Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Észtországban nagy győzelmet aratott a választáson Ukrajna legelkötelezettebb támogatója
Az Economist szerint a megmérettetés gyakorlatilag népszavazás volt arról, kitartson-e Tallin Kijev mellett. Kaja Kallas, aki a keleti EU-tagok arca az orosz agresszióval szembeni ellenállásban, a kicsiny országot az ukránok legnagyobb támogatójává tette, ha a segítséget a GDP-vel vetjük össze. Javaslatát, hogy az Unió közös alapból finanszírozza a lőszergyártást, a nagy tagállamok is átvették. Külföldi lapok a földrész új vasladyjének nevezik. A Reformpárt élén 31 %-ot szerzett, ami 37 helyet hozott neki a 101 tagú törvényhozásban. Az észt liberalizmus aratott győzelmet ily módon. A populista EKRE párt, az európai migránsellenes, euroszkeptikus, meleggyűlölő, Covid- és klímaváltozás tagadó irányzat nemzeti változata két hellyel maradt el legutóbbi teljesítményétől, ami 17 mandátumot jelent. A kampányt beárnyékolta a háború, miközben az infláció tavaly meghaladta a 19 %-ot és a gazdaság a magas energiaköltségek folytán 0,3 %-kal visszaesett. A régi-új miniszterelnök asszony azt ígéri, hogy kormánya kitölti a négy évet, ami arrafelé 1991 óta még senkinek sem sikerült. De mindenképpen ő az észt politika meghatározó alakja. Akik csodálkoznak, hogy Ukrajna megsegítése fontosabb lehet a gazdasági nehézségeknél, azok most érzékelhetik, hogy Oroszország tőszomszédságában ez a jó politika. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Kína messzire ható döntés előtt áll Ukrajna ügyében, mert ha ad fegyvert az oroszoknak, akkor forráspontig hevíti a versengést Amerikával. Az üzenet az volna, hogy Peking elkerülhetetlennek, esetleg kívánatosnak tartja a rivalizálást. De akkor is nagyban befolyásolja a világ jövőjét, ha a lőszer híján lévő Moszkva hiába várja a kínaiak segítségét. Akkor meg az látszana ugyanis, hogy Hszi elnök kezelhetőnek tartja az USÁ-val kialakult feszültséget, a globalizációt pedig meg lehetne menteni.
Így értékeli a helyzetet Gideon Rachman, az újság első számú külpolitikai szemleírója. Maga az Egyesült Államok úgy véli, hogy még zajlik ugyan a vita Pekingben, de bőven bejöhet az első lehetőség, mivel a két „korlátlan szövetséges” ugyanúgy látja a világot. Vagyis olyan fenyegetésnek tekinti az USÁ-t, amely ellen harcolni kell.
Hszi államfő szemében a legrosszabb forgatókönyv az, hogy Putyin megbukik és helyébe egy nyugatbarát vezető lép. De még ha hatalmon marad is, a megalázott és meggyengült Oroszország folytán Washington erősebbnek, Kína ugyanakkor elszigeteltebbnek tűnne.
A pekingi támogatás mellett szól az a kínai vélekedés, hogy ha az amerikaiak látják: nem inog meg az orosz-kínai együttműködés, akkor a békeszerződés felé terelik Ukrajnát. Továbbá pekingi elemzők szerint igazából már kirobbant a nyílt viszály Tajvan ügyében, hiszen a CIA szerint Hszi Csin-ping 2027-et jelölte meg az invázió időpontjaként, illetve Biden többször is kijelentette, hogy országa megvédi a szigetállamot.
Ugyanakkor kínai szemszögből vannak ellenérvek is. Egyrészt hogy nem lenne jó még inkább Peking ellen fordítani a hivatalos Washington hangulatát. Hiszen akkor csak még tovább fokozódna az amerikai nyomás. És akkor biztosan nem lehet megosztani az USÁ-t, illetve Európát. Továbbá ha elakadna a kereskedelem a Nyugattal, az megdobná Kínában a munkanélküliséget és nem tenne jót a közhangulatnak.
Ezért elképzelhető olyan kompromisszum, hogy az ázsiai nagyhatalom továbbra is semleges békeközvetítőként lépne fel, nem küld fegyvereket Moszkvának, csak közvetítők - Irán vagy Észak-Korea bevonásával. Ám az ily módon célba jutó mennyiséggel nem lehetne megfordítani a háború menetét, ráadásul könnyen kiderülhet a turpisság. A vége pedig megint csak az lenne, hogy közvetlen konfrontáció alakulna ki az Egyesült Államokkal.
Washington Post
A nyugati titkosszolgálatokat nem lepte meg tavaly februárban a háború, de arra senki sem számított, hogy ennyi hadfelszerelést kell küldeni Kijevnek – állapítja meg a szerkesztőségi állásfoglalás, hozzátéve, hogy ily módon egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a szövetségesek, jóllehet feltett szándékuk az orosz győzelem megakadályozása.
De a helyzeten sürgősen változtatni kell, mert az a veszély fenyeget, hogy az ukránoknak nem marad elég lőszerük. Többet használnak el belőle, mint amennyit a nyugaton megtermelnek a hadiüzemek. Leginkább 155 milliméteres tarackokhoz kell muníció, hogy féken tartsák az oroszokat. Az ukránok napi 3 ezret lőnek el belőle – az ellenfél kb. háromszor ennyit -, míg az amerikai gyárak a viszály előtt havonta nem egészen 15 ezer ilyen lövedéket állította elő.
Biden javára kell írni, hogy azóta már hatszorosára futtatta fel a havi szintet és az európaiak sem tétlenkednek. Ám idő kell, amíg jelentkezik az eredmény, főként a bürokratikus beszerzési szabályok miatt.
Új fegyverek is szükségeltetnek. Pl. HIMARS rakétákból, amelyekből idáig kb. csupán 20 érkezett. Csak éppen a Nyugat vonakodik. Az egyik ok az, hogy ezekre neki is szüksége van saját katonái kiképzéséhez. Másrészt az amerikai stratégák attól tartanak, hogy nem lesz elég eszközük, ha netán kitör egy másik viszály, mondjuk, a Baltikumban.
Egyes tengerentúli illetékesek azt pedzegetik, hogy az ukránok kevesebb lőszert használjanak el vagy jobban válogassák meg a célpontokat, ám az csak afféle kávéházi okoskodás. Az oroszok ugyanis fölényben vannak, mind a létszámot, mind a fegyverzetet tekintve. Amerika adhatna pl. harceszközöket a Nemzeti Gárda, illetve az egyes államok készleteiből. Ehhez mérlegelni kell, hogy ha az Ukránok felsülnek a tavaszi offenzívával, mert nincs elég korszerű hadfelszerelésük, akkor a Biden-kormányzat utólag már foghatja a fejét.
A helyzetről meg kell győzni a közvéleményt, amely kezd borúlátóbb lenni. Az oroszokat már csak azért is meg kell fékezni, mert ez fontos az európai szövetségesek biztonságához, ugyanakkor fenn kell tartani a határok sérthetetlenségének elvét. És alapvető az üzenet Kínának, Észak-Koreának és a többi potenciális agresszornak, hogy az Egyesült Államok a jövőben is kiáll saját maga és a többi demokrácia érdekében.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy nagy kérdés milyen választ ad az amerikai elnök Kínának, amely nyíltan katonai ambíciókat dédelget. Pekingben a héten jelentették be, hogy a gazdaságban a vártnál kisebb, csupán 5 %-os a megcélzott növekedési ütem, a hadsereg fejlesztésére viszont az eddiginél 7,2 %-kal többet kívánnak költeni. Azaz Hszi elnök komolyan gondolja, hogy országa a világ első számú katonai hatalma lesz.
Az ország már 20 éve folyamatosan növeli hadi kiadásait, ez még a hivatalos adatokból is kerül, pedig azoknak általában nem lehet hinni. De pl. a hajók számát tekintve haditengerészetének már most sincs párja. Mégis akkora flottát tervez, amelynek révén a közvetlen vizeken túl is érvényesíteni tudja hatalmát és felválthatja az USÁ-t a régió döntő tényezőjeként.
A légierő szintén rohamléptekben hozza be lemaradását a nyugati országokhoz képest. Szárazföldi csapatait nukleáris csapásmérő képességgel erősíti meg. Kína éveken át csak igen óvatos katonai terveket tett közzé, de most felgyorsult a fejlesztés. Mindazonáltal nem elkerülhetetlen a háború Kínával, de ahhoz az USÁ-nak fel kell vennie a kesztyűt. Meglátjuk, hogy Biden mennyire tartja sürgősnek a feladatot, amikor a héten előterjeszti az idei védelmi költségvetést.
Die Presse
Bajban van az Európai Néppárt, mert egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy a jövő évi európai választások után meg tudja tartani vezető szerepét az EP-ben a szociáldemokratákkal közösen. Ezért most keresi a megfelelő partnert és saját magát. Ilyen formán a pártcsalád vezére közeledik az olasz szélsőjobboldali-fasiszta Melonihoz, csak éppen itt előjön a konzervatívok nagy dilemmája: miként viszonyuljanak a jobboldali szélsőséghez: zárkózzanak el tőle, vagy működjenek vele együtt?
Az EPP vezére azt igyekszik kipuhatolni az orosz miniszterelnök asszonynál, hogy mennyi esély van az összefogásra Strasbourgban az Európa Parlamenti választások után. Az esélyek nem rosszak, mert az Olaszország Fivérei által vezetett frakció a szétesés jeleit mutatja. Webert azonban nem teszi egységesen népszerűvé pártcsaládján belül a hatalmas becsvágya. Viszont az is igaz, hogy kellő hátszél nélkül aligha tárgyalna Melonival.
Emellett az is kiderült, hogy a Fidesz kiválása után már a saját frakción sem belül számíthat bizonyos tagok támogatására. Ezért keres új partnert az áttekinthetetlen strasbourgi jobboldalon. Annál is inkább, mert saját olasz tagpártja, a Berlusconi-féle Forza Italia nem tud sok képviselőt felmutatni. Ráadásul a pártvezér nyíltan rokonszenvezik Putyinnal és a Nyugatot, illetve Ukrajnát okolja a háborúért. Vagyis kitáncol az európai sorból, bár odahaza Meloni azért féken tartja.
Következő cikk: Sztálin árnyéka vetül Putyinra
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >