2023. február 5. vasárnap
Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A háború tartósan megváltoztatja Európát, mert masszívan visszatér a nacionalizmus

A háború tartósan megváltoztatja Európát, mert masszívan visszatér a nacionalizmus

Igaz, az ukránoknak nem is tudnak mással válaszolni az orosz agresszióra és Putyin korszerűtlen pánszláv imperializmusára – írja a svájci konzervatív liberális lap, Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője. Eric Guyer szerint a megtámadott ország lakói erőt merítenek belőle, hiszen olyan ügyért harcolnak, amelyért érdemes még meghalni is. A nacionalizmus azonban Európában pestissel ér fel, a nevében a legrosszabb bűnöket és a legnagyobb ostobaságokat követték el az évtizedek során. Kezdve onnan, hogy Ausztria-Magyarország sértett nemzeti büszkeségből támadta meg Szerbiát 1914-ben. A délszláv háborúban a srebrenicai mészárlás a végletekig túlhajtott nacionalizmus következménye volt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Politico

 

Bennfentesek elmondásából az derül ki: lehet, hogy az Orbán-kormány szempontjából jól alakulnak a dolgok, amikor a pénzügyminiszterek a Magyarország elleni pénzügyi szankcióról szavaznak, legkésőbb másfél hét múlva. Az EU-nagykövetek két nappal ezelőtti ülésén ugyanis az egyik csoport, benne a franciákkal, németekkel, olaszokkal és másokkal, összesen nagyjából tucatnyian, amellett kardoskodtak, hogy a Bizottság még egyszer vizsgálja meg, meddig jutott a magyar vezetés a jogállami normák helyreállításában. Azaz vegye figyelembe a legutóbbi reformokat, illetve vállalásokat.

Merthogy a válasznak arányosnak kell lennie és nem lehet eltekinteni a legújabb magyar erőfeszítésektől. Mellesleg Németország azt akarja, hogy az Unió adjon 18 milliárd eurós segélyt Ukrajnának, Franciaország pedig a multik egységes minimumadóját szeretné bevezettetni, és azt remélik, ha jóindulatot tanúsítanak Orbán rendszere iránt, akkor a kormányfő megszavazza mindkét tervet.

Ezzel szemben a Benelux-csoport, a skandináv közösség, valamint Litvánia úgy látja, hogy a két napja ismertetett javaslat alapján kell szavazni, azaz be kell fagyasztani 7,4 milliárdot. A Bizottság ugyanis szerkezeti hiányosságokat állapított meg, ezért minden más döntéssel kihajítanák a jogállamot az ablakon. Magyar források szerint elképzelhető, hogy Orbán már a jövő keddi tanácsi értekezleten napirendre tűzeti a kérdést, amivel eszkalálja a vitát.

 

Die Zeit

 

A kommentár szerint Erdogán nemet mond a finn és svéd NATO-tagságra – a rémületes álompár: a török elnök és a magyar kormányfő miatt egyelőre bizonytalan a szervezet bővítése, ám Erdogan és Orbán önérdekből, tudatosan az európai biztonságot veszélyezteti.

Bukarestben a katonai szövetség e héten tartott külügyminiszteri konferenciáján nem pukkanhattak a pezsgős dugók, mert a magyar és a török vezető akadályozza a két belépés törvénybe iktatását. Mindketten olyan nacionalista uralkodók, akik korábban más célok mellett álltak ki, ám ideológiájukat a hatalom puszta megtartására használják fel. Ezek az új nacionalisták semmiféle szabályt vagy értéket nem tartanak tiszteletben, ezért nekik tök mindegy, hogy Finnország és Svédország élvezi-e az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének védelmét. A lényeg az, hogy legyen valami személyes hasznuk a dologból.

Orbán esetében a pénz számít, szeretne hozzájutni ahhoz a nagyjából 13 milliárd euróhoz, amelyet a Bizottság vissza akar tartatni a közös játékszabályok folyamatos megszegése és a grasszáló korrupció miatt. Nagyon kellenek neki a milliárdok, hogy teljesíteni tudja a kampány során tett ígéreteit. Ennek érdekében még némi törvénymódosítást is átnyomott a parlamenten.

Brüsszel azonban kevesli a változtatást, ezért a politikus most az európaiakon bosszulja meg magát. Pedig a NATO-nak semmi köze az uniós forrásokhoz. Erős nyomásra most annyit megígért, hogy a jövő év elején meglesz a magyar belegyezés, de ha netán betartja a szavát, még akkor is ott van Erdogan.

Ki lehet azonban cselezni őket: az arra hajlandó tagok szavatolhatnák Stockholm és Helsinki védelmét. Ily módon Magyarország és Törökország a margóra szorulna, és nem tudná a belpolitikában a maga javára fordítani a blokádot. Egyben jelzést kapnának a hasonszőrűek: a NATO akkor is cselekvőképes marad, ha ezt a nacionalisták igyekeznek is meggátolni.

 

EUobserver

 

Az EP szocialista frakciójának három tisztségviselője közös cikkben sürgeti, hogy az Unió hatástalanítsa Orbán Viktor vétóját a multik egységes megadóztatása ügyében. A képviselőcsoport alelnöke, adóügyi szóvivője, valamint az adókérdésekben illetékes albizottság elnöke rámutat, hogy jön a hideg tél, ezért a tagállamoknak szükségük lesz minden bevételre, hogy az emberek meg tudjanak birkózni a háború kihatásaival.

Ehhez jól jönne, hogy 15 %-kal adóztassák meg a nagy nemzetközi cégeket, mert az évi 64 milliárd eurót hozna a nemzeti költségvetéseknek. Ám felfoghatatlan és felelőtlen, hogy az EU képtelen rá. Pedig 137 ország részvételével már jó egy éve létrejött a megállapodás, éspedig úgy, hogy főként a magyar kormány meg tudta őrizni egy sor kiváltságát. Csakhogy a nyáron Orbán váratlanul beleköpött a levesbe.

Él a vétó lehetőségével, ám ez az eszköz komolyan megkérdőjelezi, hogy a jövőben is egyhangú döntéseket kell-e hozni adóügyekben, egyben sokat ront az Unió hitelességén is. Nem szabad megengedni, hogy a tisztességes adópolitika túsz legyen egyetlen hatalom, illetve a 26-ok közti küzdelemben.

Hírek szerint a jövő héten meglesz az egyezség, de előfordulhat, hogy Orbán ismét keresztbe fekszik. Ám meg lehet kerülni a kiterjesztett együttműködés segítségével. Ez azt jelenti, hogy legalább 9 ország összeáll és saját hatáskörben bevezeti a tervezett szabályozást.

 

Der Standard

 

Az elemzés azt emeli ki, hogy Orbán populizmusa és a balti csoport héjaszerű retorikája folyamatosan próbára teszi az európai egységet, pedig annak nincs alternatívája a Kremllel szemben. Ám ha a földrész azt akarja, hogy Ukrajna fennmaradjon, akkor ki kell tartania az összefogás mellett. És hát úgy áll, hogy a kontinens minden eddiginél jobban zárta sorait, függetlenül a magyar vezető hatalmi játékától és az engedményektől, amelyeket a többiektől csikart ki a szankciók ügyében.

A politikus erkölcsileg rugalmas, amikor az EU iránti hűségről van szó, és ez a továbbiakban is próbatétel lesz az Unió számára, amikor újabb csomagokat kell megszavazni az oroszok megbüntetésére, illetve az ukránok támogatására. A 26-ok azonban egymás között sokkal szorosabb kapcsolatokat alakíthatnak ki, figyelembe véve, hogy az Oroszországgal és Belarusszal határos államok úgy érzik: értelmileg hadiállapotban állnak.

Az ukránoknak küldött segítség a télen új minőséget fog elérni, mert a nyugati szövetségesek idáig a meglévő hadfelszerelés készleteket ürítették ki, ám hamarosan útra kelnek új fegyverek, légvédelmi berendezések. Az államgépezet fenntartására, a megrongált intézmények, kórházak, áramhálózat fenntartására Kijevnek havi három milliárd euróra van szüksége.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

A háború tartósan megváltoztatja Európát, mert masszívan visszatér a nacionalizmus, igaz, az ukránoknak nem is tudnak mással válaszolni az orosz agresszióra és Putyin korszerűtlen pánszláv imperializmusára – írja a konzervatív liberális lap főszerkesztője. Eric Guyer szerint a megtámadott ország lakói erőt merítenek belőle, hiszen olyan ügyért harcolnak, amelyért érdemes még meghalni is.

A nacionalizmus azonban Európában pestissel ér fel, a nevében a legrosszabb bűnöket és a legnagyobb ostobaságokat követték el az évtizedek során. Kezdve onnan, hogy Ausztria-Magyarország sértett nemzeti büszkeségből támadta meg Szerbiát 1914-ben. A délszláv háborúban a srebrenicai mészárlás a végletekig túlhajtott nacionalizmus következménye volt.

A kora 19. századtól kezdve azonban egyetlen más ideológia sem hozott ennyi szenvedést a földrészre. Ezért a nacionalizmus joggal tabu a liberálisok és a szocialisták szemében. Az EU az egyre szorosabb összefogást tekinti céljának, de hogy meghaladja-e a nemzetállamokat, az nyitott. Jelenleg egyszerre van jelen a nemzetek feletti együttműködés és makacs ragaszkodás a nemzeti szuverenitáshoz.

A biztonság és identitás dolgában egyre több kelet-, illetve dél-európai állam semmiféle engedményre nem hajlandó, lásd a bevándorlást. Az orosz agresszió folytán hátszelet érez az illiberális magyar és lengyel kormány. De miként lehet Zelenszkijt megsüvegelni azért, amiért Orbán Viktort elmarasztalják? Ennél nagyobb különbség már nem is lehetne közöttük. Az egyik a hazáját védi, a másik a hatalmát. De a politikájuk ugyanabból a forrásból táplálkozik, a nacionalizmusból.

 

Der Standard

 

Joschka Fischer úgy ítéli meg, hogy Oroszország kimarad az új világrendből, és ebben az sem segít neki, hogy továbbra is atomhatalom marad, mert az ország egyre inkább elszigetelődik. A volt német külügyminiszter és alkancellár azt hangsúlyozza a cikkben, amely eredetileg a Project Syndicate-en jött le, hogy azért jelentkezik ennyi válság egymással párhuzamosan, mert újra rendeződnek az erőviszonyok a világban. Végleg eltűnik a kétpólusú felállás, öt vezető hatalom lesz: az USA, Kína, továbbá Európa, Japán és India.

Hogy mi vár az oroszokra, az attól függ, miként sül el a háború, habár már egyértelmű, hogy vereséget szenvednek. De a következtetéseket egyelőre korai lenne levonni. Ám a földrész számára Moszkva biztonsági kockázat maradhat, olyan gond, amivel a keleti szomszédok folyamatosan szembesülnek. Csak éppen nagyhatalmi szerepköre kérdőjeleződik meg, mivel lényegesen meggyengül a gazdasága, hiszen háttérbe szorul az olaj, a gáz és a szén. Putyin mind gazdasági, mind politikai értelemben az eltelt két évszázadhoz ragaszkodik, de jelenleg úton van afelé, hogy saját rendszerét is megsemmisítse. 

Ugyanakkor Kína nem követi el azt a hibát, mint a Kreml és nem az USÁ-val folytatott katonai versengésre összpontosít. Kitört a szegénységi csapdából és szuperhatalom lett. Beilleszkedett a világgazdaságba.

Indiával együtt elhatárolódott az orosz agressziótól és ha sikerül csökkentenie a feszültséget az Egyesült Államokkal, ideértve, hogy az együttműködés kerül előtérbe, akkor új fejezet nyílhat a nemzetközi kapcsolatokban. Ehhez jól jön, hogy az időközi amerikai választások megmutatták: a lakosság többsége nem szeretné viszontlátni Trump bezárkózási politikáját. Azaz van ok a világban a derűlátásra.

 

Le Figaro

 

Örményország geopolitikai okokból rendezi a diplomáciai viszonyt Magyarországgal, miután a baltás gyilkos kiadatása 10 éven át az együttműködés útjában állt. Az örmény közvélemény nem felejti el, hogy annak idején az Orbán-kormány döntése nyomán visszanyerte szabadságát az azeri katonatiszt, aki egy budapesti NATO-nyelvtanfolyamon éjjel, álmában lemészárolta egyik örmény társát, majd a kiadatás nyomán odahaza nemzeti hős lett.

Ám Azerbajdzsán ez év szeptemberében támadást indított és visszafoglalta az örmény kézen lévő Hegyi Karabah kétharmadát. Így Jereván új partnereket, illetve közvetítőket keres, mert szeretné megakadályozni az újabb azeri agressziót. E célból az USÁ-hoz és Európához fordul. Idetartozik a kapcsolatok helyreállítása a magyar kormánnyal. Azt jelzi, hogy az örmény fél hajlandó spongyát borítani a 10 évvel ezelőtti rettenetes történetre.

Hogy a magyar vezetés miért adta ki az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramir Savarovot, annak háttereként a francia konzervatív lap felidézi, hogy nem sokkal a magyar döntés után 7 millió dollár landolt az MKB-ban egy olyan azeri befektetési alap jóvoltából, amely hatalom közeli oligarchák kezében volt.

 

2022. december 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az elhúzódó háború ára

A New York Times elemzése szintén arra figyelmeztet, hogy nem lenne jó, ha elhúzódna a háború, >

Tovább

Izrael a magyar és a lengyel úton

A NPR, az amerikai közszolgálati rádió kommentárja azt emeli ki, hogy a szélsőjobbos izraeli kormány széles >

Tovább

A nagy közös piszoár

S ha már látszat és valóság politikai összefüggéséről beszélünk, aligha mehetünk el szó nélkül az Orbán-rezsim >

Tovább

A szabadság különös iránya

Orbán is bármit megtehet, mert a magyar állam halott, a helyébe ő lépett. Az állam minden >

Tovább

Netanjahu létveszélyt jelent Izrael számára

A Guardian kommentárja azt hangsúlyozza, hogy a régi-új miniszterelnök létveszélyt jelent Izrael számára, de ki lehet >

Tovább

A scholzkodás tétje

Timothy Garton Ash bevallja: nem gondolta volna, hogy ekkora sikert arat, amikor a múlt héten továbbküldte >

Tovább

Ukrajna földje

Miután Orbán Viktor egy hete senkiföldjének nevezte Ukrajnát, a dnyiprói polgármester magából kikelve gazembernek minősítette a >

Tovább

Nevezd ásónak

Mai levelemet Londonból, de nem csak Londonról írom. Innen sokszor élesebb fényben látszik Magyarország és a >

Tovább

Trump és a republikánusok jövője

A volt elnök ellenfelei részéről jelenleg a vágyálom tűnik az egyetlen stratégiának, mármint hogy ne ő >

Tovább

Össztűz a nagykövetre

A keményen jobboldali Magyarországon személyeskedő támadások érik a vállaltan meleg diplomatát. A hatalombarát média azzal gyanúsítja, >

Tovább

Mire van szüksége Ukrajnának, hogy győzzön?

A Wall Street Journal vezércikke szerint nem kérdéses, hogy meg kell adni Ukrajnának az általa kért >

Tovább

Orbán Viktor ellen NATO-vizsgálat indul a tisztikar megtizedelése miatt

Budapest szerint azonban nincs politikai oka annak, hogy százával küldik nyugdíjba a tiszteket. A védelmi miniszter >

Tovább