2024. március 28. csütörtök
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Diktátorok egymás között

Diktátorok egymás között

Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül vezetett Hszi megválasztása utáni első útja Moszkvába. Egyben igazolja, hogy egységfrontot alkotnak Washingtonnal szemben. A kínai sajtó egyetlen szóval nem rótta fel Oroszországnak a háborút, az USA-t viszont a válság kiprovokálásával vádolja. A kínai államfő programadó beszéde egyúttal megerősíti a félelmeket, hogy Tajvan lehet a következő Ukrajna. Ugyanakkor a Krímben és Mariupolban tett villámlátogatással Putyin azt támasztja alá, hogy el van szánva a válság folytatására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kína 7,2 %-kal növeli katonai kiadásait, az orosz-kínai kapcsolatokban Peking diktál. Hogy Kína sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, az a kínai diplomácia megnövekedett befolyását jelzi. De hogy felröppentek a hírek, miszerint hasonlóan eredményes lehet a próbálkozás Moszkva és Kijev között is, az inkább csak a valóság elkendőzésére jó. Vagyis az orosz agresszor érdekeit szolgálja. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Der Standard

 

A német kancellár megerősítette, hogy véget kell vetni az egyhangú döntéshozatalnak az EU-ban, mert az nem lehet, hogy egyetlen ország feltartóztassa az összes többit. A jelentés emlékeztet arra, hogy Scholz ezt már tavaly augusztusban az európai kilátásokat körvonalazó prágai beszédében felvetette – a magyar blokádpolitika miatt.

Ezúttal Düsseldorfban hangsúlyozta egy nyilvános rendezvényen, hogy át kell térni a minősített többséggel meghozandó határozatokra, így a külpolitikában, valamint bizonyos pénzügyi és adókérdésekben. Mint mondta, nem szabad gondnak tekinteni, hogy a tagállamok nincsenek mindig azonos véleményen. Meg kell találni azonban a módját, hogy ilyen esetekben is képesek legyenek dönteni.

Berlin szerint ehhez nem kell belekezdeni az alapszerződések hosszadalmas módosításába. Van rá mód az ún. Passarelle-klauzula alapján is, vagyis az állam- és kormányfők elfogadhatják, hogy bizonyos kérdésekben a jövőben nem ragaszkodnak az egyhangúsághoz. A bibi csak ott van, hogy ezt az összes tagállamnak jóvá kell hagynia, tehát Magyarország vagy akár más is megvétózhatja.

 

FAZ

 

A lengyel kormányfő azonnal válaszolt német kancellár legfrissebb állásfoglalására: azt üzente, hogy szó sem lehet egyhangú döntéshozatalról. Morawiecki éppen Németországban, a heidelbergi egyetemen tartott irányadó beszédet és óvott az EU uniformizálásától. Azt állította, hogy a központosított Unió kudarcra van ítélve, a nemzetállamok a földrész alappillérei.

Úgy értékelte, hogy a háború miatt a helyzet ma súlyosabb Európában, mint a rendszerváltáskor volt. Mert aki fel akar számolni más népeket, az fasiszta, megsérti az emberi jogokat és méltóságot. Egyúttal azonban óvott az Európai Egyesült Államok gondolatától. Szerinte nem szabad fellazítani a jelenlegi döntési mechanizmust. Közölte: ellenállásba fog ütközni a kontinentális szuperállam víziója és minél inkább ragaszkodnak bizonyos körök az ötlethez, annál nagyobb lesz a lázadás vele szemben. 

Merthogy a földrészt a sokszínűség, az együttműködés és a verseny teszi naggyá. A l5 évvel ezelőtti pénzügyi válság már megmutatta a nemzetek feletti intézmények káros hatását. Ellentét van a nép hatalma és egy szűk elit törekvései között. A járvány szerinte újfent csak a nemzetállam előnyeit bizonyította. Ugyanez vonatkozik a nemzeti szabadságra, kultúrára, a biztonságra is.

Ismét azt bizonygatta, hogy a lengyel igazságügyi reformra az oligarchia és a korrupció elleni küzdelem miatt van szükség. Utalt továbbá arra, hogy országa fenntartja a háborús kártérítési igényt a német állammal szemben.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Csehország nem ezt érdemelte volna – írja a kommentár az új cseh elnök mai berlini látogatása előtt. Merthogy Németország a háború óta világszerte keresi a barátokat, de valahogy a szomszéd állam nem tűnik fel a radarján. Pedig Prága már megszabadult a Zeman- és Babis-féle populizmustól, ismét elfoglalta helyét a liberális demokráciák sorában.

Csak éppen a német kormány erről nem vesz tudomást, teljesen jogtalanul. Inkább a földkerekség távoli sarkaiban igyekszik szövetségeseket felkutatni a tekintélyuralmak tengelyével szemben. A közvetlen szomszédság azonban elkerüli a látóterét. Pedig az agresszió miatt a térség súlya megnőtt a NATO-n és az EU-n belül is.

A német-lengyel viszonyt azonban tönkreteszi a kölcsönös bizalmatlanság. Amíg Varsóban a PiS van hatalmon, addig aligha lesz érdemi változás. Csehország viszont úgy támogatja Ukrajnát, hogy közben nem viszonyul mély borúlátással a németekhez. Amúgy pedig Németország 10. legnagyobb kereskedelmi partnere. Már csak ezért is többet érdemel baráti érdektelenségnél.

 

Deutsche Welle

 

Szlovákiában a jövő hónapban 36 év után végre megkezdi működését a mohovcei (mohi) atomerőmű legújabb blokkja, így az ország nettó áramexportőr lesz. A csaknem 6 milliárd eurós beruházás azonban jó pár biztonsági gondot is felvet, ám ettől még a lakosság többsége kedvezően vélekedik a nukleáris energiáról.

Különösen Ausztriának vannak aggályai a biztonság miatt. A Globál 2000 környezetvédelmi szervezet leginkább attól tart, hogy mivel a munkálatok 15 évre leálltak, károk érhették a szigetelést, a tömítéseket, a turbinák tengelyeit.  És hát a technika viszonylag régi, nincs védőburok, hogy megóvja a reaktort, ha netán repülőgép zuhan rá, vagy terrorcsapás éri.

Viszont a háború nagy dilemma elé állítja Pozsonyt, mivel a fűtőelemeket az agresszortól kell beszerezni. Szlovákia is keresi az alternatívát, akárcsak a csehek, finnek, magyarok és bolgárok. Prága azonban már megegyezett az amerikai Westinghouse-szal és a francia Framatome-mal, hogy a jövő évtől tőlük veszi a fűtő rudakat.

Voltak technikai bajok az eltelt időszakban Mohiban bőven, ez pedig kemény anyagi következményekkel járt, mert a betervezett áramot igencsak drágán lehetett pótolni a nemzetközi piacról. De a működtető cég vállalta, hogy kilowattóránként maximum 61 centért táplálja be a villamosságot a rendszerbe.

 

FT

 

A lap külpolitikai elemzője azt várja, hogy Hszi moszkvai útja megerősíti a kétoldalú kapcsolatokat, de ezt igyekeznek azzal leplezni, hogy a békéről szónokolnak. Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy mindkét ország szerint hanyatlik a Nyugat, és hogy ezt fel kell gyorsítani. A vendég ugyanakkor sütkérezik abban, hogy sikerült közeledést elérnie Irán és Szaúd-Arábia között. Még az is elképzelhető, hogy bedobja az azonnali ukrajnai fegyvernyugvás ötletét.

Nem kétséges, hogy Zelenszkij felveszi a telefont, amikor a kínai vezető felhívja, mert Hszi Csin-ping képes igencsak hatni Putyinra. Ám ettől még Kijev és szövetségesei továbbra is borúlátóan ítélik meg a pekingi béketervet. Úgy áll, hogy a kínai államfő minden bizonnyal nem hajlandó, de nem is képes elősegítenie a viszály befejezését. A két fél ugyanis egyelőre nem kapható a megállapodásra, azon felül Kína nem semleges.

De Hszinek érdeke, hogy országát olyan közvetítőnek tüntesse fel, amelynek a kereskedelem és a jólét a fontos. A kínai propaganda számára ugyanakkor Amerika háborús uszító, aki csak fekete-fehérben látja a világot és kizárólag a saját hegemóniájával törődik. Ez a megközelítés sokat segít Pekingnek a globális Délt megnyerni.

Oroszország fontos gazdasági előnyöket kínál Kína számára, cserében olyan árukat ad, amelyeket a Kreml már nem tud megvenni nyugaton. A kérdések kérdése, hogy küld-e fegyvereket. De hogy mire jutnak a zöld asztal mellett, az valószínűleg szigorúan őrzött titok marad. Ezzel együtt egyértelmű az üzenet: a két ország továbbra is szoros partner, összeköti őket, hogy ellenségesek Amerikával és szövetségeseivel szemben.

 

The Times

 

William Hague sajnálatosnak tartja, hogy a globális Dél nem osztja a fejlett Nyugat elveit, ám úgy ítéli meg: vannak eszközök, amelyek segítségével meg lehet akadályozni, hogy a 3. világ Moszkva és Peking ölébe hulljon. A konzervatív elemző, aki évtizedeken át a toryk egyik vezére volt, ám már kivonult a politikából, Kína szempontjából teljesen természetesnek nevezi, hogy stratégiai céljai eléréséhez az ország a maga oldalán akarja tudni az oroszokat. Szövetségesként és alárendelt partnerként egyaránt.

Hogy Hszi éppen az orosz fővárosban egyeztet, az csak még jobban rávilágít, hogy erősödik a harc az értékeken alapuló demokrácia, illetve a zsarnoki módszereket alkalmazó tekintélyuralom között. Csakhogy utóbbinak igen sok híve van Ázsiában és Afrikában. Így lehet, hogy a nyugati értékek győznek Ukrajnában, de kiderülhet, hogy a demokráciák érdekeit súlyos veszélyek fenyegetik a világ jelentős részén.

Ott, ahol emlékeznek a gyarmattartókra, és rákérdeznek, hogy is volt az iraki invázióval? Erre csak ráerősít az orosz propaganda, amely öncélúnak nevezi, hogy választani kell a demokrácia és az autokrácia között. A nagyhatalmak közé szorult országok számára előnyös lehet az együttműködés Moszkvával és Pekinggel. Nekik az a jó, ha nincsenek szankciók és mindenkivel üzletelhetnek.

Ezért hasznos volna, ha a kelet-európai kormányok elvinnék az érintett térségekbe a demokrácia jó hírét. További feladat, hogy fel kell venni a kesztyűt a dezinformáció ellen. Meg kell osztani a szegényebb nemzetekkel a tudomány és az innováció áldásait. Milliárdokkal kell segíteni a fejlődő államokat.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai veszélyes érdekszövetségnek nevezi az orosz és a kínai diktátor összefogását. Úgy véli, nem véletlenül vezetett Hszi megválasztása utáni első útja Moszkvába. Egyben igazolja, hogy egységfrontot alkotnak Washingtonnal szemben. A kínai sajtó egyetlen szóval nem rótta fel Oroszországnak a háborút, az USA-t viszont a válság kiprovokálásával vádolja.

A kínai államfő programadó beszéde egyúttal megerősíti a félelmeket, hogy Tajvan lehet a következő Ukrajna. Ugyanakkor a Krímben és Mariupolban tett villámlátogatással Putyin azt támasztja alá, hogy el van szánva a válság folytatására. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Kína 7,2 %-kal növeli katonai kiadásait, az orosz-kínai kapcsolatokban Peking diktál.

Hogy Kína sikeresen közvetített Szaúd-Arábia és Irán között, az a kínai diplomácia megnövekedett befolyását jelzi. De hogy felröppentek a hírek, miszerint hasonlóan eredményes lehet a próbálkozás Moszkva és Kijev között is, az inkább csak a valóság elkendőzésére jó. Vagyis az orosz agresszor érdekeit szolgálja.

 

FT

 

A kommentár úgy látja, hogy bőven van miért aggódni az európai bankok miatt, a Crédit Suisse probémás gyereknek számított, de más pénzintézetek lába alatt is ég a talaj. A svájci banknak a kormány és a pénzügyi felügyelet nem hagyott sok választási lehetőséget, el kellett fogadnia, hogy megvegye a UBS. De hát az idevezető utat botrányok, rossz vezetői döntések, szerkezeti átalakítások szegélyezték.

Az ügyfelek tavaly néhány hónap alatt kivonták a betétek több mint 10 %-át a vagyonkezelő ágazatból. Előfordult azóta is, hogy 10 milliárd frankot vette ki egyetlen nap alatt. Van ok azonban aggódni a továbbiakban is. Először is hiába volt a Crédit Suisse-nek elég mozdítható pénztartaléka, amikor elpárolgott az ügyfelek bizalma.  Másodszor, az euróövezet bankjai nem hajtanak elegendő hasznot, hogy fedezzék a tőke költségeit, ez pedig azt jelenti, hogy elvész a részvények értéke.

Azon kívül az ECB emeli a kamatot, ám ezzel csökkenti az állampapírok, jelzálogok és más adósságok értékét. A pénzügyi piacok legcsekélyebb félelme is óvatossá teszi a hitelfelvevőket. Fokozódik a visszaesés esélye és növekszik a feszültség az amúgy is sebezhető ágazatokban. Egyik sem jó hír a bankoknak.

 

 

 

2023. március 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Oroszország fokozza az előkészületeket, mert nagy offenzívára készül

Ukrajnának készülnie kell. Jön a tavasz és ez jó abból a szempontból, hogy nem járnak olyan >

Tovább

Végül a lábunkra esik

Katarina Barley, az Európai parlament német szociáldemokrata alelnöke és egy osztrák Balkán-szakértő a Frankfurter Rundschauban úgy >

Tovább

Ibiza Magyarországon: A titkos felvétel bajba hozza Orbán rendszerét

A Der Standardkommentárja úgy ítéli meg, hogy ami jelenleg Magyarországon a titkos felvétel ügyében zajlik, az >

Tovább

„Bolsonaro magyar éjszakái”

A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt az ironikusan a  címet adta a brazil elnök háromnapos titkos kiruccanásáról szóló >

Tovább

Orbánnak új ellensége van, aki egy felvételt lobogtat a felső szintű korrupcióról

Magyar Péter igazi tüske a kormány körme alatt, miközben volt felesége kiszállt a közéletből. A szenzációs >

Tovább

A képmutatók és Ukrajna

Paul Lendvai ellentétbe állítja, hogy a múlt héten pont akkor gyűltek össze az uniós államok vezetői >

Tovább

A megújult Iszlám Állam emberei őrjöngtek Moszkvában…

… de Putyin Ukrajnára fogja a tömeggyilkosságot, hogy elterelje a figyelmet saját biztonságpolitikájának fiaskójáról. Ugyanakkor arra >

Tovább

Az orosz elnök Ukrajnán akarja leverni a moszkvai támadást

Hiába jelentette be az Iszlám Állam, hogy emberei öltek meg több mint száz fiatalt abban az >

Tovább

Putyin háborút akar a Balkánon

Erre figyelmeztet a washingtoni Demokráciavédelmi Alapítvány két munkatársa a Wall Street Journalban. Ivana Stradner és Mark >

Tovább

Európa a Balkánon is Putyinnal küzd

Fel kell vennie Boszniát, de ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a köztársaság hajtson végre reformokat, különben a >

Tovább

Trump a legjobb úton halad afelé, hogy fasiszta legyen.

Amikor Trump azt mondja, hogy vérfürdő lesz, ha nem választják meg, akkor ezt szó szerint kell >

Tovább

Aki megpróbált szembeszállni a gonosszal

A távozó szlovák államfő úgy látja: nyilvánvaló, hogy a Fico-kormány Magyarországhoz igazodik. De hogy ez hová >

Tovább