Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kína téves politikusokra támaszkodik Kelet-Európában
Vonatkozik a megállapítás Magyarországra is, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor továbbra is gyakorolja a hatalmat. A szoros kétoldalú viszony, amelyhez járult a korrupciós vád néhány közös ügylet kapcsán, felfokozta az ellenzék dühét a kínai kapcsolat miatt. E pillanatban azonban a hivatalos viszony kölcsönösen előnyös: Orbán arra használja, hogy Pekingre hivatkozva növelje befolyását az EU-n belül. Kínának viszont Magyarország arra jó, hogy hencegjen nemzetközi sikereivel, és hogy azért legyen egy-két szövetségese Európában. Szerbiában szintén férfibarátság bontakozott ki Vučić államfő és Hszi között, csakhogy az ellenzék a magyar példához hasonlóan elkezdte kifogásolni a kínai jelenlétet. Így bekövetkezhet, hogy Pekingnek jóformán nem lesz barátja abban a térségben, ahol pedig korábban bőven volt kire támaszkodnia. De hát a nyugatbarát körök, vagyis a közvélemény többségének célpontjává tette magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Foreign Policy
Román vélemény szerint Kína elvesztette befolyását Közép- és Kelet-Európában, mert szokásától eltérően nem a teljes politikai spektrumra támaszkodott az érintett országokban, hanem csupán hatalmon lévő politikusokra. Andrea Brinza, az ázsiai és csendes-óceáni térséggel foglalkozó bukaresti kutató intézet alelnöke példaként említi meg, mekkora fordulat állt be a kínai-cseh viszonyban, miután Prágában Zeman helyett Petr Pavel lett az elnök.
Ugyanez áll Romániára és Görögországra is. A nagy változást a románok esetében a háború hozta meg: a kínaiak egyszerre csak azt tapasztalták, hogy Bukarestben bezárultak előttük a politika legfelső szintjének kapui. Az ok az, hogy Pekingben nem értették meg: a lakosság és a pártok elfordulnak Kínától, ha azt látják, hogy az túl közel áll populista, tekintélyuralmi vagy korrupt erőkhöz.
Vonatkozik a megállapítás Magyarországra is, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor továbbra is gyakorolja a hatalmat. A szoros kétoldalú viszony, amelyhez járult a korrupciós vád néhány közös ügylet kapcsán, felfokozta az ellenzék dühét a kínai kapcsolat miatt. E pillanatban azonban a hivatalos viszony kölcsönösen előnyös: Orbán arra használja, hogy Pekingre hivatkozva növelje befolyását az EU-n belül. Kínának viszont Magyarország arra jó, hogy hencegjen nemzetközi sikereivel, és hogy azért legyen egy-két szövetségese Európában.
Szerbiában szintén férfibarátság bontakozott ki Vučić államfő és Hszi között, csakhogy az ellenzék a magyar példához hasonlóan elkezdte kifogásolni a kínai jelenlétet. Így bekövetkezhet, hogy Pekingnek jóformán nem lesz barátja abban a térségben, ahol pedig korábban bőven volt kire támaszkodnia. De hát a nyugatbarát körök, vagyis a közvélemény többségének célpontjává tette magát.
Bloomberg
A bolgár elnök azt kérte Bakuban azeri kollégájától a kaukázusi köztársaság küldjön több gázt Közép- és Kelet-Európába. Ennek érdekében felvetette, hogy össze kellene kapcsolni a térség gázvezetékeit Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária között. Ruman Radev szerint a továbbiak csakis Azerbajdzsánon múlnak.
A két politikus nem találkozott személyesen, mert az egyik vendégről kiderült, hogy covidos, azért a tárgyalást videó segítségével bonyolították le. Az azeri fél 3 éve szállít földgázt Olaszországnak, Görögországnak és Bulgáriának a Déli Gázfolyosón keresztül. Az export értéke az idén várhatóan 12 milliárd köbméter lesz, szemben a tavalyi 11,4 milliárddal.
The Times
Putyin olyan helyzetbe kerül Közép-Ázsiában, mint Nagy-Britannia az 56-os szuezi válság idején: kénytelen felismerni, hogy szerepe erősen megingott a térségben. Ezt Mark Galeotti, Oroszország-szakértő, a Mayak Kockázatelemző Központ igazgatója írja, kiemelve, hogy a régió öt állama fokozatosan kiválik Moszkva vonzáskörzetéből.
Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán a háború miatt már nem tiszteli Putyint, így az arrafelé lemondhat a birodalmi hegemónia maradékáról. Pedig egykor a biztonság garanciájának számított, de ma már egyre inkább úgy tekintenek rá, mint olyan szomszédra, amely szintén csak a saját érdekeit követi, viszont akit ki lehet játszani Peking és Washington ellen. De egyébként nincs pénze, és nem sok más előnnyel tud szolgálni.
A Kreml ma már nem lenne képes csapatokat küldeni, ahogy azt tette a térség központjában Kazahoknál, hogy megtámogassa az új vezért Tokajevet a régi diktátor, Nazarbajev ellenében. Ráadásul Moszkva nemzetközi tekintélye is odavan, ezért nemigen kérnék fel ilyen segítségnyújtásra. No meg nem is lenne alkalmas rá. Ezért azután nem meglepő, hogy a kazah elnök többször is nyíltan elítélte az inváziót.
Az orosz héják persze összeesküvést emlegetnek, és tény, hogy Washington ezer örömmel elszigeteli Oroszországot, ám Közép-Ázsia nem súlyponti övezet ebből a szempontból. Inkább csak kihasználja az ottani Moszkva-ellenességet. Az öt állam fő kereskedelmi partnere az EU, egyébként pedig mind inkább egymás közt oldják meg belvitáikat.
Peking örül az előállt helyzetnek, viszont egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy töltse be a biztonsági űrt. De ettől még marad az orosz befolyás, hiszen továbbra is csaknem hárommillió közép-ázsiai dolgozik orosz földön és igen fontosak az általuk hazautalt pénzek. Így azután ezek a köztársaságok becsukják a szemüket, amikor azt látják, hogy rajtuk keresztül játsszák ki a szankciókat, vagy mosnak pénzt az oroszok.
Ennek természetesen megvan az ára, lásd, amikor Azerbajdzsán 3 éve török segédlettel megtámadta Örményországot, utóbbi új pártfogókat keresett, miután észlelte, hogy a Kreml nem volt hajlandó vagy képes megtámogatni. Egyébiránt a posztszovjet köztársaságok úgy értékelték: annak idején Moszkva a maga részéről ajándéknak tekintette, hogy függetlenséget adott nekik. Vagyis nem természetes joguk volt elnyerni az önállóságot. Ez a teljesen téves értelmezés vezetett az Ukrajna elleni agresszióhoz is.
FT
A vezércikk úgy értékeli, hogy új korszak köszöntött be Kínában, a vezetés immár nem a gazdasági növekedést, hanem a biztonságot és az ellenőrzést tartja a legfőbb szempontnak, ám emiatt súlyos feszültség állhat elő az Amerikához fűződő viszonyban. Két pekingi kijelentés is előrevetíti, hogy nagy baj közeleg.
Az egyik az volt, amikor Hszi elnök közölte: az USA irányítja azokat az erőket, amelyek az ázsiai nagyhatalom „feltartóztatására, bekerítésére vagy elnyomására” törekednek. De még ennél is súlyosabb, hogy a külügyminiszter szerint ha Washington nem tapos rá a fékre, akkor bizonyosan súlyos viszály és összeütközés lesz a vége. De más jelzések is megerősítik, hogy a kínai fél a konfrontációra készül.
Ez nem azt jelenti, hogy Peking szükségesnek tartaná válságot, hát még a szuperhatalmak háborúját. Ám aláhúzza, hogy ma már a biztonság lett a kínai politika meghatározó eleme. Feltett szándék önerőre támaszkodni, kellő rugalmasságot elérni. Ennek megfelelően az államfő legújabban meghirdette, hogy világszínvonalra kell felhozni a hadsereget.
A kockázat azt, hogy a kölcsönös ellenségeskedés és gyanakvás súlyosbítja a helyzetet. Az Egyesült Államok joggal aggódik amiatt, hogy Kínából stratégiai versenytárs lesz. Ám azt is számításba kell vennie, hogy amit ellenlépésként tesz, az csak mélyíti a gyanakvást Peking részéről. Ezért fel kell ismerni, hogy ez az út elképzelhetetlen ellenségeskedésbe torkollhat. Végig kell gondolni a továbbiakat és mindkét részről olyan biztosítékokra van szükség, amelyek megakadályozzák a katasztrófát.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >