Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szovjetunió a mostani háborúval ér véget
Azért, mert főleg a nagy birodalmak haláltusája lassú és nem békés. A viszályt az orosz elnök idézte elő, aki a független Ukrajna felszámolásával akarta helyreállítani az orosz állam nagyságát, de ami lejátszódik, az összefügg azzal, hogy jó 30 éve felbomlott egy óriási hatalom. Ám sajnálatos módon az utórezgések sorában nem ez lesz az utolsó fegyveres viszály. Ukrajnának jutott a legrosszabb, mert a harcok különösen hevesek és Putyin az egész országot le kívánja törölni a térképről. Ennek közvetlen oka, hogy az orosz rezsim totalitárius, ezért egyrészt különösen agresszív, másrészt külső ellenségre van szüksége. De a válság azzal is összefügg, hogy annak idején Kijev kinyilvánította függetlenségét és ezzel újabb szeget vert be a szovjet állam koporsójába. Bárhogy is zárul a konfliktus, továbbra is forrnak a régi ellentétek az egész régióban. Különösen nagy az erőszak veszélye Közép-Ázsiában, de erősen számítani kell fegyveres küzdelemre Belaruszban is, ahol a tét az ország helye Oroszország és a Nyugat között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Manfred Weber megerősítette, hogy változatlanul eltérő a Bizottság kezdeményezésének fogadtatása, mármint hogy a tagállamok önkéntes alapon 15 %-kal fogják vissza a gázfogyasztás. Magyarország pl. ellenzi, Spanyolország pártolja. Az Európai Néppárt elnöke, aki sokáig védelmezte a Fideszt, amely akkor még az EPP tagja volt, azért fordult végleg szembe Orbán Viktorral, mivel az megakadályozta, hogy a bajor politikus az EU végrehajtó testületének elnöke legyen.
Weber most azt mondta, hogy a kérdést ősszel csúcsértekezleten kell tisztázni. Ő maga egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy Oroszország végleg elfordítsa a gázcsapot, hiszen Moszkva arra is képes volt, hogy megtámadja egyik szomszédját. Ellenlépésként a német vezető támogatja, hogy korlátozzák az orosz polgárok részére kiadható vízumok számát, ám ez nem vonatkozhat azokra, akik végleg távozni akarnak az országból, vagy menedékjogot kívánnak kérni. Az orosz társadalomnak is éreznie kell azonban, hogy nem elfogadható a rendszer, élén a diktátorral.
Ugyanakkor az interjúalany nem tartja komoly ellenérvnek, hogy ez a lépés csak Putyin kezére játszik, mert minden szankció előtt ugyanígy terítékre került, hogy az intézkedések nyugatellenes érzelmeket keltenek.
Bloomberg
Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem professzora úgy értékeli, hogy az egykori Szovjetunió a mostani háborúval ér véget, mert főleg a nagy birodalmak haláltusája lassú és nem békés. A viszályt az orosz elnök idézte elő, aki a független Ukrajna felszámolásával akarta helyreállítani az orosz állam nagyságát, de ami lejátszódik, az összefügg azzal, hogy jó 30 éve felbomlott egy óriási hatalom. Ám sajnálatos módon az utórezgések sorában nem ez lesz az utolsó fegyveres viszály.
Az első világháború hozta el a véget az orosz, az osztrák-magyar, az ottomán és a német birodalom számára. A 2. világháború után Tokió, Róma és Berlin temethette el nagyhatalmi álmait. A gyarmatosítás alkonyával a brit, francia és portugál uralomnak áldozott le. A hidegháború lezárulta a Szovjetuniónak vetett véget.
A Balkánon és a Közel-Keleten tapasztalható feszültség az osztrák-magyar, illetve a török idők öröksége. A Szovjetunió helyén instabil államok jöttek létre, ez pedig előrevetítette a küzdelmet az egykori központ, Oroszország és az új egységek között, amelyek szabadulni igyekeztek Moszkva szorításából. Megindultak az ún. örökösödési háborúk, és az utórengések még napjainkban is megingatják a nemzetközi rendszert.
Ukrajnának jutott a legrosszabb, mert a harcok különösen hevesek és Putyin az egész országot le kívánja törölni a térképről. Ennek közvetlen oka, hogy az orosz rezsim totalitárius, ezért egyrészt különösen agresszív, másrészt külső ellenségre van szüksége. De a válság azzal is összefügg, hogy annak idején Kijev kinyilvánította függetlenségét és ezzel újabb szeget vert be a szovjet állam koporsójába.
Bárhogy is zárul a konfliktus, továbbra is forrnak a régi ellentétek az egész régióban. Különösen nagy az erőszak veszélye Közép-Ázsiában, de erősen számítani kell fegyveres küzdelemre Belaruszban is, ahol a tét az ország helye Oroszország és a Nyugat között.
New York Times
Paul Krugman valami furát érzékel a levegőben: úgy tűnik, hogy a jelenlegi washingtoni kormányzat ért ahhoz, amit csinál. Ez normális körülmények között egyáltalán nem volna meglepő, csak hát miután a republikánusok erősen jobbra fordultak, a szakértelem hirtelen sokként hat. Szokásos blogjában a Nobel-díjas közgazdász óv azonban attól, hogy bárki túllihegje a legújabb eredményt, az Inflációellenes törvényt, mivel az csupán apró részsiker ahhoz képest, amekkora gondokkal kénytelen szembenézni az ország.
Mert a jogszabály ugyan minden mércével mérve korszerűnek számít, de teljesen mindennapinak tűnne, ha nem radikalizálódott volna ennyire az ellenzék. Ám azóta szinte lehetetlen valós megoldást találni a problémákra. A szakértő úgy értékeli, hogy Joe Biden három fő belpolitikai céllal lépett a szorítóba: közülük már nagyjából kipipálhatja az infrastruktúra fejlesztését, és hogy keményen szembeszáll a klímaváltozással. A szociális háló kiterjesztése ügyében viszont még bőven van mit tennie.
Az áremelkedés megfékezésére hozott törvénnyel a hatalom végre lép korunk legnagyobb veszélyforrása ellen. Hozzáértők úgy látják: elvezet az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Az előirányzott összeg azonban egyáltalán nem annyira horribilis. Csak éppen a faramuci belpolitikai viszonyok folytán döbbenetet vált ki, hogy olyan erő irányítja az USÁ-t, amely ért ahhoz, amit csinál és politikáját a valóságra alapozza.
Süddeutsche Zeitung
Populista szellemiségű oktatásba vág bele Hollandiában az erősen szélsőjobbos Fórum a Demokráciáért elnevezésű euroszkeptikus, nacionalista párt. Vezetője, Thierry Baudet azért szánta rá magát egy magán általános iskola indítására szeptembertől, mert jobboldali, párhuzamos társadalmat kíván kialakítani.
18 gyerek már jelentkezett, ám idáig csupán egyetlen tanár akadt, viszont az épület már megvan. Két-három osztállyal kezdenének. A további cél másik öt elemi iskola, de azok már állami támogatással működnének. Az elképzelésnek alighanem még nagy visszhangja lesz, hiszen a diákokat a Fórum világképe, illetve értékei alapján oktatnák, de úgy is mondhatni, hogy annak megfelelően mossák át az agyukat.
Hogy ez mit jelent, az kiderül abból, hogy a pártvezér a 19. századot tekinti etalonnak, mert akkor még minden rendben volt: az európaiak egyértelműen különváltak az egyéb népségtől. A politikus újabban erősen radikalizálódott, sűrűn hangoztatja identitárius nézeteit. Putyint remek fickónak tartja, szerinte a klímaváltozás nem egyéb fake newsnál, a járvány elleni intézkedésekben pedig kísérletet lát a digitális önkényuralom bevezetésére.
Mind sűrűbben terjeszt antiszemita összeesküvés elméleteket is. Befolyása azonban ezzel együtt nő. Azokat gyűjti zászlaja alá, akik ellenzik a Covid-elleni oltást, gazdaként dühösek a kormányra és megcsömörlöttek az államtól.
Következő cikk: Ennél falánkabb kecskére még nem bíztak káposztát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >
A magyar kormány egyik legfontosabb tagját tette indexre az amerikai pénzügyi tárca
Egy NATO-szövetséges esetében még nemigen fordult elő ilyen szankció. Jelzi azonban, milyen mélyre süllyedt a kétoldalú >
Trump és Grönland
Hszi kínai elnök láthatólag az erő pozíciójából kíván tárgyalni amerikai kollégájával. Ennek ellenlépéseként valamit a következő >