Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország késlelteti a svéd és finn NATO-tagságot is
Ennek ellenére azt mondogatja, hogy támogatja a belépést. A Stockholmban és Helsinkiben járt országgyűlési delegáció nehezményezte, hogy a két északi ország szóvá tette a magyar jogállam vadhajtásait. Hende Csaba közölte, hogy az effajta megnyilvánulások gátló tényezőt jelentenek, mert Magyarország több tiszteletre tart igény a két skandináv kormány, de az EU részéről is. A Moszkva-közelségéről ismert magyar kormány hónapokon át csendben maradt a bővítés ügyében, nem tűzte a napirendre a jóváhagyást. Ám az ország jelenleg nem jut hozzá az uniós milliárdokhoz, mert Brüsszelnek baja van a jogállami normák betartásával és a svédek és a finnek mindig is a keményebb fellépést szorgalmazták ez ügyben. Ugyanakkor nem világos, milyen engedményeket vár a magyar fél a finnektől és a svédektől, főleg, miután a forrásokat az Unió tartja vissza. Ezzel együtt a legtöbb megfigyelő biztos abban, hogy meglesz a jóváhagyás. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post/AP
A tudósítás azt emeli ki a magyar parlamenti delegáció helsinki megnyilatkozásaiból, hogy az Országgyűlésben sokan támogatják a finnek NATO-csatlakozását, csak éppen azt nem tudni, mikor lesz meg a ratifikálás. Hende Csaba azt hangoztatta, hogy további idő kell a sikeres jóváhagyáshoz. Arra is kitért, hogy az útra azért volt szükség, mert tisztázni kellett Finnország véleményét több nemzetközi kérdésben.
A finn törvényhozás elnöke azt közölte a tárgyalás után, hogy a vendégek elismerték: erősítené a katonai szövetséget a finn tagság, miután az országnak jó 1300 kilométeres közös határa van Oroszországgal. Matti Vanhanen szerint az egyeztetés eloszlatta a ködöt, bár a vendéglátók arról nem hallottak semmit, hogy mikorra várható a budapesti döntés.
Egy másik nyilatkozatban a finn parlament bejelentette: a magyar delegáció semmilyen más feltételt nem szab a jóváhagyáshoz, és hogy Finnország teljesíti belépés minden követelményét.
Le Monde
Magyarország késlelteti a svéd és finn NATO-tagságot is, noha azt mondogatja, hogy támogatja a belépést. A Stockholmban és Helsinkiben járt országgyűlési delegáció nehezményezte, hogy a két északi ország szóvá tette a magyar jogállam vadhajtásait. Hende Csaba közölte, hogy az effajta megnyilvánulások gátló tényezőt jelentenek, mert Magyarország több tiszteletre tart igény a két skandináv kormány, de az EU részéről is.
A Moszkva-közelségéről ismert magyar kormány hónapokon át csendben maradt a bővítés ügyében, nem tűzte a napirendre a jóváhagyást. Ám az ország jelenleg nem jut hozzá az uniós milliárdokhoz, mert Brüsszelnek baja van a jogállami normák betartásával és a svédek és a finnek mindig is a keményebb fellépést szorgalmazták ez ügyben.
Demkó Csaba, Fidesz-közeli elemző azt állítja, hogy sok magyar dühös, amiért nyugaton kiközösítik Magyarországot, illetve mivel a Bizottság zsarolni igyekszik. Szerinte a Fidesz fenntartását nem felülről gerjesztették. Azt hangoztatta, hogy Orbán nem tartja 100 %-ig kézben a frakciót. Amúgy olyan képviselőkről van itt szó, akik képesek 24 órán belül a nadrágvarrásra szorított kézzel elfogadni akár a legvitatottabb javaslatokat is.
Ugyanakkor nem világos, milyen engedményeket vár a magyar fél a finnektől és a svédektől, főleg, miután a forrásokat az Unió tartja vissza. Ezzel együtt a legtöbb megfigyelő biztos abban, hogy meglesz a jóváhagyás.
Washington Post
A vezércikk úgy ítéli meg, hogy Európa végre kezd szembenézni a fenyegetésekkel, de ennél többre van szükség. A kontinens vezetői, illetve értelmiségiek évek óta hajtogatják a „stratégiai autonómia” fontosságát, ami alatt, ha nem is pontosan, de azt értik, hogy a földrésznek meg tudnia védeni magát. Ám egy évvel a háború megindulása után változatlanul az látszik, hogy az öreg kontinens Amerikától függ, még jobban is, mint eddig. És hogy Ukrajna megsegítése ügyében a hajtóerő: Washington.
Európa persze sok tekintetben felnőtt a feladathoz: kemény szankciókat rendelt el, jelentős anyagi támogatást nyújtott Kijevnek és fegyvereket ígért. Mégis, a válságövezethez közel fekvő országok az USA-hoz fordulnak megváltásért, nem Brüsszelhez. A „stratégiai autonómia” fogalma üresen kong, pedig sürgősen hozzá kellene látni a valóra váltásához.
Az igazság az, hogy Európa idáig nem vette komolyan a saját védelmét és ameddig így marad, addig stratégiailag nem is lehet autonóm. A földrész keleti felén az az általános nézet, hogy a Nyugat nem ismerte fel időben, mi vezérli Putyint. És amikor már hullottak a bombák az ukrán civilekre, a régió a NATO-tól kért segítséget, nem pedig az EU-tól.
FAZ
A konzervatív újság úgy látja, hogy az EU-nak hagynia kell a csudába a diplomáciai finomkodást, és egyértelműen meg kell mondania a grúz kormánynak, hogy az ország távolodik Európától, nem pedig közeledik hozzá. Hiába hajtogatja Tbiliszi, hogy kitart a nyugati orientáció mellett, az effajta nyilatkozatok fabatkát sem érnek, bár a hatalom igyekszik leplezni szándékait.
Valójában az van, hogy kormányzó Grúz Álom Párt egészen tudatosan olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely valószínűtlenné teszi, hogy az ország közelebb kerül az Unióhoz, illetve a NATO-hoz. A jogszabály a „külföldi befolyás alatt álló szervezetekre” vonatkozik és teljes egészében az orosz mintát követi. A vezető politikusok kijelentései is egyértelművé teszik, hogy a cél lejáratni és engedelmességre kényszeríteni a civileket, illetve a bírálni merészelő sajtót.
Ugyanakkor a kabinet nem tesz semmit a nyilvánvaló orosz kapcsolatokkal rendelkező szélsőjobb üzelmei ellen. Nyíltan persze nem mehet szembe a megcélzott EU- és NATO-tagsággal, mert az benne van az alkotmányban. Ráadásul a lakosság túlnyomó többsége támogatja.
A hatalom azonban, élen Bidzina Ivanisvili üzletemberrel, fű alatt már évek óta a tekintélyuralom felé viszi a grúzokat. Brüsszel idáig csak finomkodott, mert úgy gondolta, ily módon megakadályozhatja, hogy az ország orosz röppályára álljon rá. Csakhogy ezáltal az uralmon lévő elit pozícióit erősítette. Ám most már egyértelműen meg kell mondania a lakosságnak, hogy rossz az irány. Kizárólag ez esetben van esély a pályamódosításra.
Die Welt
A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke úgy látja, hogy kudarcot vallott a jelenlegi kormányzati modell a világban. A demokráciák sokfelé visszaszorulóban vannak, amiben Oroszország és Kína mellett a Nyugat is ludas. Mark Malloch Brown, aki egykor Kofi Annan ENSZ-főtitkár kabinetfőnöke, majd a világszervezet 2. embere volt, a jelenség magyarázatát leginkább abban látja, hogy jó néhány kormány már nem tekinti feladatának az élet minőségének javítását.
Továbbá sok helyütt az emberek úgy látják, hogy választás ide vagy oda, a hatalmat olyan csoportok szerezték meg, amelyek a korrupciót kiaknázva csak magukra gondolnak, vagy a gazdagoknak kedveznek. Arról nem beszélve, hogy hányszor vetődik fel a választási csalás gyanúja. Ebbe belesegít a dezinformáció.
Ám közben az államok szerepe egyre csökken a gazdaságban, mind inkább a piac dönti el, hol legyen a termelés: mondjuk, Kínában vagy Magyarországon. További hogy hol kapjanak szociális segélyt és hol legyenek szegényebbek az emberek. A „kis állam” azonban nem képes megbirkózni az olyan feladatokkal, mint Európa újrafelfegyverzése, vagy a klímaváltozás. Azért úja erősödnek kormányok, de el kell érni, hogy tekintettel legyenek a tömegek jogaira és igényeire.
Ugyanakkor tény, hogy sokan másodlagosnak tekintik a szabadságot, de azért a Nyugatot is felelősség terheli, mert hagyta, hogy a szabadság a fehér középrétegek követelésének tűnjön – a gazdasági és szociális jogok rovására. Legalábbis Oroszország és Kína így próbálja beállítani. De már a Szovjetunió megalkotta a Szabadság és a jólét dichotómiáját. És sikerét csak megkönnyíti, ha a demokráciák nem jól teljesítenek gazdasági és szociális téren.
Az igazgató cáfolta, hogy az alapítványnak bármi köze lett volna Ukrajnában az oroszbarát kormány megbuktatásához. Az igaz, hogy az utóbbi 25 évben 250 millió dollárral támogatta az ottani civil szférát, de hát meg kellett erősíteni a vékonyka demokráciát. Viszont mindenütt távol tartják magukat a párt-, illetve kormányzati politikától. Ha nem segítenek az ukránoknak, a régi elit könnyűszerrel visszatért volna.
Következő cikk: Még a republikánusok számára is veszélyesek Tucker Carlson hazudozásai
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >