2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán és a magyarok tömegének tompítása

Orbán és a magyarok tömegének tompítása

Orbán Viktor megpróbálta, hogy közömbössé tegyen 10 millió magyart a háborúval szemben, amelyet Putyin a közvetlen szomszédságban vív. Sőt a kormány inkább a saját ellenségének tekintett Ukrajna ellen mozgósít. A bombás plakátok azt sulykolják, hogy Magyarországnak ártanak a szankciók, amelyeket pedig a kormányfő fogcsikorgatva ugyan, de megszavazott, miközben a többiek ritka egységet tanúsítottak. A hirdetés a sok millió dollárért megrendezett „nemzeti konzultáció” részét képezte. A miniszterelnök azért indította a kampányt, hogy meggyőzze a lakosságot: nem a rakéták, hanem a megtorló intézkedések ölik az embereket. Vagy legalábbis a kisebbik veszélyt jelentik a magyarok biztonsága szempontjából... Orbán évek alatt saját embereivel tömte tele a közmédiát, illetve lehetővé tette a hasonló felfogású oligarcháknak és lakájoknak, hogy bekebelezzék a kereskedelmi csatornák java részét. A bírálók szerint ily módon olyan sajtóállapotok jöttek létre, amelyek segítettek megfelelő módon tálalni a háborút. Egyrészt úgy, hogy alapvető veszélynek állították be a szankciókat, illetve az összes olyan fenyegetést, amely érintette az orosz energiahordozók szállítását. Másrészt pedig igyekezett eltompítani a milliókat az ukrán földön zajló humanitárius és geopolitikai katasztrófa ügyében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Szabad Európa/Szabadság Rádió

 

Orbán Viktor megpróbálta, hogy közömbössé tegyen 10 millió magyart a háborúval szemben, amelyet Putyin a közvetlen szomszédságban vív. Sőt a kormány inkább a saját ellenségének tekintett Ukrajna ellen mozgósít. A bombás plakátok azt sulykolják, hogy Magyarországnak ártanak a szankciók, amelyeket pedig a kormányfő fogcsikorgatva ugyan, de megszavazott, miközben a többiek ritka egységet tanúsítottak.

A hirdetés a sok millió dollárért megrendezett „nemzeti konzultáció” részét képezte. A miniszterelnök azért indította a kampányt, hogy meggyőzze a lakosságot: nem a rakéták, hanem a megtorló intézkedések ölik az embereket. Vagy legalábbis a kisebbik veszélyt jelentik a magyarok biztonsága szempontjából. 

Orbán évek alatt saját embereivel tömte tele a közmédiát, illetve lehetővé tette a hasonló felfogású oligarcháknak és lakájoknak, hogy bekebelezzék a kereskedelmi csatornák java részét. A bírálók szerint ily módon olyan sajtóállapotok jöttek létre, amelyek segítettek megfelelő módon tálalni a háborút. Egyrészt úgy, hogy alapvető veszélynek állították be a szankciókat, illetve az összes olyan fenyegetést, amely érintette az orosz energiahordozók szállítását. Másrészt pedig igyekezett eltompítani a milliókat az ukrán földön zajló humanitárius és geopolitikai katasztrófa ügyében.

Orbán jó sorsa sokáig azon múlt, hogy mennyire képes meggátolni a közfelháborodás becsatornázását, vagyis hogy az indulatok ne tudjanak összeadódni. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója úgy véli: hogy a Fidesznek sikerült ilyen mértékben elterjesztenie saját értelmezését a fegyveres viszályról, az a sajtóbirodalom erejét tanúsítja.

Urbán Ágnes, a Corvinus oktatója, a Mérték Média Elemző ügyvezetője ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a hivatalos propaganda mostanában az energiahiányra és a magas áram-, illetve gázárakra helyezte át a hangsúlyt, mivel a szankciók és az orosz ellenintézkedések folytán egyre kevesebb földgáz és olaj jut el nyugatra. Ily módon teljes mértékben a Kreml véleményét szajkózza. Nem esik szó a nemzetbiztonságról, arról, milyen veszélyekkel jár az orosz politika koppintása. Csak az számít, hogy van-e energia.

Az ellenzéki orgánumok, véleményvezérek labdába sem tudnak rúgni, akkora a kormányoldal sajtófölénye. Ebből következik, hogy a Fidesz hívei szerint a háborúért részben Kijev is felelős, Moszkva fellépése pedig valamilyen szinten indokolt, hiszen a NATO az orosz határok felé terjeszkedett. Ám Urbán szerint ez a buborék nem olyan, amely nem tud kipukkanni.

 

Guardian

 

Jan-Werner Müller szerint az amerikai Képviselőház elnökének megválasztása körüli botrány igazából arról szól: a Trump-féle „Tegyük újra naggyá Amerikát”-forradalom felfalja a saját gyerekeit. A Princetoni Egyetem tanára, aki rendszeresen publikál a vezető brit lapban, emlékeztet arra, hogy az előző elnök egyik kulcstétele az: soha ne ismert be a vereséget. Márpedig pont ezt csinálják azok a szélsőségesek, akik az ellenzék részéről keresztbe fekszenek Kevin McCarthy trónra emelésének.

Az autokraták az egész világban rossz évet zártak tavaly, de most örülhetnek: éppen az amerikai törvényhozás ostroma után két évvel, az USA ismét csak azt bizonyítja, hogy megfeneklett a demokrácia, a nemzetközi publikum meg ámulva figyeli. Ám a szóban forgó  csoport, egy szélsőségessé vált párt szélsőjobbja arról akar mindenkit meggyőzni, hogy a demokrácia már csak ilyen: zavaros, elkeserítő, de amit ők csinálnak, az csak a jobb végeredmény érdekében szükséges. 

Ezek az emberek nem bolondok, amikor azt hangoztatják, hogy kell a jóhiszemű vita a párton belül. De igazából csak nem hajlandóak elfogadni, hogy alulmaradtak. Az olyanok szoktak így eljárni, akik azt hiszik, hogy a farok csóválhatja a kutyát. Azaz kisebbségből is diktálhatnak.

Viszont ha nem lehetséges az „érted haragszom, nem ellened”-bírálat egy politikai szervezeten belül, az olyasmihez nyitja meg az utat, mint ami pont két éve történt: senki sem tudta visszafogni Trumpot, aki a maga képére szabta a pártot, egyfajta személyi kultuszt alakított ki. Aligha véletlen e jobboldali, populista vezéreknél, hogy autokrata módon irányítják saját pártjukat, elég csak megnézni Orbánt vagy Erdogant.

A republikánusok a 90-es évek óta csinálják, hogy hiába népszerűtlenek és veszítenek az urnáknál, megpróbálnak így vagy úgy, de kormányozni. Ez pedig most felzabálja a vezetést,  tehát nem csupán a forradalom radikális gyermekeit, hanem azokat is, akik mint McCarthy, jóindulatúan végignézték, amint tanítványaik Trump alatt megtanulták, miként kell tombolni.

Így most a szélső szélsőjobb azon van, hogy zsarolással, a szakadék szélén táncolás politikájával megmondja a frankót a demokrata elnöknek. Emögött persze tetten lehet érni a nézetet, hogy a másik félnek semmi keresnivalója sincs a kormányzati pozícióban, és hogy a hatalommegosztás egyenlő az árulással. Vagyis a republikánusoknál nem sok változott 2020. január 6. óta.

 

FT

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy a republikánusok a működésképtelenségbe süppednek, miután már éppen tucatjára futottak neki teljesen hiába, hogy megválasszák Kevin McCarthyt az alsóház elnökének. A cirkuszban több minden testesül meg egyidejűleg: ilyen holtpont minden évszázadban egyszer áll elő, megy a hatalmi harc az ellenzéken soraiban. Mutatja, hogy a párt milyen mértékben küzd működési zavarokkal, ugyanakkor az egész helyzet ajándék a demokratáknak.

A republikánus mozgalom végveszélybe került, itt az idő, hogy felébredjenek a tagjai és támogatói. Ám szélsőségessé vált pártból 20-an, többségük szélsőjobbos, nem engedik át a politikus jelölését, hiába próbálta meg őket jobb belátásra bírni vezérük, Donald Trump.

Viszont a patthelyzet miatt a Képviselőház nem tud munkához látni. Ugyanakkor a rendkívüli helyzet figyelmeztetés a világon mindenütt a politikai közép erőinek, nehogy összeálljanak szélsőséges klikkekkel, mert azok túszul ejthetik a törvényhozást. De a demokratáknak is érdemes elgondolkodniuk, mert túl a kárörömön, rajtuk múlik, hogy beállnak-e egy olyan mérsékelt jelölt mögé, akivel együtt tudnak működni. Ha nem, akkor Biden nyugodtan a polcra teheti a reformprogramját.

Az ellenzéknél a működési zavar Trump igazi örökségét jelenti. Nála önpusztító az a felfogás, hogy kizárólag egyetlen győztes lehet. A volt elnök és az általa választott jelöltek tehertétellé váltak. Ez kiderült már az időközi választásokon is. A republikánusok jelenleg csupán azt bizonyítják, hogy nem kormányozni akarnak. Egyetlen törekvésük, nehogy el tudja látni feladatát a Biden-adminisztráció.

 

 

2023. január 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább