2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Zaporozzsje tényleg egy időzített bomba

Zaporozzsje tényleg egy időzített bomba

A baj többféleképpen következhet be: 1. nem lehet biztonságosan működtetni a berendezéseket – a személyzet orosz fegyverekkel a hátában dolgozik. Ha tönkremegy a hűtőrendszer, felléphet a leolvadás. 2. Ugyanez amiatt is elképzelhető, hogy találat éri a hűtést. 3. Tüzérségi támadás folytán megsérülhetnek az elhasznált elemeket tartalmazó tárolók. Hogy ne jöjjön el a legrosszabb, a nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az Atomenergia Ügynökség küldöttsége felkereshesse a helyszínt. Kritikus, hogy demilitarizálni kell az egész környéket. Kényszeríteni kell Moszkvát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá a létesítményt. Ehhez igénybe kell venni még újabb gazdasági szankciókat is, ideértve, hogy tovább korlátozzák az orosz energiahordozók kivitelét. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

Az EU soros elnöki teendőit ellátó Csehország Európa-minisztere szerint Magyarországnak kell lépnie, ha hozzá kíván jutni a járvány utáni gazdasági megélénkülést szolgáló alaphoz. Azaz meg kell fordítani az Orbán-kabinet által felállított sorrendet, és előbb a jogállami aggályokat kell eloszlatni, utána lehet csak szó a sok milliárd euró folyósításáról. Merthogy a magyar fél a múlt héten azt közölte: október végéig módosítja a kifogásolt jogszabályokat, ha létrejön a megállapodás a Bizottsággal.

Mikulas Bek kiemelte: sem Brüsszelben, sem a tagállamok részéről nem lát nagy hajlandóságot, hogy elfogadják a magyar feltételeket. Hozzátette: a dolgok már ott tartanak, hogy még a párbeszéd sem igen képes előmozdítani bármit is, a döntő változást a magyar pénzügyi érdekek kényszeríthetik ki.

Mert míg a lengyelek hozzáláttak, hogy megoldásra jussanak az EU-val, addig Magyarország hitelének nagyban ártott, hogy több esetben sem volt hajlandó szolidaritásra, lásd, amikor kikényszerítette, hogy a vegyék le az orosz ortodox egyház fejét a szankciós listáról. Varsó ugyanakkor újabban kilátásban helyezte, hogy vétót alkalmaz, ha nem kapja meg a támogatást. Erről Bek úgy véli: meg kell fontolni az ilyen fenyegetéseket, különösen akkor, amikor ekkora válsággal néz farkasszemet a közösség.

 

Die Welt

 

Hogy négy európai bírószövetség megkontrázta Ursula Von der Leyen tervét, mármint hogy minden további engedmény kicsikarása nélkül kifizeti Lengyelországnak a járványalapból járó 36 milliárd eurót, az egyben figyelmeztetés a Bizottságnak, hogy hasonló ellenállásra készülhet akkor is, ha hasonlóképpen próbálna eljárni Magyarország esetében is.

Vagyis ne is gondoljon semmiféle elvtelen kompromisszumra Budapesttel, miután beindította a jogállami mechanizmust. Ha az Európai Parlament is csatlakozik a tiltakozáshoz, akkor aztán tökéletes volna a vihar.

Mint emlékezetes, a négy civil szervezet az Európai Bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy az Európai Bizottság, illetve Tanács nem jár el kellő gondossággal lengyel-ügyben. Így most meghiúsulhat, hogy az ukrán háború kapcsán tanúsított helytállásáért Varsó hozzájusson a pénzhez, miközben csak tessék-lássék módon visszakozik a bíróságok függetlenségének korlátozása ügyében. Ilyen civil fellépésre idáig nemigen találni példát, de szakértők, sőt az EP jó pár képviselője szerint von der Leyen a jogállam kárára igyekszik kompromisszumot kötni.

Laurent Pech, aki az uniós jog professzora a londoni Middlesex Egyetemen és összehangolta a négy bírószövetség akcióját, bajosnak nevezi, hogy a Bizottság és a Tanács kézizálogként használja az EUB döntéseit.  Szerinte von der Leyen számára csak ürügy, hogy a lengyelek ennyire kiálltak az ukránok mellett, igazából engedményeket kíván tenni a jogállam kapcsán. Azaz itt politikai szándék nyilvánul meg, noha először a PiS-nek kellene helyreállítania az igazságszolgáltatás önállóságát. 

 

Washington Post/Bloomberg

 

Putyint igenis rá lehet venni, hogy vonja ki a csapatokat a zaporozzsjei atomerőműből – állítja James Stavridis nyugalmazott tengernagy, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka, aki rendszeresen publikál a hírügynökség oldalán, egyébként pedig a tőkekezeléssel foglalkozó Carlyle Csoport alelnöke. Rámutat, hogy az elnök valóban a tűzzel játszik, mert rettenetes hosszú távú következményekkel járhat, ha bármilyen baleset történik a létesítményben.

Az oroszok három fő okból foglalták el az erőművet: 1. Közel van a herszoni térséghez, ahol az ukrán ellentámadás várható, így erői biztos menedékből támadhatnak. 2. Megfélemlíti az európaiakat, mármint hogy újból Csernobilhez hasonló katasztrófa lehetséges. 3. Le akarja választani az ukrán ellátórendszerről a blokkokat, hiszen azok az ukrán áramszükséglet egyötödét fedezik.  

A baj többféleképpen következhet be: 1. nem lehet biztonságosan működtetni a berendezéseket – a személyzet orosz fegyverekkel a hátában dolgozik. Ha tönkremegy a hűtőrendszer, felléphet a leolvadás. 2. Ugyanez amiatt is elképzelhető, hogy találat éri a hűtést. 3. Tüzérségi támadás folytán megsérülhetnek az elhasznált elemeket tartalmazó tárolók. Szóval, Zaporozzsje tényleg időzített bomba.

Hogy ne jöjjön el a legrosszabb, a nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az Atomenergia Ügynökség küldöttsége felkereshesse a helyszínt. Kritikus, hogy demilitarizálni kell az egész környéket. Kényszeríteni kell Moszkvát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá a létesítményt. Ehhez igénybe kell venni még újabb gazdasági szankciókat is, ideértve, hogy tovább korlátozzák az orosz energiahordozók kivitelét.

 

FT

 

Európa riadót fújt, mert kínaiak ma már nagyjából pont annyira hatékonyan kémkednek ellene, mint az oroszok. Ezt megerősíti a CIA korábbi európai főnöke, hozzátéve, hogy a kínai hírszerzők szakmai szemmel nézve időnként egészen kivételes műveleteket hajtanak végre, főleg mivel rendkívül türelmesek.

Hozzájuk fűződik, hogy tavaly 30 ezer szervezet számítógépes hálózatát hackelték meg a fejlett világban. De egészen más módszerekkel dolgoznak, mint az oroszok. Erre külön fel kell készülnie a nyugati elhárításnak. Moszkva ugyanis a régi iskolát képviseli, biztonsági célokat követve. Kínát viszont minden érdekli, a politikai befolyás növelésétől a kereskedelmi vagy technológiai titkok kifürkészéséig.

A Kreml nem riad vissza kockázatos, időnként törvénysértő akcióktól sem, lásd, hogy 4 éve Angliában megpróbáltak megmérgezni egy volt kettős ügynököt. A kínaiak viszont sokkal diszkrétebben csinálják, mert fontosnak tartják a jó kétoldalú kapcsolatokat. Az USA úgy becsüli, hogy Peking minden évben 600 milliárd dollár értékű szellemi tulajdont lop el, az európaiak szerint nekik ez az aknamunka évente majdnem 700 ezer állásba kerül. 

Az EU-országokból a háború óta jó 600 orosz ügynököt utasítottak ki, a kínaiak esetében ez jóval nehezebb, mert nem könnyű rábizonyítani a delikvensekre, hogy a tilosban járnak. Viszont rengeteg ilyen ügy van. Az FBI minden 12 órában új vizsgálatot indít ilyen okokból. Az FBI főnöke szerint lélegzetelállító, amit Kína művel ezen a területen.

 

2022. augusztus 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább

Az ember, aki kihívja Orbán Viktort

A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >

Tovább

Mi történik, ha Ukrajna veszít?

Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >

Tovább

A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort

Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >

Tovább

Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták

Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >

Tovább

Anti-Orbán jelenségnek…

… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >

Tovább

Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás

Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban  Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >

Tovább

A remény mint drog

Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >

Tovább