Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Scholz most adta meg azt a választ Macronnak, amire Merkel nem volt hajlandó
Az egyik központi téma az európai katonai erő fejlesztése, a másik pedig egyértelmű üzenet a földrész keleti fele számára. Robin Alexander, a Die Welt főszerkesztőhelyettese megjegyzi, hogy a francia államfő által bedobott Európai Politikai Közösség jó, mert abban a kontinens minden országa helyet kapna, ám nem jelent alternatívát a Nyugat-Balkán számára az EU-tagsággal szemben. A kancellár ugyanakkor ahhoz a feltételhez kötné a bővítést, hogy előbb meg kell reformálni az uniót, mert az csak akkor maradhat működőképes, ha elbúcsúzik a vétójogtól. Merkel menekültpolitikája 7 éve összeforrasztotta a keleti fertályt: a visegrádiak szemben álltak a többiekkel. Csak éppen az orosz agresszió szétrobbantotta a csoportot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Magyarország karikírozza az intézkedéseket, amelyeket a Nyugat hozott az energiaválság enyhítésére. A hatalom ellenőrzése alatt álló sajtó azt szajkózza, hogy Brüsszel és a globalista baloldal képtelen takarékoskodási ötletekkel rukkol ki az energiafelhasználás csökkentésére. Ezek a címek vetélkednek az Orbán Viktor által kifogásolt lépésekkel, azt állítva pl., hogy a svédeknél betiltották a porszívók használatát, illetve hogy a holland kormány azt ajánlja: mindenki csak 5 percig zuhanyozzon naponta.
A Putyinnal fenntartott jó viszony alapján, ideértve, hogy épp ezért több gáz és olaj jöjjön az oroszoktól, a nacionalista miniszterelnök el akarja hitetni az emberekkel, hogy részükről a világon semmiféle erőfeszítésre nincs szükség. A hatalom közeli média azt is ismételgeti, hogy a kormány megvédi a lakosságot a magasabb energiaáraktól. Ugyanakkor Budapest nem győzi sürgetni, hogy fel kell oldani a szankciókat.
A nyár során azonban ezzel együtt módosult a hang, miután a hatalom kénytelen volt bejelenteni, hogy drasztikusan megemeli az energia-, illetve üzemanyagárakat. Képtelen ugyanis finanszírozni az ársapkát.
Neue Zürcher Zeitung
A német kancellár olyan EU-ról álmodik, amelyben nem lenne szava a nemzetállamoknak, éspedig éppen Kelet-Közép-Európában – írja Olaf Scholz tegnapi prágai beszédéről a Rásonyi Péter, a lap külpolitikai rovatvezetője. Azaz az irányadónak szánt állásfoglalás értelmében korlátoznák a vétójogot, noha ez engedmény volna az orosz imperializmus javára. Miközben a kisebb tagok védik a szuverenitásukat Brüsszellel és Berlinnel szemben - jó okból.
Nem múlik el válság anélkül, hogy az Unió ne próbálná meg bővíteni a maga jogkörét. Scholz a háború kitörésekor teljes joggal hirdetett fordulatot a biztonságpolitikában, ám ugyanerre hivatkozva követel most nagyobb hatalmat a szervezetnek. Vagyis, hogy adó- és külpolitikai kérdésekben se egyhangúan határozzanak a továbbiakban. Az indok, hogy Putyin lövi Kelet-Ukrajnát.
Az orosz és kínai kihívás láttán úgy ítéli meg a német vezető, hogy növelni kell az EU súlyát, ezért elkerülhetetlen a bővítés. Ám szerinte az csak úgy lehetséges, áttérnek a minősített többséggel elfogadandó döntésekre. A helyszín Prága volt, noha a térség csak a fal lebomlása után szerezte vissza nemzeti önállóságát és ragaszkodik ahhoz, hogy ne szavazhassák le a nagyobb országok.
Ehhez megfelelő garanciát nyújt a vétójog. Scholz ugyanakkor elutasította a többsebességes Európa gondolatát, amit a franciák terjesztettek elő, éspedig azon az alapon, hogy így mérsékelni lehet a nemzeti ellentéteket és meg lehet könnyíteni az újabb keleti nyitást. Az elemzés úgy értékeli, hogy a kancellár egységre szólított fel, ám igazából csak világossá tette, hogy a jövőt illetően központi kérdésekben igen mély a megosztottság.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Európának nem csupán magasztos elméletekre, hanem tettekre is szüksége van – hangsúlyozza az újság kiadója, miután a német kancellár átfogó reformokat szorgalmaz az EU megerősítésére. Berthold Kohler rámutat, hogy a reformokat nem lehet elodázni, mivel a Putyin-féle nagyorosz imperializmus akut veszélyt jelent az európai biztonság és jólét számára. A földrész ugyanakkor gazdaságilag még jobban függ Kínától, mint Moszkvától. Amerika a következő elnök alatt ismét elfordulhat az öreg kontinenstől, ahogy azt Trump is tette.
Ha az európaiak továbbra is demokráciát, emberi jogokat és piacgazdaságot akarnak, akkor minden fontos területen fokozniuk kell az együttműködést, hatékonyabbá kell azt tenniük. Ugyanakkor a tegnapi javaslatok nem igazán voltak újak, Scholz pl. már korábban felvetette, hogy át kell térni a többségi döntéshozatalra. Sokra azonban nem jutott vele. Németország ugyan mintadiáknak tartja magát az Unióban, de még ott is sokaknak hozzá kell szokniuk a gondolathoz, mármint hogy a migráció, az állami adósság vagy a katonai szerepvállalás ügyében leszavazhatják őket.
A szabad Európa nemzeteinek azonban világosan kell látniuk, hogy együtt jobban meg tudják védeni a szabadságot és a jólétet, mintha külön-külön próbálkoznak. A kormányoknak az egységet kell előmozdítaniuk, nem a nemzeti önzést és a megosztást. Éppen ez ügyben mutatott példát most Scholz a prágai Károly-egyetemen, akárcsak öt évvel korábban Macron a Sorbonne-on.
Die Welt
A konzervatív újság főszerkesztő-helyettese úgy ítéli meg, hogy Scholz most adta meg azt a választ Macronnak, amire Merkel nem volt hajlandó. Az egyik központi téma az európai katonai erő fejlesztése, a másik pedig egyértelmű üzenet a földrész keleti fele számára. Robin Alexander megjegyzi, hogy a francia államfő által bedobott Európai Politikai Közösség jó, mert abban a kontinens minden országa helyet kapna, ám nem jelent alternatívát a Nyugat-Balkán számára az EU-tagsággal szemben.
A kancellár ugyanakkor ahhoz a feltételhez kötné a bővítést, hogy előbb meg kell reformálni az uniót, mert az csak akkor maradhat működőképes, ha elbúcsúzik a vétójogtól. Merkel menekültpolitikája 7 éve összeforrasztotta a keleti fertályt: a visegrádiak szemben álltak a többiekkel. Csak éppen az orosz agresszió szétrobbantotta a csoportot.
Scholz ezúttal bírálhatta Magyarországot és Lengyelországot is, mondván, hogy azok illiberális demokráciáról szónokolnak, noha ez a kifejezés eleve belső ellentmondást rejt. Ezért nem lehet tudomásul venni, ha jogállami elveket sértenek meg és leépítik a demokratikus ellenőrzést – hangsúlyozta.
FAZ
Két éve az akkori osztrák kancellár kiadta a jelszót, hogy kerül, amibe kerül, mérsékelni kell a járvány következményeit, így Ausztria minden más európai országnál többet költött ilyen célokra, csak éppen most a Számvevőszék jelentéséből az derült ki, hogy ennek azért voltak jócskán hátulütői. Az osztrák kormány fejenként 1475 eurót fordított a Covid gazdasági következményeinek enyhítésére, csak összehasonlításképpen: ez az adat Magyarországon 20 euró.
A támogatások odaítélésére a néppárti-zöld koalíció külön hivatalt hozott létre, Cofag néven, pedig a pénzügy tárca szakemberei minden további nélkül meg tudták volna oldani a feladatot. Összesen 17 milliárd eurót folyt el ily módon, javarészt a parlamenti ellenőrzés megkerülésével.
Ugyanakkor nem világos a Számvevőszék csaknem 200-oldalas helyzetképe alapján, hogy miért kellett egy hotelnek 14 milliót adni, vagy hogy a tíz legnagyobb támogatott cég között miért volt 4 olyan, amelyik hegyi vasutat működtet. De jutott bőven nagy holdingok önálló leányvállalatainak is. Az okokat azonban nem sikerült kideríteni. Azt azonban kizárják a szakértők, hogy az idő sürgetett volna.
Mindenesetre ügyvédi irodák dolgoztak ki sebtében törvényjavaslatokat, de ebbe a pénzügyi tárcát nem vonták be. A Cofag ugyanakkor 21 millió euróért külső tanácsadókat vett igénybe, mert neki nem volt elég szakembere. A felügyelő bizottság tagjai az első évben több mint 400 ezer eurót markoltak fel.
Az ellenzék parlamenti meghallgatások útján kívánja tisztázni a történteket, csak éppen Kurz, az akkori kormányfő, egykori pénzügyminisztere, valamint a Cofag ügyvezetője már nincs hivatalban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >