Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A kiskirály és a meteorológusok
A két vezető meteorológus menesztése még Magyarországon is szokatlan húzásnak számít, pedig ott már rég elmosódott a határ a kormány és az állam között, és Orbán Viktor szívesen jelenik meg úgy, mint egy kiskirály. A felvezetést több tucat dühödt cikk jelentette hatalom közeli sajtóorgánumokban. A közösségi média válaszul pillanatok alatt tele lett vitriolos kommentárokkal, mert sokan felháborodtak ahhoz, hogy a rossz hír vivőjét büntették meg, mint ahogy az az Ótestamentumban áll. Az illetékes minisztérium nem indokolta a döntést, de általános a feltételezés, hogy büntetésről van szó, mivel a téves információval az időjárás szakértői megakadályozták a közkedvelt görögtüzet. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Eltávolították tisztségéből a Magyar Meteorológiai Szolgálat két vezetőjét, mert a nemzeti ünnep estéjén jó volt az idő. Téves jóslat persze elő-előfordul ebben a szakmában. A magyarok közül sokan feltehetőleg inkáb sajnálták, hogy nem jött az eső, tekintve a kiszáradt földeket és folyókat. A kormány azonban lemondta a tűzijátékot, miután előtte nagy pompával, misével és katonai eskütétellel ünnepelte augusztus 20-át.
Ugyanakkor a két vezető meteorológus menesztése még Magyarországon is szokatlan húzásnak számít, pedig ott már rég elmosódott a határ a kormány és az állam között, és Orbán Viktor szívesen jelenik meg úgy, mint egy kiskirály. A felvezetést több tucat dühödt cikk jelentette hatalom közeli sajtóorgánumokban. A közösségi média válaszul pillanatok alatt tele lett vitriolos kommentárokkal, mert sokan felháborodtak ahhoz, hogy a rossz hír vivőjét büntették meg, mint ahogy az az Ótestamentumban áll.
Az illetékes minisztérium nem indokolta a döntést, de általános a feltételezés, hogy büntetésről van szó, mivel a téves információval az időjárás szakértői megakadályozták a közkedvelt görögtüzet. Erre bizonyságul szolgál, hogy az OMSZ osztályvezetői tiltakozást tettek közzé és követelték a kirúgott vezetők visszavételét.
New York Times
A meteorológia az a terület, amelyet időről időre úgy jellemeznek, hogy következetesen melléfoghat, a szakértők mégis a helyükön maradhatnak, ám ez nem vonatkozik Magyarországra. A téves prognózis ugyanis az illetékes szolgálat két vezetőjének az állásába került, miután augusztus 20-ának estéje csendesnek bizonyult.
Az elbocsátásra válaszul az intézet kibocsátott egy közleményt, miszerint szakmai feladatokat lát el, a politikához semmi köze sincsen. És legjobb tudása szerint dolgozott, függetlenül attól, hogy a hatalom jelentős nyomást gyakorolt rá, így munkatársait nem lehet felelőssé tenni semmiféle állítólagos vagy tényleges kárért.
Az újság megkereste Szűcs Mihályt, az OMSZ egyik illetékesét, aki azonban nem nyilatkozhatott, mivel ahhoz meg kellene kérnie az Innovációs Minisztérium engedélyét. A tűzijáték egyébként most szombaton lesz, akkorra jelentős esőt jósolnak. (A magyar kormány statáriális eljárása hatalmas nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki, mert civilizált országban ilyesfajta hatalmi önkény nem megengedett – a szerk. megj.)
Die Presse
A vezércikk szerint a háború még jó ideig el fog tartani, mert mindkét fél igyekszik kész tényeket teremteni a harcmezőkön az esetleges fegyverszüneti tárgyalások előtt. Európának azonban nem szabad bedőlnie a Kreml megosztási kísérletének. Éppen fél éve tart a viszály, amelynek során védtelen civileket mészároltak le, katonák véreztek el a földbe vájt fedezékekben, számtalan lakóházból puszta rom lett.
A támadás óriási pusztítást és szenvedést okozott, de hogy mikor lesz vége, az attól függ, hogy képes-e bármelyik kormány döntő győzelmet aratni, illetve hogy a szemben álló hatalmak netán arra a meggyőződésre jutnak: már csak veszthetnek. De ettől még messze vagyunk.
Az ukrán elnök kiadta a parancsot, hogy ki kell űzni az oroszokat még a Krímből is. Hogy ennek mennyi a realitása, azt most hagyjuk. Ám nem mondhat mást, mert hivatalosan egyetlen talpalatnyi földet sem adhat fel. Viszont készíti elő az ellenoffenzívát, amely helyi sikereket hozhat.
Moszkva ugyanakkor keleten és délen próbál tovább előrenyomulni. Ha felismeri, hogy elakadt, akkor lehet szó a fegyvernyugvásról. Ez esetben számítása szerint befagynának a frontok és így egyelőre bebiztosítja a hódítást. Vagyis a küzdelem előreláthatólag fellángol, mielőtt elhallgatnak a fegyverek.
Az EU-ban töredezik az egységfront az oroszokkal szemben. Erősödnek az aggályok, hogy a viszály milyen hatást gyakorol a gazdaságra. Ez pedig Putyin kezére játszik. Ő a többi autokratához hasonlóan úgy gondolja, hogy a véleményszabadság csak felforgatásra jó és gátolja a kormányzást. Közben pedig zsarol a gázzal.
Arra persze hiába is számít bárki, hogy az energiaválságnak vége lesz, ha feloldják a szankciókat. A Kreml egymás ellen akarja kijátszani az európai országokat. Nem szabad azonban megengedni, hogy a terv beváljon. Akkor ugyanis az államfő még inkább úgy érezné, hogy ezen az úton kell továbbmennie.
FT
A kommentár úgy ítéli meg, hogy a tekintélyuralmi rendszerek előbb bomlanak fel, mint a Nyugat, mert eleve hajlamosak az erjedésre. A sovinizmus ugyan a demokráciák ellen fordítja őket, ám nem szűnik meg egymás közti kapcsolataikban. Pont az a jó, hogy az ilyen rendszerek nem képesek egységes frontot alkotni a liberális demokráciákkal szemben. Utóbbiaknak el kell érniük, hogy ez a jövőben is így legyen.
Ez magában foglalja, hogy időnként ápolni kell a viszonyt a lator rendszerekkel, illetve ki kell használni a közöttük meglévő feszültségeket. Joe Biden pont ilyen megfontolásból ült le a szaúdi koronaherceggel, akit előtte másfél éven egyértelműen került. Továbbá az iráni atomalku felélesztésére puhatolja, hogy nyit Teherán felé is, de emiatt még hatalmas felháborodás lesz. Az ellenzőknek azonban figyelembe kell venniük, hogy mind a szaúdiak, mint az irániak számára partnernek ajánlkozik Oroszország és Kína.
Úgyhogy az amerikai érdekeket kell nézni más bajkeverő rezsimek esetében is. Ám ez nem megy, ha az alapállás az, hogy a demokráciák állnak szemben autoriter rendszerekkel. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tekintélyuralmak szövetsége előbb törik meg, mert az etnikai nacionalisták gyűlölik a marxistákat, a vallásos nem veszi emberszámba a katonát, de jelentős ellentétek vannak még a különféle teokráciák között is.
Ahol egyeznek az ideológiák, ott meg a durva önzés köp bele a levesbe. Ezzel együtt az USA nem teheti meg, hogy kivár, utaznia kell a megosztásra. A győzelemhez fel kell ismerni az illiberalizmus törésvonalait és ki kell azokat aknázni. Érhető az erkölcsi finnyásság, de a magasabb erkölcs kerekedik felül.
Politico
Egymást mérgezi az EU, illetve a hibrid tagországok – hangsúlyozza vendégkommentárjában Lando Kirchmair, a német hadsereg müncheni akadémiájának professzora. Úgy véli, hogy az Unió jelenleg kész kiárulni még a jogállam maradékát is a lengyeleknél, amiért a PiS kormány igen dicséretes módon segít az ukrán menekülteknek és a háború veszélyével néz farkasszemet.
Ám ha a szabályok puszta betartása feljogosít a milliárdokra, és így azok jutalommal érnek fel, nos, akkor a lépés sokat nem segít a jogállam helyreállításában. Ugyanakkor sokszor elsikkad az a tény, hogy a Bizottság gyakran azért nem képes érvényt szerezni a közös értékeknek, mivel ezen a téren nem ritkán az Unió is jelentős hiányosságokat mutat.
Lásd, hogy legutóbb Ursula von der Leyent a kormányok ültették trónra, vagy legalábbis egy-kettő. Az Európai Parlamentnek nem sok köze volt hozzá, csúcsjelölti rendszer ide vagy oda. Nagy gond, hogy nem lehet elszámoltatni a Bizottságot, amely ugyanakkor az utóbbi években nem tett határozott lépéseket a jogállam ellenfeleivel szemben. Így az Európai Bíróságnak kellett színre lépnie a demokratikus normák védelmében.
Csakhogy ehhez az EUB-nak jelentősen ki kellett terjesztenie a saját mandátumát, hogy képes legyen megvédeni a nemzeti igazságszolgáltatást. Ugyanakkor a Bizottság sokáig nem vetette be a jogállami mechanizmust Magyarország ellen – lengyelek ügyében továbbra is habozik – és általában óvakodik szerződésszegési eljárást indítani a jogsértő tagokkal szemben.
Ez azonban nem jó, mert amikor a demokrácia hanyatlani kezd, éppen hogy cselekedni kell. Különben csak még rosszabb lesz a helyzet. És ha valahol bajba kerül a jogállam, az mérgezően hat más hatalmakra, illetve az egész EU-ra is. Emellett ha valahol nem tisztességes és szabad módon választanak kormányt, akkor annak képviselői felbukkannak az európai fórumokon is. Az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy saját maga megfeleljen a normáknak, mert csak akkor lesz képes arra, hogy visszaállítsa a szabályokat az összes tagországban.
Die Welt
Az újság megkérdezett 19 Nobel-díjas közgazdászt, akik semmi okot nem látnak a globalizáció temetésére, viszont azon a véleményen vannak, hogy Európának össze kell kapnia magát, különben a vesztes oldalra kerül. Elsüllyed az USA és Kína között. A jeles szakemberek a Bodeni tó partján lévő Lindauban gyűltek össze, hogy a háromévenként megtartott konferencia keretében a legidőszerűbb kérdéseket vitassák meg a szakma másik 600 képviselőjével, összesen 64 államból.
A kiinduló pont az, hogy a világ kifordult a sarkaiból, de amint azt Christopher Sims Princetonból elmondta – ő 11 éve kapta meg a tudományos élet legnagyobb elismerését – változatlanul a fejlődés motorját jelenti a globalizáció. Fontos fejlemény, hogy hiába van sok szegényebb, gyengébben fejlett országban rengeteg szabad munkaerő, ez a versenyelőny lassan nem számít. Merthogy az élő munka helyét a technológia veszi át.
Azon felül a járvány és a háborúk és szankciók okozta geopolitikai zavarok folytán a fejlett gazdaságok számára nyilvánvalóvá vált a nemzetközi ellátási útvonalak jelentette biztonsági kockázat. Azon kívül a hangsúly a hatékonyságról a rugalmasságra helyeződik át. A legfontosabb szállítási láncok saját földre, vagy politikailag stabil, baráti országokba tevődnek át. A pénzügyi rendszer viszont ezután is globálisan működik.
Többen úgy nyilatkoztak, hogy Kína és nem az USA lesz az átalakuló világrend nyertese. Európa viszont szorul vissza.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >