Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kijev az ukrán nép patologikus gyűlöletével és politikai rövidlátással vádolta meg Orbánt
A kijevi külügyi tárca Ukrajna, az ukrán nép patologikus gyűlöletével és politikai rövidlátással vádolta meg Orbán Viktort. Ukrán részről egyébként is záporoznak a bírálatok a magyar vezető címére, a mostani, éles hangú közlemény pedig azután jelent meg, hogy a kormányfő közölte: véget érhetne a háború, ha az USA leállítaná a fegyverszállításokat. Az állásfoglalás szerint Orbánnak magától kell megkérdeznie, akar-e békét. Amit ugyanis sürget, az nem más, mint Ukrajna veresége, jóllehet az csak növelné az orosz agresszió veszélyét Magyarországgal szemben is. A kétoldalú viszony az invázió kezdete óta feszült. Orbán egyre-másra próbálta gátolni, hogy az EU Kijevet segítse, illetve, hogy szankciókat rendeljen el Moszkva ellen. Nemrégiben olyan sállal jelent meg egy focimeccsen, amely Nagy-Magyarország térképe volt látható. A kárpátaljai magyar kisebbség miatt évek óta megy a vita Budapest és Kijev között. Ugyanakkor a magyar vezető jó viszonyt ápol Putyinnal. Országa erősen függ az orosz gáztól. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A populisták ráfizetnek arra, hogy nem érzékelik: két választás között az emberek nyugalmat és nem felhajtást akarnak, így azonban a cirkusz folyamatos fenntartása több szavazatot visz el ezektől a pártoktól, mint a hozzá nem értésük – emeli ki a kommentár. A szerző, Janan Ganesh ezzel együtt nem ért egyet azzal, hogy a másik oldal fellépése folytán visszaszorulóban lennének a demagóg erők.
Szó sincs arról ugyanis, hogy a hagyományos politika értené a tömegek akaratát és válaszolna a jogos aggodalmakra. Sokkal inkább az a helyzet, hogy a populista áramlat magától hamvad el. Mert túl azon, hogy megosztó, tehetségtelen, időnként azonban éles elméjű és szükséges, leginkább fárasztó. Túl nagy zajt csap, botrányok övezik a hatalomban, ezért a legtöbb érdeklődő polgár nem viseli el sokáig. Tessék csak Donald Trumpra vagy Boris Johnsonra gondolni.
A népbutítók hajlamosan alábecsülni, hogy az emberek csendre vágynak, amikor nem kell az urnákhoz járulniuk. Johnsonnak az tette be a kiskaput, hogy ha marad, újabb és újabb kudarcokat könyvelt volna el. Trumpnál pedig az bizonyult végzetesnek, hogy alatta egyfolytában felfordulás jellemezte a közéletet.
A cirkusz azonban a populizmus szerves tartozéka, nem lehet rajta túllépni. Ez a fajta politika a látványra épül. Alighanem akkor a legboldogabb, ha elég voksot gyűjt össze ahhoz, hogy fenn tudja tartani a sajtóját, a csibész vezetők megszedhessék magukat és talán még a politikát is befolyásolni tudják. Ez azonban nem elegendő a kormányzáshoz.
2016 tájékán azonban megbillent az egyensúly, a polgárok esélyt kaptak, hogy ráunjanak erre a népségre. A populizmus olyan győzelmeket aratott az utóbbi időkben, amelyekből még mindig nem tért magához.
The Times
A kínai Covid-válság a tekintélyuralom határait mutatja. Nincs ugyanis olyan nyilvános fórum, ahol meg lehetne vitatni a kérdést, ez azonban kemény döntésekhez vezet, amelyek eltakarják, hogy milyen fatális tévedések vannak mögöttük. Az ugyanakkor árulkodó, hogy a tömeges elégedetlenség hatására milyen villámgyorsan vonták vissza a korlátozásokat. De hát a diákok tiltakoztak, azt meg a Kommunista Párt nagyon nem szereti.
Nagyon úgy néz ki, hogy maga Hszi Csin-ping engedett az ellenszél láttán. Napokon belül véget értek a zárlatok, már nem csinálnak tömegesen teszteket. Miközben dühöng a vírus, ám nem lehet tudni, hány embert fertőz meg, hiszen nem ellenőrzik az embereket. Viszont a kórházak dugig vannak és halottaskocsik sora várakozik a hamvasztók előtt.
De a hatalom már korábban felismerte a nyugati nyitás veszélyeit, mind a gazdaságban, mind az oktatásban. Ugyanakkor egynémely országok számára erős a kísértés, hogy átvegyék a technokrata tekintélyelvűséget, hiszen látványosak a sikerek. Hszi zűrzavaros fordulata, valamint a közeljövőben várható újabb 1-2 millió áldozat azonban fontos lecke az autokrácia „hatékonyságáról”.
Az olyan erős emberek, mint pl. Orbán Viktor, ugyanakkor Amerika és Európa erkölcsi zavarára mutogatnak és Kínát emelik pajzsra a hazafias, tervszerű egység példájaként. Csakhogy a népeket nem lehet örökre rákényszeríteni az uralkodó szolgálatára. Már érzik a következményeket az olyan országok, amelyek a kínai utat választották. Most pedig Peking is az ismeretlen Covid jövő felé tart. Itt az idő, hogy új szeleket engedjen be.
Következő cikk: Az unió menekültpolitikája 2023-ban is súlyos lesz
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >