2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Óriások és törpék

Óriások és törpék

A külügy naponta önelégülten jelenti a Magyarországra menekültek számát, a többi ország katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Orbán ezt nem teszi, helyette a határszélen bölcselkedik és stratégiai nyugalmat hirdet. Úgy oldható meg az összes baj – magyarázza –, ha a két hadban álló fél békét köt. Hogy ez persze mennyire lehetetlen, ő maga tudja a legjobban, ennél többet viszont nem képes letenni az asztalra. Azt is pontosan tudja, hogy Oroszország többek között épp az általa exportált energia árából finanszírozza a háborúját, már amíg vesznek tőle. Tény azonban, hogy az unió 40-ről 9 százalékra csökkentette az orosz gázimport arányát, és ezt a piacot Oroszország aligha szerzi vissza. A Világbank ez évre és jövőre 10 százalékos visszaesést jósol az oroszoknak, az eurózónának viszont idén nincs visszaesése, jövőre is 2,2 százalékos. De mindezeknél sokkal egyszerűbb törpékről és óriásokról értekezni. Kovács Zoltán (Élet és Irodalom):

 „Most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak – olvasható a miniszterelnök Facebook-oldalán, majd így folytatódik: – Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. (...) Mi, Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra.”

Ez a törpe–óriás hasonlat nemrégiben jött elő, de rövid idő alatt, ahogy újabban mondani szokás, nagyot ment. A miniszterelnök politikai igazgatója néhány napja, a Somogy megyei Kötcsére érkezvén a Polgári Piknik elnevezésű rendezvénynek helyet adó Dobozy-kúria előtt újságírók egész hadának magyarázta: „Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a háború nem ért véget. A helyzet ennek ellenkezője – fejtegette a politikai igazgató: – Oroszország energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe.” Így fogalmazott. Abszurd elképzelésnek tartotta, hogy az energetika területén működőképesen lehet bevezetni szankciókat Oroszország ellen, a szakirodalom szerint ugyanis „szankciókat egy nagy szereplő vezet be egy kis szereplővel szemben”.

Fogadjuk el, hogy valóban létezik szankciós szakirodalom, és ennek egy alapállítása, hogy szankciót „csakis nagy szereplő vezethet be kis szereplővel szemben”. Megismételtem az állítást, mert annyira abszurd, de legalábbis felszínes, hogy magára valamit adó kormányzati vezető nem enged meg ilyet. Mi az a kicsi, meg mi az a nagy? Ilyen fogalmat többnyire a pornóiparban használnak, ott helye lehet efféle megkülönböztetésnek, de semmiképp olyan politikai helyzetben, amikor a szankció alá vont ország ténylegesen nagy energetikai háttere nem feltétlenül a kisebb energetikai potenciállal áll szemben, a helyzet nyilvánvalóan bonyolultabb. Ezt a bonyolult helyzetet úgy értékelni, hogy kicsi és nagy, óriás meg törpe, enyhén szólva is elnagyolt. Túllépve azon a morális problémán, hogy miközben Orbán azt magyarázta, Európa nem lőheti tüdőn magát a szankciókkal, az ő ujja is ott volt az elsütő billentyűn, amikor meghúzták. Ma már azt sem lehet egészen pontosan tudni, hogy Putyinnak játszotta a jó fiút Európával szemben, vagy fordítva. Ahogy látom, körülbelül annyit ért a közgazdasághoz, mint mondjuk én, és ez nem sok, különösen egy kormányfő esetében, de a baj ennél nagyobb: ugyan milyen meggondolások mellett hirdeti az orosz energia elleni szankciók elhibázott voltát. Összeadott, kivont, gyököt vont, és az jött ki neki, hogy a szankciók elhibázottak, mert szerinte az unió élete nehezedik, Oroszország pedig „nem kényszerült térdre”? Oroszország tartalékai nyilvánvalóan a végtelenhez közelítenek, már ami az energiahelyzetét illeti. De a világ úgy alakult, hogy az orosz ipar mára nem tud működni a többségében a nyugati világban kifejlesztett és gyártott csúcstechnológia nélkül. Ezek tények, és ezek figyelembevételekor már nem óriás meg törpe áll szemben egymással – ez a gondolat egyébként annyira szimpla, hogy leírni is nehéz. Oroszországgal szemben 2014 tavasza, a Krím félsziget annektálása óta vannak érvényben nyugati szankciók, amelyeket 2022. február 24., az Ukrajna elleni háború kezdete után több hullámban kiterjesztettek és szigorítottak. A szankciók nemcsak a korlátozásokat elszenvedő, hanem az azokat kivető országokra is nyilván hátrányosak – írja Losoncz Miklós egy korábbi cikkében. Bizonyos tovagyűrűző hatásokon, például a globális ellátási láncok zavarain, a nemzetközi nagyvállalatok reakcióin és a világpiaci árak alakulásán keresztül harmadik országokat is kedvezőtlenül érintenek. Az eddigi tapasztalatok alapján Oroszországot jóval nagyobb mértékben sújtják a szankciók, mint azok nemkívánt mellékhatásai a Nyugatot. A szankciók jelentős része hosszabb idő alatt fejti ki hatását, ennek nyomán romlanak az orosz gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésének feltételei.

És miközben a hazai politikai vezetőség gyököt von és mérleget készít, természetesen van a szankcióknak morális tartalmuk: ez a szolidaritás. A külügy naponta önelégülten jelenti a Magyarországra menekültek számát, a többi ország katonai segítséget nyújt Ukrajnának. Orbán ezt nem teszi, helyette a határszélen bölcselkedik és stratégiai nyugalmat hirdet. Úgy oldható meg az összes baj – magyarázza –, ha a két hadban álló fél békét köt. Hogy ez persze mennyire lehetetlen, ő maga tudja a legjobban, ennél többet viszont nem képes letenni az asztalra. Azt is pontosan tudja, hogy Oroszország többek között épp az általa exportált energia árából finanszírozza a háborúját, már amíg vesznek tőle. Tény azonban, hogy az unió 40-ről 9 százalékra csökkentette az orosz gázimport arányát, és ezt a piacot Oroszország aligha szerzi vissza. A Világbank ez évre és jövőre 10 százalékos visszaesést jósol az oroszoknak, az eurózónának viszont idén nincs visszaesése, jövőre is 2,2 százalékos. De mindezeknél sokkal egyszerűbb törpékről és óriásokról értekezni.

 

2022. október 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán elszámította magát

Brüsszellel birkózott és ez még sokba kerülhet neki. Mivel vonakodik végrehajtani a reformokat, veszélybe kerül az >

Tovább

Putyin szőnyegbombázásba kezd, ha a nyugat nem lép

A légi hadviselésben az oroszok vannak fölényben. Legelőször is igen sok gépet tudnak bevetni és Szíriában >

Tovább

Szorul a hurok Orbán Viktor körül

A Bizottság ma várhatóan azt kezdeményezi, hogy vonjanak meg sok-sok milliárdnyi szubvenciót Magyarországtól, habár a végső >

Tovább

Megbosszulta magát a kínai vakcina-nacionalizmus

A kormány nem volt hajlandó hatékony szereket beszerezni külföldről, a hazai gyártmányokról viszont bebizonyosodott, hogy csak >

Tovább

Méltóság és szabadság 2.0

Azt hiszem, elértük a mélypontot, de hosszú út vezetett idáig, és a gödörásásban sokan kivették a >

Tovább

Oroszország csak nyer azzal, ha veszít Ukrajnában

A Yale egyetem Közép- és Kelet-Európára szakosodott történész professzora Timothy Snyder úgy látja, hogy az ország >

Tovább

Nehammer Kurz nyomdokain

Nagyon úgy néz ki, hogy az osztrák kancellár az előd, Sebastian Kurz nyomába szegődik, mert újra >

Tovább

Katalin Volodimirnél

A magyar kormány maga ellen fordította NATO-szövetségeseit, mivel fenntartja baráti kapcsolatait a Kremllel, ám tegnap Novák >

Tovább

Hívei azt mondják, Orbán csak játszik

A biztosok következetesen fel akarnak lépni az urambátyám-rendszer ellen, illetve érvényt kívánnak szerezni a bíróságok függetlenségének. >

Tovább

A magyar határzárnak hála, virágzik az embercsempészet

A legtöbb delikvens Indiából és Tunéziából érkezik Belgrádba, nem is kell nekik beutazási engedély. Ezért az >

Tovább

Viktor, téged hidegre tettek, a brüsszeli bürokraták megkésve, de legyűrtek

Ezt hangsúlyozza a kommentár, miután több hónapos huzavona után a Bizottság elnöke úgy döntött, hogy szembeszáll >

Tovább

Infláció Magyarországon: helyszíni riport

Magyarországon az árak nap mint nap emelkednek, az üzletekben szüntelenül átírják az árcédulákat. Ezzel tért haza >

Tovább