Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Kritikus pillanat a világ számára
Hogy Putyin bekebelezi Ukrajna több részét is, az kritikus pillanat a világ számára. Erre figyelmeztet Alissa de Carbonnel, a Nemzetközi Válságcsoport, a több mint 25 éve működő civil kockázatelemző agytröszt európai igazgatója. Rámutat, hogy a Nyugatnak minden eddiginél megfontoltabban, egységesebben és határozottabban kell válaszolni az orosz provokációra. Az álnépszavazások már a tisztesség látszatára sem ügyeltek, a hasonló aktus során, 8 éve a megszállók a Krímben legalább arra ügyeltek, hogy hűek legyenek Potemkinhoz. A szavazóknak magasabb nyugdíjat és befektetéseket ígértek. De úgy tűnik, most sürgős volt a dolog, azért a lebonyolítás során a brutalitás dominált. Az ukránok azonban a túlélésért küzdenek, nem félnek a viszály súlyosbodásától és eszük ágában sincs meghátrálni. Hogy a Kreml próbálja őket megtörni, az valószínűleg csak feltüzeli a nyugati támogatókat, akik már-már ellankadtak, mert odahaza az inflációval és az energiabajokkal küszködnek. Vagyis a háború tovább dúl. Putyin ugyanakkor letett a diplomáciáról. Lehet, hogy most új offenzívát készít elő a télre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Oroszország nélkül Magyarországon kialszik a villany, ezért ellenzi annyira vehemensen az Orbán-kormány a Moszkva elleni szankciókat. Ugyanis az energiaágazatban teljes mértékben az oroszoktól függ. A miniszterelnök 2008-ban, még ellenzékből élesen kifogásolta az új gázszállítási egyezményt. Jelenleg viszont azon van, hogy kiépítse ezen a területen az együttműködést.
Az orosz fél a jövőben még inkább uralni fogja a magyar áramtermelést. Abban ugyanis meghatározó szerepe van Paksnak, az pedig mindent az oroszoktól kap, a reaktoroktól és fűtőelemekig. A négy reaktor a villamos energia kb. felét állítja elő, egyharmad jut a gázerőműveknek, azaz ott is fennáll a függő viszony a Kremltől, az arány 85%-os, az olajnál 58%. Ennek ellenére nincsenek magyar biztonságpolitikai aggályok, pedig ok volna rá.
Paks kapcsán pl. a cikk emlékeztet arra, hogy a Roszatom részes a háborúban, szakértőket menesztett az elfoglalt zaporizzsjai erőműbe. Orbán ugyanakkor azt hajtogatja, hogy az EU nem demokratikusan döntött a megtorló lépésekről, azokat a brüsszeli bürokraták hozták meg. Apró kiigazítás: az eddigi csomagokat minden tagállam megszavazta, Magyarországot is beleértve.
Die Presse
Putyin saját kezűleg teszi tönkre az orosz gazdaságot. Ahol a szankciók esetleg nem fejtenek ki hatást, ott az elnök személyesen lép a színre. Most éppen a részleges mozgósítással milliókat von el a munkától, pont akkor, amikor a 90-es évek szegénysége és brutalitása folyományaként egyébként is demográfiai apály jelentkezik. Így azután a behívások megadják a végső döfést a gazdaságnak.
A rendelet kiadásának napján a moszkvai tőzsdei index 11 %-ot zuhant, amire az invázió megindulása óta nem volt példa. Jelzi, mekkora a bizonytalanság és a borúlátás. A reálgazdaságot viszont a kormány döntése nyomán hatalmas torzulások árnyékolják be a munkaerőpiacon. A kieső dolgozókat valahogy pótolni kell, de ebből az adódik, hogy az ország a sorozással foglalkozik és nem a munkával.
Egyesek szerint a 300 ezer fő elhanyagolható tétel, hiszen az összfoglalkoztatottak száma 70 millió, ráadásul az újdonsült katonák elvileg kapnak akár 240 ezer rubelt az államtól, vagyis fogyasztóként változatlanul jelen vannak. A Bloomberg a GDP 0,25 %-ára becsüli az ily módon keletkező veszteséget, a jegybank közben ez évre 4-6 %-os recessziót jósol.
Viszont súlyos a hatása a tömeges kivándorlásnak, mert az főként a high-tech ágazatokat és a tudományt érinti. Továbbá a kis- és középvállalatokat. Természetesen a gazdaság nem fog azonnal elemeire széthullani, mert a gerincét változatlanul a nyersanyag kitermelés alkotja. És a nagy konszernek sokszor meg tudják védeni alkalmazottaikat a behívóparancstól, illetve könnyebben találnak utánpótlást.
De lefelé tartó spirál indult be, mert csökkennek a reálbérek, nincs perspektíva és elmaradnak a befektetések. Ezért az emberek kevesebbet fogyasztanak. Ezzel egyidejűleg már vagy 400 ezren választották az emigrációt. Ahogy a Moszkvai Állami Egyetem egyik professzora megállapította: a tudás vándorol ki és hosszú távon ez a legsúlyosabb csapás a gazdaság számára.
Guardian
Hogy Putyin bekebelezi Ukrajna több részét is, az kritikus pillanat a világ számára. Erre figyelmeztet Alissa de Carbonnel, a Nemzetközi Válságcsoport, a több mint 25 éve működő civil kockázatelemző agytröszt európai igazgatója. Rámutat, hogy a Nyugatnak minden eddiginél megfontoltabban, egységesebben és határozottabban kell válaszolni az orosz provokációra.
Az álnépszavazások már a tisztesség látszatára sem ügyeltek, a hasonló aktus során, 8 éve a megszállók a Krímben legalább arra ügyeltek, hogy hűek legyenek Potemkinhoz. A szavazóknak magasabb nyugdíjat és befektetéseket ígértek. De úgy tűnik, most sürgős volt a dolog, azért a lebonyolítás során a brutalitás dominált. Viszont az emberek hajlamosak kérdezni, amikor a tét az, hogy öljenek és/vagy meghalljanak, illetve amikor a szeretteikre vár ugyanez a sors.
Az egész azonban csak arra jó, hogy úgy nézzen ki: orosz földet kell megvédeni. Továbbá, hogy ez majd elősegíti az ukránok megadását. És ráerősít Moszkva hamis háborús narratívájára. Az ukránok azonban a túlélésért küzdenek, nem félnek a viszály súlyosbodásától és eszük ágában sincs meghátrálni.
Hogy a Kreml próbálja őket megtörni, az valószínűleg csak feltüzeli a nyugati támogatókat, akik már-már ellankadtak, mert odahaza az inflációval és az energiabajokkal küszködnek. Vagyis a háború tovább dúl. Putyin ugyanakkor letett a diplomáciáról. Lehet, hogy most új offenzívát készít elő a télre.
Újabb területeket szakíthat ki, majd csatolhat Oroszországhoz kamu referendumok útján. De további célpontokat is találhat, mi több, akár az atomfegyvert is beélesítheti. Azaz kritikus a pillanat, ezért a demokratikus közösségnek ki kell tartania eddigi irányvonala mellett.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >