Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Óriások és törpék
A külügy naponta önelégülten jelenti a Magyarországra menekültek számát, a többi ország katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Orbán ezt nem teszi, helyette a határszélen bölcselkedik és stratégiai nyugalmat hirdet. Úgy oldható meg az összes baj – magyarázza –, ha a két hadban álló fél békét köt. Hogy ez persze mennyire lehetetlen, ő maga tudja a legjobban, ennél többet viszont nem képes letenni az asztalra. Azt is pontosan tudja, hogy Oroszország többek között épp az általa exportált energia árából finanszírozza a háborúját, már amíg vesznek tőle. Tény azonban, hogy az unió 40-ről 9 százalékra csökkentette az orosz gázimport arányát, és ezt a piacot Oroszország aligha szerzi vissza. A Világbank ez évre és jövőre 10 százalékos visszaesést jósol az oroszoknak, az eurózónának viszont idén nincs visszaesése, jövőre is 2,2 százalékos. De mindezeknél sokkal egyszerűbb törpékről és óriásokról értekezni. Kovács Zoltán (Élet és Irodalom):
„Most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak – olvasható a miniszterelnök Facebook-oldalán, majd így folytatódik: – Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. (...) Mi, Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra.”
Ez a törpe–óriás hasonlat nemrégiben jött elő, de rövid idő alatt, ahogy újabban mondani szokás, nagyot ment. A miniszterelnök politikai igazgatója néhány napja, a Somogy megyei Kötcsére érkezvén a Polgári Piknik elnevezésű rendezvénynek helyet adó Dobozy-kúria előtt újságírók egész hadának magyarázta: „Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget. A helyzet ennek ellenkezője – fejtegette a politikai igazgató: – Oroszország energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe.” Így fogalmazott. Abszurd elképzelésnek tartotta, hogy az energetika területén működőképesen lehet bevezetni szankciókat Oroszország ellen, a szakirodalom szerint ugyanis „szankciókat egy nagy szereplő vezet be egy kis szereplővel szemben”.
Fogadjuk el, hogy valóban létezik szankciós szakirodalom, és ennek egy alapállítása, hogy szankciót „csakis nagy szereplő vezethet be kis szereplővel szemben”. Megismételtem az állítást, mert annyira abszurd, de legalábbis felszínes, hogy magára valamit adó kormányzati vezető nem enged meg ilyet. Mi az a kicsi, meg mi az a nagy? Ilyen fogalmat többnyire a pornóiparban használnak, ott helye lehet efféle megkülönböztetésnek, de semmiképp olyan politikai helyzetben, amikor a szankció alá vont ország ténylegesen nagy energetikai háttere nem feltétlenül a kisebb energetikai potenciállal áll szemben, a helyzet nyilvánvalóan bonyolultabb. Ezt a bonyolult helyzetet úgy értékelni, hogy kicsi és nagy, óriás meg törpe, enyhén szólva is elnagyolt. Túllépve azon a morális problémán, hogy miközben Orbán azt magyarázta, Európa nem lőheti tüdőn magát a szankciókkal, az ő ujja is ott volt az elsütő billentyűn, amikor meghúzták. Ma már azt sem lehet egészen pontosan tudni, hogy Putyinnak játszotta a jó fiút Európával szemben, vagy fordítva. Ahogy látom, körülbelül annyit ért a közgazdasághoz, mint mondjuk én, és ez nem sok, különösen egy kormányfő esetében, de a baj ennél nagyobb: ugyan milyen meggondolások mellett hirdeti az orosz energia elleni szankciók elhibázott voltát. Összeadott, kivont, gyököt vont, és az jött ki neki, hogy a szankciók elhibázottak, mert szerinte az unió élete nehezedik, Oroszország pedig „nem kényszerült térdre”? Oroszország tartalékai nyilvánvalóan a végtelenhez közelítenek, már ami az energiahelyzetét illeti. De a világ úgy alakult, hogy az orosz ipar mára nem tud működni a többségében a nyugati világban kifejlesztett és gyártott csúcstechnológia nélkül. Ezek tények, és ezek figyelembevételekor már nem óriás meg törpe áll szemben egymással – ez a gondolat egyébként annyira szimpla, hogy leírni is nehéz. Oroszországgal szemben 2014 tavasza, a Krím félsziget annektálása óta vannak érvényben nyugati szankciók, amelyeket 2022. február 24., az Ukrajna elleni háború kezdete után több hullámban kiterjesztettek és szigorítottak. A szankciók nemcsak a korlátozásokat elszenvedő, hanem az azokat kivető országokra is nyilván hátrányosak – írja Losoncz Miklós egy korábbi cikkében. Bizonyos tovagyűrűző hatásokon, például a globális ellátási láncok zavarain, a nemzetközi nagyvállalatok reakcióin és a világpiaci árak alakulásán keresztül harmadik országokat is kedvezőtlenül érintenek. Az eddigi tapasztalatok alapján Oroszországot jóval nagyobb mértékben sújtják a szankciók, mint azok nemkívánt mellékhatásai a Nyugatot. A szankciók jelentős része hosszabb idő alatt fejti ki hatását, ennek nyomán romlanak az orosz gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének feltételei.
És miközben a hazai politikai vezetőség gyököt von és mérleget készít, természetesen van a szankcióknak morális tartalmuk: ez a szolidaritás. A külügy naponta önelégülten jelenti a Magyarországra menekültek számát, a többi ország katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Orbán ezt nem teszi, helyette a határszélen bölcselkedik és stratégiai nyugalmat hirdet. Úgy oldható meg az összes baj – magyarázza –, ha a két hadban álló fél békét köt. Hogy ez persze mennyire lehetetlen, ő maga tudja a legjobban, ennél többet viszont nem képes letenni az asztalra. Azt is pontosan tudja, hogy Oroszország többek között épp az általa exportált energia árából finanszírozza a háborúját, már amíg vesznek tőle. Tény azonban, hogy az unió 40-ről 9 százalékra csökkentette az orosz gázimport arányát, és ezt a piacot Oroszország aligha szerzi vissza. A Világbank ez évre és jövőre 10 százalékos visszaesést jósol az oroszoknak, az eurózónának viszont idén nincs visszaesése, jövőre is 2,2 százalékos. De mindezeknél sokkal egyszerűbb törpékről és óriásokról értekezni.
Következő cikk: Meg kell tanulni együtt élni az orosz Észak-Koreával
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >