Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Ryanair vezére tett Orbán Viktornak egy tisztességtelen ajánlatot
Hagyja a csudába az extraprofitadót, cserében a fapados légitársaság akkora forgalmat indít be Budapestről, hogy az bőven kárpótolja a kormányt az adóeltörlés miatt kieső bevételekért. A bécsi tudósító első kézből számolhatott be a fejleményről, mert éppen a magyar fővárosban volt, amikor Michael O Leary is befutott. Útjának hivatalos célja az volt, hogy bejelentse: Budapestről rendszeres légi járat megy mostantól Belfastba, de ez nem annyira fontos, hogy maga a vezér tegye közhírré. Még akkor sem, ha a cégnél a marketinget a főnök intézi. Ám sokkal többet nyom a latban, hogy próbálja valahogy rendezni a vitát a magyar miniszterelnökkel, miután az tavaly elrendelte, hogy az utasok minden repülőjegy után kötelesek 10 eurós extra adót leróni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Neue Zürcher Zeitung
A Ryanair vezére tett Orbán Viktornak egy tisztességtelen ajánlatot: hagyja a csudába az extraprofitadót, cserében a fapados légitársaság akkora forgalmat indít be Budapestről, hogy az bőven kárpótolja a kormányt az adóeltörlés miatt kieső bevételekért. A bécsi tudósító első kézből számolhatott be a fejleményről, mert éppen a magyar fővárosban volt, amikor Michael O Leary is befutott.
Útjának hivatalos célja az volt, hogy bejelentse: Budapestről rendszeres légi járat megy mostantól Belfastba, de ez nem annyira fontos, hogy maga a vezér tegye közhírré. Még akkor sem, ha a cégnél a marketinget a főnök intézi. Ám sokkal többet nyom a latban, hogy próbálja valahogy rendezni a vitát a magyar miniszterelnökkel, miután az tavaly elrendelte, hogy az utasok minden repülőjegy után kötelesek 10 eurós extra adót leróni. Hasonló teherrel sújtotta a bankokat, biztosítókat, kiskereskedőket és az energiaszolgáltatókat is, merthogy az infláció miatt állítólag szintén többletnyereséget érnek el.
Az intézkedés főként a külföldi kézben lévő társaságokat hozza hátrányos helyzetbe, azokat, akik nem tudnak egyszerűen hátat fordítani Magyarországnak.Viszont mértéktelenül feldühítette O Learyt. A kérdés jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van, ezért az ír vezértől azt kérték az ügyvédei, hogy ezúttal fogja vissza magát.
Ám ettől még olyan ajánlatot tett le az asztalra, amely a zsarolással határos: ha megszűnik a külön adó, ami 60 millió eurót hoz az Orbán-kabinet konyhájára, akkor ő ennek többszörösét termeli meg az országnak, éspedig úgy, hogy rengeteg új járatot állít be Budapestről. Egyébiránt tényleg mérsékelte magát: az extra adót ezúttal nem nevezte minden mértéken felül ostobának, hanem csak hülyének és együgyűnek.
Vannak magyarok, akik kárörömöt éreznek, amikor az ír üzletember ilyesmiket mond. Ám az erőfitogtatásnak még meg lehet a hátulütője, hiszen a vezér arról is beszélt, hogy szerinte 2-3 év múlva felvásárolhatja a Wizzairt.
FT
A vezércikk áttörésnek nevezi Kijev szempontjából, hogy Németország immár hajlandó nehéz harckocsikat átadni Ukrajnának. Ily módon ugyanis a közeledő tavasz fordulópontot hozhat a viszályban. Az ukránok égnek a vágytól, hogy bevethessék a nyugati fegyvereket és visszaszerezhessék az elvesztett területeket. Ehhez kellenek a páncélosok. Emellett azok kulcsfontosságúak lehetnek a készülő orosz offenzíva visszaverésében. Hogy Scholz kancellár megkésve ugyan, de beadta a derekát, az nagy lökést adhat az ukrán katonai terveknek.
A lengyelek és a baltiak kiakadtak, mivel Berlin most is kérette magát, mielőtt beleegyezett volna a szállításba. Igaz, ami igaz, a nyugati partnerek folyton figyelik, hol vonta meg Moszkva a vörös vonalakat. De a páncélosok ügyében született elhatározás egy lépést jelent előre. Ez pedig magyarázza a német kormányfő óvatosságát.
A 20. század szörnyű történelme miatt nem veszi ki jól magát, ha német tankok dübörögnek keresztül a kelet-európai síkságokon. Emellett – tekintettel a moszkvai nukleáris kardcsörtetésre – még az is belefér, hogy Berlin igényelte az atomhatalom Amerika támogatását. És nem hagyhatta figyelmen kívül saját pártja érzékenységét, de azt sem, hogy a koalíciós partnerek a szállítás mellett kardoskodtak. Továbbá, hogy a közvélemény erősen megosztott a kérdésben.
Viszont a további halogatás kritikus eszköztől fosztotta volna meg az ukrán felet. A Leopárdokból van elég, a tartalék alkatrészeket is beleértve. Az USA sem vette könnyű szívvel, hogy nehéz fegyverek bukkannak fel a harctéren, de Biden a kongresszus nyomására – nagyon helyesen – közölte: kész Abramsokat küldeni, ha a németek ezt akarják.
Így most előreláthatólag Varsó is átadhat a készleteiből, meg egy sor más ország is. Ez pedig örvendetes áttörés. Ukrajna nem csupán saját hazájáért küzd, hanem az európai demokráciáért és biztonságért is. Hogy saját feltételeinek megfelelően tudjon véget vetni a konfliktusnak, ahhoz minden eszközt rendelkezésére kell bocsátani, bármekkorák is a kockázatok.
Economist
A nehéz harckocsik körüli tötymörgés senkinek sem volt jó, kizárólag Putyinnak, de jó, hogy eldőlt a kérdés. Mindenki tudja, hogy közeleg a háború 2. szakasza. Az is világos, hogy az ukránoknak páncélosok és nagy hatótávolságú rakéták kellenek a küszöbön álló orosz támadás kivédésére, illetve a területek visszahódításához. Valamint hogy a Nyugat a végén mindig megadja Kijevnek, amit az kér.
De ez a mostani egymásra mutogatás cseppet sem jött jól. Örvendetes, hogy végre mennek a tankok. Ám a huzakodás ártott a nyugati egységnek és csakis a Kreml húzott hasznot belőle. A legrosszabbul pedig Németország járt. Sikerült neki kelletlen színben feltűnnie. Miközben azért más államok sem éppen szeplőtelenek. Ideértve a franciákat, a briteket és a lengyeleket is.
A németek körében viszont az a vélemény, hogy Scholz behúzhat a neve mellé egy strigulát, mert rákényszerítette az USÁ-t, hogy az ajánljon fel 31 Abrams páncélost. Berlin szövetségesei szemében viszont nem tűnik annyira agyafúrtnak a kancellár. A Leopárdok sokkal alkalmasabbak az ukrajnai háború céljaira, van belőlük dosztig 13 európai hadseregben. Segítségükkel meg lehet szakítani a szárazföldi hidat Oroszország és a Krím között.
Vagyis Scholz diplomáciai sikere pirrhuszi. Az ára az lett, hogy megjelent nyilvánosan az első nagy repedés a nyugati összefogáson. Viszont az is meghúzódhatott mögötte, hogy a német vezető tudja: az orosz fél a fegyverek elhallgatása után is lényeges tényező marad a földrészen, ezért nem szeretné megrontani vele a viszonyt. Ám ezt a megközelítést Moszkva lejáratta, hiszen 15 év alatt három inváziót is indított szomszédjai ellen.
Ha valaki azt mondja, hogy a világháború emléke szól közbe, az téved. Ezúttal ugyanis nem a németek támadtak, hanem az oroszok. És semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni az áldozat megsegítése illetve az agresszió közé. Biden egyre inkább államférfiként jelenik meg, mert ilyen kockázatos helyzetben is fenn tudta tartani a nyugati egységet. Ehhez képest Scholz veszélyeztette azt és elszórakozta a viszály kapcsán megszerzett német tekintélyt.
Die Zeit
Az elemzés ott látja a mozgatórugót a német kancellár vonakodása mögött, hogy Scholz nem bízik az ukrán elnökben. A páncélosok ebből a szempontból teljesen másodlagosak, bár Berlin a hasonló helyzetek után mindig belátta, hogy nem tagadhatja meg a fegyvereket Kijevtől. Ennek azonban mindig megvolt az ára, mert a hazai szövetségesek füstölögtek, Amerika dühöngött, a lengyelek sértve érezték magukat, a baltiak pedig elbizonytalanodtak.
Persze megvan az oka, hogy a német kormányfő ennyire nem bízik Zelenszkijben. Hiszen azt még nem olyan régen is igen szoros viszony kapcsolta az egyik oligarchához. Azon kívül a saját cimboráit nevezte ki kulcspozíciókba, miközben azok is a szórakoztatóiparból jöttek. Továbbá most robbant ki több korrupciós botrány is, a Kreml nagy örömére. Mindezek folytán Washington is fenntartásokkal viszonyul az államfőhöz.
Viszont az amerikaiak egyértelműen az ukránok győzelmét pártolják, Scholz ezzel szemben Oroszország vereségét szorgalmazza. Ez egyben jelzi, hogy a két ország eltérő mértékben tart a viszály súlyosbodásától. Azt lehet mondani, hogy a bizalmatlanság jogos is, meg nem is. De pillanatnyilag Zelenszkijnél sikeresebb és megbízhatóbb elnököt nem tud kiállítani Ukrajna.
Nem menekült el, korlátok közé tereli a kétségbeesést és a nacionalizmust. Közvetlenül az oroszokhoz szokott szólni – oroszul, de szavaiban sosem bujkál gyűlölet, függetlenül Moszkva háborús bűneitől. Tudja, milyen súlyos a mostani vesztegetési ügy. De hogy lelepleződtek a visszaélések, az jelzi, hogy az ország változik.
Viszont a páncélosok nem helyettesítik a stratégiát, márpedig meg kell mondani, hogy mi legyen, ha az oroszok beveszik Bahmutot, vagy ismét több százezer tartalékost vezényelnek a frontra. Továbbá hogy miként lehet lőszert szállítani, miután van úgy, hogy az ukránok havonta 100 ezer tüzérségi muníciót igényelnek. A stratégia megalkotásához azonban Scholznak legelőször is ki kell jelentenie: Ukrajnának győznie kell.
FT
Az újság gazdasági fő elemzője azzal a benyomással tért haza Davosból, hogy a világ vezető üzletemberei már valamelyest jobbnak ítélik meg a helyzetet, noha még mindig küszködnek a Covid következményeivel, az infláció gátolta gazdasági nyitással, valamint a háborúval. Fenyegetőnek érzik az amerikai-kínai ellenségeskedést, de azért alapvetően kedvezőek a hírek:
Jól helyt áll Ukrajna a túlélésért vívott harcban, a holdkórosok a vártnál rosszabbul szerepeltek az amerikai időközi választáson, esik a gázár, lehet, hogy már túl van a csúcson az infláció, mérséklődtek az aggályok a recesszió miatt és Kína újranyitott.
A legtehetősebb országokban a korábbinál kedvezőbbek az üzleti várakozások, bár azért még lehetnek bajok. Ezzel szemben a fejlődő világban félénk a hangulat. Sok ország súlyos gondokkal szembesül a ragály, a drága élelmiszerek és energia, a magas kamatok és az erős dollár miatt.
Kína és India viszont egészen más tészta. Peking feloldotta a korlátásokat, emellett bátorítja a magánszektort. A valószínű magyarázat az, hogy Hszi úgy határozott: fontos a növekedés. Ám hogy meddig lesz így, az bizonytalan. Viszont a lépés elkerülhetetlen, amikor az elnök ilyen mértékben központosítja a hatalmat. Valószínűleg hamarosan ismét előkerül, hogy keményen ellenőrizni kell a dolgokat.
A támogatások miatt háborúskodás fenyeget az Atlanti-óceán két partja között, de a jobb kártyák Amerikánál vannak. Viszont a viszály segíthet gyorsabban meghonosítani a klímavédelmet szolgáló technológiát. Jól jöhet hozzá a gazdasági nacionalizmus, amely ugyanakkor kritikus pillanatban osztja meg a Nyugatot.
A Világgazdasági Fórumon mindenütt szó esett Ukrajnáról. Egyöntetű volt a nézet, hogy nem szabad megengedni Putyinnak az orosz birodalom újjáépítését. Az ugyanis felforgatná Európát és mindenütt felbátorítaná a neoimperialistákat. Sürgős és eredményes megoldást kellene találni a válságra, továbbá meg kellene fékezni az éghajlatváltozást. A dolgok javulhatnak némelyest a jövőben, mindazonáltal jelenleg cseppet sem állnak jól.
Következő cikk: A népszámlálási eredményekre várva
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >