Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Die Welt: Szinte kizárt, hogy győzhessenek az ukránok
A lap szerint minden nappal kisebb lesz a siker esélye, mivel Kijev kifogy az emberből és a hadianyagból. Az ellenség ugyanakkor jobban felkészül, hatalmas utánpótlásra támaszkodhat. Nem csoda ily módon, hogy nyugati diplomaták egyre gyakrabban emlegetik a tűzszünet szükségességét. Azt persze tudni kell, hogy Zelenszkij szemében a győzelem az összes elvesztett terület, így a Krím visszaszerzését jelenti. Ám mivel a Nyugat csupán korlátozott segítséget nyújt, ez az jelenti, hogy további országrészek kerülnek orosz kézre, a mostani 18 %-on túl. A fronton úgy áll, hogy Scholz továbbra is habozik, ám ezalatt az ukránok időt veszítenek, hogy kikeveredjenek az állóháborúból és megindítsák a támadást. Eközben az oroszok beássák magukat, aknamezőket telepítenek. Újoncokat hívnak be, pótolják az elhasznált hadianyagot. Kijev 300 harckocsit kért, jó, ha 130 jön, azzal meg sokat nem tud kezdeni. Nem képes elvágni a Krímben állomásozó orosz egységek utánpótlását. A Nyugat azonban kivár, mert fél, hogy átlépi a Putyin által megvont „vörös vonalat”. Még az sem teszi meg, hogy lehetetlenné tegye az orosz műholdas kommunikációt. A fegyvernyugvás azonban egy megcsonkított Ukrajnával lenne egyenlő. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Handelsblatt
A Bizottság és a Transparency International után már az OECD besokallt a magyarországi korrupciótól. A legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet azt kifogásolja, hogy az Orbán-kormány nem tesz meg mindent a jelenség felszámolására. Az illetékes munkabizottság júniusig adott időt, hogy a magyar fél lényeges haladást mutasson fel és átültesse azokat a normákat, amelyeket az OECD korrupcióellenes egyezménye tartalmaz. Budapest egyelőre nem reagált a felhívásra.
A jobboldali-populista magyar vezetés az EU-val is tengelyt akasztott, mert nem szab határozottan gátat az urambátyám-rendszernek. Ezért Brüsszel idáig példátlan módon azt ajánlotta, hogy tartsák vissza a helyreállítása alapból a Magyarországnak szánt 7,5 milliárd eurót.
Neue Kronen Zeitung
A szlovák elnök asszony kijelentette, hogy Ukrajnában az értékeket kell megvédeni, miután az ország függetlenségét érte támadás. Zuzana Caputová akkor mondta ezt, amikor fogadta az osztrák elnököt, aki újjáválasztása után látogatott el a szlovák fővárosba. A házigazda úgy fogalmazott, hogy a háború sok mindent megkérdőjelezett. Arra ugyanakkor nem kívánt válaszolni, hogy a Nyugat háborúban áll-e már Oroszországgal, úgy, ahogyan azt a múlt héten Orbán Viktor, valamint a német külügyminiszter is kifejtette.
Hangsúlyozta, hogy segíteni kell, amikor a civil lakosságot éri fenyegetés. Van der Bellen ugyanakkor arról beszélt, hogy Moszkva gyarmatosító háborút folytat, és támogatni kell az ukrán felet, amelyet kizárólag ideológiai okokból ért támadás. Az agresszor választás elé állítja: vagy behódolsz, vagy végzünk veled.
Arra is kitért, hogy különösen a jelenlegi helyzetben együttműködésre van szükség Közép-Európában. Tehát hogy az országok összefogjanak, ne hagyják magukat megosztani és egy hangon beszéljenek.
Die Presse
A kelet-európai országok ugyan bátran kiállnak Ukrajna mellett, ám azt már nehezményezik, hogy az ország olcsón szállít gabonát a térségbe. (Amit a szerző , a brüsszeli tudósító leír, az nagyon hasonlít arra, amit egykor a magyar nemesek üzentek Mária Teréziának: Életünket és vérünket, de gabonát, azt nem – a szerk. megj)
A kommentár rámutat: a szolidaritásnak megvan az ára és az incidens kóstolót ad abból, mi várható, ha az ukránok belépnének az EU-ba. Keleten az a felfogás, hogy a jólétbe és békébe belekényelmesedett Nyugat már most odadobná Kijevet az oroszoknak, ha cserében jönne az orosz gáz és ily módon kellemes meleg lenne a lakásokban.
Ám azért annyira nem önzetlenek a lengyelek, csehek, románok és szlovákok, amikor az ukránok túlélési harcáról van szó. Hiszen nyugati fegyverekre cserélik le a szocialista időkből származó harceszközöket és ezért még egy csomó pénzt is kapnak az uniótól. Emellett a négyek – a magyarokkal és a bolgárokkal kiegészülve – készek ugyan pártolni az ukrán mezőgazdaságot, de az ne köpjön bele a levesükbe a saját piacaikon. És természetesen kártalanítani kell az érintett gazdákat.
De ha már ilyen viszonylag csekélység láttán is jajonganak, akkor az nem sok jót ígér az ukrán csatlakozás után. Hiszen az ukrán agrárszektor sokkal nagyobb, szétrobbantaná nem csupán a mezőgazdasági, hanem a regionális politika kereteit is. Márpedig itt a brüsszeli támogatások kétharmada forog kockán és a fő haszonélvező: Kelet-Európa. Ám majd kiderül, hogy ki mennyire szolidáris, amikor Kijev miatt kisebb lesz az uniós tortaszelet.
FT
Több tagország is szólt a Bizottságnak, mert úgy véli, hogy Ukrajna hiú reményeket táplál a gyors uniós belépés ügyében. Több megbízható forrás is azt közölte, hogy az érintett kormányok szerint meg kell mondani Kijevnek: egyelőre hatalmas akadályok tornyosulnak a csatlakozás útjában. A figyelmeztetés azért most hangzott el, mert két nap múlva az ukrán fővárosba megy az EU két legfőbb vezetője, és többen félnek, hogy von der Leyen, illetve Charles Michel inkább gerjeszti, semmint visszafogná a házigazdák teljesíthetetlen várakozásait.
Az ukrán miniszterelnök egyenesen azt mondta, hogy ő két évben gondolkodik. Előzőleg az Unió példátlan módon jelölti státusz adott az országnak, noha az alapkövetelményeknek nem tesz eleget. Több közép-európai ország beállt az ukrán kívánságok mögé, északi és nyugati fővárosok azonban nyugtalanok, mert nem látják, miként lehet integrálni egy ilyen népes és szegény országot, amelynek ráadásul ekkora a mezőgazdasága.
Egy uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy az ígéretek beleütköznek a valóságba, és nem lesz gyorsított felvétel. Mások arról beszéltek, hogy a folyamat minimum egy évtizedet vehet igénybe. További ellentét forrása az az ukrán szándék, hogy az orosz jegybank lefoglalt követeléseit fordítsák az ukrán újjáépítésre. A költségeket szeptemberben nagyjából 350 milliárd euróra becsülték, de a folyamatos orosz légitámadások folytán azóta még magasabb lett az összeg.
Vita van az ügyben is, milyen jogi fórum vonja felelősségre az orosz vezetőket a háborús bűnökért.
Der Standard
Paul Lendvai veszélyesnek nevezi Putyin teljhatalmát, kiemelve, hogy a diktátorok korlátlan uralma jelenti a legnagyobb veszélyt a liberális demokrácia számára. A szerző nyomatékosan ajánlja olvasásra a Die Zeit moszkvai tudósítójának új könyvét, amelyben az áll, hogy az orosz elnök a tekintélyuralmi nacionalizmustól vezérelve idézte elő a 2. világháború utáni időszak legnagyobb válságát, legsúlyosabb katonai konfrontációját. Az emberiség túlélése jelen állás szerint egyetlen embertől függ.
Ma már nincs olyan komoly megfigyelő, aki kétségbe vonná, hogy nyugati politikusok és üzletemberek illúziói segítettek Putyinnak kiépíteni a hatalmát, majd a Krím elfoglalása után lerohanni Ukrajnát. A nyugati segítség meghatározó szerepet játszik az ukrán ellenállásban, ezért érthető a berzenkedés a német totojázás láttán. Putyin legfőbb fegyvere az, hogy az atomfegyverrel zsarolja, megfélemlíti a demokratikus közösséget. Abban bízik, hogy meg tudja azt osztani és az idő neki dolgozik.
Az uniós külpolitikában kulcskérdés lesz, miként viszonyuljon a szervezet a befelé elnyomó, kifelé agresszív orosz rezsimhez. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Moszkva hívei, mint a magyar kormány azonnali fegyvernyugvást követelnek és a szankciók ellen agitálnak. Putyin barátja, Orbán Viktor már odáig ment, hogy Ukrajnát Afganisztánhoz hasonló senki földjének minősített.
Die Welt
Az újság brüsszeli tudósítója szinte kizártnak tartja, hogy győzhessenek az ukránok. Szerinte minden nappal kisebb lesz a siker esélye, mivel Kijev kifogy az emberből és a hadianyagból. Az ellenség ugyanakkor jobban felkészül, hatalmas utánpótlásra támaszkodhat. Nem csoda ily módon, hogy nyugati diplomaták egyre gyakrabban emlegetik a tűzszünet szükségességét.
