Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Németország elhárította a maga január 6-ikáját, de lehet, hogy a 4. birodalmat is
A mozgalom jól fel volt fegyverkezve, kellőképpen felkészült és el volt szánva rá, hogy megszerzi a hatalmat. Ekkora rendőri akciót a 2. világháború vége óta nem hajtottak végre az országban. Hozzávetőleg 3 ezren vettek részt benne, összesen 11 tartományban, továbbá Ausztriában és Olaszországban is. Legalább 25 embert vettek őrizetbe, köztük egy orosz nőt. Itt egy virtigli államcsínyt sikerült megakadályozni, ami azt mutatja, hogy a demokráciákban valós létveszély fenyeget holdkórosok, szélsőségesek és hazai gyártmányú terroristák részéről, akik összeesküvés elméleteket és erőszakos fantazmagóriákat terjesztenek. A részvevők birodalmi polgárok, Reichsbürgerek voltak, akik több tízezren vannak és különböznek a neonáciktól, mert azt állítják, hogy nem létezik a szövetségi Németország. Számukra még mindig a 2. vagy 3. birodalom a meghatározó, azt kívánják megszabadítani a lejáratódott bürokraták „mély államától”. Azt tervezték, hogy elrabolják az egészségügyi minisztert, továbbá megtámadják a Bundestagot. A jelek szerint kapcsolatban álltak Oroszországgal, de azt nem tudni, hogy kaptak-e onnan támogatást. A demokrácia veszélyben van, kívülről és belülről egyaránt, az USÁ-tól, Brazílián és Magyarországon át, a Fülöp-szigeteken, de még azon is túl. Németország azonban most tanúsította, hogy tisztában van a fenyegetéssel és tanult a múltból. 1945 óta építi a megerősített demokráciát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A Bizottság elnöke váratlanul bekeményített Magyarország ellen és így keresztülhúzta a német zöldek számítását, akik a magyar ügyre hivatkozva akarták megakadályozni, hogy Ursula von der Leyen két év múlva újrajelölhesse magát. A környezetvédők számára fontosabb lett volna, hogy ők nevezhessék meg, ki legyen legközelebb a németek biztosa, mint az, hogy továbbra is német politikus álljon az EU végrehajtó testületének élén.
Mivel von der Leyen sok kérdésben még a zöldeknél is zöldebb, az kínált ellene támadási felületet, hogy sokáig vonakodott keményen összecsapni az egyre Európa-ellenesebb Orbán Viktorral. Ezért a környezetvédők kigondolták, hogy ha úgy állítják meg a politikust, mint a félautokrata magyar vezető védelmezőjét, akkor ily módon ellene tudják fordítani a berlini hármas koalíciót.
A zöld EP-frakció már azt is belengette, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt elő, ha a Bizottság a nyilvánvaló korrupciós és jogállami gondok ellenére a pénzek folyósítását javasolta volna a Tanácsnak. Igaz, a megszavazáshoz aligha jött volna össze a kétharmad Strasbourgban, de mindenképpen megnehezítette volna von der Leyen újraindulását.
A lázadás azonban elhalt, még mielőtt igazán lendületbe jött volna, mert Brüsszel a támogatások megvonását indítványozta. Igaz, most ellenőriznie kell még egyszer, meddig jutott a magyar fél a reformokkal, de ez csak az szokásos uniós cirkusz része. Ám még ha enyhítenék is a büntetés mértékét, a felelősség immár a tagállamokra hárul érte. Vagyis a német zöldeknek immár Scholznál kellene reklamálniuk.
Így most von der Leyen nyugodtan megszervezheti, hogy az uniópártok megint őt jelöljék, és nem kétséges, hogy sikerülni fog neki. Egy bíráló szerint a politikus ezt igen okosan csinálta.
Wall Street Journal
Még alig hagyták jóvá az uniós tagállamok, hogy a tengeren szállított orosz olajért hordónként legfeljebb csak 60 eurót szabad fizetni, a Bizottság máris hozzálátott a 9. szankciós csomag kidolgozásához. Pl. nem lehetne szállítani drónmotorokat, még olyan országoknak sem, amelyektől Moszkva be tudna szerezni ilyen harceszközöket.
Tilalom alá esnének a kettős rendeltetésű áruk, és ez vonatkozik majd vegyi anyagokra, valamint egyes elektronikai, illetve számítástechnikai részegységekre is. Jönnek továbbá újabb pénzügyi büntető intézkedések és további kb. 200 név kerül fel az utazási tilalom alá eső tisztségviselők listájára. Brüsszel azt reméli, hogy már a héten meg tudja szerezni a kormányok beleegyezését, miközben a harcok változatlan erővel tombolnak és recesszióba süllyed egy sor nyugati ország, de az orosz gazdaság is.
Ugyanakkor az előirányzott lépések köre mutatja, hogy az EU egyre kisebbre veszi a lehetséges célpontok tartományát. Hiába merült fel, hogy sújtani kellene az orosz nukleáris ipart, le kellene állítani az orosz gyémántkivitelt vagy az energiahordozók exportját.
A lengyelek a szankciók fokozását sürgetik, ugyanakkor Magyarország éppen ellenkező irányban folytat kampányt. A pénzügyminiszterek tanácskozásán megfúrta, hogy Ukrajna az Unió 18 milliárdos kölcsönéből fizethesse ki jövőre a számláit.
Die Zeit
A volt német kancellár kijelentette: utólag visszanézve sem gondolja, hogy szégyellnie kellene magát az orosz politika vagy az Északi Áramlat 2 megépítése miatt. A lapnak adott hosszú interjúban Angela Merkel kiemelte, hogy már akkor igyekezett megakadályozni a háborút, de hogy nem sikerült, az nem jelenti azt, téves volt a törekvés. Hiszen Ukrajna ily módon értékes időt nyert.
Ami pedig a gázvezetéket illeti, az ukránok akkortájt ragaszkodtak ahhoz, hogy tranzitország maradjanak az orosz energiahordozó szállításához. Ma viszont időnként úgy néz ki, mintha az orosz gáz minden molekulája az ördögtől való volna. Másfelől a beruházást a cégek kezdeményezték, nem a kormány. A hatalomnak azt kellett eldöntenie, hogy hoz-e olyan törvényt, amely politikai megfontolásokból kifejezetten megtiltja a csőrendszert létrehozatalát, miután az akkori jogszabályok lehetővé tették a munkát.
Ha Berlin nemet mond, az veszedelmesen rontotta volna a viszonyt Oroszországgal. Azon kívül az energiafüggőséghez az is hozzájárult, hogy nem lehetett elegendő mennyiséget beszerezni a hollandoktól, britektől és norvégoktól. A további alternatíva az volt, hogy cseppfolyósított gázt vegyenek Katartól, illetve Szaúd-Arábiától. Ám ez lényegesen rontotta volna a német versenyképességet.
A politikus ugyanakkor elismerte, hogy gyorsabban kellett volna reagálni az orosz agresszivitásra. De hogy miként fejeződhet be a háború, arról fogalma sincs, azonban biztos benne, hogy egy nap tárgyalásokkal tesznek pontot a viszály végére. Mert ez már csak így szokott lenni.
FT
A lap gazdasági fő elemzője azt sürgeti, hogy a Nyugat továbbra is adjon meg minden segítséget Ukrajnának. Martin Wolf szerint szerint a támogatás hosszú távon kevesebbe kerül mint az, ha megengedik, hogy Putyin győzzön. Az ukránok túlélték a brutális ellenfél támadását. Megalázták az orosz hadsereget és visszaszerezték az elvesztett területek javát. Ám a háborúnak még nincs vége. Moszkva most a civil infrastruktúrát igyekszik lerombolni.
Meg akarja törni az ukrán nép akaratát, ám ezt meg kell akadályozni. A háború utáni európai élet a tét. A határokat nem lehet erővel megváltoztatni, és nem szabad meggátolni, hogy az emberek maguk döntsék el, ki vezesse őket. Azon felül ha a Kreml diadalmaskodna, a földrész keleti határainak másik oldalán egy revansista zsarnok diktálna. Viszont az ukránok erős bástyát jelentenének Oroszországgal szemben.
A harcok Európáért is folynak, közben pedig Ukrajna újjászületett. Már nem az a korrupt állam, amilyennek a kontinens ismerte és ez csak még inkább így lesz, ha beköszönt a béke. Ám nem tud egymaga nyerni, ezért változatlanul küldeni kell neki a fegyvereket, a lerombolt polgári célpontok helyreállítására szolgáló eszközöket, valamint pénzt. Emellett fenn kell tartani a szankciókat. A fő terheket az ukránok viselik, nem szabad megtagadni tőlük a szükséges forrásokat. A csaták valószínűleg csak akkor érnek véget, ha Putyin látja, hogy nem bizonyulhat jobbnak.
EUobserver
Az autokráciák bizonytalanabbá teszik a világot – hangsúlyozza vendégkommentárjában Michael Meyer-Resende, a Berlini székhellyel működő nemzetköz civil szervezet, a Democracy Reporting International igazgatója. Tételét legelőször is azzal támasztja alá, hogy a háborúban nap mint nap ukránokat ölnek, illetve kínoznak meg, tömegek veszítik el otthonukat, illetve válnak földönfutóvá.
A 3. harmadik világban pedig egy sor ország éhezik, mert nem jön az ukrán gabona. Európában felfelé száguldanak az energiaárak, többet kell költeni fegyverkezésre, pedig ezt a pénzt jobb dolgokra is lehetne fordítani. Egy sok kormány számára ezek után világos, hogy nem szabad függő helyzetbe kerülni tekintélyuralmi rezsimektől. Németország bizonyította, mit nem szabad csinálni, hiszen a figyelmeztetések ellenére a német politikai elit éveken át úgy viselkedett, mintha a kereskedelem volna az egyetlen rendező elv a külpolitikában.
Ellenben a csehek példát mutattak, hiszen ők már 2015-ben megfelelő stratégiát dolgoztak ki. A szerző által vezetett NGO 13 ország vonatkozó politikáját elemezve arra jut, hogy az USÁ-t leszámítva a többieknél mind súlyos hiányosságokat tapasztalni a hozzáállásban. Az EU-ban nagy kockázat a populista erők jelentkezése, mert kétségbe vonják az alapvető jogállami elveket, ők az integráció ellen dolgoznak.
A dánoknál olyan jelentés készült, amely megállapítja, hogy amíg ezek a körök csupán olyan helyeken vannak hatalmon, mint Magyarország, addig kezelni lehet a gondot. Ám ha felülkerekednek nagy államokban is, az már nagy veszélyt jelentene az összefogás és közös lendület szemszögéből. A dokumentum levezeti, hogy az autokráciák miként gyengítik a biztonságot, miközben egy sor demokrácia elköveti azt a hibát, hogy a jogállamot értéknek, de nem érdeknek tekinti a külpolitikában. Ennek megfelelően nem is összpontosít rá.
Úgyhogy a jövőben a globális biztonsági szempontjait megfogalmazva behatóan kell foglalkozni a tekintélyuralmak jelentette fenyegetésekkel a kül- és biztonságpolitikai stratégiákban. A demokráciát és az emberi jogokat keményen szóvá kell tenni a külkapcsolatokban, ez teljesen egyértelmű.
Bloomberg
A szélsőséges szervezkedés meghiúsításával Németország elhárította a maga január 6-ikáját, de lehet, hogy a 4. birodalmat is. A mozgalom jól fel volt fegyverkezve, kellőképpen felkészült és el volt szánva rá, hogy megszerzi a hatalmat. Ekkora rendőri akciót a 2. világháború vége óta nem hajtottak végre az országban. Hozzávetőleg 3 ezren vettek részt benne, összesen 11 tartományban, továbbá Ausztriában és Olaszországban is. Legalább 25 embert vettek őrizetbe, köztük egy orosz nőt.
Itt egy virtigli államcsínyt sikerült megakadályozni, ami azt mutatja, hogy a demokráciákban valós létveszély fenyeget holdkórosok, szélsőségesek és hazai gyártmányú terroristák részéről, akik összeesküvés elméleteket és erőszakos fantazmagóriákat terjesztenek.
A részvevők birodalmi polgárok, Reichsbürgerek voltak, akik több tízezren vannak és különböznek a neonáciktól, mert azt állítják, hogy nem létezik a szövetségi Németország. Számukra még mindig a 2. vagy 3. birodalom a meghatározó, azt kívánják megszabadítani a lejáratódott bürokraták „mély államától”.
Azt tervezték, hogy elrabolják az egészségügyi minisztert, továbbá megtámadják a Bundestagot. A jelek szerint kapcsolatban álltak Oroszországgal, de azt nem tudni, hogy kaptak-e onnan támogatást.
A demokrácia veszélyben van, kívülről és belülről egyaránt, az USÁ-tól, Brazílián és Magyarországon át, a Fülöp-szigeteken, de még azon is túl. Németország azonban most tanúsította, hogy tisztában van a fenyegetéssel és tanult a múltból. 1945 óta építi a megerősített demokráciát.
Következő cikk: Milyen szörnyűségek történnek naponta a menekültekkel Európa határain
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >