2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Miért kell Putyinnak kudarcot vallania?

Miért kell Putyinnak kudarcot vallania?

A háború a jövőbeli világrendért is zajlik, ezért a demokrácia nem veszíthet az önkényuralommal szemben, mert akkor még több rablóhadjárat következne. Így Putyinnak mindenképpen kudarcot kell vallania. Berthold Kohler szerint a hadművelet borzasztó bizonyítékokkal szolgált arról, mi történt volna, ha a rohamcsapatok az egész országot legázolták volna és hozzálátnak a „nácítalanításhoz”. Még további milliók menekültek volna el a halál, az erőszak és rabság elől. Az orosz egységek a NATO-határán állnának, pl. Kárpátalján. Olyan partizánharcok törtek volna ki, amelyek Afganisztánra emlékeztetnek, csak itt az oroszok testesítik meg a brutalitást, az ukránok viszont a mudzsahedinek sikerét idézik. Ugyanakkor kiderült: blöff a Kreml nukleáris kardcsörtetése. Villámgyorsan meg kell erősíteni a védők ütőerejét, hogy Putyin láthassa: a B terve sem fog bejönni, mármint a Nyugat belefárad a viszályba. Moszkva meg van győződve arról, hogy tovább fogja bírni, mint a másik oldal. A vereség kockázata nélkül azonban nem hallgattatja el a fegyvereket. Viszont megvilágította az európaiaknak, mekkora veszély fenyegeti kelet felől a békét és a biztonságot, és hogy mennyire nincsenek rá felkészülve. Bidennek igaza van, hogy Ukrajnában nem csupán egy nemzet és egy állam létezése a tét, hanem a következő világrend is. Ám a földrész nem hagyatkozhat arra, hogy majd az Egyesült Államok megint megvédi. Peking és Moszkva csak arra vár, hogy a legközelebb ismét olyan elnök legyen Washingtonban, akinek kizárólag Amerika a fontos. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Az EU külpolitikai főképviselője Magyarországra utalva kijelentette: Ukrajna a Nyugat része, ám Putyin ki akarja szakítani a szomszéd országot a közösségből. Ám nem minden tagállam látja azonban ezt így, mivel egy bizonyos kormány igen borúlátóan ítéli meg a szankciók következményeit. Merthogy szerinte azok hatástalanok. Borell megjegyezte: ő maga nem osztja ezt az elemzést, ám az érintett állam idáig megszavazott minden büntető intézkedést.

A spanyol politikus sürgette, hogy az unió nagyon gyorsan küldjön harckocsikat Kijevnek, mert az oroszok azonnal megindítják az offenzívát, amint azt az időjárás lehetővé teszi, méghozzá a korábbinál sokkal nagyobb erőkkel. A műholdas felvételek mutatják, hogy Moszkva már mozgósította hadászati légi erejét. És a földrész lesz veszélyben, ha a Kreml nyer, mert nem fog megállni Ukrajna nyugati határainál. 

 

Reuters

 

A washingtoni Eurázsia Csoport európai igazgatója úgy látja, hogy Orbán Viktor azért akadékoskodik a svéd és a finn NATO-tagság ügyében, mert ily módon a saját szerepét igyekszik felértékelni az orosz elnök, Törökország, valamint saját választói szemében. Mujtaba Rahman szerint azonban a húzás alkalmas lehet arra is, hogy elhúzza a ratifikációt. Hiszen a politikus és a Fidesz 12 hónapja azon dolgozik, hogy aláássa az EU, a NATO és Ukrajna hazai támogatottságát, illetve átmossa a nép agyát, így a lakosság Oroszország mellé álljon. Vagyis politikai színjátékról van szó.

 

FAZ

 

Orbán Viktor ugyan arra hivatkozik, hogy a rengeteg a dolga az Országgyűlésnek, ezért nem volt még alkalma megszavazni a svéd és a finn NATO-csatlakozást, ám ha Fidesznek kedves törvényről volt szó, akkor soha nem volt gond, hogy a lehető legrövidebb idő alatt átnyomják. A fegyelmezett kétharmad teszi a dolgát. Ez esetben azonban feltehetőleg jelzések és esetleg elvárt engedmények húzódnak meg a háttérben, mivel a felsorolt aggályok semmiféleképpen nem érintik a biztonságpolitikát.

A magyarok erős embere már hónapokkal ezelőtt világossá tette, hogy nem kívánja akadályozni az északi bővítést. Így viszont felvetődik, hogy akkor miért tart ilyen sokáig a ratifikálás.  A politikus ugyan sok mindenben keresztülfekszik és gondosan ügyel is arra, hogy ez a kép legyen róla, ám be szokta tartani, amit ígér. Ez arra is vonatkozik, ha gáncsoskodik. Az egyetlen alkalom, amikor nyíltan blokkolt, az az volt, amikor nem engedte, hogy Kirill pátriárka felkerüljön a feketelistára. De azt is jó előre bejelentette.

Ha minden igaz, a legújabb szankciós csomagnál is voltak extra magyar kívánságok, hogy mely neveket kell törölni, ám ezeket az ügyeket szokás szerint a kulisszák mögött rendezték. Annál harciasabbak viszont mostanság a nemzeti-konzervatív miniszterelnök retorikai huszárvágásai. Ízelítőt adott belőle az évértékelőben.

Konstatálta, hogy teljesen magára maradt a háború ügyében és ezt alighanem még a lengyelek is így látják. Szerinte teljesen rendben van, hogy az ukránok védekeznek, ezért Magyarország humanitárius segítséget ad nekik. De egyébként a háború nem tartozik a magyar félre. És nem volna helyes az ukrán érdekeket a magyar érdekek elé helyezni. Továbbá megszakítani a gazdasági együttműködést az oroszokkal.

Egyidejűleg persze fontos, hogy Ukrajna megmaradjon ütközőállamként. Szerinte a modus vivendit Amerikának kell kidolgoznia, Moszkvával közösen. Vagyis ők mondanák meg, hogy az ukránok mekkora területeket engedjenek át. Azzal ugyanakkor nem foglalkozik a politikus, hogy a Kreml ennyivel nem elégedne meg és miután összeszedi magát, ismét megindulna.

A NATO-tagság miatt ugyanakkor Orbán Magyarország számára nem érzékel fenyegetést. Egyértelműen hitet tesz a szervezet mellett. Hogy küldöttséget meneszt Stockholmba és Helsinkibe, az inkább riposzt akar lenni a jogállamiság miatt bezsebelt bírálatokért.

 

FT

 

Az amerikai elnök minden elődjénél többet tett azért, hogy Lengyelország ne féljen attól: egyedül marad. Az ukrán háború miatt persze könnyű átsiklani Varsó felértékelődésén. A nyugati katonai szállítmányok 80 %-a lengyel földön keresztül jut célba, az országban jelenleg 10 ezer amerikai katona állomásozik. A lengyelek 1,7 millió ukrán menekültet fogadtak be, de boldogak volnának, ha még újabbak érkeznének.

Ugyanakkor a PiS szociális kérdésekben nagyon is retrográd álláspontot képvisel és nehéz azt hinni, hogy akkor is ennyire lelkes volna, ha nem fehér migránsokról volna szó. Az invázióig Magyarország és Lengyelország egy húron pendült, ám az autokrata Orbán Viktor elszigetelődött az EU-ban, aminek már rég itt volt az ideje.

Hogy felbomlott a Budapest-Varsó illiberális tengely, az Putyin durva számítási hibájának egy másik mellékterméke. A lengyel nemzet megindult a javulás útján. A háború olyan sokkot jelent, amely megváltoztathatja az ország pályáját.

 

FT

 

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a háború feltehetőleg még jó sokáig elhúzódik, ezért a Nyugatnak minden felszerelést át kell adnia Kijevnek, máskülönben az nem képes győzni, miután a frontok megrekedtek. Oroszország azonban nem tudja beszippantani és leigázni Ukrajnát.

Brit becslések szerint Putyin már a hadsereg 97 %-át a szomszéd államba vezényelte, szétverette a háborúellenes tüntetéseket, bezáratta az utolsó független szerkesztőségeket. Létrehozta az orwelli alternatív valóságot, amelyben a viszályt nem Moszkva, hanem a Nyugat robbantotta ki. Merthogy a cél az ország megsemmisítése volna. Viszont minél inkább előretörnek az ukrán erők az arcvonalon, annál valószínűbb, hogy kitart a nyugati támogatás.

Emellett bővíteni kell a szankciókat, hogy Moszkva mind kevesebből tudja finanszírozni a hadigépezetét. Lehetővé kell tenni a fegyverszállításokkal, hogy Ukrajna a saját feltételei mellett fejezhesse be a konfliktust.

Egyben tisztázni kell az ukránok helyét a háború után Európában. Hiteles utat kell kijelölni az ország korszerűsítésére és a korrupció felszámolására – az újjáépítéssel párhuzamosan. Helyes, hogy megindul a vita a későbbi biztonsági garanciákról. Ukrán polgárok ezrei a vérüket ontották a függetlenségért és az „európai jövőért”. Ez a nép megérdemli, hogy biztosítékokat kapjon: a földrészen a helye.

 

FAZ

 

 

 

A konzervatív lap kiadója azt hangsúlyozza, hogy a háború a jövőbeli világrendért is zajlik, ezért a demokrácia nem veszíthet az önkényuralommal szemben, mert akkor még több rablóhadjárat következne. Így Putyinnak mindenképpen kudarcot kell vallania. Berthold Kohler szerint a hadművelet borzasztó bizonyítékokkal szolgált arról, mi történt volna, ha a rohamcsapatok az egész országot legázolták volna és hozzálátnak a „nácítalanításhoz”.

Még további milliók menekültek volna el a halál, az erőszak és rabság elől. Az orosz egységek a NATO-határán állnának, pl. Kárpátalján. Olyan partizánharcok törtek volna ki, amelyek Afganisztánra emlékeztetnek, csak itt az oroszok testesítik meg a brutalitást, az ukránok viszont a mudzsahedinek sikerét idézik. Ugyanakkor kiderült: blöff a Kreml nukleáris kardcsörtetése.

Villámgyorsan meg kell erősíteni a védők ütőerejét, hogy Putyin láthassa: a B terve sem fog bejönni, mármint a Nyugat belefárad a viszályba. Moszkva meg van győződve arról, hogy tovább fogja bírni, mint a másik oldal. A vereség kockázata nélkül azonban nem hallgattatja el a fegyvereket.

Viszont megvilágította az európaiaknak, mekkora veszély fenyegeti kelet felől a békét és a biztonságot, és hogy mennyire nincsenek rá felkészülve. Bidennek igaza van, hogy Ukrajnában nem csupán egy nemzet és egy állam létezése a tét, hanem a következő világrend is. Ám a földrész nem hagyatkozhat arra, hogy majd az Egyesült Államok megint megvédi. Peking és Moszkva csak arra vár, hogy a legközelebb ismét olyan elnök legyen Washingtonban, akinek kizárólag Amerika a fontos.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Az ukrán háború nem egyszerűen regionális viszály, globális dimenziójaként Kína kiépíti befolyását a világban, a két lator állam: Irán és Észak-Korea pedig fegyvereket szállít Oroszországnak. Európának ugyanakkor fogalma sincs, miként válaszoljon az előállt helyzetre. Így látja a helyzetet a lap főszerkesztője.

Eric Guyer szerint ez esetben Moszkva az agresszor, de Putyin nem fogja úgy végezni, mint Napoleon vagy Hitler. Az aszimmetrikus viszályban Ukrajna a létéért küzd, az oroszokat legfeljebb arcvesztés fenyegeti. Ezért a küzdelem úgy fejeződik be, ahogy kezdődött: a Kreml egyetlen intésére. Senki sem olyan bolond, hogy a konfliktust kiterjessze orosz területre is, hogy megadásra kényszerítse az elnököt.

A politikus nagyképűsége azonban új világháborút eredményezett, még ha nem is terjed ki több kontinensre. A tét a világhatalom megoszlása. Az új kínai béketerv ugyan csupán propaganda léggömb, de Peking jelzi vele, hogy bele akar szólni Európa ügyeibe. Mint ahogy máris azt teszi azzal, hogy engedi Észak-Koreának lőszer eladását az oroszok részére. A kínaiak fölénybe kerültek Oroszországgal szemben, de ezt igen bölcsen nem kürtölik világgá.

Ha Oroszország vazallusi státuszba süllyed Pekinggel szemben, utóbbi közvetve meghatározza Európa sorsát. De Moszkvával mindenképpen tárgyalni kell majd a békerendről. Merthogy az invázió felgyorsította az eddigi nemzetközi rendszer felbomlását. Pont ezen dolgozik a moszkvai és pekingi diktatúra, mert nem szeretne bilincset a kezére.

Azaz visszatért a geopolitika a földrészre, csak éppen az nincs rá felkészülve. Törökország lett a fordítópont a Fekete-tenger, a Kaukázus és a Közel-Kelet között. Ám Európa megint csak idegen hatalmak játékszere lett. A vezető szerep ezúttal is kizárólag az USÁ-é. De hogy a történelem ne ismételje meg önmagát, a földrésznek meg kellene osztania a feladatokat Amerikával. A vákuum megakadályozására az EU-nak saját kézbe kellene vennie a biztonságát.

Katonai erőt kellene állítania a tárgyalások és a szankciók mögé. Csak akkor veszi komolyan az új világháború a maga teljességében, ha nem elégszik meg azzal, hogy az Egyesült Államok gyarmata.

 

Economist

 

A háború folytán alacsony növekedés és makacs infláció vár az európai gazdaságokra, a kilátások sokkal rosszabbak, mint amint azt a szakemberek várták. Pedig a dolgok egész jól alakultak: az euróövezet jóval rugalmasabbnak bizonyult, mint ahogy azt feltételezték, a gáz olcsóbb, mint a viszály előtt volt. Az árak csökkennek, és minden ellenkező jóslattól eltérően nem omlott össze az ipar. Nem következett be recesszió sem.

Nem bocsátanak el tömegesen embereket, ez pedig felnyomja a fogyasztást, csak éppen nem tudni, meddig. A háztartások már az előző negyedév óta összébb húzzák az övet. Az idén véget ér egy sor állami támogatás, illetve ársapka, így gondot okoz, hogy nem lesz elég pénz a költekezésre.

A magas árak és az előreláthatólag csak rosszabbodó munkaerőhiány miatt felerősödnek a bérkövetelések. Így az Európai Központi Bank kénytelen lesz magasan tartani a kamatokat. A hitelek feltételei máris szigorodnak. Ily módon nem sok jó vár az eurózónára. Amerika is kitartó inflációval néz farkasszemet, a kínai nyitás pedig nem sokat lendített Európán. Ez a baljós valóság.

 

2023. február 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább