Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Megvan a lehetőség, hogy bíróság elé állítsák az orosz elnököt és hóhérait
A véres háború joggal vetette fel, hogy vonják őket felelősségre, mert a támadó egységek háborús bűncselekményeket követtek el. Csak az a kérdés, miként lehet kiszabni a büntetést Putyinra és a fő miniszterekre, tábornokokra, valamint az oligarchákra, akik finanszírozzák a hadműveletet. Vagyis akik felelnek a szuverén szomszéd állam ellen kirobbantott támadásért. Az ukránok a nyugati nemzetek és a Nemzetközi Büntetőbíróság szakértői rengeteg adatot gyűjtöttek össze bizonyítékként a helyszínen. De a vádlottak padjára kell kerülniük a főkolomposoknak is a Kremlből. Hiszen akkora vérfürdőt szabadítottak rá Európára, amilyenre 30 éve, a délszláv háború óta nem akadt példa. Putyin persze majd bolond lesz a maga akaratából az igazságszolgáltatás elé állni, de ettől még életre kell hívni a megfelelő testületet, mert a Nemzetközi Büntető Bíróság nem alkalmas erre a feladatra. Már számtalan példa mutatja azonban, hogy meg lehet csinálni, Nürnberg volt a kiindulópont. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy foglalt állást, hogy nem lehet törvénytelennek nyilvánítani olyan könyveket, amely az egyneműek szerelmét mutatja be - gyerekeknek. Az indoklás értelmében ha indexre teszik az ilyen műveket, azzal korlátozzák a szólásszabadság jogát. Azaz ilyen esetekben egyetlen kormány sem hivatkozhat arra, hogy ezek a kötetek ártalmasak a kiskorúak számára.
A mérföldkőnek számító verdikt egy litván kereset nyomán jutott el Strasbourgba. A Borostyánszív című mesekönyv szerzője nyújtotta be, még 2019-ben, mert a litván hatóságok először felfüggesztették az árusítást, majd csak azzal a feltétellel engedélyezték, hogy ha egy fehér szalagot ragasztanak a borítóra, rajta a figyelmeztetéssel: a tartalom ártalmas a 14 évesnél fiatalabbak számára.
Az író, Neringa Macaté 3 éve meghalt, így már nem érhette meg az ítéletet, amely rámutat: Litvánia azt szerette volna elérni, hogy a kicsik ne vehessék kézbe szabadon a művet, amelynek felfogása az, hogy alapvetően semmiben nem különbözik egymástól az egyneműek, illetve a férfi és nő házassága. Vagyis a testület nem fogadta el azt a hivatalos érvelést, hogy a szerző a meleg kapcsolatokat propagálta. Éppen ellenkezőleg úgy találta: a mesék azt közvetítették, hogy mindenkinek joga van szabadon eldönteni, milyen párkapcsolatban kíván élni, mert ez az élet egyik alapvető tényezője.
LMBT-közösségek örömmel fogadták az állásfoglalást. Az egyik ilyen civil szervezet jogi igazgatója kijelentette: Az Európai Bíróság elutasította a riogatás taktikáját és világossá tette, hogy az elfogadhatatlan.
Ukrainska Pravda
Az ukrán NATO-nagykövet azt mondta, hogy Magyarország nem lesz képes sakkban tartani a vétójoggal az egész Európai Uniót, különösen Ukrajna kapcsán nem, mert van olyan tiltott vonal, amelyet nem lehet átlépni. Vszevolod Csencov szerint szükség esetén az EU megtalálja a módját, hogy a magyar kormány beleegyezzen az újabb fegyverszállításokba. Hiszen ezt már egyszer megcsinálta, amikor az Orbán-kabinet tavaly decemberben a 18 milliárd eurós gazdasági segélycsomag kapcsán akadékoskodott. És akkor a végén a magyar fél simán visszavonulót fújt.
A diplomata szerint abban nincs semmi különös, ha egy állam védi az érdekeit. Ám ezt most teljesen nyíltan, a többiek rovására teszi, és Ukrajna e helyzet túsza lesz az Unióban. A magyarok azonban nem vethetik be korlátlanul az egyhangú döntéshozatal elvét. Ám ha keresztezik a vörös vonalat, akkor elszigetelődnek. Meg kell magyarázniuk, hogy miért ellenzik a további szankciókat. Ideértve, hogy miért kellene levenni orosz oligarchákat a tilalmi listáról.
Az nem elegendő, ha közlik, hogy mert így látják jónak. Bizonyítaniuk kell, hogy mi támasztja alá a véleményt, és hogy annak érvényesítése fontos az egész EU-nak. Meg kell nyerniük hozzá a többséget, ám a nagykövet úgy véli: kudarcra van ítélve a magyar próbálkozás.
Die Presse
A bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet arra jutott, hogy már a Visegrádi Csoport is rákapcsol a zöld energia meghonosítása terén. A helyzetkép szerint a háború jelentős lökést adott a folyamatnak, miután idáig az csak lassan haladt, lévén, hogy a szénhidrogének viszonylag olcsónak számítottak.
Így Magyarországon 3 éve még az energia 26 %-át gázból állították elő, a lengyeleknél pedig a villanyáram majdnem 70 %-át szénből termelték meg. Ám most már az a cél a régióban, hogy meglegyen az energiabiztonság és lehetőleg alacsony színvonalon maradjanak a létfenntartási költségek.
Immár belátták, hogy nem lehet visszatérni az olcsó gázhoz. Nagy kérdés viszont, mi lesz az autóiparral, mert ahhoz, hogy ezek az államok fontos szerepet töltsenek be az elektromos gépjárművek piacán is, az anyacégeknek újabb beruházásokat kell végrehajtaniuk a térségben.
De hogy az energiafordulat relatív gyorsan végbemenjen és lehetőleg ne okozzon társadalmi feszültséget, ahhoz támaszkodni kell az összes megújuló energiaforrásra. Továbbá csökkenteni kell a lemaradást az épületeknél, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a hőcserélőkre, valamint az energiahatékonyságra.
Washington Post
A vezércikk úgy látja: megvan a lehetőség, hogy bíróság elé állítsák az orosz elnököt és hóhérait. A véres háború joggal vetette fel, hogy vonják őket felelősségre, mert a támadó egységek háborús bűncselekményeket követtek el. Csak az a kérdés, miként lehet kiszabni a büntetést Putyinra és a fő miniszterekre, tábornokokra, valamint az oligarchákra, akik finanszírozzák a hadműveletet. Vagyis akik felelnek a szuverén szomszéd állam ellen kirobbantott támadásért.
Az ukránok a nyugati nemzetek és a Nemzetközi Büntetőbíróság szakértői rengeteg adatot gyűjtöttek össze bizonyítékként a helyszínen. De a vádlottak padjára kell kerülniük a főkolomposoknak is a Kremlből. Hiszen akkora vérfürdőt szabadítottak rá Európára, amilyenre 30 éve, a délszláv háború óta nem akadt példa.
Putyin persze majd bolond lesz a maga akaratából az igazságszolgáltatás elé állni, de ettől még életre kell hívni a megfelelő testületet, mert a Nemzetközi Büntető Bíróság nem alkalmas erre a feladatra. Már számtalan példa mutatja azonban, hogy meg lehet csinálni, Nürnberg volt a kiindulópont. Az érintetteknek felelniük kell a gyilkosságokért, nemi erőszakcselekményekért, kínzásokért és a civil célpontok bombázásáért is. De leginkább a háborúért magáért.
Egyben igazságot lehetne szolgáltatni ily módon az áldozatoknak. Ha létrejönne a testület, akkor az elnök belső köre nem gondolhatja, hogy megússza. De azt még el kell dönteni, lefolytatják-e a pert a vádlottak távollétében is. A lap arra hajlik, hogy igent mondjon rá, a lépés szimbolikus jelentősége miatt.
Ám mindenképpen meg kell csinálni, még akkor is, ha egyelőre nemigen látszik rá esély, hogy a bűnösöket kérdőre lehet vonni. De ugyanígy volt ez a 2. világháború, illetve a jugoszláv háború során is. Ám ha megalakul a bíróság, akkor legalább lehetséges lesz, hogy egy nap ott üljenek a vádlottak padján a vétkesek.
Die Zeit
Kenneth Rogoff úgy látja, hogy lassan kifúj a kínai növekedési modell: 2040-ig a szükségesnél 200 millióval kevesebb munkáskéz lesz, miközben az állam túlzottan összpontosítja a hatalmat. Azon felül a fejlődés első számú forrása idáig az építőipar volt, de ma már telítődött az új ingatlanok piaca. A hangsúlyt a zöld ágazatokra kellene helyezni, amihez százezreket kellene átképezni – egy 1,4 milliárdos országban.
A tekintélyes harvardi professzor ugyanakkor siralmasnak tartja a kereskedelmi együttműködésre épülő német stratégiát, mert annak eredményeként Kína egyáltalán nem lett demokratikusabb. Ezért érdemes felülvizsgálni a politikát. És ha az ázsiai nagyhatalom egy nap gazdaságilag leelőzi az USÁ-t, de anélkül, hogy távolodna az önkényuralomtól, nos, az katasztrófával volna egyenlő.
Arról nem beszélve, hogy a háború megmutatta, mennyit számít a csúcstechnológia. Aki a chipek gyártását ellenőrzi, az nagy előnyhöz jut a biztonság területén. Már csak ezért is értelmes a termelés egy részét visszavinni Európába. Ugyanakkor látnivaló, hogy az orosz gazdaság immár Kína markában van, ám közben Peking igyekszik fenntartani az együttműködést a Nyugattal is.
Amerikának azonban reagálnia kell, ha azt látja, hogy Oroszország beveti a nukleáris fegyvert, Kína és India mégis üzletel vele. Európának is határoznia kell, de a földrész nem az oroszlánszívéről ismert. Viszont a Kreml még fegyverszünet esetén is időzített bomba marad. Sokkal keményebb szankciókat kellene hozni ellene. Meg kellene büntetni azokat a kormányokat is, amelyek fogyasztási cikkeket szállítanak Moszkvának.
Hiszen az oroszok pl. a kibelezik a játékkonzolokat, hogy chiphez jussanak. Lehet, hogy sokba kerül, de végül is megéri nekik.
Guardian
A kommentár arra szólítja fel a német kancellárt, hogy haladéktalanul adjon nehéz harckocsikat Ukrajnának és készítse elő a terepet a béketárgyalásokhoz. Ehhez Olaf Scholznak bátorságot kell tanúsítania, de még akkor sem lehet szó teljes győzelemről. A legtöbb, amit ki lehet hozni az erőfeszítésekből, az a tűzszünet és utána megállapodás.
Hogy Berlin tétovázik a Leopárd 2-ügyében, miután Ukrajna tavasszal hadműveletre készül a Donyecki-medencében, nos, az még riasztóbb, mint a Putyinnak felajánlandó béke. A Nyugat már rengeteg hadfelszereléssel látta el az ukránokat, de a német páncélosok ideálisak a tervezett offenzívához. A késlekedés demoralizálja Kijevet, ellenben isten ajándéka a Kremlnek, amely eleve úgy állítja be, hogy a NATO megosztott és gyáva.
Lehet, hogy Németországnak nagyon kell az orosz gáz, de most nem szabad gyengeséget tanúsítania. Scholzot rá kell venni, hogy adjon tankokat, és hogy engedje meg a lengyeleknek, valamint a spanyoloknak ilyen harceszközök szállítását. Egyértelmű, hogy ez esetben a Nyugat közvetítő útján háborút vív Oroszországgal.
A Moszkva elleni gazdasági hadművelet átfogó jellegű. Az élelem- és energiaárak kilőttek az egész világon. Alultápláltság és éhezés fenyeget a fejlődő világon. Mindenütt leselkedik az infláció és a visszaesés veszélye. Ezért a német totojázás felveti: mely ponton megy át a háború ellenőrizhetetlen kataklizmába.
Jelenleg Kína szavatolja, hogy mindaddig ne legyen atomkonfliktus, amíg a NATO nem lép orosz területre. De nyugaton máris igen erőteljes az eszkaláció-párti lobbi. Putyin ellenben arra készül, hogy Donbasszban a maga Waterlójába küldje a sorkötelesekből álló hadsereget. Vagyis csak még fontosabb, hogy útnak induljanak a Leopárdok. Utána meg kell egyezni a fegyvernyugvásról. Majd vissza lehet térni ahhoz, amit a történelemből feltartóztatásként ismerünk.
Következő cikk: A geopolitikai változások legügyesebb haszonélvezője
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >