Ma Gábor, Karina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sokat akar a szarka
Ezt írja a kínai elnökről a jeles Ázsia szakértőnek számító volt ausztrál miniszterelnök, hozzátéve, hogy Hszi Csin-ping nem kevesebbet akar, mint azt, hogy országa már az ő életében a világ vezető hatalma legyen. Kevin Rudd úgy látja a politikus 10 éves uralma alapján, hogy Peking a politikában a lenini baloldalra csúszott át, a gazdaságban pedig a marxi vonalat képviseli. A külpolitikában viszont a nacionalista jobboldalt testesíti meg. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Independent
Az alig egy hónap múlva esedékes olasz rendkívüli választás egyik esélyese úgy látja, hogy Orbán Viktor és jobboldali társai az európai szolidaritást fenyegetik, amikor ragaszkodnak a vétójoghoz és sürgetik, hogy a külpolitikában továbbra is egyhangúan hozzák meg a döntéseket. Enrico Letta szerint a magyar miniszterelnök arra használja ezt a lehetőséget, hogy meghiúsítsa a Moszkva elleni szankciókat, illetve keresztbe tegyen a migráció hatékony szabályozásának.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar vezető az olasz jobboldal barátja és szövetségese. Márpedig – tette hozzá – a Meloni-féle Olaszország Fivérei szintén nagy veszélyt jelent a földrész demokráciája számára. Utóbbi vezére különben több nyelven is videóüzenetet tett közzé, azt bizonygatva, hogy ők egyértelműen szakítottak a fasizmussal. Arra a bírálatra reagált, hogy pártja jelvényében látható egy láng, amelyet egy neofasiszta tömörüléstől vettek át.
A közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a szeptember 25-i erőpróba előtt fej-fej mellett halad a Letta irányította középbal Demokratikus Párt, illetve az Olaszország Fivérei. Úgy néz ki, hogy egyikük sem lesz képes egymaga kormányozni.
Wall Street Journal
Sokat akar a szarka – írja a kínai elnökről a jeles Ázsia szakértőnek számító volt ausztrál miniszterelnök, hozzátéve, hogy Hszi Csin-ping nem kevesebbet akar, mint azt, hogy országa már az ő életében a világ vezető hatalma legyen. Kevin Rudd úgy látja a politikus 10 éves uralma alapján, hogy Peking a politikában a lenini baloldalra csúszott át, a gazdaságban pedig a marxi vonalat képviseli. A külpolitikában viszont a nacionalista jobboldalt testesíti meg.
A gazdasági növekedés ütemét a párt márciusban 5,5 %-ban adta meg, ami évtizedek óta a legalacsonyabb érték, ám a mostani körülményeket tekintve még így is igen merésznek tekinthető. Nehezen tűnik elérhetőnek, bár alaptétel, hogy az első számú kínai vezetőnek mindig igaza van. A lassulás elsődleges oka az, hogy több várost is hermetikusan lezártak a Covid miatt, de az ország már évek óta jelentős politikai-gazdasági gondokkal küszködik.
A piaci reformok előbb leálltak, majd 2017 óta visszacsinálják őket. A KKP visszaszerezte az ellenőrzést a virágzó magánszféra fölött, aláásva ily módon az üzleti bizalmat és a magánbefektetéseket. A kártérítési perek azután megerősítették, hogy a bíróságok cseppet sem függetlenek.
Súlyos bajok forrása a demográfiai válság is. Mindezek eredményeként Kína nem tud kikecmeregni a közepes jövedelmű országok csapdájából, és lehet, hogy soha sem tudja meghaladni Amerika gazdasági erejét. Ha nem változtat a jelenlegi irányvonalon, Hszi levágja az aranytojást tojó tyúkot. Ily módon nagy-nagy feszültségnek kellene érződnie az országban, de mégsem, mivel Hszi teljhatalma immár szinte 100 %-os. Így azonban nem sok jele van annak, hogy megszűnne a stagnálás.
Nancy Pelosi tajvani útja jól jött Pekingnek, hogy kipróbálja az első nagyarányú blokádot Tajvan ellen, illetve gyakorolja a támadást. A kínai vezetés minden eddiginél biztosabb abban, hogy megindíthatja a sziget ellen a hadműveletet. Abból indul ki, hogy az USA feladja az egy Kína-politikát.
Rudd szerint ezzel együtt még el lehet kerülni a két nagyhatalom háborúját, ha mindkét fél tartja magát bizonyos stratégiai korlátokhoz. Ám a következő időkben jobb, ha bekapcsoljuk a biztonsági öveket.
Süddeutsche Zeitung
Tragikus, mennyire nem ért a német társadalom, de még a sajtó sem Kínához – állapítja meg az amerikai Képviselőház elnök asszonyának tajvani látogatása kapcsán egy német író, aki jó ideje Tajpejben él. Stephan Thome szerint a németek hallják ugyan, amit Peking mond, de fogalmuk sincs arról, mi van amögött.
Ennélfogva a német média már a szuperhatalmak háborújáról cikkezik, a tajvaniak ugyanakkor nemigen izgatják magukat a lehetőség miatt. Ők ugyanis már 1949 óta annak az árnyékában élnek, hogy kirobbanhat egy ilyen konfliktus. Következésképpen igencsak kifinomult a hallásuk, amikor a kínai retorikáról van szó.
Amikor pl. Hszi Csin-ping azt mondja a telefonon az amerikai elnöknek, hogy aki a tűzzel játszik, az a tűz által vész el, akkor ez a németek számára masszív fenyegetéssel egyenértékű. Tajvanon viszont már hozzá szoktak az ilyesfajta kijelentésekhez és nem úgy veszik, hogy Peking ultimátumot adott volna Washingtonnak a Pelosi-út miatt.
A kínai államfő ugyanis nem támaszt olyan feltételt, amelyről pontosan tudja, hogy nem teljesítik, márpedig a pusztába kiáltott szó a gyengeség jelének számítana nála. Hiszen tisztában volt vele, hogy Pelosi ellátogat a szigetre, mert az amerikai politikusok nem hajolhatnak meg semmilyen kínai fenyegetés előtt. Ebből pedig a tajvani közvélemény kihámozta: van itt egy kiskapu, nem kell idegeskedni.
A harci előkészületek másként hangzanak. Hozzáértőknek különben az is feltűnt, hogy a kínai nyilatkozatok messze nem a legmagasabb helyről származnak. Már ez is arra utalt, hogy Pekingnek nem érdeke kiélezni a helyzetet.
Ami pedig a látogatás utáni hadmozdulatokat illeti, nos, azok először is arra irányultak, hogy a kínaiak a provokációnak tekintett amerikai húzás után megőrizzék az arcukat, főleg a saját társadalmukkal szemben. Azon kívül próbálták megfélemlíteni a tajvani népet, ideértve, hogy az ítélje el saját kormánya állítólagos szakadár törekvéseit. Az első célt részben elérték, a másik esetében teljesen mellétrafált a kísérlet.
Viszont a jövő kapcsán a legfontosabb az, hogy Pelosi vendégeskedése alkalmat nyújtott a régóta tervezett manőverre. Kína azt reméli ily módon, hogy új szabályokat honosíthat meg a Tajvani-szorosban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Jönnek a kínaiak
A Guardian vezércikke szerint a kínai elektromos autógyártás pont azért ért el áttörést, mert hatalmas segítséget >
Trumpnak néhány hét alatt sikerült elérnie azt, ami jó ideje Oroszország célja
Jócskán hazavágta a lengyelek körében idáig töretlen bizalmat az Egyesült Államok iránt. Nem kellett más hozzá, >
Az európaiak három geopolitikai megrázkódtatással szembesülnek
Timothy Garton Ash látja így a Le Monde-nak adott interjújában. Ezért szerinte a földrésznek ki kell >
Mohó és vészes korokat idéz Trump birodalmi típusú elnöksége
Először a britek csinálták, hogy megpróbálták megfélemlíteni és kihasználni a gyenge államokat, később Amerika átvette tőlük >
Magyarország sorsa, jövője: moralisták kontra realisták
Nálunk nem volt „hosszú kések éjszakája”, a régi ellenzék, bár valóban a rezsim sokféle szemétkedése közepette, >
Vučićnak le kell mondania
A Süddeutsche Zeitung belgrádi tudósítója egyértelműnek tartja, hogy le kellene mondania a szerb elnöknek, miután kiderült: >
Putyin csapdát állított Trumpnak
Az Economist vezércikke szerint Putyin csapdát állított Trumpnak és arról próbálja meggyőzni, hogy Ukrajna csupán mellékes >
Magyarország rohamléptekkel halad Oroszország felé
A bírálók szerint a Pride betiltása a fasizmust idézi, egyben újabb lépés Putyin modellje felé. Ám >
A magyar bírók harcolnak az igazságszolgáltatás függetlenségéért
„A jogállamiság Magyarországon az igazságszolgáltatás vonatkozásában már nem létezik, mert megszüntették a szervezeti függetlenségét, de még >
Németországban létrejön a radikális közép
Az adósságfék kiiktatásával esély nyílik a fősodor politikájának megújítására. Ezt fejti a Guardian szerkesztőségi állásfoglalása, kiemelve, >
A félelem szerb királya meztelen
Hatalmas nyomás alá került Vučić birodalma, ezzel párhuzamosan terjed a remény és a bizakodás a Balkánon, >
Orbán betiltotta a Pride-ot, miközben növekszik kihívója népszerűsége
A szervezők viszont arra figyelmeztetnek, hogy Orbán illiberális rezsimje csúszós talajra kerülhet – erre hívta fel >