Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Mire van most, egy évvel a háború kitörése óta Ukrajnának szüksége?
A New York Times vezércikke sürgeti, hogy a Nyugat adjon meg minden támogatást Ukrajnának, mert az különben nem tud győzni. Amerika és az európai szövetségesek idáig 150 milliárd dollárt költöttek ilyen célokra, és hazai közvéleményük nem is berzenkedik különösebben ellene. Ám kérdés, mi lesz akkor, ha még jobban elhúzódik a háború. Putyin nem az orosz érdekövezet miatt indította meg a támadást, hanem mert a személyes uralmát féltette a demokratikus, nyugatbarát Ukrajnától. Nehogy onnan olyan eszmék induljanak ki, amelyek megkérdőjelezik hatalmi monopóliumát. Nem véletlen, hogy ezzel párhuzamosan egyre erősödött országában a tekintélyuralom. De semmi sem igazolhatja, hogy nyers erővel igyekszik maga alá gyűrni a szomszéd államot. Meg kell állítani és lehetővé kell tenni, hogy az ukránok a demokratikus és független jövőt választhassák. Ha a viszály vége az lesz, hogy Ukrajna megerősödik, az azt üzeni a világnak, hogy az USA elszánt és képes segíteni az autokraták túlkapásaival szemben. Ugyanakkor nem világos, mi jelentené a győzelmet a két oldal számára. Ha visszatérnének az egy évvel ezelőtti elválasztó vonalakhoz, az nagy területen állandósítaná a feszültséget és nem valószínű, hogy az oroszok lemondanának a Krímről. Csak a diplomácia képes előállítani olyasmit, ami hasonlít egy életképes békeegyezményre. Európa egyedül ezen az úton-módon tudja megerősíteni a háború utáni nemzetközi rendet. Ám ehhez az oroszoknak el kell fogadniuk, hogy nem kényszeríthetik térdre Kijevet, amihez viszont az szükséges, hogy ne inogjon meg az ukránoknak nyújtott külföldi segítség. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A Bizottság alelnöke azt üzente a magyar kormánynak, hogy az ne sokat vacilláljon, hanem villámgyorsan erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, ha egyhamar látni akarja az újjáépítési alap felfüggesztett milliárdjait. Összesen 5,8 milliárd ingyenes juttatás, illetve 9,6 milliárd eurónyi kedvezményes kölcsön sorsa lóg a levegőben a korrupció, illetve a jogállami aggályok miatt.
Vera Jourová azután nyilatkozott, hogy a héten magyar delegáció tárgyalt Brüsszelben a hogyantovábbról. Azt mondta, olyan törvények kellenek, amelyek révén a bírák határozottabban eljárhatnak sikkasztási ügyekben, de szigorítani kell a közbeszerzés szabályain is.
Úgy fogalmazott, hogy itt nagyon is konkrét kérdésekről van szó és a magyar fél megígérte, hogy szélsebesen intézkedik, de az idő ellene dolgozik. A nyugati adófizetők nem szeretnék, ha pénzük olyan helyre kerülne, ahol nem tisztelik a jogállami normákat, és megnehezítik az LMBT-közösség, illetve más kisebbségek életét. Hozzátette: ha az Orbán-kabinet látni akarja a visszatartott forrásokat, akkor gyorsan teljesítenie kell az igazságszolgáltatás ügyében előírt szuper feltételeket. Ám arra is kitért, hogy jelenleg feszült a viszony az EU és a Fidesz között, utóbbi nem élvezi az Unió bizalmát.
A jelentés megjegyzi, hogy Orbán odahaza gazdasági válsággal szembesült, ezért igyekszik dűlőre jutni a Bizottsággal, ám közben viaskodik is vele, lásd Ukrajna támogatását vagy hogy meg kell-e büntetni Oroszországot az invázióért. A közösség azt is rossz néven veszi tőle, amit civil szervezetek hangoztatnak, hogy ti. a politikus a cimboráknak játszik át uniós támogatásokat, mert így igyekszik bebetonozni a hatalmát.