Azt persze tudni kell, hogy Zelenszkij szemében a győzelem az összes elvesztett terület, így a Krím visszaszerzését jelenti. Ám mivel a Nyugat csupán korlátozott segítséget nyújt, ez az jelenti, hogy további országrészek kerülnek orosz kézre, a mostani 18 %-on túl. Ennek oka:
1. Az USA és a többiek jobban félnek attól, hogy a harcok átterjednek NATO-tagállamokra is, mint attól a fenyegetéstől, amely az orosz területhódítás folytán éri a Nyugat biztonságát. Ezért csak annyi támogatást küldenek, hogy Kijevnek ne kelljen azonnal megadnia magát.
2. Oroszország idáig az alapvető ukrán infrastruktúra 60-70 %-át semmisítette meg. Nem látszik, hogy Ukrajna elegendő légelhárító kapacitáshoz jutna, sőt inkább úgy van, hogy ami idáig érkezett, az voltaképpen felhívás keringőre az orosz haderő számára. Közben pedig az ukránok egyre kevésbé lesznek képesek helyreállítani az áram – és egyéb hálózatokat. Pedig pl. a hadiiparnak sürgősen kell az energia.
3. Moszkva mennyiséggel igyekszik ellensúlyozni a nyugati fegyverek minőségét, főleg a páncélosoknál. Jó 4 ezer harckocsija van, így bármikor megindíthatja az offenzívát.
4. Minél tovább tart a küzdelem, az ukrán fél annál több katonát veszít. Most már a 60 évesnél idősebbeket is a frontra küldik. Ehhez képest az oroszok hamarosan újabb 200 ezer embert mozgósítanak.
5. A Kremlnek áll a zászló nem csupán katonailag, hanem politikailag is, mert még ha létre is jön tűzszünet, belátható időn belül ki van zárva az ukrán NATO-tagság, az EU-csatlakozás pedig sokkal tovább tart majd, mint ahogy azt Zelenszkijék sürgetik.
A fronton úgy áll, hogy Scholz továbbra is habozik, ám ezalatt az ukránok időt veszítenek, hogy kikeveredjenek az állóháborúból és megindítsák a támadást. Eközben az oroszok beássák magukat, aknamezőket telepítenek. Újoncokat hívnak be, pótolják az elhasznált hadianyagot. Kijev 300 harckocsit kért, jó, ha 130 jön, azzal meg sokat nem tud kezdeni. Nem képes elvágni a Krímben állomásozó orosz egységek utánpótlását.
A Nyugat azonban kivár, mert fél, hogy átlépi a Putyin által megvont „vörös vonalat”. Még az sem teszi meg, hogy lehetetlenné tegye az orosz műholdas kommunikációt. A fegyvernyugvás azonban egy megcsonkított Ukrajnával lenne egyenlő.
FT
A vezércikk azt tanácsolja a NATO-nak, hogy az sürgősen töltse fel az ukrán háború miatt leapadt fegyver- és muníciókészleteket, mert a szervezet nincs felkészülve egy olyan, újabb válságra, mint amilyen Tajvan lerohanása volna. Az dicséretes, hogy az USA és európai partnerei garmadával küldik a hadfelszerelést az ukránoknak, mert azok döntőnek bizonyultak az agresszor megállításában.
Ám Kijev csillapíthatatlan igényei kiürítették a raktárakat, és a hadiipar nem képes betölteni az űrt. Ennélfogva Németországnak pl. csupán néhány napra elegendő tartaléka maradt. Különösen a tüzérségi lövedékekből van aggasztóan kevés. Ezekből a múlt nyáron, a harcok csúcspontján az ukránok napi 7 ezer darabot lőttek el, az USA fegyvergyárai két hét alatt állítanak elő ennyit, már ha teljes kapacitással működnek.
Mivel a Nyugatnak tekintettel kell lennie a tajvani veszélyre, sürgősen fel kell mérnie, hogy stratégiailag mennyi harceszközre van szüksége, majd meg kell szerveznie a gyártás felfuttatását, különös tekintettel arra, hol állhat elő szűk keresztmetszet. Nem lesz olcsó, de épp ezért fontos, hogy az európai kormányok közösen oldják meg a beszerzést.
A hadiipar alapvető a nemzetközi biztonság és a globális kereskedelem szempontjából. Egyben eszköz az agresszió elrettentésére. Üzenet Moszkvának és Pekingnek, hogy Ukrajna szövetségesei hosszú távra terveznek.
Következő cikk: Magyar kormány: összeesküvés műve a korrupciós index
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >