2019. november 13. Szerda
Ma Szilvia, Szaniszló névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (85.)

Diákportrék – Árpád

Sáfrány Ferenc
Sáfrány Ferenc
A rikkancs ismét jelenti (85.)
A fiú (Gwarf fotója)

„Mikor a szépet megismerik,
felbukkan a rút is;
mikor a jót megismerik,
felbukkan a rossz is.
Lét és nemlét szüli egymást,
nehéz és könnyű megalkotja egymást,
hosszú és rövid alakítja egymást,
magas és mély kulcsolja egymást,
sok hang összeolvasztja egymást,
korábbi s későbbi követi egymást.”

(Tao Te King Weöres Sándor fordításában)

Minden jó, eretneknek is nevezhető tanítónak, tanárnak, nekem meg különösen, vágyálma teljesült, ha az osztályban megjelent néhány különösen aktív diák, akiken a találkozás első pillanatától kezdve érződött, hogy akarnak valamit, valamivel többet, mint az átlag, mert nem nyugszanak bele a középszerűség szürke monotóniájába. Saját fejükkel gondolkoznak, és nem adják olcsón a bőrüket, amint felveszik az állandó küzdelmet a fennálló iskolai (oktatási) rendszer szabályai ellen, melyek szinte mindenben gátolják kibontakozásukat.

Ilyen tanítványom volt a szőke üstökű, kékszemű, mindig mosolygó Árpád, aki az első órán már tudtomra adta, hogy felgyűrhetem a gatyaszárat. Mivel nem volt közöttünk túl nagy korkülönbség, ő a hatvanas évek első felében született, eldöntöttem magamban, hogy neki mindent megengedek. Kíváncsi voltam, ha élhet a garantált teljes személyi szabadságával, legalább az én óráimon, meddig megy el? Tele volt hittel, reménnyel, világmegváltó eszmékkel, energiával, mint egy tizennyolc éves sráchoz illik, aki lázad minden ellen, de azt annyira sajátosan és szimpatikusan teszi, hogy csak tanulni lehet tőle. Látszott rajta, hogy volt gyerekszobája és a család, ahol nevelkedett, kiegyensúlyozott szeretet teli életet élt.

Ő volt a közösség központi személyisége, természetes „vezér”, akit a többiek elfogadtak, a fiúk és a lányok egyaránt, mert mindig megérezte, meddig mehet el. Szerette diáktársait, ez volt a kulcs. Soha nem bántott meg senkit, az emberi (gyermeki) gonoszság csírája is hiányzott belőle.

Ebben az osztályban volt még egy srác, aki ösztönösen érezte a párbeszéd szükségességét, elég nyitott volt ahhoz is, hogy Árpádot motiválja, provokálja, lexikális tudása messze az átlag fölött. Amikor rájöttek, hogy nálam kibontakozhatnak, mert felesleges tananyaggal nem fogom mérgezni lelkületüket, olyan órákat kreáltak, amelyekre még ma is szívesen emlékezek vissza. Tőlük spontán tanultak a többiek is. Még én is.

Árpáddal barátok lettünk. Különös lelki barátság alakult ki közöttünk, ami magától jön, függetlenül a korkülönbségtől, abból fakadó tapasztalati eltérésektől. Került, fordult eljött hozzám. Minden aktuális gondját, baját feltárta előttem. Mesélt terveiről, jövőképéről, a szerelem fájdalmáról, amit éppen aktuálisan megélt. Én is bejártam családi házukba, mert ez szinte természetes követelmény volt. Szülei szívesen láttak, és én is jól éreztem magam társaságukban.

De mint említettem, a kíváncsiság is vezérelt az ő esetében. Meddig megy el a jogosan kivívott és megérdemelt szabadságával?

Ezt is megtudtam egy tavaszi éjszaka hajnalán, amikor már az utolsó évet járta a középiskolában.

Rémisztő csöngetésre riadtam fel mély álmomból. Először azt hittem, hallucinálok, vagy valami rossz rémálom kerített hatalmába. De a csöngő ismét hosszan és hátborzongatóan megszólalt lakásomban. Az ajtóhoz támolyogtam, mint egy holdkóros, felkészülve a legrosszabb hírekre is és kiszóltam: „Ki az?” – semmi válasz nem jött az ajtó mögül. Tépelődök magamban, ki nyissam, ne nyissam, mit tudom én, ki űz velem csúnya tréfát, netán valaki eltévedt az alkohol hatására és az én csöngőm találta meg. Mit kezdjek vele? Fut át agyamon ezer lehetőség. A csöngő ekkor egy rövidet csörrent még. De emberi hang egy szál se. Ki kukucskálok a térlátó lukon, az ajtó előtt senkit nem látok. Egész izgalmas kezd lenni ez az éjszaka. A falon lévő foszforeszkáló óra mutatói közben elárulják, hogy hajnali három múlt. Ki a fene ez? Mit akar? Ismét kiszólok, válasz nem jön. Majd egy hirtelen mozdulattal a kulcsot elfordítom a zárban, és feltépem az ajtót. Legalább én is meglepem a betolakodót, a váratlan vendéget, gondoltam magamban.

Amikor megláttam fülig érő mosolyát a folyosó gyéren megvilágított árnyékában, azt hittem agyon csapom. Árpád állt az ajtó mellett, de úgy, hogy ne láthassam a kukucskálón keresztül.

„Olyan boldog vagyok, hogy ezt most itt közölnöm kell veled. Szétvet a boldogság. Nem tudok az érzéssel mit kezdeni, amíg ki nem mondom. Ezért jöttem, de már megyek is.” – és már fordult is meg, majd eltűnt a folyosó kanyarulatában.

Utána akartam kiáltani, de meggondoltam magam. Boldog az ember, kell ettől több?

2011. február 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”

Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >

Tovább

Magyarország immár nem demokrácia

Erre persze jöhet a másik oldal azzal, hogy Karácsony Gergely lett a budapesti főpolgármester. Ám Isztanbult >

Tovább

A halottak nem válaszolhatnak

Schmidt Mária egy államilag finanszírozott rendezvénysorozat kormánybiztosaként ismét azt teszi, amit Orbán Viktor 30 évvel ezelőtt, >

Tovább

Erődemonstráció

A november 7-ére gondosan kitervelt és megrendezett káosz nem volt más, mint a felcsúti nemzetvezető erődemonstrációja, >

Tovább

Önök úgy humanisták, ahogy orbánék krisztusi keresztények

Gyilkolni, kedves Dobrev Klára, nem csak fegyverekkel lehet. Olykor egy-egy szavazat is elég hozzá. Hadd ne >

Tovább

A nagy vonzódás személyes okai

A török üzletember, Adnan Polat boltolt Orbán vejével és rendbe hozatta Gül baba türbéjét. Azon kívül >

Tovább

Mi lett a szabadság új hajnalából

Kína nem halad a demokrácia felé, Oroszország visszatért a tekintélyelvűséghez. Új demokráciák jöttek ugyan létre, de >

Tovább

Az ellenzék káros purifikátorai

Én azt gondolom, hogy nekünk, akik szavazatainkkal segítettük az ellenzéki összefogás győzelmét, bíznunk kell bennük mindaddig, >

Tovább

Többszázezer bevándorló a migránsellenes keleten

Magyarország főként Délkelet-Ázsiára alapoz, de emellett ösztöndíjakkal igyekszik jelentkezőket becsábítani az arab térségből. És a születések-halálozások-elvándorlások >

Tovább

Nincsenek eszközök a gengszter tagállamok megfékezésére

A New York Times pár napja még a csilivili vadonatúj magyar stadionokat állította szembe az ország >

Tovább

A halál csókja

Erdoğan a múlt héten köszönetet mondott Orbánnak a szíriai konfliktussal kapcsolatban nyújtott támogatásáért. Ez halálos csóknak >

Tovább

Türelem

Ha gondolja, éppenséggel megoperálhatjuk, nézegeti a doki a felvételeket, miután a gép megnyitotta a lemezt. Mennyire >

Tovább