Süddeutsche Zeitung/DPA
A jobboldali-populista Orbán Viktor megismételte követelését, hogy azonnal véget kell vetni a harcoknak Ukrajnában és béketárgyalásokat kell kezdeni. A NATO- és EU-tag ország élén inkább csak vonakodva támogatja a szankciókat, ugyanakkor miközben tekintélyuralmi módszereket alkalmaz, baráti kapcsolatot ápol Putyinnal. A viszony egy évvel az invázió megindulta után sem hűlt le. Szijjártó Péter továbbra is szokott találkozni orosz kollégájával.
Orbán azonban elismerte, hogy éppen Moszkva miatt országa elszigetelődött a nyugati szövetségen belül. Ám ezért Németországot tette felelőssé. Szerinte Berlin módosított álláspontján, ennélfogva azután más államok is engedtek a külső nyomásnak és átálltak a háború oldalára. Még egy oldalvágást is megengedett magának, amikor azt fejtegette, hogy talán még a régi térképek is megvannak, arra utalva ezzel, hogy a hitleri Németország egykoron megtámadta a Szovjetuniót.
Die Presse
A tudósítás azt emeli ki Orbán Viktor évértékelőjéből, hogy az idei év lesz a legveszélyesebb Magyarország számára a rendszerváltás óta. Egyben hangsúlyozta az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok fontosságát, és igen fontos nevezte, hogy a magyarok kimaradjanak a háborúból, amely azonban még évekig eltarthat.
Az egész felszólalás a fegyveres viszályra, a szankciókra és az energiaválságra épült. Bírálta Brüsszelt, valamint a hazai ellenzéket. Úgy értékelte, hogy a NATO-n és az EU-n belül csakis a magyar kormány akar békét, mindenki más a háború pártján áll, vagy legalábbbis úgy tesz, mintha.
Ukrajnát azzal vádolta meg, hogy az félrevezeti a világot, amikor azt állítja, hogy Moszkva nem állna meg az Atlanti-óceánig. Szerinte egyébként a Kreml nem veszélyezteti Magyarország biztonságát.
Project Syndicate
Hallgatólagosan az imperializmust támogatják az olyan országok, mint Brazília, India és Dél-Afrika, amikor azt ismételgetik, hogy ki akarnak maradni a háborúból. Ez a véleménye a tekintélyes szlovén filozófusnak, Szlavoj Zsizseknek, a Londoni Egyetem tanszékvezető tanárának. Szerinte az effajta „semlegesség” azonban tarthatatlan, mivel jelen esetben a tétlenség erkölcsi aljassággal ér fel.
A hivatalos Kreml ugyan különleges katonai műveletnek állítja be Ukrajna megtámadását, a cél pedig a nácitlanítás volna. Az orosz vezetés Kijev szemére veti, hogy az provokál, amikor engedi a Büszkeség menetét vagy az LMBT-jogok támogatásával aláássa a hagyományos nemi normákat, illetve gender szerepeket.
Ezzel szemben a nyugati sajtóban az a fő mondandó, hogy hozzá kell segíteni az ukránokat a túléléshez. És senki sem követeli, hogy változtassák meg az orosz határokat, vagy hogy szállják meg az ország egy részét. Az elsődleges cél nem az, hogy Oroszország veszítsen és kénytelen legyen megalázkodni, hanem hogy a szomszéd állam fennmaradjon.
Az „elnemkötelezettek” azt szajkózzák, hogy helyi viszályról van szó, amely elhalványul az egykori gyarmatosítás szörnyűségei mellett, de még ahhoz sem hasonlítható, amikor az USA elfoglalta Irakot. Ez persze svindli, hiszen ez a háború maga is az orosz gyarmatosítás része. Teljesen perverz Ukrajnát okolni a pusztításokért vagy a béke elutasításaként feltüntetni a hősies ukrán ellenállást.
Akik azonnali tűzszünetre szólítanak fel, azok azt szeretnék, ha az ukránok feladják az önvédelmet. Ez azonban nem békét jelentene, hanem pacifikálást. Oroszország persze győzelme érdekében számít az ilyen „semleges” érvekre. Amit pl. Roger Waters, a Pink Floyd egyik alapítója kifejt, az gyakorlatilag az, hogy csakis a fegyverletétellel és a megadással lehet megbékíteni egy agresszív, revizionista szomszédot. Csak éppen nem eredményez sem békét, sem igazságot, ha bárki behódol az imperializmusnak. Hogy a kettő közül bármelyiket elérjük, ahhoz fel kell adni a semlegesség látszatát és megfelelőképpen cselekedni kell.
Washington Post
A lap úgy látja: a Nyugatnak kizárólag az lehet a célja a háborúban, hogy az orosz zsarnok semmit se nyerhessen az agresszióval. Azért támadta meg Ukrajnát, hogy az ne lehessen teljes egészében demokratikus, sokszínű és ne szabadulhasson fel örök időkre a moszkvai iga alól. Erkölcsi paródiának számítana, ha a Kreml bármiféle eredményt fel tudna mutatni. Egyben alighanem halálos csapást mérne a civilizált világnak arra az alapelvére, hogy senki sem ronthat rá egy szuverén államra, azt nem igázhatja le és ott nem követhet el tömeggyilkosságokat büntetlenül.
Az USÁ-nak és szövetségeseinek nemigen van más választásuk, mint hogy még nagyobb támogatást adjanak Kijevnek. Ideértve, hogy még több és hatásosabb fegyvert küldjenek, még keményebb szankciókat rendeljenek el és még átfogóbb nemzetközi koalícióval szigeteljék el és rekesszék ki Oroszországot. Éspedig sürgősen. A vonakodás, a kötelező minimum a patthelyzet receptje le.
A leglényegesebb a fegyverzet, ez ügyben nem szabad tovább halogatni. Még több HIMARS precíziós rakétát kell szállítani, más nagyobb hatótávolságú tüzérségi eszközökkel együtt. Ehhez fel kell gyorsítani a gyártást, főként Németországban, mert Oroszország azon van, hogy teljesen lerombolja az ukrán infrastruktúrát. De szükség van korszerű vadászgépekre is. Bidennek felül kell vizsgálnia, hogy szó sem lehet F-16-osokról, csak ki kell kötnie, hogy a harci gépeket nem lehet bevetni oroszországi célpontok ellen. Ukrajna esetleges NATO-tagsága és a nyugati biztonsági garancia elvenné az agresszor kedvét egy újabb kalandtól.
Csak akkor lesznek lehetségesek a tárgyalások, ha a Kreml megérti, hogy lehetetlen a győzelme, nem tarthat meg ukrán területeket. A gazdaságban jelzés értékű lenne, ha a Nyugat elkobozná az orosz jegybank lefoglalt 300 milliárdos követelését. A pénzt az ukrán újjáépítésre kell fordítani, bár ennek jogi útját-módját még ki kell dolgozni. Precedens azonban már van rá, hiszen annak idején Irak köteles volt 50 milliárd dollár kártérítést fizetni az általa lerohant Kuvaitnak.
További eszköz, hogy a nyugati cégek maradék része is szakítsa meg a kapcsolatokat Oroszországgal. Még lejjebb lehetne vinni az olajársapkát, az EU pedig elgondolkodhatna az orosz gázimport tilalmán. A nyugati közvéleményt ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy az ukrán vérontás egy olyan önkényúr műve, aki birodalmi álmokat dédelget. Ám ha Putyin nyer, akkor a világ még veszélyesebb lenne, a siker csak felbátorítaná Moszkvát az újabb agresszióra, annak pedig akár közeli NATO-országok is áldozatul eshetnek.
Az eltelt egy év fő tanulsága az, hogy el lett túlozva a félelem a háború eszkalálódása kapcsán. Az orosz autokrata már csak a puszta embererő és a nukleáris fegyver segítségével tudná súlyosbítani a válságot. Az elsőt ki lehet védeni azzal, ha az ukránok elegendő harceszközt kapnak. Az atomcsapás pedig azért nem valószínű, mert az elidegenítené Moszkvától Kínát.
Meg kell erősíteni Ukrajnát, hogy a diktátorok tanuljanak a leckéből és ne hihessék azt, hogy ami tavaly február 24. óta történt, az útmutató, hogy a saját szájuk ízének megfelelően formálják át a világot.
New York Times
A vezércikk sürgeti, hogy a Nyugat adjon meg minden támogatást Ukrajnának, mert az különben nem tud győzni. Amerika és az európai szövetségesek idáig 150 milliárd dollárt költöttek ilyen célokra, és hazai közvéleményük nem is berzenkedik különösebben ellene. Ám kérdés, mi lesz akkor, ha még jobban elhúzódik a háború.
A világ más részein ugyanakkor már messze nem ennyire egyértelmű a helyzet megítélése, ami megnehezíti, hogy Oroszországot felelősségre vonják az agresszióért. De a demokráciáknak erkölcsi és etikai kötelességük, hogy segítsék azt a népet, amelynek szabadságát egy tekintélyuralmi hatalom fenyegeti. A nemzeti önrendelkezés hosszú ideje az amerikai külpolitika egyik vezérelve.
Putyin nem az orosz érdekövezet miatt indította meg a támadást, hanem mert a személyes uralmát féltette a demokratikus, nyugatbarát Ukrajnától. Nehogy onnan olyan eszmék induljanak ki, amelyek megkérdőjelezik hatalmi monopóliumát. Nem véletlen, hogy ezzel párhuzamosan egyre erősödött országában a tekintélyuralom. De semmi sem igazolhatja, hogy nyers erővel igyekszik maga alá gyűrni a szomszéd államot. Meg kell állítani és lehetővé kell tenni, hogy az ukránok a demokratikus és független jövőt választhassák.
Ha a viszály vége az lesz, hogy Ukrajna megerősödik, az azt üzeni a világnak, hogy az USA elszánt és képes segíteni az autokraták túlkapásaival szemben. Ugyanakkor nem világos, mi jelentené a győzelmet a két oldal számára. Ha visszatérnének az egy évvel ezelőtti elválasztó vonalakhoz, az nagy területen állandósítaná a feszültséget és nem valószínű, hogy az oroszok lemondanának a Krímről.
Csak a diplomácia képes előállítani olyasmit, ami hasonlít egy életképes békeegyezményre. Európa egyedül ezen az úton-módon tudja megerősíteni a háború utáni nemzetközi rendet. Ám ehhez az oroszoknak el kell fogadniuk, hogy nem kényszeríthetik térdre Kijevet, amihez viszont az szükséges, hogy ne inogjon meg az ukránoknak nyújtott külföldi segítség.
FT
A német kormány a háború láttán bátor politikai fordulatot hirdetett meg, ám még bőven van teendője ezen a területen, ideértve, hogy hosszú távon jobban hozzá kell járulnia az európai biztonsághoz. Ezt hangsúlyozza a szerkesztőségi állásfoglalás, amely üdvözli, hogy Scholz kancellár két napja, a müncheni biztonsági fórumon megerősítette: Berlin változatlanul az önvédelmi háborút folytató Ukrajna mögött áll.
Az ország, amely a briteket leszámítva a legnagyobb anyagi segítséget nyújtja Kijevnek, nem egykönnyen, de átlépett a saját árnyékán, amikor engedélyezte Leopárd harckocsik szállítását. Viszont még nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az eddiginél sokkal többet költ katonai célokra, a jelenlegi szint messze elmarad a NATO által megjelölt 2 %-tól.
Viszont nagy változások mennek végbe az energiapolitikában, a hármas koalíció radikálisan csökkentette az orosz gázfüggést. Emiatt az égbe szöktek az árak és a Bizottság szerint az idén mindössze 0,2 %-kal nő a gazdaság.
Az erőteljesebb és megfelelően finanszírozott német védelmi és biztonságpolitikára nem csupán az orosz agresszió, hanem amiatt is szükség van, mert meg kell győzni az USÁ-t arról, hogy Európa nem potyázik, és nem hagyatkozik csupán a tengerentúli biztonsági garanciákra. Németországnak élenjáró szerepet kell vállalnia abban, hogy segítsen megszilárdítani a transz-atlanti biztonsági együttműködést a következő évtizedekre.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >