Ma Rudolf, Izidóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Miért fél a Nyugat megalázni Putyint?
Hiszen pont erre hivatkozva óvakodott idáig attól, hogy nehéz harckocsikat küldjön Ukrajnának, pedig az enélkül nem tud újabb területeket visszafoglalni. Ám az igazi ok az volt, nehogy az orosz elnök úgy vegye: a NATO még inkább belebonyolódik a viszályba. A politikus gonosz, de nem őrült. Van annyi esze, hogy felmérje, mi várható amerikai részről, ha Moszkva bevetné az atomütőerőt. Ily módon nem kellene annyit foglalkozni azzal, hogy nem szabad felbőszíteni. Inkább arra kell összpontosítani, miként lehet hozzásegíteni Ukrajnát, hogy ellenőrzése alá vonja az egész országot, a nemzetközileg elismert határokon belül, beleértve a Krímet is. Ám ez idáig az látszott a fő szempontnak, nehogy az ukránok vereséget szenvedjenek. De most már Olaf Scholz és Emmanuel Macron is feladta, hogy Putyint nem szabad megszégyeníteni. Az persze mindenképpen lejáratná az orosz csapatokat, no meg a Kreml birodalmi törekvéseit is, ha teljesen kivernék a megszálló erőket. De a teljes orosz apparátus meg van győződve arról, hogy az Nyugat meg akarja alázni az oroszokat. Ebből a komplexusból nem lehet kigyógyítani. Azon felül le kell alázni azt a hatalmat, amely rátámad egy szomszédjára, katonái gyilkolnak, erőszakoskodnak, mert a lakosságának szembesülnie kell a következményekkel. Itt szó sincs arról, amit Putyin hangoztat, hogy ti. a nemzet a túlélésért harcol. Ez a megállapítás Ukrajnára igaz. Ily módon a védők sokkal többen vannak, mint az agresszor, és utóbbi soraiban nagy pusztítást végeznek a nyugati fegyverek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke úgy véli, hogy az ország igazságszolgáltatását pontosan olyan támadás éri az új kormány részéről, mint amilyet a tekintélyuralmi Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban hajtottak végre az eltelt évek során. Aharon Barak hozzátette: a bírói függetlenség felszámolása a többség zsarnokságát eredményezi. Ez esetben pedig veszélybe kerülnek az emberi jogok.
Kiemelte, hogy ha a törvényhozás egyszerű többséggel túlléphet a Legfelső Bíróság olyan döntésein, amelyek alkotmánysértőnek minősítik a végrehajtó hatalom valamely lépését, akkor az kézzelfogható veszélyt jelent a demokráciával szemben. Azon kívül ha pl. a Knesszet elfogad valamilyen rasszista törvényt, akkor kell egy testület, amely jogerősen kimondja, hogy az adott jogszabály sérti a Függetlenségi Nyilatkozatot, benne a rasszizmus tilalmával.
Ezzel szemben Netanjahu miniszterelnök azt hangoztatja, hogy a bírálatok teljesen megalapozatlanok. Arra hivatkozott, hogy a koalíció egyértelmű és erős mandátumot kapott a választáson, így most csak beváltja ígéreteit. Vagyis érvényesül a szavazópolgárok akarata, márpedig ez a demokrácia lényege.
Szombaton sok ezres tüntetés volt Tel Avivban a kormányszövetség szélsőséges, illetve ultravallásos pártjai által követelt reformok ellen. Azok értelmében ugyanis a kormány beleszólhatna még a bírák kinevezésébe is. Az ellentábor úgy ítéli meg, hogy arcátlan támadás indult a fékek és ellensúlyok ellen.
Die Presse
94 éves korában meghalt Karl Pfeifer, osztrák újságíró, a Wiesenthal-díj tavalyi kitüntetettje, aki 5 éve megkapta az Osztrák Köztársaság Arany Érdemrendjét is. A Parlament elnöke úgy méltatta az elhunytat, hogy az szüntelenül küzdött a demokráciáért és az antiszemitizmus ellen. Wolfgang Sobotka szerint Pfeifert nem érdekelte, hogy régi vagy új zsidóellenességről van szó, hogy jobbról jön-e vagy balról, hajthatatlan maradt. Látta és nevén nevezte a jelenséget, nem érdekelték a gáncsoskodások.
Életútja már korán egészen különlegesen alakult, mert kénytelen volt tízévesen Magyarországra menekülni, miután Hitler meghirdette az Anschlusst. Budapesten csatlakozott egy szocialista-cionista ifjúsági csoporthoz. 1942-ben egy 50 fős gyerekcsoport tagjaként kijutott a mai Izraelbe. 9 év múlva tért haza.
Négy éve így értékelte, hogy az ő ízléséhez képet Ausztriában túl hangosak a nácik. Járta az országot, iskolákban és másutt, ahol csak lehetett, megosztotta tapasztalatait a fasizmusról. Figyelmeztetett a veszélyre. (A szabad Magyarország nagy barátja volt, nagyon rossz szemmel figyelte az illiberális demokrácia elharapózását és a többé-kevésbé nyílt antiszemitizmust – a szerk. megj.)
The Hill
A NATO volt főparancsnoka azt gondolja, hogy gyorsan elhasználódnak Ukrajnában az orosz egységek és a tél végére nagyjából ki is merülnek. James Stavridis ezzel együtt nem gondolja, hogy bármelyik fél áttörést tudnak elérni a hideg időszakban. De tárgyalásokra egyelőre nem lát esélyt, noha az oroszok addig rengeteg embert és hadfelszerelést vesztenek.
Úgy ítéli meg, hogy mind Moszkva, mind Kijev csak hónapok múltán jut el odáig, hogy szükségesnek tartsa a párbeszédet. A Nyugat fokozni fogja a nyomást az ukránokra, mert nem szeretné, ha tovább emelkednének a költségek. De addig még kemény küzdelmek jönnek. A védők jobbak a szárazföldön, a támadók viszont a levegőben élveznek előnyt. A volt tábornok azt mondja, el kell érni, hogy valamikor 2023 közepén végre leüljön egymással a két oldal.
Wall Street Journal
A JPMorgan Chase Bank elnök-vezérigazgatója szerint a Nyugatnak továbbra is szüksége van az amerikai vezetésre és az USA meg is tudja mutatni erejét, katonai, erkölcsi, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. Jamie Dimon rámutat, hogy az orosz invázió nagy tanulsággal szolgált: a fejlett államok nem alapozhatják biztonságukat arra az illúzióra, hogy a diktatúrák és más elnyomó rendszerek nem vetik be akár a katonai eszközeiket, annál is inkább, mivel gyengének és szétesőnek látják a nyugati demokráciákat.
De szintén búcsút kell inteni annak a felfogásnak, hogy az Egyesült Államok egyedül is boldogul. Nem tud meglenni a világméretű béke és rend nélkül, ám csak ő képes összefogni és vezetni a Nyugatot. Ha nincs egység, sikeres lesz a tekintélyuralmak megosztási kísérlete. Így Washingtonnak most
1. újra el kell köteleznie magát azon értékek és elvek mellett, amelyek naggyá tették Amerikát. (Szabadság, az emberek egyenlősége, demokrácia és szabadságjogok, benne a szólás, a vallás és a vállalkozás szabadságával.)
2. Új Marshall-segélyt kell kidolgozni a világban az energia- és élelmiszer-biztonság érdekében.
3. A szövetségesekkel együtt többet kell költeni katonai célokra, annyit, amennyi kell a világ védelmére. A gazdasági szankciók nem helyettesítik az erős hadsereget.
4. Újra lendületet kell adni az amerikai gazdaságnak, mert újra lehetséges lesz az amerikai álom, főként, ha a gazdagságból jut az oktatás javítására és emelni lehet az alacsonyabb kereseteket.
5. Átgondoltan és félelem nélkül kell a kapcsolatokat építeni Kínával, amely hatalmas gazdasági eredményeket tud felmutatni, de még mindig nem termel elég élelmet, energiát és nincs elég vize sem. Bonyolult a viszonya a szomszédokkal, ugyanakkor a szabadság hiánya miatt gazdasága merev és sokszor rossz helyre mennek a befektetések. Az ország egyszerre vetélytárs és potenciális szövetséges a Nyugat számára. De ha Amerika jól csinálja, Peking inkább hajlik majd vele összefogni, semmit Oroszországgal vagy Iránnal.
És ha mindez összejön, akkor az USA lehet a világ vezető hatalma a következő 100 évben.
The Times
Az elemzés azt kérdezi, miért fél a Nyugat megalázni Putyint? Hiszen pont erre hivatkozva óvakodott idáig attól, hogy nehéz harckocsikat küldjön Ukrajnának, pedig az enélkül nem tud újabb területeket visszafoglalni. Ám az igazi ok az volt, nehogy az orosz elnök úgy vegye: a NATO még inkább belebonyolódik a viszályba. A politikus gonosz, de nem őrült. Van annyi esze, hogy felmérje, mi várható amerikai részről, ha Moszkva bevetné az atomütőerőt.
Ily módon nem kellene annyit foglalkozni azzal, hogy nem szabad felbőszíteni. Inkább arra kell összpontosítani, miként lehet hozzásegíteni Ukrajnát, hogy ellenőrzése alá vonja az egész országot, a nemzetközileg elismert határokon belül, beleértve a Krímet is.
Ám ez idáig az látszott a fő szempontnak, nehogy az ukránok vereséget szenvedjenek. De most már Olaf Scholz és Emmanuel Macron is feladta, hogy Putyint nem szabad megszégyeníteni. Az persze mindenképpen lejáratná az orosz csapatokat, no meg a Kreml birodalmi törekvéseit is, ha teljesen kivernék a megszálló erőket.
De a teljes orosz apparátus meg van győződve arról, hogy az Nyugat meg akarja alázni az oroszokat. Ebből a komplexusból nem lehet kigyógyítani. Azon felül le kell alázni azt a hatalmat, amely rátámad egy szomszédjára, katonái gyilkolnak, erőszakoskodnak, mert a lakosságának szembesülnie kell a következményekkel.
Itt szó sincs arról, amit Putyin hangoztat, hogy ti. a nemzet a túlélésért harcol. Ez a megállapítás Ukrajnára igaz. Ily módon a védők sokkal többen vannak, mint az agresszor, és utóbbi soraiban nagy pusztítást végeznek a nyugati fegyverek.
Die Presse
December közepétől e hónap elejéig 70 %-kal csökkent az elfogott illegális határátlépők száma Ausztriában – a Belügyminisztérium szerint az ok az, hogy Szerbia megszüntette a vízummentességet az indiai és tunéziai polgárok számára. A két országból indult gazdasági migránsok 2-5000 eurót fizettek az embercsempészeknek, közülük azután 30 ezren nyújtottak be menedékkérelmet az osztrák hatóságoknak a múlt évben.
A belügyi tárca szerint ugyanakkor az is segített, hogy erős a határőrizet mind Ausztriában, mind Magyarországon, de ettől még a bevándorlók számára a fő út változatlanul Törökországon, a Nyugat-Balkánon, majd onnan magyar földön át vezet. A miniszter hozzátette: hogy a szerb kormány immár nem engedi be szabadon az indiaiakat és a tunéziaiakat, az fontos lépés a szervezett bűnözés visszaszorítására.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >