Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Titkosszolgálat és „dollárbaloldal”
A magyar kormány azzal vádolja az ellenzéket, hogy az törvénytelen anyagi támogatást fogadott el külföldről. A Fidesz ehhez a titkosszolgálat jelentését használja, amelyben az szerepel, hogy az amerikai Demokrata Párt segítette a magyar ellenzéket... A támogatást a New Yorkban bejegyzett Demokratikus Akció szervezte, amelynek tanácsadó testületében olyanok vannak, mint a politológus Fukuyama, Wesley Clark volt NATO-főparancsnok és Anne Applebaum történész-újságíró. A cél az, hogy az alap magánadományokból segítse a magyar demokrácia védelmét és helyreállítását... A kérdéses összeg egyébként meglehetősen nevetséges, főleg ha azt vesszük, hogy a Fidesz korlátlanul alapokkal rendelkezik. Ezen kívül támaszkodhat az államapparátusra, valamint a gazdasági és médiafölényre is, hogy megfojtsa ellenfeleit. A legutóbbi nemzeti konzultáció amúgy kétszer ennyibe került. Viszont ennyi is elég, hogy beinduljon a gépezet, amely megrágalmazza mindazokat, akiket a hatalom kórusban dollárbaloldalnak hív. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Figaro
A magyar kormány azzal vádolja az ellenzéket, hogy az törvénytelen anyagi támogatást fogadott el külföldről. A Fidesz ehhez a titkosszolgálat jelentését használja, amelyben az szerepel, hogy az amerikai Demokrata Párt segítette a magyar ellenzéket. A jobboldali nacionalisták persze már 2010 óta azt hangoztatják, hogy ellenfeleik nemzetellenesek és külföldi zsoldban állnak.
Ám ezúttal most olyan bizonyítékokat tettek le az asztalra, amelyek nyugtalanítóak a másik oldal számára. Eszerint bizonyos szervezetek 4 milliárd forintot kaptak a határon túlról a választási hadjárat céljaira. Elvileg az információt bizalmasan kellett volna kezelni 30 évig, ám Kocsis Máté célszerűnek látta, hogy nyilvánosságra hozza, mondván, hogy az akció példátlan módon megsértette az ország szuverenitását.
A támogatást a New Yorkban bejegyzett Demokratikus Akció szervezte, amelynek tanácsadó testületében olyanok vannak, mint a politológus Fukuyama, Wesley Clark volt NATO-főparancsnok és Anne Applebaum történész-újságíró. A cél az, hogy az alap magánadományokból segítse a magyar demokrácia védelmét és helyreállítását.
A mostani támadás célkeresztjében Márki-Zay Péter áll, és hatalom számára a kiindulópont az, hogy az ellenzék megszegte a pártok finanszírozásának szabályait. Csak éppen a politikus által vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalmat nem jegyezték be pártként. Ezzel szemben a Demokratikus Akció azt mondja, hogy a kormánypárt politikai célokra használja fel a hírszerzést, noha annak inkább az orosz támadásokkal és a kínai befolyással kellene foglalkoznia, mert azok fenyegetik igazából az ország szuverenitását.
A kérdéses összeg egyébként meglehetősen nevetséges, főleg ha azt vesszük, hogy a Fidesz korlátlanul alapokkal rendelkezik. Ezen kívül támaszkodhat az államapparátusra, valamint a gazdasági és médiafölényre is, hogy megfojtsa ellenfeleit. A legutóbbi nemzeti konzultáció amúgy kétszer ennyibe került. Viszont ennyi is elég, hogy beinduljon a gépezet, amely megrágalmazza mindazokat, akiket a hatalom kórusban dollárbaloldalnak hív.
Defence News
A magyar kormány ugyan mind inkább elszigetelődik az EU-ban, miután Orbán Viktor sokak szerint igyekszik aláásni a szervezetet, mégis özönlenek az országba a hadiipari cégek, bár hírek szerint nincs elég munkaerő. Ezzel együtt az állam N7 holding három jelentős szerződést is aláírt a közelmúltban a német Rheinmetallal közösen lőszert állítanak elő, a szintén német Dynamit Nobeltől annak első vevőjeként szerzi be az új harckocsi elhárító rakétát, az egyik cseh vállalkozás pedig tűzfegyvereket szállít.
Magyarország hozzálátott, hogy 10 év után rendbe hozza elhanyagolt védelmi iparát. Ennek érdekében az idén 1,4 milliárd dollárral nő a katonai költségvetés, így az a szakmai források szerint már a 4,5 milliárdhoz közelít. Vagyis a tervezettnél hamarabb eléri a 2 %-os szintet. Az új szerződések célja, hogy a magyar fél technológiához és gyártási eljáráshoz jusson, de a többségi tulajdon a külföldi partnernél marad.
A logisztika szempontjából az ország adottságai kedvezőek. Az is jó, hogy az új ügyletek hosszú távú fejlesztéseket szolgálnak, nem egyszeri adásvételről van szó. Emellett jelentős az állami támogatás, a munkáskéz olcsó, viszont a képzettségi szint magas és alacsonyak az egységre jutó termelési kiadások.
Az amerikai kereskedelmi tárca ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy részben a szabályozás miatt nehezednek Magyarországon a gazdálkodás feltételei. Ezen felül egyre dagad a költségvetés hiánya, amit csak súlyosbít, hogy az EU befagyasztott 22 milliárd eurónyi támogatást.
Washington Post/Bloomberg
A vezércikk úgy látja, hogy a nyugati páncélosok esélyt adnak Ukrajnának a fronton. Ugyanakkor az engedélyezés közüli huzavona miatt megjegyzi, hogy Biden elnököt és az európai vezetőket is dicséret illeti, amiért fenntartották a szolidaritást Kijevvel, ezzel együtt oda kell figyelniük, nehogy a Nyugat jobban belekeveredjen a háborúba.
Összesen több mint 100 német Leopárd szállítása vált lehetővé, lőszerrel, kiképzéssel és a karbantartáshoz nyújtott segítséggel együtt. Ily módon enyhül a feszültség Berlin és több más NATO-tag között. Washingtonnak igaza volt, amikor felülbírálta a Pentagon fenntartásait, és a német követelésnek megfelelően hozzájárult a 31 darab, 70-tonnás Abrams átadásához. Ha nem ezt csinálja, még nagyobb lett volna a törésvonal a szervezeten belül, sokat ártott volna az ukránoknak, ellenben Putyin érdekeit szolgálta volna.
A döntés kritikus időpontban született meg. Oroszország éppen némi területi nyereséget könyvelhetett el délen és keleten. Hozzáértők szerint Moszkva tavasszal támadásba megy át. Ugyanakkor nőnek az ukrán veszteségek, miközben kezd kifogyni a lőszer és a fegyver. Ily módon a nyugati tankok kulcsszerepet játszanak az állások megtartásában és az offenzíva elhárításában.
Az elvesztett földek visszaszerzéséhez Kijevnek valószínűleg még több hadfelszerelésre, illetve korszerű harceszközre lesz szüksége, ideértve vadászgépeket és hosszú távú rakétákat is. A NATO-nak azonban előbb biztosítékokat kell kapnia, hogy Ukrajna nem vesz célba oroszországi célpontokat. Az amerikai kormányzatnak ügyelnie kell arra is, hogy a szállítmányok ne lehessenek korrupció forrásai, és hogy a fegyverek ne jussanak rossz kezekbe. Emellett párbeszédet kell kezdenie az orosz féllel, nehogy kiterjedjen a viszály, továbbá, hogy létrejöjjenek a tárgyalásos rendezés alapjai.
Egyelőre azonban messze még a béke. Hosszú és véres hónapok következnek. De a nyugati harckocsik jóvoltából Kijev legalább esély kap a harcokban.
Wall Street Journal
Nos, hát végül mennek a harckocsik, ám nincs köszönet a német kancellár által csaknem egy éve bejelentett fordulatban – mutat rá a kommentár. Olaf Scholz ugyan stratégiai irányváltást ígért, viszont valószínűleg nem ő az a vezető, aki azt végre is hajtja. Hiszen a nehéz páncélosok ügye hosszú huzavona után előbb hatalmas kudarc lett, majd az ügy bohózatba ment át.
A kormányfő hónapokon át elzárkózott a Leopárdok szállításától és abba sem ment bele, hogy más országok adjanak át ilyen harckocsikat Ukrajnának. Majd végre beadta a derekát, de ehhez az kellett, hogy majdnem válság tört ki Lengyelországgal. Varsó ugyanis diplomáciai szakítással fenyegetőzött, amikor kilátásba helyezte, hogy Berlin felhatalmazása nélkül küld ilyen nehézfegyverzetet Kijevnek. De még akkor is az kellett hozzá, hogy Biden belement a német követelésbe, mármint hogy politikai fedezetként ő meg Abramsokat adjon át.
Nyilvánvaló, hogy az akadályt maga Scholz jelenti, mert a koalíciós partnerek, de még az ellenzéki erők is pártolták Ukrajna megsegítését. Ennélfogva felbukkan még itt egy-két csapda. A németek ugyanis még mindig a történelmi görcsökkel küszködnek, amikor a katonai együttműködés erősítése kerül szóba. Nagyjából elfelejtették, hogy országuk a hidegháború idején frontállamnak számított, és a szovjet inváziós fenyegetés, illetve atomtámadás árnyékában élt.
Az emlékezet zavara túlértékeli Willy Brandt egykori keleti politikáját, most pedig azt a veszélyt becsüli túl, amit Putyin nukleáris kardcsörtetése jelent. De azért az látszik, hogy végbemegy a fordulat, csak éppen fokozatosan. Ám Ukrajnának nincs ennyi ideje, így lesznek itt még bajok.
FT
A szerkesztőségi vélemény üdvözli, hogy Kína ismét támogatást ígér a magánszektornak, ám azt is megjegyzi, hogy Pekingnek még jócskán van tennivalója, ha vissza akarja szerezni a külföldi befektetők, illetve az üzleti világ bizalmát. Mindazonáltal jó ok van arra, hogy a nemzetközi szereplők komolyan vegyék a gazdaságpolitika újraindításának ígéretét, ám ehhez azért több kell a hitnél.
Hiszen a 13 nagy kínai magáncég részvényei az eltelt két évben milliárdokat vesztettek értékükből, amikor a hatalom számukra kedvezőtlen szabályozást vezetett be. A multik szintén forró időszakot éltek át. Ezért most nem a jótékonyság vezérli Kínát, amikor hangot vált. A növekedési ütem tavaly kórosan csekély volt, mindössze 3 %. A városi fiatalok 17 %-a munka nélkül tengődött a múlt hónapban. Zsugorodik az ingatlanpiac, az önkormányzatok eladósodtak, gyatrán szerepel az export, stb. Ezért Peking belátta, hogy a növekedés minden forrását serkentenie kell.
Viszont az is nyilvánvaló, hogy a nyitás nem csillapítja Hszi elnök megszállott ellenőrizhetnékjét. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy azok a magánvállalatok számíthatnak támogatásra, amelyek illeszkednek a kormány stratégiai céljaihoz, pl. félvezetőket gyártanak. Pekingnek ellenben azt kell elfogadnia, hogy itt nem lehet a hasznosság az egyetlen szempont. Hosszú távú és fenntartható politikára van szükség, ha Kína szeretné helyreállítani a bizalmat. Mert ha csupán propagandáról van szó, az tartós károkat okoz az országnak.
Következő cikk: Orbán taktikájának kudarca a cseheknél
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >