Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Bizottság Magyarország után Lengyelországgal szemben is bekeményít
Vagyis befagyasztja a felzárkóztatási alapot, mert elégtelennek tartja a jogállami aggályok orvoslására bejelentett varsói intézkedéseket, ideértve a bírósági reform eltörlését. Ez az eddigi legélesebb fegyver a vitában, de vannak kockázatai mindkét fél számára. A retorzió vonatkozna jóformán mind a 75 milliárd euróra, amelyet Varsó a mostani hosszú távú költségvetési időszakban, 2027–ig kapna szerkezeti támogatásként. Hiszen az összeg leosztva az éves GDP 1,6 %-ának felel meg. De veszélyben van a gazdasági újjáépítési keretből járó 36 milliárd is. A PiS az eltelt években járszalagra vette a közmédiát, diszkriminálta a nemi kisebbségeket és ami a legsúlyosabb: politikai ellenőrzés alá vonta a bíróságokat. Varsó számára a helyzetet bonyolítja, hogy a strukturális alapok folyósításához saját magának is értékelnie kell a maga teljesítményét, és legutóbbi állásfoglalásában elismerte: vannak problémák az alapjogok betartása körül. Ezért, mint az egy bizottsági szóvivő közölte: Brüsszelnek nincs is más választása, mint hogy leállítsa a kifizetéseket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
MSN News
Az EU külpolitikai főmegbízottja az válaszolta Orbán Viktornak, hogy az téved, aki azt hiszi, hogy helytelen szankciókat alkalmazni Oroszország ellen. Josep Borrell a külügyminiszterek luxemburgi tanácskozását követően állt ki a nyilvánosság elé, miután a magyar vezető azt mondta az Európai Parlament elnökének, hogy az energia-, illetve árválságnak csak úgy lehet véget vetni, ha visszavonják a megtorló intézkedéseket.
A spanyol politikus szerint azonban hatnak a szankciók, sőt egyre jelentősebb következményekkel járnak. Hozzátette azonban, hogy tiszteletben tartja Budapest véleményét. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-kormány nem áll az újabb büntető lépések útjába, amit igazol, hogy Szijjártó Péter tegnap nem voksolt, amikor az ukrán katonák uniós kiképzéséről határoztak. Vagyis a konstruktív tartózkodással lehetővé tette a javaslat elfogadását, hiszen vétózhatott is volna. Borrell közölte továbbá, hogy már eldőlt, milyen további intézkedésekkel igyekeznek meggátolni a háború folytatását.
Az EP elnöke különben azért folytatott videobeszélgetést több tagállam első emberével, hogy felmérje az álláspontokat az eheti csúcs előtt. Budapest nélkül nem lehet új szankciókat elrendelni. Ám a többiek azt szeretnék, ha pl. az EU csak korlátozott árat fizetne az orosz gáz után, mert Putyinnak ily módon kevesebb pénze maradna a háborúra.
Spiegel
A Bizottság Magyarország után Lengyelországgal szemben is befagyasztja a felzárkóztatási alapot, mert elégtelennek tartja a jogállami aggályok orvoslására bejelentett varsói intézkedéseket, ideértve a bírósági reform eltörlését. Ez az eddigi legélesebb fegyver a vitában, de vannak kockázatai mindkét fél számára.
A retorzió vonatkozna jóformán mind a 75 milliárd euróra, amelyet Varsó a mostani hosszú távú költségvetési időszakban, 2027–ig kapna szerkezeti támogatásként. Hiszen az összeg leosztva az éves GDP 1,6 %-ának felel meg. De veszélyben van a gazdasági újjáépítési keretből járó 36 milliárd is.
A PiS az eltelt években járszalagra vette a közmédiát, diszkriminálta a nemi kisebbségeket és ami a legsúlyosabb: politikai ellenőrzés alá vonta a bíróságokat. Varsó számára a helyzetet bonyolítja, hogy a strukturális alapok folyósításához saját magának is értékelnie kell a maga teljesítményét, és legutóbbi állásfoglalásában elismerte: vannak problémák az alapjogok betartása körül. Ezért, mint az egy bizottsági szóvivő közölte: Brüsszelnek nincs is más választása, mint hogy leállítsa a kifizetéseket.
EUobserver
Orbán Viktor egyelőre nem árulja el a NATO-nak, hogy mi a terve a svéd és finn tagfelvétel ügyében. Budapesten azonban erősödik a félelem, hogy politikai okokból késlelteti a folyamatot. Pedig a fideszes kétharmad miatt formalitás volna a parlamenti szavazás. Ráadásul az ellenzék egyetért a kettős belépéssel. A svéd külügy szerint a magyar kormánynak aligha van bármiféle kirívó oka a ratifikálás elutasítására. Magyar legfelső szintű képviselők ki is jelentették, hogy támogatják a csatlakozást.
A DK-s Vadai Ágnes szerint azonban nem kizárt, hogy a miniszterelnök piszkos politikai játszmát folytat. Nem csupán Oroszországgal, hanem Ankarával is szoros kapcsolatokat ápol – üzleti értelemben is – és Erdogan nem szeretné, ha kénytelen volna egyedül szembemenni a tervvel. A késlekedés további oka lehet, hogy a finnek és a svédek a jogállami gondok miatt ellenzik a felzárkóztatási források kifizetését Magyarországnak.
A Fidesz több EP-képviselője a napokban azt állította, hogy az Országgyűlés túlságosan elfoglalt, ezért nem tudja napirendre tűzni a kérdést, de ez Vadai szerint egyáltalán nem igaz. Ha akarnák, egy nap alatt át tudnák nyomni a döntést. Ám a törvényhozó azt is megjegyezte, hogy Orbán nem tudja a végtelenségig elhúzni a kérdést, hiszen a NATO-n belül a többség belül akarja tudni Stockholmot és Helsinkit. De ha a politikus Erdogannak igyekszik segíteni, akkor még jövőre is akadékoskodhat. Ezt alátámasztja, hogy uniós diplomaták szerint a török államfő a jövő júniusi választás előtt nem adja meg a zöld jelzést.
Washington Post/Bloomberg
A vezércikk szerint Európa újabb esélyt szalaszt el, hogy igazi szövetség legyen. Ezúttal sem képes összehangolni a tagállamok törekvéseit, noha Oroszország geopolitikai fegyverként veti be az exportált földgázt. A külső sokkhatás eltérően érinti az egyes kormányokat, de mindenképpen enyhíteni kell az emelkedő árakat, át kell segíteni a legrosszabb helyzetben lévő országokat a télen és gyorsabban át kell térni más energiahordozókra. Jogos e célra milliárdokat fordítani.
Egy igazi unióban nagyjából automatikus volna, hogy így járjanak el, ám az EU más. Akárcsak korábban már többször is, a 27 tag ad hoc választ igyekszik adni a gázhiányra, megosztja őket minden, a belpolitikától az energiahálózatig. A piacok az egység hiányára a hitelköltségek növelésével reagáltak a fűnek-fának tartozó Olaszország esetében.
Szerencsére úgy néz ki, hogy az Unió vezetői legalább valamilyen szintű együttműködést szeretnének. Hírek szerint Németország hajlik arra, hogy közös kölcsönfelvétellel mérsékeljék a legnagyobb bajban lévő államok terheit, de ez elmaradna a járványalap szintjétől. Ám ha csak ilyen félszívű intézkedéseket hoz, akkor Európa nem készül fel az újabb megpróbáltatásokra és újabb adósságválságba felé halad.
Pedig állandó keretet kellene létrehoznia szükséghelyzetre, egyértelmű szabályokkal, hogy ne kelljen tárgyalni a felhasználásról, ha ismét beüt valamilyen krach. Egy központi költségvetési hatóságra volna szükség, saját bevétellel, és jogkörrel, hogy közbelépjen a megrázkódtatások csillapítására. Ha sem a ragály, sem az orosz hibrid háború nem segít, hogy Brüsszel legalább fontolóra vegye a lehetőséget, akkor nem tudni, hogy mi adhatná meg a döntő lökést. És minél tovább habozik a szervezet, annál nagyobb az esélye, hogy eredménytelen marad egységesítés kísérlete.
FT
Nem szabad lesöpörni az asztalról, hogy a diplomácia segíthet az ukrán háború rendezésében – írja az újság fő külpolitikai elemzője. Gideon Rachman szerint egyre kétségbeejtő helyzetben van az orosz elnök, illetve hadsereg. Nyugati hírszerzési források szerint a harcoló alakulatok kifogynak a munícióból, és erre Putyin csak nemrégiben jött rá. Azért fenyegetőzik most a nukleáris eszközzel, mert sok más eszköze nem maradt, hogy engedményeket csikarjon ki Ukrajnától, illetve a Nyugattól.
Viszont megdöbbentő és aggasztó, hogy nincsenek komoly diplomáciai erőfeszítések, miközben tovább súlyosbodhat a válság, és nőhet az áldozatok száma. Az ukránok egy része azt mondja, szó sem lehet tárgyalásokról, harcolni kell a végső győzelemig. Az oroszok megtehetik, hogy fokozzák a gazdasági nyomást, válogatás nélkül bombázzák a szomszédos államot, illetve szabotázsakciókat követnek el a nyugati infrastruktúra ellen. Valamint még konkrétabb formában fenyegethetnek az atomcsapással.
A diplomáciának a katonai támogatással párhuzamosan kellene mozgásba lendülnie, éspedig azonnal. A katonai sikerek szavatolnák a legjobb pozíciót Kijev számára a zöld asztal mellett. De a közvetítésbe be kell vonni az ukránokat, mindenről ki kell kérni a véleményüket. A modell nagyjából az lehet, ahogyan sikerült elérni a gabonablokád feloldását.
Azaz szóba jön Törökország, valamint India is. De ahhoz mindenképpen ragaszkodni kell, hogy az oroszoknak vissza kell vonulniuk legalább a február 24. előtti határok mögé. Ukrajnának életképes államnak kell lennie, továbbá biztonsági garanciákat kell kapnia, hogy ne függjön Moszkva kényétől-kedvétől. A Krím jövője lesz a legkeményebb dió. A magas szintű diplomácia pont az ilyen fogós kérdések megoldására való.
Wall Street Journal
A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az orosz elnök ágyútölteléknek szánja az újonnan mozgósított erőket, de az embereket most már az utcákon fogdossák össze hozzá. Tízezrek menekültek el az országból a behívóparancs elől, így most a hatalom erőszakos toborzó különítményeket dobott be.
Sajtójelentések szerint egy ilyen egység az egyik moszkvai bevásárló központból hurcolt el egy éppen gyakorló zenészt, egy munkában lévő futárt, valamint egy jó 50-es részeget, aki ráadásul mozgássérült volt. De korábban rajtaütöttek egy hajléktalan szállón is, onnan tucatnyi embert vittek magukkal.
A terv az, hogy 300 ezres erősítést küldenek a frontra. Putyin pénteken bevallotta, hogy jelenleg 220 ezernél járnak. Sőt 16 ezret bár be is vetettek a háborúban. A politikus igen brutálisan bánt Ukrajnával, de ezen cseppet sem enyhít, hogy pont ennyire könyörtelen a saját népével. Az idő azonban minden bizonnyal az ukránoknak dolgozik, nem neki.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >