok adódhatnak 2030-ra.
Más források szerint azonban minél tovább tart a fegyveres viszály, annál valószínűbb, hogy lemondanak az orosz közreműködésről, de az még nem világos, hogy ez mit jelent. Azt, hogy a Roszatom helyébe másik cég lép, vagy netán teljesen új projektbe kezdenek. Magyarországot mindenesetre szorítja az idő, mert a jövőben is fontos szerepet szán a nukleáris energiának. Nagy veszteség lenne az orosz óriásnak, ha kipaterolnák, mert az uniós tagok közül csakis Magyarországon érdekelt ilyen nagyberuházásban.
Washington Post/Bloomberg
A hírügynökség egyik legjobb elemzője szerint Ukrajna túlélése az amerikai republikánusokon múlhat. Andreas Kluth rámutat, hogy a megtámadott ország már nem létezne, ha a Biden-kormányzat nem állt volna be mögé, sőt a Kreml azóta minden bizonnyal már nekirontott volna a következő áldozatának. Ahogy azt a lengyel kormányfő kifejtette a héten a Heidelbergi Egyetemen.
Az amerikai elnök érdeme az is, hogy összetartotta a NATO-t és a tágabb Nyugatot. Az viszont elképzelhetetlen, hogy Trump ugyanezt csinálta volna, ha ő van a Fehér Házban. Legvalószínűbb pártbeli kihívója, a floridai kormányzó, DeSantis pedig azt mondja, hogy itt egy imperialista támadásról van szó az emberség ellen, ám valójában területi vita és az USA-nak nem kellene jobban belebonyolódnia.
A párt azonban megosztott, mert Mike Pence, Nikki Haley, Chris Christie és mások úgy gondolják, hogy még nagyobb segítséget kellene adni Kijevnek. Az amerikai közvélemény nemigen törődik Európával, viszont a demokrácia minden híve megrémül, amikor azt látja, hogy meginog a kérdésben az egyetlen nyugati szuperhatalom.
Mindkét pártnak fel kell fognia, amit Morawiecki ösztönösen ért, hogy ti. nagyrészt Washingtontól függ, lesz-e rend és béke a világban, függetlenül attól, hogy éppen ki az elnök. Ebből pedig az következik, hogy azon múlhat az ukránok fennmaradása független nemzetként, kit indít Bidennel szemben az ellenzék.
FT
A vezércikk veszélyesnek nevezi az orosz és a kínai elnök barátságát, ám úgy ítéli meg, hogy Hszi Csin-pingnek befolyást kellene gyakorolnia orosz kollégájára, miután az támaszkodni próbál Kínára. Csak éppen az eheti moszkvai látogatás során nem sok jelét lehetett látni, hogy a vendég közbenjárt volna a háború befejezése érdekében. Inkább az derült ki, hogy határozottan a Kreml pártját fogja.
A közös közlemény nem sürgeti az orosz csapatok kivonását, nem ismeri el az ukrán határokat és nem szólít fel tűzszünetre. Azt sem ítéli el, hogy itt támadás érte egy független állam területi épségét. Azaz javarészt szétfoszlott minden remény, hogy Peking hiteles békeközvetítő lehet. Ily módon még nagyobb lett az ék Kína és Európa, illetve Amerika között, jóllehet a kínai gazdasági növekedés a másik kettővel folytatott kereskedelemtől függ. Azaz kockázatos Hszi irányvonala.
Putyinnak nem sok esélye van a győzelemre, ez pedig felveti, hogy a kínaiak a vesztes oldalára álltak. Gazdaságilag viszont csak még jobban összefonódik a két ország. Azt még nem tudni, Peking szállít-e fegyvereket, de kettős rendeltetésű eszközöket bizonyosan küld. Ám élnie kellene a lehetőséggel, hogy tegyen a viszály rendezéséért, mert nem lehet érdeke, hogy az oroszok megalázó vereséget szenvedjenek. Arra ugyanis rámehet az elnök hatalma.
Az sem volna jó az ázsiai országnak, ha még jobban belekeveredne a hosszú viszályba. Inkább azt kellene csinálnia, hogy meggyőzi Putyint: nem nyerhet. Ám a jelenlegi ösvény csak tovább gerjeszti a feszültséget a Nyugattal és gyorsítja Peking leválását legnagyobb gazdasági partnereiről.
Washington Post
A kínai és az orosz államfő úgy tesz, mintha demokráciát irányítana, de nem volna jó, ha ők szabnák meg, milyen is legyen egy demokratikus rendszer. Erre figyelmeztet az elemzés, kiemelve, hogy itt két diktátorról van szó, csak az a kérdés, kit akarnak bolonddá tenni, amikor a demokratikus gyökereiket hangoztatják.
Hogy az autokraták meghamisítják a választásokat tömegtámogatásuk igazolására és hatalmuk megerősítésére, abban nincs semmi új. Ám Hszi és Putyin próbálkozásában az a veszélyes, hogy újra meg akarják határozni a demokrácia fogalmát. Miközben saját országukban szétverték a politikai ellenállást, megtagadják a sajtószabadságot, bűntettnek tüntetik fel a civilek ténykedését, ugyanakkor korlátlan időre gondolják saját uralmukat.
Azért kívánják újrakeretezni a demokráciát, mert az nélkülözhetetlen az általuk szorgalmazott új világrendhez. Ami persze képtelenség, miközben védelmezik az ukrajnai inváziót. Mégis akadnak vevők arra, amit hirdetnek, bármennyire is hamis az. Igen vonzó pl. más önkényuraknak, akik nem hajlandóak elismerni, hogy hatalmukat csakis brutális erőszakkal tartják fenn.
Putyin és Hszi azon van, hogy kiüresítse a demokrácia, az emberi jogok és a jogállam fogalmát a nemzetközi rendszerben. A Nyugat naiv volna, ha az hiszi, hogy nem terjed a világban a pekingi nézet. Miközben Hszi, akárcsak orosz társa, odahaza diktátorként kormányoz, a nemzetközi porondon a demokrácia köpönyegét követeli magának. De látszik, hogy tudják: modelljük nem népszerű és nem is becsületes. A nyílt társadalmaknak el kell érniük, hogy ne azok határozzák meg, milyennek kell lennie a demokráciának, akik ellenzik azt.
Következő cikk: A nevetségesség határát súrolja, hogy Nagy-Magyarország a határon túliakkal való összetartozás jelképe
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >