Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Zelenszkij az egész történelem menetét meghatározza
Paul Lendvai úgy gondolja, hogy egészen rendkívüli helyzet áll elő, mert az ukrán elnök immár az egész történelem menetét meghatározza, államférfiként, illetve az egész világra hatást gyakorló kommunikátorként. Putyin tragikusan melléfogott a háborúval, és annak súlyos következményei lesznek az orosz népre nézve is. Zelenszkij isten ajándékának bizonyult a túléléséért küzdő ukrán állam számára. Múlt heti nyugat-európai vendégszereplése megerősíti, hogy a történelem egyik kulcsfigurája lett. Pedig az invázió előtt nem állt jól a korrupció elleni harcban, és több személyi döntése is rossznak bizonyult. Ám azután beigazolódott az, amit a filozófus, Isaiah Berlin írt, hogy ti. kulcsfontosságú pillanatokban kiemelkedő szerep juthat a személyiségnek. A véletlen folytán döntéseikkel és cselekedeteikkel bizonyos emberek meghatározhatják a történelem folyását, pedig lehet, hogy eszük ágában sincs. Mozgásterük nem nagy, mondjuk, olyan 1 %. De pont az az 1 % a lényeg. Lendvai megjegyzi, hogy Ukrajna jövője a maradék 99 %-tól függ, vagyis, hogy mennyire képes ellenállni a nemzet, és mekkora segítséget nyújt a NATO, illetve az EU. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Reuters
A német külügyminiszter azt üzente Helsinkiből Magyarországnak és Törökországnak, hogy azonnal törvénybe kell iktatni a svéd, illetve finn NATO-felvételt, nem szabad tovább késlekedni. Annalene Baerbock rámutatott, hogy a tagság megerősíti az egész szövetséget és a két jelentkezőnek együtt kell bekerülnie.
Orbán Viktor még tavaly novemberben azt közölte, hogy az Országgyűlés ez év elején fogadja el a javaslatot. Török kollégája viszont pár napja bejelentette, hogy a finn belépés ellen nincsen kifogása, ellenben Svédországtól elvárja, hogy az lépjen fel keményebben a Kurd Munkapárt ellen, amelyet Ankara és az EU terrorcsoportnak tart. A török kormánynak azzal is gondja van, ahogyan Stockholm egy másik kurd szervezethez viszonyul.
Washington Post/AP
A magyar külügyminiszter az első uniós vezető, aki ellátogatott Minszkbe azóta, hogy Lukasenka elnök 3 éve keményen lecsapott a választások meghamisítása miatt tiltakozó tömegekre. Szijjártó Péter éppen akkor kerített sort az útra, amikor az EU új szankciós csomagot készül hozni a fehérorosz rendszer ellen, részben az elnyomás, részben pedig amiatt, mert orosz csapatok állomásoznak az ország területén – a háborús tervek részeként.
A belarusz ellenzék emigrációba kényszerült elnökjelöltje, Svjatlana Cihanouskaja kiemelte, hogy a magyar vezető akkor tárgyal ottani kollégájával, amikor Minszkben per zajlik az idei Nobel-békedíjas aktivista ellen, újságírókat kínoznak meg és orosz katonák gyakorlatoznak az országban, mielőtt bevetnék őket ukrán földön. Ez az eljárás elfogadhatatlan – állapította meg a politikusnő.
Az érintett polgárjogi harcos, Bjaljatszki azt mondta a hétfői tárgyaláson, hogy Lukasenko eldöntötte: szétveri a civil társadalmat. Egy minszki politikai elemző közben arról beszélt, hogy a háború csak még szorosabbra vonja a kötelet a belorusz gazdaság nyaka körül, ám a fehérorosz kormány igyekszik lazítani a szorításon.
Politico
A portál azon nem csodálkozik, hogy Magyarország megszegte a színfalak mögött elfogadott uniós álláspontot és nagykövete ott volt Teheránban az Iszlám forradalom 44. évfordulóján rendezett ünnepségen, mivel az Orbán-kabinet fekete báránynak számít az EU-ban. Az viszont rejtélynek nevezi, hogy mi vezethette Lengyelországot, amely ugyanerre vetemedett. A magyar állam büszkén szorgalmazza, hogy szorosabb kapcsolatokat kell kialakítani Iránnal.
Mellesleg Szijjártó Péter táviratban köszöntötte az ünnep alkalmából iráni kollégáját, akárcsak Bulgária, Románia és Horvátország. Egyébiránt az egykori forradalom fejleménye volt, hogy az iszlám rendszer csaknem másfél évig túszul tartott fogva több mint 50 amerikai diplomatát.
Az időzítés annál is rosszabb, mivel a teokrata iráni állam kőkeményen megtorolja az utcai tiltakozásokat, egyeseket ki is végeztetett. Azon felül drónokat szállít az oroszoknak, akik a szerkezeteket civil célpontokra irányítják. Varsó azonban az ukránok egyik leghatározottabb támogatója és általában nagyon ügyel arra, hogy ne keresztezze legfőbb szövetségese, az USA érdekeit.
Die Welt
A berlini magyar nagykövet szerint az Orbán-kormány nem szigetelődött el az Unióban a szankciók elutasítása miatt, csupán bizonyos kérdésekben elidegenedést tapasztalni, pedig az korábban nem volt. Ám most már Németország részéről is mutatkozik. Györkös Péter úgy gondolja, hogy ebben jelentős részben ludas a német sajtó, mert az jó ideje ellenséges Magyarországgal szemben. Pedig az csak a nemzeti érdekeket követi.
Ám mint mondta, az elutasító hozzáállásban nincs semmi új, legfeljebb az elítélő hang szintet váltott, de már akkor jelentkezett, amikor a magyar vezetés a tömeges bevándorlás következményeire figyelmeztetett. Az Ukrajna-politikáról szólva azt taglalta, hogy alapvető eltérés van a magyar vélemény és a többiek álláspontja között. A nyugati számításokból azonban kimarad, hogy Budapest jelentős emberbaráti és gazdasági segítséget ad Kijevnek.
A svéd és finn NATO-felvétel kapcsán úgy fogalmazott, hogy ez ügyben viszonylag egyedül vagyunk, amint azt Orbán Viktor többször is megállapította. A szankciók ugyanakkor nem segítenek előbb véget vetni a háborúnak, az orosz harci szomj kielégítetlen. Ám nem mi vagyunk háborúban, hanem Ukrajna és a térséget igazából a NATO 5. paragrafusa védi, amely kölcsönös katonai segítségnyújtást ír elő, ha valamely tagállamot agresszió éri.
A magyar fegyverszállítások tilalmára áttérve óvott attól, hogy a közösség alvajáróként belesodródjon a viszályba. A diplomata szerint egyértelműen Oroszország a támadó fél, de el kell érni, hogy Ukrajna miatt ne súlyosbodjon a konfliktus. Hozzátette: tudja, hogy ez a megközelítés nem tetszik a szövetségeseknek, de tárgyalni kell Moszkvával, közös pozíciót kell találni. Erre lát módot a jövőben is.
Neue Kronen Zeitung
Bár az osztrák kancellár sikertörténetnek állítja be, hogy sürgetése nyomán az EU pénzt ad Bulgáriának a török határ mentén húzódó kerítés megerősítésére, több bécsi szakértő is megállapítja, hogy a határzárak egyedül az embercsempészeknek jók. Jelenleg a 2000 kilométernyi uniós külső határ 13 %-án fut szögesdrót, ám Judith Kohlenberger a Bécsi Közgazdasági Egyetemről azt hangsúlyozza, hogy ha ezek a határzárak annyira hatékonyak volnának, akkor tavaly Ausztriában nem ért volna el rekordot a menedékkérelmek száma.
Az ilyen falak csak arra jók, hogy másfelé, még veszélyesebb utakra tereljék az illegális határátlépőket, vagyis valójában a szervezett bűnözés kezére játszanak. A kormányoknak azonban a migráció okainak leküzdésére kellene összpontosítaniuk.
Egy menedékjogi szakember pedig képtelenségnek nevezi, hogy Nehammer a bolgároknak kijárt támogatással büszkélkedik, hiszen Magyarországon is van akadály a szerb határon, mégis tavaly az illegális bevándorlók háromnegyede magyar földön át érkezett Ausztriába.
FT
A lap külpolitikai fő elemzője úgy látja: értelmetlen a Nyugatot felelősség tenni az háborúért, akármit is mond a keleti autokráciák által ajnározott amerikai professzor, John Mearsheimer, Gideon Rachman emlékeztet arra, hogy a Chicagói Egyetem tanára, akit Orbán Viktor nemrégiben a Karmelitában fogadott, úgy ítéli meg, hogy a dolgot a nyugati demokráciák szúrták el, mert olyan politikát folytattak, amelyet Moszkva létveszélynek vett.
A nézet természetesen népszerűbb az orosz és kínai vezetés körében, mint Washingtonban vagy Brüsszelben, ahol a szakértőt gyakran Putyin szekértolójának nevezik. A liberális bírálók azzal vádolják, hogy titkon összejátszik a világ erős embereivel, így Orbánnal, az illiberális demokrácia, vagyis a tekintélyuralom bajnokával. De az elemző a jelek szerint élvezi, hogy hírhedettnek számít.
Pedig 30 éve még arról igyekezett meggyőzni az ukránokat, hogy ne mondjanak el az atomfegyverekről, mert csak azzal tudják elrettenteni a Kremlt. Ugyanakkor elméletei azóta inkább csak fejre állítják a valóságot. Pl. amikor az USÁ-t okolja a háborúért, megfeledkezik arról az alapvető tényről, hogy a gyilkos invázióért az felel, aki kiadja rá a parancsot. Ám Mearsheimer ily módon akaratlanul is jogosnak állítja be a hadműveletet.
Ezzel együtt igaz, hogy elemzéseivel segít betekinteni az orosz és kínai hatalmi rendszerbe. Pl. már jó 20 éve kifejtette, hogy Peking nem tud beilleszkedni a liberális világrendbe és megpróbál majd uralkodni a saját térségében, ami valószínűvé teszi a fegyveres konfrontációt Amerikával. Csak éppen a tudós sokszor nem veszi tekintetbe azokat a tényezőket, amelyek nem illenek bele az elméletébe.
8 éve pl. azt fejtegette, hogy Putyin túl okos, ezért nem fogja megtámadni Ukrajnát. Meg arról is beszélt, hogy az orosz elnök komolyan gondolta, amikor a háború előtt kijelentette, hogy elfogadja az ukrán állam függetlenségét. De akkor is melléfogott, amikor azt bizonygatta, hogy a nagyhatalmak mind egyformák. Hát, egyes nézetei ellenére az Egyesült Államokban megbecsült értelmiségi. Ugyanakkor az olyanok, mint ő, Kínában és Oroszországban vagy állás nélkül maradnak, vagy emigrációba kényszerülnek, vagy még rosszabb történik velük.
Wall Street Journal
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Putyin immár Moldovát is célba vette, mert szeretné, ha neki tetsző kormány jutna hatalomra Chisinauban. Nem véletlen, hogy pár napja az orosz agresszió által okozott gondokra hivatkozva lemondott a miniszterelnök. Az EU-barát államfő pedig azzal vádolta meg Moszkvát, hogy az puccsot szervez országa ellen. Maia Sandu szerint a Kreml bűnözőkkel és külföldi szabotőrökkel igyekszik elérni a célját, vagyis hogy leálljon az ország uniós felvételi folyamata.
Mint mondta, ennek érdekében az oroszok erőszakos akciókra, kormányzati intézmények elleni támadásokra készülnek, túszokat akarnak szedni. A múlt héten Zelenszkij azt közölte, hogy az ukrán titkosszolgálat olyan orosz tervek birtokába jutott, amelyek Moldova destabilizálását tartalmazzák.
Mostanában a Kreml azon van, hogy politikai nyugtalanság szítására használja fel a kicsiny szomszéd ország gazdasági nehézségeit. Moldova próbálja csökkenteni függőségét az orosz energiától. Ám az ukrán villamos hálózat elleni orosz támadások többször is áramszünetet okoztak a szomszédban is, mert a két rendszer össze van kapcsolva.
A feszültség megvilágítja, mekkora is a tét Ukrajnában. A győzedelmes Kreml más hódításokban is gondolkodik.
Der Standard
Paul Lendvai úgy gondolja, hogy egészen rendkívüli helyzet áll elő, mert az ukrán elnök immár az egész történelem menetét meghatározza, államférfiként, illetve az egész világra hatást gyakorló kommunikátorként. Putyin tragikusan melléfogott a háborúval, és annak súlyos következményei lesznek az orosz népre nézve is.
Zelenszkij isten ajándékának bizonyult a túléléséért küzdő ukrán állam számára. Múlt heti nyugat-európai vendégszereplése megerősíti, hogy a történelem egyik kulcsfigurája lett. Pedig az invázió előtt nem állt jól a korrupció elleni harcban, és több személyi döntése is rossznak bizonyult.
Ám azután beigazolódott az, amit a filozófus, Isaiah Berlin írt, hogy ti. kulcsfontosságú pillanatokban kiemelkedő szerep juthat a személyiségnek. A véletlen folytán döntéseikkel és cselekedeteikkel bizonyos emberek meghatározhatják a történelem folyását, pedig lehet, hogy eszük ágában sincs. Mozgásterük nem nagy, mondjuk, olyan 1 %. De pont az az 1 % a lényeg.
Lendvai megjegyzi, hogy Ukrajna jövője a maradék 99 %-tól függ, vagyis, hogy mennyire képes ellenállni a nemzet, és mekkora segítséget nyújt a NATO, illetve az EU.
Der Standard
Az egyik legjobb osztrák szemleíró úgy véli, hogy a földrengés utáni szervezetlenség mutatja: csődöt mondott Erdogan tekintélyuralmi állama. Megint csak az bizonyosodott be, hogy az ilyen rendszerek kicsúsznak az ellenőrzés alól. Az „erős vezető” általában kudarcot vall kritikus helyzetekben, mert minden rájuk van kihegyezve, az állami intézmények élén hozzá nem értő figurák állnak, és mert senki sem mer szólni az erős embernek, ha túllő a célon.
Nincsenek fékek és ellensúlyok, szakavatott intézmények, így előbb-utóbb bedől a rendszer. Példa rá a török vezetőn kívül Putyin és Orbán is. Már senki sem vizsgálja felül a katasztrofális döntéseiket, mert a kulcspozíciókban lakájok ülnek. Azt csak a frusztráltak hiszik, hogy a csúcson mutatott erő mindenre megoldást jelentene. Éppen az ellenkezője az igaz: recept arra, hogy a hatalom rosszul végzi a munkáját és az állam becsődöl.
FAZ
A vezető konzervatív német lap lesújtónak minősíti a török elnök politikai teljesítményét. Most üt vissza, hogy Erdogan idáig minden sikert magának tulajdonított, viszont a katasztrófa miatt a rovására írják a mentési munka hiányosságait és annak következményeit. A gyász dühbe csap át.
De hát meggyengítette, illetve kizsigerelte a fontos intézményeket, felszámolta az ellenőrzésre szolgáló hatóságokat, teljesen a maga képére formálta az államot. A május közepére tervezett változás népszavazás lesz az államfőről, habár elvileg el lehet halasztani a megmérettetést, de az alkotmány értemében csakis háború esetén.
A kormánypárt, amely már koloncként cipeli a gazdasági válságot is, éppen ezért ideges. Hiszen az állam nyilvánvaló csődje csakis Erdogannak tudható be. Közben a katasztrófavédelem képtelen megbirkózni a feladattal. Ráadásul fennáll a veszély, hogy máshová is kiterjed a társadalmi feszültség, mert a földmozgások miatt hajléktalanná vált milliók már most az ország nyugati részének nagyvárosaiban keresnek menedéket. A természeti csapás hatásait még sokáig érezni lehet majd török földön.
Süddeutsche Zeitung
A német rendőrség most jelentette be, hogy a öt napja egy másik neonáci társaságot is lekapcsolt, amely Frankfurton keresztül akart Budapestre utazni a kitörésnapi megemlékezésre. A két férfit és egy nőt visszafordították, miután poggyászukban egyértelmű öltözéket, illetve jelképeket találtak. Kötelezték őket, hogy péntektől vasárnapig minden nap jelentkezzenek a lakóhelyük szerinti rendőrkapitányságon.
A jelentés hozzáfűzi, hogy a „Dicsőség napja” a nemzetközi kapcsolatépítés eszköze a szélsőjobb számára, szervezője a ’Vér és Becsület” nevű szerveződés, amelyet azonban Németországban betiltottak.
Következő cikk: A vajdasági magyarság „nem érzi jól magát”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >