2024. május 29. Szerda
Ma Magdolna, Magda, Ervin, Léna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Tehetséges politikus vagy gátlástalan kalandor?

Tehetséges politikus vagy gátlástalan kalandor?

Arra az erkölcsi romlásra pedig, amely ebben az országban mindezek nyomán végbement az elmúlt 12 év során, nehéz szavakat találni. Európa talán legboldogtalanabb, legbizalmatlanabb, legközönyösebb, legkorruptabb, gyűlölettel leginkább megfertőzött társadalma a magyar, annak ellenére, hogy az elmúlt évtized esélyt adott volna, hogy kilábaljunk ezekből a betegségekből. Ehelyett egyre mélyebbre süllyedünk a mentális és morális válságban, és ismét sikerült magunkat leküzdeni egy tömeggyilkos legutolsó európai csatlósának szégyenteljes szerepkörébe. A demokratikus világban összeférhetetlen, hazug, krakéler árulóként tekintenek Magyarországra, az elmúlt 12 év külpolitikája páriasorba taszította az országot. A fejlett világban egyetlen barátunk sincs... Őszintén kérdezem: ment-e az ország a Fidesz-kormány által előbbre? És hogy mi ebben a tehetség? Vásárhelyi Mária (Élet és Irodalom):

A tehetség és a kalandorság első ránézésre nehezen megkülönböztethető jelenségek. A kalandorok, amíg le nem lepleződnek, merész és váratlan cselekedeteikkel, döntéseikkel rendkívül tehetségesnek tűnhetnek. Úgy döntenek, olyat tesznek, amit korábban senki nem tett és amire senki nem számított, ezzel gyakran elnyerik a közönség elismerését, esetleg csodálatát. Esetenként annyira meglepőek váratlan húzásaik, hogy a kívülállók azt gondolják, ők biztosan tudnak valamit, amit mi, mások nem tudunk, van valamiféle különleges hatodik érzékük, amellyel megérzik azt, amit rajtuk kívül senki. És hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kiderüljön: vajon valamilyen különleges tudás, képesség, megérzés, vagy pusztán a felelőtlen és gátlástalan önérvényesítés szándéka húzódik meg tetteik hátterében.

A kalandorok és a tehetségek közötti választóvonalat a közönség számára döntéseik, cselekedeteik célja és eredménye jelöli ki. A kalandor „törvénytelen üzelmekbe, kockázatos vállalkozásokba merészen belevágó, mások kárára sikert, gazdagságot, hatalmat hajhászó személy”, a tehetség viszont átlag feletti általános és speciális képességekkel rendelkező, feladata iránt elkötelezett, rendkívüli kreativitással megáldott ember. Ha mindezt megpróbáljuk a politika világára vonatkoztatni, akkor a tehetséges politikus sikeresen képes a társadalom fejlesztésével, az emberek jobblétével, a nemzet sorsának javításával kapcsolatos elképzeléseit megvalósítani, a kalandort viszont kizárólag önös, narcisztikus céljai motiválják, amelyek megvalósítását merészen és gátlástalanul próbálja ráerőszakolni a társadalomra. És míg a tehetséges politikus akkor érzi sikeresnek magát, ha úgy látja, képes valamit javítani a gondjaira bízott társadalom esélyein, közérzetén, jövőbeli perspektíváin, a kalandor számára a legnagyobb kielégülés hatalmának korlátlan kiterjesztése, annak érzékelése, hogy a társadalom mind nagyobb részét sikerül befolyása alá hajtani, mutatványaival elámítani.

Bevallom, kevés dolog hoz ki jobban a sodromból, mint amikor barátaim, ismerőseim Magyarország jelenlegi miniszterelnökét rendkívül tehetséges politikusként jellemzik. Hiszen ha alaposan megvizsgáljuk Magyarország elmúlt 12 évét, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a Szálasi-korszakot kivéve nem volt ennyire kudarcos évtizede a modern kori magyar társadalomfejlődésnek. Mert voltak ugyan ennél sokkal keservesebb időszakok, de ha az elszalasztott lehetőségeket mérjük az elért eredményekhez, akkor jóvátehetetlen kudarcsorozat bontakozik ki a szemünk előtt.

Az ország az elmúlt két évszázadban soha nem volt olyan kedvező helyzetben, hogy önállóan, saját maga dönthetett sorsáról, olyanban meg végképp nem, hogy a kitűzött cél megvalósításához elképesztő nagyságú anyagi erőforrás is rendelkezésére állt. Szabadon dönthetett arról, hogy milyen társadalmi, politikai rendszer felépítése útján indul el.

2004 után biztosak voltunk abban, hogy az a kormány, amely megnyeri a következő választásokat, ciklusokon keresztül nem fogja elveszíteni a hatalmat, olyan bőséges anyagi források állnak majd rendelkezésre az ország átalakítására, elképzelései megvalósítására.

Nem így történt! A 2006-ban ismétlő Gyurcsány-kormány részben saját hibáiból, részben a Fidesz által szervezett folytonos puccskísérletek miatt 2010-ben gyászosan megbukott. Bár az uniós pénzek már megindultak Magyarország felé, ezek nagysága még nem volt a 2012 utáni pénzesőhöz mérhető. A 2008-as gazdasági válság pedig kilátástalanná tette komolyabb reformok elindítását, a Fidesz destruktív ellenzéki politizálásával azokat a kormányzati terveket is gátlás nélkül meghiúsította, amelyek vitán felül az ország érdekeit szolgálták. Emlékezzünk csak a gyöngyösi gumigyárra, amelyre olyan szüksége lett volna annak a régiónak, mint egy falat kenyérre, a Fidesznek mégis sikerült egy bukott népszavazást szerveznie a beruházás ellen. Majd néhány év múlva a Fidesz-kormány sokkal rosszabb feltételekkel megállapodott a beruházóval a létesítmény felépítéséről. De felidézhetjük a kecskeméti Mercedes gyár esetét is, amikor is a gyár megvalósulását a kialakult hangulatban Gyurcsányék az utolsó pillanatig titokban tartották, hogy az ellenzék nehogy megtorpedózza. És a szalagról legördülő, első itthon gyártott Mercedes volánjánál már Orbán Viktor mosolygott. Persze minderre feltette a koronát a „szociális népszavazás”, amellyel sikeresen megakadályozták, hogy bármiféle modernizáció elinduljon a legnagyobb ellátórendszerekben. Természetesen sem a vizitdíj, sem a kórházi napidíj, sem a tandíj nem oldotta volna meg az oktatás és az egészségügy évtizedek óta felhalmozódott strukturális problémáit, de fontos kezdő lépések lettek volna egy új szemlélet, működési és finanszírozási rendszer kialakításához.

Akik egy kicsit is figyelmesen követték a Fidesz 2002 és 2010 közötti ellenzéki tevékenységét, azok számára nyilvánvaló volt, hogy az akkori ellenzéki pártot egyáltalán nem az ország jövője, hanem csakis a hatalom mindenáron történő megszerzése vezette, és az is egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ennek érdekében semmilyen eszköztől nem riad vissza. Az ellenzék legfontosabb célja a káosz fokozása, a társadalom biztonságérzetének totális megrendítése volt. Olyan társadalmi légkört teremtettek, hogy a válságból éppen csak tápászkodó „utca embere” úgy érezze, mindegy, hogy miként és ki által, csak legyen végre nyugalom és biztonság.

A 2010-ben hatalomra kerülő, Orbán Viktor által vezetett kormány a történelem során korábban soha nem adódott és valószínűleg nem is adódó lehetőséghez jutott. Az ország már a NATO és az EU tagja volt, csatlakozott a világ két legerősebb, legdemokratikusabb, legprogresszívebb közösségéhez, és hatalmas esélyt kapott a felzárkózásra. A piacgazdaság kialakulásának és a demokratikus politikai intézményrendszer felépítésének sokkján már túl voltunk, az ország érdeke nyilvánvalóan ezek stabilizálása, megerősítése és fejlesztése lett volna. Ehhez adott az elmúlt 12 évben több pénzt az EU, mint amennyit egyes országok a világháború után a Marshall-segéllyel kaptak, és amelynek segítségével újraépítették a romokban heverő Európát.

A rendkívüli lehetőséggel azonban nem élt, hanem visszaélt a kormány. A demokratikus intézményeket látványosan szétverték, a korábban a demokratizálásban élenjáró Magyarország mára minden nemzetközi értékelésben kikerült a demokratikus országok csoportjából, autokráciának, vezérdemokráciának, féldiktatúrának minősítve. A lakosság képzettsége, digitális készségei, nyelvismerete tekintetében Európa sereghajtói közé tartozunk, a nemzetközi kompetenciatesztek eredményei kétségbeejtő képet festenek az oktatás színvonaláról. A társadalmi mobilitás csatornái teljesen eldugultak, egy szegénységbe született gyermek kitörési esélyei a nulla felé konvergálnak. Bár a hosszú ideig tartó világgazdasági fellendülés hatással volt a magyarországi szegénységre, és 2020-ig csökkent a jövedelmi, lakhatási szegénységben élők aránya, a mára kialakult válság ezeket a rétegeket újra a kilátástalan mélyszegénységbe fogja visszavetni, és a középosztály pozíciói is meg fognak rendülni, mert helyzetüket sem a közmunka, sem a nominális jövedelmek emelkedése nem tudta stabilizálni. Nincsenek tartalékaik, biztonságuk pillanatok alatt elvész.

Hasonlóan rossz a helyzet a lakosság életesélyei tekintetében, az állami egészségügyi ellátás romokban hever. A pánikszerűen meghozott, átgondolatlan intézkedések – például az orvosi béremelés – valójában csak rontottak az ellátás színvonalán.

Nemzetközi kutatások sora erősíti a mindent elborító korrupcióról szerzett mindennapos „élményeinket”, 10 év alatt az ország 27 (!) hellyel esett vissza a TI (Transparency International) korrupciós rangsorában. Olyan országban élünk, ahol a miniszterelnök családtagjai és az általa közvetlenül kijelölt oligarchák szabadon garázdálkodnak a gazdaság legkülönbözőbb területein, megkaparintva az összes jövedelmező termelői ágazat vezető pozícióit, és ha esetleg nem jön be a számításuk, akkor az állam szemrebbenés nélkül visszavásárolja közpénzből tőlük a veszteséges vállalkozást. A miniszterelnök veje és a kormány vezérpublicistája most éppen a #magyaremberek vérplazmájával való bizniszeléssel csinál busás haszonnal kecsegtető üzletet, vezető kormánytisztviselők keresnek vagyonokat tönkrement kisemberek egy élet munkájával megkeresett javainak fillérekért történő felvásárlásán.

A tíz éve tartó hatalmas pénzeső ellenére az ország versenyképessége stagnál, és egyre inkább leszakadunk a régió többi országától. A termőföldek fideszes oligarcháknak történő átjátszása, a korszerű földbirtokrendszer kialakításának elmaradása, a vízgazdálkodás elhanyagolása, a mezőgazdasági termelés extenzív fejlesztése eredményeként oda jutottunk, hogy ma Európában – a kiváló adottságok ellenére – nálunk a legdrágábbak az élelmiszerek, és a magyar mezőgazdaság a legvédtelenebb a természeti károkkal szemben.

A korábban is meglehetősen ritkásan szőtt szociális háló mára szétfoszlott, a kormány nem tud és nem is akar segíteni a legnagyobb bajban élő rétegek tagjain. És önző mohósága miatt képtelen megvédeni a társadalmat a rá leselkedő veszélyektől. Nem hiszem, hogy van Európában ország, ahol még a tomboló COVID-járvány idején is az oligarchák gazdagodásának segítése volt a kormány elsődleges tevékenységi területe, aminek következtében lakosságarányosan világszerte majdnem a legtöbben nálunk haltak meg a járványban.

Arra az erkölcsi romlásra pedig, amely ebben az országban mindezek nyomán végbement az elmúlt 12 év során, nehéz szavakat találni. Európa talán legboldogtalanabb, legbizalmatlanabb, legközönyösebb, legkorruptabb, gyűlölettel leginkább megfertőzött társadalma a magyar, annak ellenére, hogy az elmúlt évtized esélyt adott volna, hogy kilábaljunk ezekből a betegségekből. Ehelyett egyre mélyebbre süllyedünk a mentális és morális válságban, és ismét sikerült magunkat leküzdeni egy tömeggyilkos legutolsó európai csatlósának szégyenteljes szerepkörébe. A demokratikus világban összeférhetetlen, hazug, krakéler árulóként tekintenek Magyarországra, az elmúlt 12 év külpolitikája páriasorba taszította az országot. A fejlett világban egyetlen barátunk sincs.

Épültek stadionok, futballpályák, korszerű iskolák Felcsúton és Debrecenben a BMW menedzsmentjének gyermekei számára, utak, egyméteres kilátók és víz nélküli kutak, de minden csak akkor, ha ebben a fideszes potentátok megtalálták számításukat.

Őszintén kérdezem: ment-e az ország a Fidesz-kormány által előbbre? És hogy mi ebben a tehetség?

2022. október 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyarországra a világon semmi szükség sincs

A Frankfurter Allgemeine Zeitung felelős külpolitikai szerkesztője azt a következtetést vonja le a tegnapi botrányos brüsszeli >

Tovább

A Nyugat és tétlenül nézi a saját hanyatlását

Nem követeli meg már a gyerekektől sem, hogy azok teljesítsenek, mindent eluralnak a politikai szempontok, lásd >

Tovább

„Békeösztön”: Orbán Viktor lekicsinyli Putyin erejét és támadja az USA-t

Hegedűs Dániel szerint Orbán Viktor a legtöbbször kiegyensúlyozza a nyugati szövetségesekkel szembeni kötelezettségeket, illetve az Oroszországgal >

Tovább

Egy „sorosista” közbeszól

Az Origóval egyszerű dolgom volt, ott a külföldi, elsősorban az amerikai női mell dominál. Minél nagyobb, >

Tovább

Jegenyefák nem nőnek az égig

Hőn szeretett miniszterelnökünk hovatovább kriptokormányfővé redukálta magát, sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmárként iszkol a sajtó elől, és >

Tovább

Izraelnek mégis van terve a civilek megvédésere

A Wall Street Journal vezércikke szerint Izrael megcsinálta, amire Biden egyáltalán nem számított: a Rafahnál összegyűlt >

Tovább

Nagy sikert érnek el a szélsőjobbosok a közelgő választáson?

Minél gyengébb a liberális közmegegyezés egy országban, annál veszélyesebb a jobboldal. És ha egy ilyen párt >

Tovább

Putyin a Balkán kis Oroszországává változtatja Szerbiát

Együttműködik Vučićtyal, közösen terjesztenek dezinformációkat, illetve hajtanak végre a világhálón számítógépes támadásokat a térség olyan államai >

Tovább

A téboly felé tartva

„Azt hiszik, hogy kontrollálni tudják. De nem tudják!” – minősítette 2015 őszén egy barátom a menekültválság >

Tovább

The Wall Street Journal: Az NBB szégyent hozott önmagára

Joe Biden elnöknek teljesen igaza volt, amikor gyalázatosnak minősítette, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság kezdeményezte mind >

Tovább

Európában menetelnek a nacionalisták, a balkáni államok nem érettek a belépésre, és az Unió sem alkalmas a bővítésre

Nem sok jót ígér a nacionalisták sikere Észak-Macedóniában. Merthogy kiélezhetik a viszályt a lakosság egynegyedét kitevő >

Tovább

Az elnök halála és hatalmi harc

Igen kockázatos hatalmi harcot indít be az iráni elnök halála a klérus és a hadsereg között, >

Tovább