Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Scholz most adta meg azt a választ Macronnak, amire Merkel nem volt hajlandó
Az egyik központi téma az európai katonai erő fejlesztése, a másik pedig egyértelmű üzenet a földrész keleti fele számára. Robin Alexander, a Die Welt főszerkesztőhelyettese megjegyzi, hogy a francia államfő által bedobott Európai Politikai Közösség jó, mert abban a kontinens minden országa helyet kapna, ám nem jelent alternatívát a Nyugat-Balkán számára az EU-tagsággal szemben. A kancellár ugyanakkor ahhoz a feltételhez kötné a bővítést, hogy előbb meg kell reformálni az uniót, mert az csak akkor maradhat működőképes, ha elbúcsúzik a vétójogtól. Merkel menekültpolitikája 7 éve összeforrasztotta a keleti fertályt: a visegrádiak szemben álltak a többiekkel. Csak éppen az orosz agresszió szétrobbantotta a csoportot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Magyarország karikírozza az intézkedéseket, amelyeket a Nyugat hozott az energiaválság enyhítésére. A hatalom ellenőrzése alatt álló sajtó azt szajkózza, hogy Brüsszel és a globalista baloldal képtelen takarékoskodási ötletekkel rukkol ki az energiafelhasználás csökkentésére. Ezek a címek vetélkednek az Orbán Viktor által kifogásolt lépésekkel, azt állítva pl., hogy a svédeknél betiltották a porszívók használatát, illetve hogy a holland kormány azt ajánlja: mindenki csak 5 percig zuhanyozzon naponta.
A Putyinnal fenntartott jó viszony alapján, ideértve, hogy épp ezért több gáz és olaj jöjjön az oroszoktól, a nacionalista miniszterelnök el akarja hitetni az emberekkel, hogy részükről a világon semmiféle erőfeszítésre nincs szükség. A hatalom közeli média azt is ismételgeti, hogy a kormány megvédi a lakosságot a magasabb energiaáraktól. Ugyanakkor Budapest nem győzi sürgetni, hogy fel kell oldani a szankciókat.
A nyár során azonban ezzel együtt módosult a hang, miután a hatalom kénytelen volt bejelenteni, hogy drasztikusan megemeli az energia-, illetve üzemanyagárakat. Képtelen ugyanis finanszírozni az ársapkát.
Neue Zürcher Zeitung
A német kancellár olyan EU-ról álmodik, amelyben nem lenne szava a nemzetállamoknak, éspedig éppen Kelet-Közép-Európában – írja Olaf Scholz tegnapi prágai beszédéről a Rásonyi Péter, a lap külpolitikai rovatvezetője. Azaz az irányadónak szánt állásfoglalás értelmében korlátoznák a vétójogot, noha ez engedmény volna az orosz imperializmus javára. Miközben a kisebb tagok védik a szuverenitásukat Brüsszellel és Berlinnel szemben - jó okból.
Nem múlik el válság anélkül, hogy az Unió ne próbálná meg bővíteni a maga jogkörét. Scholz a háború kitörésekor teljes joggal hirdetett fordulatot a biztonságpolitikában, ám ugyanerre hivatkozva követel most nagyobb hatalmat a szervezetnek. Vagyis, hogy adó- és külpolitikai kérdésekben se egyhangúan határozzanak a továbbiakban. Az indok, hogy Putyin lövi Kelet-Ukrajnát.
Az orosz és kínai kihívás láttán úgy ítéli meg a német vezető, hogy növelni kell az EU súlyát, ezért elkerülhetetlen a bővítés. Ám szerinte az csak úgy lehetséges, áttérnek a minősített többséggel elfogadandó döntésekre. A helyszín Prága volt, noha a térség csak a fal lebomlása után szerezte vissza nemzeti önállóságát és ragaszkodik ahhoz, hogy ne szavazhassák le a nagyobb országok.
Ehhez megfelelő garanciát nyújt a vétójog. Scholz ugyanakkor elutasította a többsebességes Európa gondolatát, amit a franciák terjesztettek elő, éspedig azon az alapon, hogy így mérsékelni lehet a nemzeti ellentéteket és meg lehet könnyíteni az újabb keleti nyitást. Az elemzés úgy értékeli, hogy a kancellár egységre szólított fel, ám igazából csak világossá tette, hogy a jövőt illetően központi kérdésekben igen mély a megosztottság.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Európának nem csupán magasztos elméletekre, hanem tettekre is szüksége van – hangsúlyozza az újság kiadója, miután a német kancellár átfogó reformokat szorgalmaz az EU megerősítésére. Berthold Kohler rámutat, hogy a reformokat nem lehet elodázni, mivel a Putyin-féle nagyorosz imperializmus akut veszélyt jelent az európai biztonság és jólét számára. A földrész ugyanakkor gazdaságilag még jobban függ Kínától, mint Moszkvától. Amerika a következő elnök alatt ismét elfordulhat az öreg kontinenstől, ahogy azt Trump is tette.
Ha az európaiak továbbra is demokráciát, emberi jogokat és piacgazdaságot akarnak, akkor minden fontos területen fokozniuk kell az együttműködést, hatékonyabbá kell azt tenniük. Ugyanakkor a tegnapi javaslatok nem igazán voltak újak, Scholz pl. már korábban felvetette, hogy át kell térni a többségi döntéshozatalra. Sokra azonban nem jutott vele. Németország ugyan mintadiáknak tartja magát az Unióban, de még ott is sokaknak hozzá kell szokniuk a gondolathoz, mármint hogy a migráció, az állami adósság vagy a katonai szerepvállalás ügyében leszavazhatják őket.
A szabad Európa nemzeteinek azonban világosan kell látniuk, hogy együtt jobban meg tudják védeni a szabadságot és a jólétet, mintha külön-külön próbálkoznak. A kormányoknak az egységet kell előmozdítaniuk, nem a nemzeti önzést és a megosztást. Éppen ez ügyben mutatott példát most Scholz a prágai Károly-egyetemen, akárcsak öt évvel korábban Macron a Sorbonne-on.
Die Welt
A konzervatív újság főszerkesztő-helyettese úgy ítéli meg, hogy Scholz most adta meg azt a választ Macronnak, amire Merkel nem volt hajlandó. Az egyik központi téma az európai katonai erő fejlesztése, a másik pedig egyértelmű üzenet a földrész keleti fele számára. Robin Alexander megjegyzi, hogy a francia államfő által bedobott Európai Politikai Közösség jó, mert abban a kontinens minden országa helyet kapna, ám nem jelent alternatívát a Nyugat-Balkán számára az EU-tagsággal szemben.
A kancellár ugyanakkor ahhoz a feltételhez kötné a bővítést, hogy előbb meg kell reformálni az uniót, mert az csak akkor maradhat működőképes, ha elbúcsúzik a vétójogtól. Merkel menekültpolitikája 7 éve összeforrasztotta a keleti fertályt: a visegrádiak szemben álltak a többiekkel. Csak éppen az orosz agresszió szétrobbantotta a csoportot.
Scholz ezúttal bírálhatta Magyarországot és Lengyelországot is, mondván, hogy azok illiberális demokráciáról szónokolnak, noha ez a kifejezés eleve belső ellentmondást rejt. Ezért nem lehet tudomásul venni, ha jogállami elveket sértenek meg és leépítik a demokratikus ellenőrzést – hangsúlyozta.
FAZ
Két éve az akkori osztrák kancellár kiadta a jelszót, hogy kerül, amibe kerül, mérsékelni kell a járvány következményeit, így Ausztria minden más európai országnál többet költött ilyen célokra, csak éppen most a Számvevőszék jelentéséből az derült ki, hogy ennek azért voltak jócskán hátulütői. Az osztrák kormány fejenként 1475 eurót fordított a Covid gazdasági következményeinek enyhítésére, csak összehasonlításképpen: ez az adat Magyarországon 20 euró.
A támogatások odaítélésére a néppárti-zöld koalíció külön hivatalt hozott létre, Cofag néven, pedig a pénzügy tárca szakemberei minden további nélkül meg tudták volna oldani a feladatot. Összesen 17 milliárd eurót folyt el ily módon, javarészt a parlamenti ellenőrzés megkerülésével.
Ugyanakkor nem világos a Számvevőszék csaknem 200-oldalas helyzetképe alapján, hogy miért kellett egy hotelnek 14 milliót adni, vagy hogy a tíz legnagyobb támogatott cég között miért volt 4 olyan, amelyik hegyi vasutat működtet. De jutott bőven nagy holdingok önálló leányvállalatainak is. Az okokat azonban nem sikerült kideríteni. Azt azonban kizárják a szakértők, hogy az idő sürgetett volna.
Mindenesetre ügyvédi irodák dolgoztak ki sebtében törvényjavaslatokat, de ebbe a pénzügyi tárcát nem vonták be. A Cofag ugyanakkor 21 millió euróért külső tanácsadókat vett igénybe, mert neki nem volt elég szakembere. A felügyelő bizottság tagjai az első évben több mint 400 ezer eurót markoltak fel.
Az ellenzék parlamenti meghallgatások útján kívánja tisztázni a történteket, csak éppen Kurz, az akkori kormányfő, egykori pénzügyminisztere, valamint a Cofag ügyvezetője már nincs hivatalban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >
A magyar kormány egyik legfontosabb tagját tette indexre az amerikai pénzügyi tárca
Egy NATO-szövetséges esetében még nemigen fordult elő ilyen szankció. Jelzi azonban, milyen mélyre süllyedt a kétoldalú >
Trump és Grönland
Hszi kínai elnök láthatólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni amerikai kollégájával. Ennek ellenlépéseként valamit a következő >