Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Scholz nem bújhat többé az amerikai elnök háta mögé
A Scholz-kormány teljesen ésszerűtlen okokra hivatkozva tagadja meg Ukrajnától a Leopárd 2 nehéz páncélosokat. Berlin kezdettől fogva kettős szorításban van. Egyfelől segíteni kíván a megtámadott országnak, másfelől viszont tart a szolidaritás következményeitől. A kancellár azzal érvel, hogy nem akar egyedül lépni. Burkoltan jelezte, hogy ez azt jelenti: az amerikaiak is adjanak Abramsokat Kijevnek. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy hamar feladja ezt az álláspontját, miután telefonon beszélt Joe Bidennel. Az ukrán sürgetést elnézve nem kétséges, hogy azonnal meneszteni kell a harckocsikat. Merthogy készül az új orosz offenzíva, és nincs elég muníció sem. Úgyhogy Scholz nem bújhat többé az amerikai elnök háta mögé. Csak feltételezni lehet, hogy attól fél: a szállítások nyomán eszkalálódik a viszály, ám látnivaló, hogy az orosz fél pont arra törekszik, megszállottan. A lakosság elleni terror mutatja. Putyin figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, ő csak az erősebb jogát tiszteli. Viszont az atomfenyegetést visszafogta, amióta Kína figyelmeztette, hogy nem kellene ezt forszírozni. Szeleste Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A vezető német újság kommentárja úgy látja, hogy a Scholz-kormány teljesen ésszerűtlen okokra hivatkozva tagadja meg Ukrajnától a Leopárd 2 nehéz páncélosokat. Berlin kezdettől fogva kettős szorításban van. Egyfelől segíteni kíván a megtámadott országnak, másfelől viszont tart a szolidaritás következményeitől.
A kancellár azzal érvel, hogy nem akar egyedül lépni. Burkoltan jelezte, hogy ez azt jelenti: az amerikaiak is adjanak Abramsokat Kijevnek. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy hamar feladja ezt az álláspontját, miután telefonon beszélt Joe Bidennel. Az ukrán sürgetést elnézve nem kétséges, hogy azonnal meneszteni kell a harckocsikat. Merthogy készül az új orosz offenzíva, és nincs elég muníció sem. Úgyhogy Scholz nem bújhat többé az amerikai elnök háta mögé.
De csak feltételezni lehet, hogy attól fél: a szállítások nyomán eszkalálódik a viszály, ám látnivaló, hogy az orosz fél pont arra törekszik, megszállottan. A lakosság elleni terror mutatja. Putyin figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, ő csak az erősebb jogát tiszteli. Viszont az atomfenyegetést visszafogta, amióta Kína figyelmeztette, hogy nem kellene ezt forszírozni.
Washington Post
A vezércikk úgy ítéli meg: Biden nem hagyhatja annyiban, hogy Németország nem hajlandó nehéz harckocsikat szállítani Ukrajnának. Putyin ugyan nagyot koppant, amikor azt hitte, hogy a nyugati szövetség túl gyenge és megosztott, így nem lesz képes egységesen cselekedni, ám most a németek miatt megjelent az első súlyos repedés az összefogáson.
A törésvonalat haladéktalanul meg kell szüntetni, mert különben a Kreml diktátora bizonyosan megpróbálja kihasználni, és nem csupán a fronton, hanem az európai közvélemény megdolgozásával is. A szankciók mellett éppen a katonai segítség kulcsfontosságú, hogy Ukrajna túlélje a viszályt és ellensúlyozni tudja az orosz létszámfölényt.
Németország több támogatást nyújtott Kijevnek, mint bárki más, leszámítva az USÁ-t és Nagy-Britanniát. A fordulat meghirdetésével Scholz kancellár feladta a több évtizedes stratégiát, mármint hogy a gazdasági kapcsolatok elmélyítésével zárják ki a háború lehetőségét. Javára kell írni, hogy felismerte: létveszély fenyegeti a szuverén ukrán államot, amelynek egyetlen „bűne” az volt, hogy európai nemzet akart lenni.
Ha Oroszország megússza büntetlenül, akkor kisebb országokat is utolérhet a földrészen a Kreml gazdájának birodalmi fantáziája. Csakhogy mintha a német koalíció és a lakosság egy része nem jutott volna el idáig. A Leopard 2-esek tudnak a leginkább segíteni az ukránoknak, figyelembe véve a terepviszonyokat és a karbantartás lehetőségeit. Scholz azonban a hazai ellenállás láttán feladja elszántságát, de ez nem maradhat így.
Viszont ha Amerika néhány Abrams tank útnak indításával meg tudja oldani a dilemmát, akkor nem szabad haboznia. Hiszen itt egy olyan fenyegetésről van szó, amilyen több mint egy nemzedék óta nem bukkant fel. Ukrajna a létéért harcol. De a küzdelem tűzpróba Európa számára is, miután az orosz fél megsértette az egész nyugati rendszer alapelvét, vagyis hogy nem szabad kiprovokálatlan, agresszív háborút kirobbantani.
Moszkva fokozza az erőfeszítéseket, hogy tavasszal új hadműveletbe kezdjen. De lehet, hogy az ukránok is saját offenzívát nyitnak. A német habozás szembe megy a nyugati egységgel, Biden nem nézheti ölbe tett kézzel.
De a hadsereget és az országot hosszú háborúra állította be. Ilyen helyzetben aki megtagadja a szükséges fegyvereket az áldozattól, az valószínűleg csak meghosszabbítja a konfliktust és legrosszabb esetben azt kockáztatja, hogy a Kreml ura eléri célját: jelenlegi formájában megsemmisíti Ukrajnát.
A páncélosok esetében a tét az, hogy mire elegendő a támogatás. Vagyis hogy az ukránok meg tudják védeni magukat, vagy hogy felszabadítsák akár a Krímet is? Egyértelmű, hogy a status quo csakis az agresszornak jó. Jó lenne, ha nyugaton végre mindenki belátná, hogy a háború csak akkor ér véget, ha Oroszország elveszti.
Washington Post/Bloomberg
Az Európai Unió sokat kockázat azzal, hogy két hét múlva nem csupán a tengeren át érkező orosz nyersolajra, hanem a feldolgozott termékekre is kiterjeszti az embargót. Tehát a többi közt a dízelre, a kerozinra, fűtőolajra, a szénhidrogénből kinyert vegyipari alapanyagokra is. A cél az, hogy megcsappanjon Putyin hadi kasszája és így az elnök adja fel a háborút, amely éppen most kritikus szakaszához ér.
Ráadásul az EU még maximális árat is kiszab a 3. országok számára. Aki annál többet fizet az oroszoknak, az nem köthet biztosítást a csatlakozó országokban, illetve hitelt sem kaphat a vásárlásokhoz. Nagy dolog ez, hiszen a világóceánokon közlekedő tankerek 95 %-át Londonban biztosítják a kockázatok ellen. Ebben a termékkörben az orosz fél tavaly csaknem 10 %-kal részesedett a világ összforgalmából, vagyis a lépés igencsak érzékenyen érinti.
Viszont nagy kérdés, Európa honnan pótolja a kieső mennyiséget, és ha nem sikerül új forrásokat találnia, az jelentős többletköltségekkel jár az érintett iparágak, a mezőgazdaság valamint a közúti és vízi (tengeri) fuvarozás számára. A kormányok pedig nehezebben tudják megfékezni az inflációt.
Szóba jön a Közel-Kelet, valamint India és az Egyesült Államok is. Fontos továbbá, hogy Kína hajlandó-e többet a piacra dobni. Ugyanakkor a globális ellátásba bezavarhat, ha az oroszok nem tudják másnak eladni a portékát, és ezért csökkentik a termelést. Nekik főleg Törökország, valamint Afrika és Latin-Amerika jelenthet új piacot.
Az ellen ugyanakkor Európa nem sokat tehet, hogy mondjuk, India megvásárolja az orosz nyersolajat, feldolgozza és utána eladja az EU területén belül. Vagy hogy mohó kereskedők máshonnan származó szénhidrogénnel keverik össze az orosz olajat és ezután küldik az öreg kontinensre.
Következő cikk: Itt egyszerű sakkfigurának nézik a határon túli magyarokat, akiket ide-oda lehet tologatni
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >